Magyar Szó, 1983. augusztus (40. évfolyam, 224-239. szám)
1983-08-16 / 224. szám
{ ^ .... Шемт %#o в ШМЈМ1УР W,ЈуДдж Шгш\вг XL. évf., 224. (13008.] szám 1983. augusztus 16., kedd Ára 10 dinár Nyereményszelvény a 14. oldalon Mai számunkból: Ц Isabel Perón hatalmi terveket szít (2. oldal) Ф Mellőzött Jelenségek Rittre figyelnek fel és mire nem a vajdasági kereskedelmi felügyelők (5. oldal) ф Túlnyomórészt meleg, száraz idő Időjárásjelentésünk a 11. oldalon REAGAN DE LA MADRID TALÁLKOZÓ Maradtak a nézetkülönbségek Az amerikai elnök szerint a kommunizmus előretörése, a mexikói elnök szerint a térség országainak szegénysége okozza a robbanékony helyzetet Ronald Reagan amerikai és Miguel de la Madrid mexikói elnöknek a vasárnap esti megbeszéléseken nem sikerült összeegyeztetnie nézeteit a közép-amerikai válsággal kapcsolatban, és így szertefoszlott az amúgy is csekély remény, hogy a találkozó a térségben uralkodó feszültség annyira óhajtott enyhítését hozhatja. Az amerikai elnök ugyanis keményen kitartott — a Contadoracsoport által helytelenített — álláspontja mellett, hogy a középamenitikai ellentmondásokat a másik katonai és polititikai tömb felforgató tevékenysége okozza és azzal indokolta meg a Pentagon erőinek jelenlétét a térségben, hogy a baráti rezsimeket meg kell védeni a „kommunizmus előretörésétől”. Másrészt, a mexikói elnök megismételte a Contadora-csoport álláspontját, hogy a válság okát a szegénységben és a fejletlenségben kell keresni, ezért a közép-amerikai országoknak nyújtott gazdasági segély, ne nemzetek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása és a külföldi csapatoknak a térségből való kivonása lehet a megoldás. Reagan egyetértett ez utóbbi állítással, de követelte, hogy elsőnek a másik katonai tömb „vonuljon vissza”, és hogy Kuba, valamint Nicaragua mondjon le a „forradalom kiviteléről”. Ezért az amerikai elnök verbális békefelhívása az említett kijelentések árnyékában marad, amelyek megerősítik, hogy Washington nem akar változtatni közép-amerikai stratégiáján. Ezért logikus folytatásként fogadták az amerikai elnököt az észak-mexikói La Pazba elkísérő Shuiltznak, a State Departmen vezetőjének megállapítását, hogy az USA középamerikai hadgyakorlatai szükségesek és „nem jelentenek fenyegetést, hanem csak saját erejüket mutatják meg az ellenségnek”. Reagan és De la Madrid elnök háromórásnégyszemközti tárgyalásokat is folytatott, de erről részleteket nem közöltek. Feltehetőleg kizárólag a közép-amerikai helyzettel foglalkoztak, Mexikó ugyanis még az égető gazdasági kérdések megoldásánál is fontosabbnak tartja a közép-amerikai válságot. Megfigyelők nem zárják ki a lehetőséget, hogy De la Madrid ismételten felszólította Reagant, hogy kezdjen tárgyalásokat Kubával, a Contadora-csoport ezt kulcsfontosságúnak tartja a háborús veszély elhárítására. Erre utalt Bernardo Sepulveda mexikói külügyminiszter is, a találkozót követő sajtóértekezleten kijelentette, hogy „Mexikó megismételte készségét, hogy közvetítsen a háborús válság megoldásához szükséges párbeszéd felvételében”. Mexikói szempontból a középamerikai problémakör árnyékában maradtak a kétoldalú kapcsolatok, amelyek vonatkozásában Reagan 1,5 milliárd dollár kölcsönt ígér De la Madridnak húza, a Mexikó számára hagyományosan hiánycikk vásárlására. Az USA elvben megígérte, hogy fokozni fogja a mexikói áru vásárlását, hogy valamennyire csökkentse az árucsereforgalomban tapasztalható hiányt, de kifejezte óhaját, hogy elsősorban a stratégiai szükségletek kielégítésére jelentősen fokozza a mexikói kőolaj behozatalát, ez érzékeny téma, és érinti a hagyományos mexikói energetikai politikát. A kétoldalú kérdések megvitatására is jellemző elvi jelleg jutott kifejezésre a közelebbről meghatározatlan megállapításban is, hogy együttes erővel próbálnak megoldást találni az USA-ban illegálisan tartózkodó több mint egymillió mexikói munkás és azon tilalom kérdésre, amellyel Washington a megoldatlan tengeri határok miatt nem importál mexikói tonhalat. A találkozó befejezésekor a mexikói és az amerikai elnök kölcsönösen hangsúlyozta