Magyar Szó, 1983. március (40. évfolyam, 73-88. szám)

1983-03-16 / 73. szám

i gazdaság fejlesztésével a foglalkoztatottság növeléséért Nagy lehetőségek a kisiparban és az állattenyésztésben — A művelődés nem lehet elszi­getelt szféra — Ülést tartott a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya A Szocialista Szövetség Vajdasági Tartományi Választmányá­nak tegnapi ülésén két kérdés különösen magára vonta a figyel­met. A foglalkoztatottság növel­és­ének, illetve a munkanélküliség enyhítésének összetevői, valamint a művelődés terén adódó fel­adatok teljesítésének időszerű kérdései. Az önigazgatók 15. találkozója, amelyet nemrégen tartottak meg Kragujevacon, egyértelműen sür­geti az önigazgatási viszonyok to­vábbfejlesztését, a termelés növe­lését, a kivitel serkentését, a na­gyobb termelékenységet és a fog­lalkoztatás olyan módon való nö­velését, hogy az elősegítse az imént felsorolt tennivalók ered­ményes elvégzését. Jelena CUPARDIJA emelte ki ezt a Szocialista Szövetség Tarto­mányi Választmányának tegnapi ülésén, amikor a foglalkoztatottság időszerű kérdéseivel kapcsolatban mondott vitaindítót. A szónok továbbá megállapítot­ta, hogy az utóbbi tíz év folyamán, pontosabban az 1971—1980-as idő­szakban Vajdaság gazdasága jelen­tős eredményeket ért el; a társa­dalmi termék például ez idő alatt évente 4,8 százalékkal növekedett. Az anyagi fejlődéssel arányosan növekedett a foglalkoztatottak száma is. A jelentős beruházások lehetővé tették ugyanis, hogy a szóban forgó időszakban 244 700 személy kapjon munkát, 149 300 új munkahelyre, valamint 95 400 olyan dolgozó, aki a nyugdíjba vo­nulók helyébe lépett. A dinamikus gazdasági fejlődés ellenére csakúgy, mint országos vi­szonylatban Vajdaságban is nö­vekedett a munkát k­eresők száma. Tartományunkban 1971-ben ugyanis 25 800-an voltak a mun­kanélküliek listáján, jelenleg vi­szont csaknem 90 000 ember keres munkát. Jelena Cupurdija szólt a növek­­ vő munkanélküliség okairól is. Mindenekelőtt kiemelte, hogy e kedvezőtlen jelenség fő oka az alacsony fokú gazdasági fejlettség­ben, továbbá a falusi lakosság szá­mának rohamos csökkenésében, és­­ a tervszerűtlen szakemberképzés­ben keresendő. Ezek mellett per­sze seregnyi más mozzanat is köz­rejátszik: a termelő kapacitások kihasználatlansága, a fiatal szak­emberek elöl való elzárkózottság a társult munkában, a csoporttu­­lajdoni viszonyok a tmasz­okon be­lül stb. Mint jellemző adatot emelte ki a szónok, hogy a munkanélküliek nagy többsége, kétharmada, szak­képzett fiatal. Jóllehet a gyakor­(Folytatása a 6. oldalon) -'S* •• Ülésezik a választmány Strauss helyet követel a kormányban Megvannak hozzá az érvek is , Kohl megerősítette pozícióit Franz Josef Strauss kellemetlen módon emlékeztetett rá, hogy az új bonni koalíciónak három, nem pedig két tagja van, illetve, hogy az új kabinet összeállításában lé­nyegesebbek az uniópártok (CDU és CSU) közötti konzultációk, mint a liberálisokkal (FDP), a koalíció legfiatalabb tagjával. Strauss zavart okozott, legalább­is a közvéleményben követelésével, hogy helyet kapjon a kormányban. Érvei nyomósak: a CSU Bajoror­szágban a szavazatok 60 százalékát szerezte meg, ami szövetségi szin­ten 10,6 százaléknak felel meg, és 53 képviselőt hoz a Bundestagba. Strauss a vezető politikusok kö­zül az egyetlen, aki — nem Mün­chenben ugyan, hanem egy dél­­bajorországi faluban — közvetlen képviselői megbízatást harcolt ki a szavazatok 68,8 százalékával. Még Kohl kancellár is veszített a „pár­viadalban” a szülővárosában, Lud­­wigshafenben tartott szavazáson, szociáldemokrata ellenfele legyőz­te. Nem vitás, Straussnak van miért „együttműködést és felelősséget követelnie a szövetségi kabinet­ben”. Egyéb dolgok vitásak: az el­lenzéki Szociáldemokrata Párt ba­jor szárnya például a Kohl-kor­­mány széthullása kezdetének mi­nősítette Strauss követelését. Mi­ért? A független sajtó szerint Strauss követelése „felborítja a koalícióról szóló megbeszélések” sémáját. Kohl kancellár azt akarta, hogy előbb a CDU és a CSU vitassa meg az együttműködés alapelveit, másfelől bizonyára sosem kételke­dett abban, hogy Strauss elérheti, amit akar. Csak az a kérdés, mit akar és milyen áron? Kohl abban