Magyar Szó, 1982. november (39. évfolyam, 301-315. szám)

1982-11-01 / 301. szám

Q­H . ..С**Л!*&*‡ 21 ^ I — 3, C, I gl MH Év w?' 0000 Mai számunkból: Штвт jH , Ш %7вГ| • Bonyolódik a XXXIX. évf., 301. (12726.) szám 1982. november 1., hétfő óra 8 dinár időjárásjelentésünk a 10. oldalon рјјаир' PIP­­jŽŽl јШд ШИВ ВаШшI чШиа ШШ дЦ к!ж§ (Az egyiptomi—izraeli viszony kiéleződéséről, 2. old.) Ш IPF ШшРтШгЖ Д 4рД JlWt ЈмРУшШжг • Újdonságok a készülő menetrendben Mm iW шшШгЋт XBmm ШаиШ m járatok, з. old.­ ______________________________________________________________ # Reggel hideg, ködös, napközben napsütéses idő Látogatás a Hősök Központjában Petar Stambolió Etiópiában Az ogadeni háború hősei és az erütreai szeparatisták áldozatai teg­nap szívélyes fogadtatásban ré­szesítették Petar Stambolicot, a JSZSZK Elnökségének elnökét, aki Mengistu Haile Mariam etióp el­nök társaságában Debre Zeitbe látogatott, az Addisz Abebától nem messze levő Hősök Központjába. Petaa­ Stambolić megtekintette a központot, amely négy éve létesült, hogy a súlyos sérülést szenvedette­ket és­ rokkantakat különböző szak­mákra képesítse. Jelenleg 700-an tanulják a sofőri, kisipari, mező­­gazdasági, irodai, technikusi szak­mákat, idegen nyelvet vagy egye­bet. A rokkantak ily módon a tár­sadalom hasznos tagjaivá válnak és könnyebben elviselik testi fo­gyatékosságukat. Valamennyien a hazájuk függetlenségéért, területi integritásáért és egységéért folyta­tott harcban szenvedtek sérülést. A központban egy jugoszláv or­vos és négy terapeuta dolgozik és újabb két orvost várnak. (Tanjug) volt arról, hogy kedvező lehetősé­gek kínálkoznak a jugoszláv—etióp együttműködés bővítésére a me­zőgazdaság, energia, bányászat és közlekedés terén. A két kormány fáradozásainak keretében hama­rosan szerződést kötnek az Eszéki Mezőgazdasági-Ipari Kombinát és az etióp állami farmok együttmű-­­ ködésérő­. A szarajevói Energo­­invest már jelen van az etióp pia­con, hamarosan egy nagyobb mé­retű munkálatra vem kilátása. Megállapodtak abban, hogy ha­marosan összeül a jugoszláv—etióp gazdasági együttműködési vegyes bizottság és megvitatja az együtt­működés egyéb téren való részle­teit. * (Tanjug) Az el nem kötelezettek csúcsértekezletének előkészületeiről Mojszov tárgyalásai az etióp külügyminiszterrel Lázár Mojszov, szövetségi kül­ügyi titkár, aki állami küldöttség élén Etiópiában tartózkodik, teg­­nap tárgyalt dr. Feleka Gedle- Giorgisszal. Az el nem kötelezettek hetedik csúcsértekezletének előké­születeiről és a két ország együtt­működéséről volt szó. Hangsúlyoz­ták a 19. afrikai csúcstalálkozó fontosságát. Mint ismeretes, az Afrikai Egységszervezet csúcsérte­kezletét augusztus elején kellett volna megtartani Tripoliban, de húsz ország bojkottálta. Pillanat­nyilag jó kilátások vannak arra, hogy hamarosan mégis megtartsák. Luka Reljic, az SZVT tagja kü­lön tárgyalást folytatott az etióp kormány gazdasági vezetőivel. Kedvezőnek értékelték a két or­szág gazdasági együttműködését és megállapították, hogy fejleszteni kell azt, mivel a két országnak politikai szinten sokkal fejletteb­bek a kapcsolatai. A gazdasági tárgyalásokon szó Tovább növekszik a nyomás a lírára Takarékossági intézkedések Olaszországban Olaszországban három éven át sikerült megőrizni a líra vásárló­­értékét, de a helyzet most meg­változott. A költségvetésben jelent­kezett