az óhajt hogy az egyes jelentős kérdések eltérő megközelítése ellenére továbbfejlesszék a kapcsolatokat egymás álláspontjainak teljes tiszteletben tartása és a jószomszédság elve alapján. (Folytatása a 3. oldalon) Jónak ígérkező devizabevétel A tavalyinál több külföldi vendég — Néha még hiánycikk a kávé, a mosópor, a cukor, az étolaj — Idegenforgalmi helyzetjelentés A nyári csúcsforgalom második fele is kedvezőnek ígérkezik. A Jugoszláv Idegenforgalmi Szövetségtől kapott adataink szerint, pillanatnyilag 1 150 000 vendég tartózkodik hazánkban, ebből 700 000 külföldi. A tengermelléken 940 000 turista nyaral, 580 000 külföldi. Ezek csak a bejelentett vendégekre vonatkozó adatok. Becslések szerint ugyanis ezenkívül több mint 100 000-ren vannak elhelyezve a fizetővendég-szolgálatban, víkendházakban, de nincsenek bejelentve. Hely azonban még van, hiszen a tengermellék vendégfogadó bázisa 1 100 000 férőhely. A tavalyinál jobbnak ígérkezik a devizabevétel is. A Jugoszláv Nemzeti Bank adatai szerint, július 10-ével bezárólag a devizabevétel 320,8 millió dollár volt, 36 (!) százalékkal több, mint az előző évben. Mivel a július eleje nem volt túlságosan látogatott, a szakemberek úgy vélik, hogy a csúcsforgalom még kedvezőbb eredménnyel jár. Minden bizonnyal a dinárcsekkek forgalomba hozása volt ilyen jótékony hatással a deviza hivatalosan történő beváltására. A részletesebb kimutatásból kitűnik, hogy a szlovéniai tengermelléken szervezték meg legjobban az ellátást, a vendégfogadást, itt ugyanis 11 százalékkal több külföldi tartózkodik, mint tavaly. Isztriában és a Kvarner öbölben pedig 12 százalékkal több a külföldi vendég. Kedvező eredménnyel dicsekedhetnek még Dubrovnik környékén is. A vendégek száma 4 százalékkal, a külföldieké pedig 21 százalékkal több. A Crna Gora-i tengermelléken a Montenegroexpres adatai szerint, az idén kedvezően alakul a látogatottság. A tavalyihoz képest 23 százalékkal növekedett a vendégek száma, a külföldieké például 41 százalékkal. Tudni kell azonban azt is, hogy ezen a részen tavaly valóban gyér volt a látogatottság, úgyhogy az idei eredmény csak a helyzet normalizálását jelenti. A vendégek nyilván saját maguk is tapasztalták, hogy az ellátás sokkal jobb, mint tavaly volt (ezt bizonyítja egyébként a külföldiek számának növekedése), hiányosságok azonban még mindig tapasztalhatók. Időnként egyes helyeken elfogy a kávé, a mosópor, a sör, az üdítő ital és más egyéb közszükségleti cikk. A hiányt maguk a helybeliek idézik elő. Nagy mennyiségben vásárolják a minden igyekezet ellenére is gyakran hiánycikknek számító árut és küldik az ország más részébe. Cs. Zs. SUPETAR Nyaralnak és tanulnak A Braó szigetén levő Surpetarból ma utazik el a nyugat-berlini Wilmersdorf és München községekből érkezet 30 tagú csoport, amely két hetet töltött Brač szigetén. A fiatal berliniek azonban nemcsak azért jöttek Brač szigetére, hogy napozzanak és fürödjenek. Előre elkészített programmal és azzal az óhajjal érkeztek, hogy minél többet megtanuljanak a jugoszláv szocialista önigazgatásról, arról, hogy az önigazgatás hogyan érvényesül egy átlag községben, mint amilyen a brnói község. (Tanjug) ф 10 A mezőgazdaság adja a Kissüfké devizát Még összesen huszonhatmilió dollárra van szükségük a gyáraknak, hogy elegendő műtrágyát állíthassanak elő . A kukorica, a búza, a cukor és az étolaj exportjának körülményei A vajdasági műtrágyagyáraknak még valamivel több mint huszonhatmillió dollárra van szükségük ahhoz, hogy az őszi vetéshez elegendő mennyiségű műtrágyát állítsanak elő. Eddig csak mintegy hatmillió dollárt sikerült beszerezniük, és ez a nyersanyagszükséglet egynegyedének beszerzésére elegendő. Ez azt jelenti, hogy ha nem teszünk lépéseket a többi huszonhatmillió dollár előteremtése érdekében, őszre a gyárak a szükséges műtrágyának csak az egynegyedét szállíthatják le a mezőgazdaságnak. A kombinátok közösségének tegnap megtartott ülésén leszögezték, hogy a deviza előteremtését elsősorban a mezőgazdaságnak kell magára vállalnia. Vagyis a problémát úgy kívánják megoldani, hogy a műtrágyagyárak