bízott, hogy mindkét félnek meg­felelő megállapodásra juthatnak. Strauss nyilvánosan és eléggé erélyesen közölt követelése ellené­re valószínű, hogy a kancellárnak sikerül biztosítani az uniópártok és az FDP hosszú távú együttmű­ködését. Pozíciói biztosabbak mint a bajor politikusé. A parlamenti választások fő győztese a CDU. A CDU-nak és személyesen Kohlnak köszönhetően a Keresztény Unió fellegvára már nemcsak Bajorország és Baden- Württemberg. A legtöbb keresz­tény képviselő Észak-Rajna-Veszt­­fáliából van (65), amely tartományt a kereszténydemokraták elhódítot­ták a szociáldemokratáktól. Rajnavidék-Pfalz és Schleswig- Holstein tartományokban a CDU növelte fölényét a tartományi par­lamentekben, s ez még jobban megerősítette Kohl helyzetét. A kancellár reális becslése sze­rint az uniópártok az SPD kataszt­rofális veresége ellenére nem tud­nának hoszú távon stabilan ural­kodni, szüksége van az FDP-vel való együttműködésre, ennek pe­dig előfeltétele, hogy Genscher maradjon a külügyminiszter, és ez egyben a kancellár után a legfon­tosabb pozíció. Straussnak nincs más hátra, mint hogy Bajorországban marad­jon, vagy elvállaljon egy kevésbé tekintélyes reszortot. Egyet sem ajánlottak fel neki. Strauss kije­lentette, hogy „további határoza­tok” akkor várhatók, ha valami­lyen javaslatot kap. Az új kabinet körüli konzultációk egyre izgal­masabbak. (Tanjug) \ \ \ f"4 ^ > л' Л ШШ at/t W Mai számunkból: ШШ JliSf Ј$Ш ШШШ JSBjk (BTф Zavargások néhány városban ШшШШ ШШШшшШШаШ ШШ «fff Ш • Rendeződik a ЈШ*' waEpffi fvfeF IffiP »PP &Шј Шру iffiOlii für1 ЈшУ А megállapodás után helyreállt az OPEC egysége Ж ш ЛшгШи m тЖЛШ чШг ф Miért a|| üresen 72 lakás? ” ф Kissé vagy mérsékelten felhős idő. Erős kossava XL. évf., 73. (12857.) szám 1983. március 16., szerda Ara 10 dinár időjárásjelentésünk a 12. oldalon Ј|жж|ј ј$шШја ЈДВГЈЈВLengyelországi fejlemények (3. oldal) Nyereményszelvény a 8. oldalon Bonyodalmak egy péterváradi lakótelep körül (9. old.) Eltemették Galip Balkart Türkmén búcsúbeszéde — Tö­rökország elismeréssel adózik Jugoszláviának — A madridi értekezlet elítélte a merény­letet — A török képviselő elismerő szavai A legnagyobb tiszteletadással Ankarában tegnap eltemették Ga­lip Balkart, Törökország tragiku­san elhunyt jugoszláviai nagy­követét. Galip Balkar földi ma­radványait a kormányelnökség épülete elől kísérték utolsó útjá­ra, egy dzsámiban tartották a val­lási szertartást, majd pedig az an­karai temetőben helyezték örök nyugalomra. A temető Sehitluk nevű részé­ben temették el, ahol az utóbbi években terrorista támadások ál­dozatául esett hivatalos török sze­mélyiségek nyugszanak. Galip Balkar hazájának 28. hivatalos külföldi képviselője ezen a listán. A hivatalos személyek hosszú gyászmenetében ott volt Erfin tá­bornok és Tuner tengernagy, a nemzetbiztonsági tanács tagjai, Ulüsu kormányfő és a kormány tagjai, a diplomáciai kar képviselői és más kiemelkedő törökországi személyiségek. (Folytatása a 3. oldalon) MADRIDI ÉRTEKEZLET A tömbönkívüliek kezdeményezése A javaslatot Berislav Badurina indokolta meg — Nincs ok a munka meghosszabbítására — A nagyhatalmak felelőssége Kilenc semleges és el nem kötelezett ország tegnap Madrid­ban jelentős lépést tett, hogy mielőbb sikeresen befejeződjön az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. A kilenc állam, köztük Jugoszlávia, kompromisszumos csoporttervet terjesztett be, hogy véglegesen megállapodjon a harmincöt ország kormánya. A semleges és el nem kötelezett országok nevében Berislav Baduri­na, a jugoszláv küldöttség vezető­je indokolta meg a javaslatot, amely a záróokmány felfrissített változata. Kidomborította, hogy ez utolsó erőfeszítés. Szerinte többé semmi sem indokolja a madridi értekezlet munkájának további meghosszabbítását. Kialakultak a feltételek az ér­tekezlet sikeres befejezésére, hang­súlyozta Badurina nagykövet. Is­mertette az előbbi országok érté­kelését, hogy haladéktalanul, sike­resen be kell fejezni az értekez­letet, ha valóban mindenki arra törekszik, amit állít, hogy meg­őrizze és fejlessze az együttmű­ködési folyamatot. A kilenc ország úgy értékelte, hogy a madridi értekezlet további elnapolása senkinek sem használ, mindenkinek