deficit túlhaladta a nemze­ti össztermék értékének 15 száza­lékát. A kormány a kiadások szi­gorú csökkentését rendelte el a jövő évben és felhívta a figyelmet a deficit növekedésének veszé­lyére. A termelékenység nem fog növekedni és újabb 1,5 százalék­kal nagyobb lesz a munka­nélkü­liség. Az államkincstárügyi minisz­ter véleménye szerint ez nem ele­gendő, ezért francia mintára fél évre be kellene fagyasztani az árakat és a fizetéseket. Gyorsan növekszik az infláció, és ez a fogyasztásban nyilvánul meg. Kevesebb gépkocsit vásárol­nak, kevesebb benzint, a kereske­dők nagyméretű árleszállítással igyekeznek visszaszerezni a ve­vőket. Olaszországnak augusztusban 50 milliárd dollár külföldi adóssága volt, a deviza- és aranytartalékok értéke 37 milliárd dollár volt. To­vább növekszik a nyomás a lírá­ra. A dollár újabb rekordot, 1,1459 arányt ért el, április 1-je óta több mint 20 százalékkal emelkedett az értéke. Ez is kedvezőtlenül hat a fizetési mérlegre és serkenti az inflációt. Az üzemanyag állandó drágítá­sára a polgárok a gépkocsik hasz­nálatának csökkentésével vála­szoltak. Szeptemberben a benzin­­fogyasztás 2,6 százalékkal csök­kent a tavaly szeptemberihez ké­pest. Mindenben takarékoskodnak, még az I. ligás labdarúgó-mérkő­zéseken is csökkent a közönség, 15 százalékkal kevesebb belépője­gyet adtak el. Kevesebb áramot fogyasztanak. Míg a kormány a felszólítások mellett a háború utáni legszigo­rúbb takarékossági intézkedések bevezetésén dolgozik, az állami ad­minisztráció e válság kellős kö­zepén 273 000-rel növelte tisztvi­selőinek számát, aminek a sajtó megadta a kellő publicitást. (Tanjug) A palesztin táborok elleni támadást koordinálták Egy izraeli tábornok nyilatkozata Az izraeli hadsereg és a libano­ni falangisták koordinálták a nyu­gat-bejrúti palesztin táborok elleni támadást, annak ellenére, hogy a tartottak. Egyebek között ezt je­lentette ki Amir Drori vezérőr­nagy, aki a menekülttáborok pol­gári lakossága közt végzett tö­megmészárlás pillanatában a Li­banonban tartózkodó izraeli had­sereg élén állt. A tömegmészár­lást kivizsgáló izraeli bizottság előtt Drori vezérőrnagy beismerte, hogy valamennyien „tudat alatt foglalkoztak a palesztin lakosság tömeges pusztításának gondolatá­val”, de ő személyesen akkor hal­lott a vérengzésről, amikor már 18 óra eltelt a keresztény milícia tá­madása óta. A falangisták azért hatoltak be a táborokba, mert ott állítólag még 2000 palesztin harcos maradt. Az izraeli tábornok megismétel­te, hogy az izraeli katonák nem vonultak be a palesztin táborok­ba, amíg a falangisták az akciót vezették, de felkészültek arra az esetre, ha védeniük kellett volna a falangistákat. Sharon izraeli véderőminiszter ugyanez a bizottság előtt a múlt hétfőn kijelentette, n£m tudta, hogy a falangisták engedélyt kap­tak a palesztin táborokba való be­vonuláshoz. Drori vezérőrnagy azonban kijelentette, hogy az „ak­ció” előtt megbeszélést folytattak a falangisták vezetőivel. Ekkor felhívták azok figyelmét, hogy a támadáskor „embermódra viselked­jenek és kíméljék a nőket, gyerme­keket és öregeket”. A libanoni izraeli hadsereg ve­zetői tehát valamennyien „attól tartottak, hogy váratlan esemé­nyek történnek”, de mint Drori tábornok kijelentette, „senki se azt gondolta, hogy tömegmészárlás lesz”. (Tanjug) Szinte leleplezték Pap Pál néphős mellszobrát Krste