a szükséges nyersanyagok beszerzéséhez nemzetközi hitelt igényelnek, a mezőgazdaság pedig a következő évi termésből e hitel értékének megfelelő mennyiségű árut bocsát exportra és ezáltal szavatolja a műtrágyagyárak devizahitelének visszafizetését. Az ülésen hangsúlyozták, hogy csak így lehet elegendő műtrágyát előállítani. Hasonlóképpen fogják beszerezni a szükséges növényvédő szerek alapanyagait is. Az ülésen a szabadkai Zorka Vegyiművek képviselője elmondta, hogy a jövő évi vetés egy részének megvédésére 2600 tonna különféle növényvédő szer előállítását tervezik. Ehhez összesen kilencmillió dollárra van szükségük, amiből kétmilliót már sikerült előteremteni. Tehát még hétmillió dollár szükséges. Erre ugyancsak a mezőgazdaságtól kérnek megoldást. Ha sikerül előállítani a tervezett mennyiségű növényvédő szert, a jövő évi cukorrépa- és napraforgóvetést úgyszólván teljes mértékben megvédhetjük a kórokozóktól és a kártevőktől, ezenkívül 65 000 hektár búza és százezer hetkár kukorica növényvédelmére jut még vegyszer. A többi szert az ország más vidékeinek gyáraitól kell beszerezni. Az ülésen ezenkívül tárgyaltak még a Szövetségi Végrehajtó Tanács által engedélyezett kukorica-, búza-, liszt-, étolaj- és cukorexport menetéről. Az illetékesek elmondták, hogy eddig 400 000 tonna kukoricát exportált tartományunk, ezenkívül folyamatban van két jelentős kompenzációs üzlet lebonyolítása, amely által ugyancsak kukorica, valamint hús kerül exportra. Emellett még 300 000 tonna kivitelét helyezték kilátásba, amellyel kapcsolatban bizonyos problémák jelentkeztek. Elsősorban a munkaszervezetek nem rendelkeznek elegendő pénzzel, ennek a mennyiségnek a felvásárlásához, és ezért a bankok segítségét kérik. A tartományi illetékesek ezenkívül a Szövetségi Végrehajtó Tanácshoz fordultak kérelemmel, hogy a búzához hasonlóan a kukorica esetében is növeljék a bankok hitelkeretét. Ezenkívül még mindig bizonytalan, hogy a szóban forgó három(Folytatása az 5. oldalon) Afrikai lis csúcsértekezlet Csádról? Sokan támogatták a kongói indítványt" — Franciaország közömbös Goukoung Oueddi felszólította az Afrikai Egységszervezetet, hogy követelje a francia, amerikai és zaire-i erők kivonását, hogy Csád problémáit békés eszközökkel, igazságosan és tartósan megoldják. A líbiai hírügynökség híre szerint Oueddi kérte, küldjenek bizottságot az országba, és ellenőrizzék a líbiai beavatkozásról szóló híreket. Jól értesült francia körök szerint újabb csoport ejtőernyőst küldtek Csádba. A „katonai szakértők” Ndjemenában, Abecheben és Salaiban vannak. Pontos számuk ismeretlen, a legújabb csoportról azonban közölték, hogy könnyű tankelhárító fegyverekkel van ellátva, és ugyanaz a feladata, mint az előző kontingensnek. A kongói kormány javasolta, hogy Brazzaville-ben minél előbb tartsanak kis afrikai csúcsértekezletet, Közép-Afrika országainak vezetői vitassák meg a csádi kérdést. Az államfők összeegyeztetnék nézeteiket és felszólítják majd a csádi feleket, hogy tárgyaljanak és béküljenek ki. Több afrikai államfő, aki a kongói forradalom 20. évfordulójának ünnepére érkezett Brazzaville-be, támogatta a találkozó megtartását. Bhagaza burundi elnök reménnyel tekint a csúcstalálkozó elé. Hasonló véleményen van Ruanda, a Közép-afrikai Köztársaság, Egyenlítői Guinea, Sao Tomé és Príncipe és Gabon elnöke is. Franciaország teljesen közömbös a javaslattal szemben. Nucci francia miniszter újságíróknak kijelentette, azért jött Kongóba, hogy részt vegyen a forradalom ünnepségén, nem pedig, hogy Csádról tárgyaljon. Katonai parádé Brazzaville-ben A kongói forradalom 20. évfordulójára rendezett ünnepségeken kilenc afrikai államfő volt jelen Brazzaville-ben tegnap nagy katonai parádéval fejeződtek be a kongói forradalom 20. évfordulójának ünnepségei, amelyre kilenc afrikai államfő, Afrika, Európa, Ázsia és Amerika negyven országának küldöttsége érkezett meg. Jelen voltak több nemzetközi szervezet, a SWAPO, az ANC és a PFSZ felszabadítási mozgalmak (Folytatása a 3. oldalon) Francia ejtőernyős alakulatok tagjai Ndjemena csádi főváros utcáin. (UPI telefotó)