kárt okoz. Hozzáfűz­te, hogy az idő tényezője többé nem a türelem, hanem az egész értekezlet sikerének vagy kudar­cának a kérdése. Értesülések szerint az el nem kötelezett és semleges országok kompromisszumot javasoltak a zá­róokmány tartalmával kapcsolatos még megoldatlan problémákról. A kompromisszum az értekezlet va­lamennyi részvevőjének kölcsönös engedményével érhető el, hogy a madridi megbeszélés kijuthasson a veszélyes zsákutcából. Badurina kifejtette, hogy a ki­lenc ország javaslata nem mérhető csak azzal, mennyire elégítették ki az egyes érdekeket, hanem azzal, mennyire kiegyensúlyozottan mél­tányolták mindenki érd­ekét. A ja­vasolt megoldás kifejezi a törek­vést, hogy arányosan szem előtt tartsák minden részvevő érdekét, az együttműködés és biztonsági fo­lyamat ügyének előmozdítását. Hozzáfűzte, abból indultak ki, mindenkinek valamennyit áldoznia kell, hogy konszenzust alakíthassa­nak ki. Mivel a tegnapi plenáris ülést zárt ajtók mögött tartották, sem­mit sem lehet tudn­i kilenc állam kompromisszumos javaslatáról. Annyi kiszivárgott, hogy indítvá­nyozták az európai leszerelési ér­tekezlet összehívását, megoldást javasoltak a határövezetek körüli viszályra. A semleges és el nem kötelezett országok erőfeszítéseket tesznek, hogy mindkét tábor kölcsönösen engedményeket tegyen az emberi jogok és a leszerelési értekezlet összehívásával kapcsolatban. Badurina szerint a záróokmány felújított változatát senkinek sem kell úgy értelmeznie,­mint a meg­beszélések újabb menetének alap­ját, hanem mint a végső megálla­podás alapját. Jóllehet közismert, hogy a nemzetközi színtér esemé­nyei, főleg a Szovjetunió és az A madridi biztonsági és együttműködési értekezleten Svájc és Svédország tegnap ja­vasolta, hogy e maratoni meg­beszélést április 27-én fejezzék be. Svédország képviselője fi­gyelmeztetett, hogy veszélybe kerül a biztonsági és együttmű­ködési értekezlet folyamata, ha elvetik az el nem kötelezett és semleges országok közös javas­latát. A két nagyhatalom­­képviselői tegnap nem nyilatkoztak az el nem kötelezett és semleges or­szágok javaslatáról, előrelátha­tólag ezt csütörtökön, az újabb ülésen teszik meg. Az NSZK küldötte az európai tízek nevé­ben köszönetet mondott a sem­leges és el nem kötelezett or­szágoknak erőfeszítésükért, hogy sikeresen záruljon a madridi ér­tekezlet. Hozzáfűzte, erre törek­szenek a nyugat-európai orszá­gok is. (Tanjug) Egyesült Államok viszonyának ala­kulása sorsdöntően befolyásolja az értekezletet, Madridban bizonyos derűlátásnak adtak hangot, noha senki sem tagadja, hogy a meg­beszélés kimenetele még bizony­talan. Badurina rámutatott, külön fe­­­lelősség hárul a nagyhatalmakra! Hozzáfűzte, hogy a siker karnyúj­tásnyira van, s ez serkenti az eu­rópai és tá­gabb együttműködés alakulását. Megállapította, ezt sen­kinek sem szabad megkérdőjelez­nie. (Tanjug) A kapkodás káros lehet A Szakszervezeti Szövetség Országos Tanácsának Elnöksé­ge a munkaidő módosításáról és a nyári időszámításról Az időszámításról szóló szövet­ségi törvény értelmében, amely múlt év november 27-én lépett életbe, ez év március 27-én átté­rünk a nyári időszámításra. Ez alkalomból a Szakszervezeti Szö­vetség Országos Tanácsának El­nöksége Bogoljub NEDELJKOVIC elnökletével megtartott tegnapi ülésén, napirendre tűzte a mun­kaidő kérdését, és leszögezte, hogy a nyári időszámítás bevezetésével kapcsolatos tervszerűtlen munka­idő-változtatás súlyos következ­ményekkel járhat, és csakis terv­szerűen, alapos elemzés alapján, az adott környezet szükségletei­nek megfelelően szabad változtat­ni a munkakezdés időpontján. Mint ismeretes, a nyári időszá­mításról szóló törvény értelmében, igazodva az európai országok idő­számításához, március 27-én, éjjel 2 órakor egy órával előrehajtjuk az óramutatókat, szeptember 25-én éjjel 3 órakor pedig egy órával visszaállítjuk a mutatókat. Szlo­véniában kezdeményezés született, hogy társadalmi megállapodás vagy egységes javaslat alapján, a nyári időszámítás bevezetése után az első műszak 7-től 15 óráig, a második pedig 15-től 23 óráig tartson, ami maga után vonná az éjszakai műszakot szabályozó tör­vény módosítását is. Az országos (Folytatása a 4. oldalon)

Next