Lambaša, a Harcos Szövetség sibeniki elnöke beszélt a nagy forradalmárról (A Slobodna Dalmacija munkatársának jelentése) A skradini körzet népe az egy­kori azonos nevű Skradin község­ területén, ahol jelenleg mintegy tízezer lakos él, 1941 és 1945 kö­zött a népfelszabadító háború és a népi forradalom idején nagy áldo­zatokat hozott a szabadságért, a testvériségi egység megőrzéséért és az új Jugoszláviáért folytatott harcban. Skradin és környéke ezekben a harcokban 234 harcost veszített el, 100-an váltak a fasiz­mus áldozatává 34-en a háború ál­dozatává, valamint 360-an az észak-afrikai menekülttáborokba kerültek. Skradinban az ellenség minden erejével a nemzeti gyűlölet szí­tására, a testvériség és egység megbontására törekedett, de a har­cosoknak a népfelszabadító mozga­lom iránti elkötelezettsége meggá­tolta ebben a szándékában az el­lenséget. A fentieket Andrija Petro­­vic Petko, a skradinai körzet él­harcosa emelte ki a tegnapi nép­gyűlésen, amelyet Skradinban tar­tottak a skradini és a šibeniki környék felszabadulásának 38. év­fordulója alkalmából. Az ünnepsé­gen eleleplezték Pap Pál néphős mellszobrát és átadták a forgalom­nak a Dubravicét és Skradint ösz­­szekötő új utat. Krste Lambaša, a Harcos Szö­vetség šibeniki községi bizottsá­gának elnöke a népgyűlésen be­szélt Pap Pál hősi alakjáról, aki a nemzetek és nemzetiségek test­vériségéért és egységéért vívott harc megtestesítője volt. A zrenja­­nini születésű nagy forradalmár mint a JKP KB tagja érkezett Dalmáciába, Bukovicára és a gra­­dinai szatoni körzetbe, hogy ser­kentse a népfelkelést az­­idegen elnyomatás ellen. Ebben a forra­dalmi munkában vesztette életét, Skradinban, 1941. augusztus 15-én, amikor az olasz megszállók elfog­ták a šibeniki Pažko Trlajjal együtt Vlacane falu közelében és még naznap kivégezték, anélkül, hogy a nevét is tudták volna. A népgyűlés részvevői az ünnep­ség végén koszorút helyeztek el Pap Pál sírján és azon a helyen, ahol a forradalmárt kivégezték. Joško CELAR A SPANYOL VÁLASZTÁSOK UTÁN A vártnál is nagyobb támogatást kaptak a szocialisták A spanyol szocialisták választási győzelme az országban és a nem­zetközi színtéren is a vártnál na­gyobb támogatást kapott. Még a spanyol munkaadóik és bankosok is dialógusra és konstruktív együtt­működésre szólítottak fel, noha a választások előtt gazdasági hábo­rút ígértek, ha a szocialisták al­kotnak kormányt. A két legnagyobb szakszervezet már hivatalosan is támogatást ajánlott fel a szocialista kormány­nak. Még a kommunisták befolyása alatt álló szakszervezet is a szoli­daritás és változások politikáját hangsúlyozza. A kommunisták és Adolfo Suarez volt miniszterelnök új pártja, a CDS is támogatásáról biztosította az új kormányt. Egyik párt sem kéri, hogy bevegyék a kabinetbe, de­­hasznosnak tarja a demokratikus erők széles front­jának kialakítását. A vereséget szenvedett Demokra­tikus Centrumunió (UCD) hang­súlyozta, hogy elveti a jobboldali Népi Szövetség ajánlatát, hogy egy­séges ellenzéket képezzenek a szo­cialista kormánnyal szemben. La­­villa elnök elutasította a jobbol­dallá­ való társulást és hangsú­lyozta, hogy csak az UCD lehet demokratikus ellenzéke a hatalmon levő pártnak, a konzervatív jobb­oldal nem lehet. Az autonóm Baszkföld kormánya ajánlotta a szocialistáknak, hogy a közös problémák megoldása érde­­kében „lojálisan együttműködje­nek”. Az ETA titkos fegyveres szervezet tárgyalásokat javasol, hogy véget vessenek a „szubverzív háború”-nak. Rend­kívüli figyelmet érdemel a vezető bankok, az úgynevezett „ké­t hatalmas” javaslata, hogy a szo­­cialista kormánnyal építőjellegű együttműködést alakítsanak ki. A munkaadók konföderációja három hónap „tűzszünetet” jelentett be, hogy felmérje, milyen irányvona­lon halad az új kormány. A nagy­tőke és a­­bankok ilyen álláspont­ja a Szocialista Párt fölényes győzelmének köszönhető, ezek az erők vezették ugyanis a legheve­sebb hadjáratot a szocialisták el­len. A spanyolok túlnyomó többsé­ge igen demokratikusan fogadta a szocialisták jelszavát, amely vál­tozásra szólít fel és azt is, hogy (Folytatása a 2. oldalon) Stambolic távirata Bendzsedidnek Petar Stambolic, a JSZSZK El­nökségének elnöke Algéria nem­zeti ünnepe alkalmából az állam­elnökség nevében gratulált Sadli Bedzsedidnek, Algéria elnökének. Az­ el nem kötelezett Algéria ba­ráti népének további haladást kí­vánt, majd meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország baráti kap­csolatai és sokoldalú együttműkö­dése eredményesen továbbfejlődik. (Tanjug) Dizdarevic üdvözlő távirata Bitathoz Algéria nemzeti ünnepe, a for­radalom évfordulója alkalmából Raif Dizdarevic, a JSZSZK Kép­viselőházának elnöke üdvözlő táv­iratot intézett Rabah Bitathoz, az algériai parlament elnökéhez. (Taujug) Vasárnap sem pihentek a kukoricák­n­ Jó idő esetén tíz napon belül betakarítják a termést Vajdaságban tegnap is javá­­■ ban folyt a kukorica betakarítása. Az értékelések szerint eddig mint­egy félmillió hektárról törték le a kukoricát, és ha az időjárás nem gátolja a kombájnok és a ku­koricatörők munkáját, várhatólag 10 napon belül mind a 660 000 hektárról biztos helyre kerül a termés. Vajdaságban arra törek­szenek, hogy felvásárolják a ter­vezett 1 250 000 tonna kukoricát a magángazdaságoktól. A múlt hét végéig 17 000 tonna csöves és 25 000 tonna morzsolt kukoricával többet vásároltak fel, mint a múlt év időarányos sza-­­­kaszában, de mégsem lehetnek elégedettek az eredménnyel, mert mint ismeretes, az idén sokkal jobb a kukoricatermés, mint ta­valy vagy azelőtt bármelyik év­ben volt, és ezért a felvásárlás le­hetőségei is nagyobbak. A Vajda­sági Gazdasági Kamara szerint nem lehet elfogadni az egyes munkaszervezetek és a társaster­melők társul­tmunka-ala­pszerveze­­teinek magyarázkodását, hogy " nincs elegendő pénzük a felvásár­­l­­ásra, annál kevésbé, mert példá­ul a Tartományi Árutartalékok Igazgatósága kész azonnal átven­ni a tervezett 300 000 tonna ku­koricát, amelyre a pénz is meg­van. Tekintettel arra, hogy a kukori­ca hektáronkénti átlaghozama 6,76 tonna, várható, hogy az idén mintegy 4,5 millió tonna morzsolt kukoricát takarítanak be a ter­mőföldekről. Az eddigi legnagyobb átlaghozamot, 9,3 tonnát hektá­ronként az Újvidék környéki tár­sadalmi gazdaságok takarítottak be. Az opovói mezőgazdasági mun­kaszervezet földjén a hozam 9 tonna, a becsei társadalmi gazda­ságban ennél valamivel kisebb volt, akárcsak a kulai, kovačicai, petrőci, temerini és más községek határában. A magánszektorban a legjobb átlaghozamot, 8,2 tonnát hektáronként a petrőci és a szent­tamási földművesek értek el, de rajtuk kívül még sokan voltak, akik több mint 7 tonnányi mor­zsolt kukoricát takarítotak be hektárjáról. (Tanjug)

Next