Magyar Szó, 1983. augusztus (40. évfolyam, 224-239. szám)

1983-08-16 / 224. szám

{ ^ .... Шемт %#o в ШМЈМ1УР W,ЈуДдж Шгш\вг XL. évf., 224. (13008.] szám 1983. augusztus 16., kedd Ára 10 dinár Nyereményszelvény a 14. oldalon Mai számunkból: Ц Isabel Perón hatalmi terveket szít (2. oldal) Ф Mellőzött Jelenségek Rittre figyelnek fel és mire nem a vajdasági kereske­delmi felügyelők (5. oldal) ф Túlnyomórészt meleg, száraz idő Időjárásjelentésünk a 11. oldalon REAGAN­ DE LA MADRID TALÁLKOZÓ Maradtak a nézetkülönbségek Az amerikai elnök szerint a kommunizmus előretörése, a mexikói elnök szerint a térség országainak szegénysége okozza a robbanékony helyzetet Ronald Reagan amerikai és Miguel de la Madrid mexikói el­nöknek a vasárnap esti megbeszéléseken nem sikerült össze­egyeztetnie nézeteit a közép-amerikai válsággal kapcsolatban, és így szertefoszlott az amúgy is csekély remény, hogy a talál­kozó a térségben uralkodó fes­zültség annyira óhajtott enyhíté­sét hozhatja. Az amerikai elnök ugyanis ke­ményen kitartott — a Contadora­­csoport által helytelenített — ál­láspontja mellett, hogy a közép­­amenitikai ellentmondásokat a má­sik katonai és polititikai tömb fel­forgató tevékenysége okozza és azzal indokolta meg a Pentagon erőinek jelenlétét a térségben, hogy a baráti rezsimeket meg kell vé­deni a „kommunizmus előretöré­sétől”. Másrészt, a mexikói elnök megismételte a Contadora-cso­­port álláspontját, hogy a válság okát a szegénységben és a fejlet­lenségben kell keresni, ezért a kö­zép-amerikai országoknak nyújtott gazdasági segély, ne nemzetek ön­rendelkezési jogának tiszteletben tartása és a külföldi csapatoknak a térségből való kivonása lehet a megoldás. Reagan egyetértett ez utóbbi állítással, de követelte, hogy elsőnek a másik katonai tömb „vonuljon vissza”, és hogy Kuba, valamint Nicaragua mond­jon le a „forradalom kiviteléről”. Ezért az amerikai elnök verbá­lis békefelhívása az említett ki­jelentések árnyékában marad, amelyek megerősítik, hogy Wa­shington nem akar változtatni közép-amerikai stratégiáján. Ezért logikus folytatásként fogadták az amerikai elnököt az észak-mexi­kói La Pazba elkísérő Shuiltzna­k, a State Departmen vezetőjének meg­állapítását, hogy az USA közép­amerikai hadgyakorlatai szüksége­sek és „nem jelentenek fenyege­tést, hanem csak saját erejüket mutatják meg az ellenségnek”. Reagan és De la Madrid elnök háromórás­­négyszemközti tárgya­lásokat is folytatott, de erről rész­leteket nem közöltek. Feltehetőleg kizárólag a közép-amerikai hely­zettel foglalkoztak, Mexikó ugyan­is még az égető gazdasági kérdé­sek megoldásánál is fontosabbnak tartja a közép-amerikai válságot. Megfigyelők nem zárják ki a le­hetőséget, hogy De la Madrid is­­mételten felszólította Reagant, hogy kezdjen tárgyalásokat Kubával, a Contadora-csoport ezt kulcsfon­tosságúnak tartja a háborús ve­szély elhárítására. Erre utalt Ber­nardo Sepulveda mexikói külügy­miniszter is, a találkozót követő sajtóértekezleten ki­jelen­tette, hogy „Mexikó megismételte kész­ségét, hogy közvetítsen a háborús válság megoldásához szükséges párbeszéd felvételében”. Mexikói szempontból a közép­amerikai problémakör árnyékában maradtak a kétoldalú kapcsolatok, amelyek vonatkozásában Reagan 1,5 milliárd dollár kölcsönt ígér De la Madridnak húza, a Mexikó számára hagyományosan hiánycikk vásárlására. Az USA elvben meg­ígérte, hogy fokozni fogja a me­xikói áru vásárlását, hogy vala­mennyire csökkent­se az árucsere­­forgalomban tapasztalható hiányt, de kifejezte óhaját, hogy elsősor­ban a stratégiai szükségletek ki­elégítésére jelentősen fokozza a mexikói kőolaj behozatalát, ez ér­zékeny téma, és érinti a hagyomá­nyos mexikói energetikai politi­kát. A kétoldalú kérdések megvi­tatására is jellemző elvi jelleg ju­tott kifejezésre a közelebbről meg­határozatlan megállapításban is, hogy együttes erővel próbálnak megoldást találni az USA-ban il­legálisan tartózkodó több mint egymillió mexikói munkás és azon tilalom kérdésre, amellyel Wa­shington a megoldatlan tengeri ha­tárok miatt nem importál mexi­kói tonhalat. A találkozó befejezésekor a me­xikói és az amerikai elnök köl­csönösen hangsúlyozta az óhajt hogy az egyes jelentős kérdések eltérő megközelítése ellenére to­vábbfejlesszék a kapcsolatokat egymás álláspontjainak teljes tisz­teletben tartása és a jószomszéd­ság elve alapján. (Folytatása a 3. oldalon) Jónak ígérkező devizabevétel A tavalyinál több külföldi vendég — Néha még hiánycikk a kávé, a mosópor, a cukor, az étolaj — Idegenforgalmi helyzetjelentés A nyári csúcsforgalom második fele is kedvezőnek ígérkezik. A Jugoszláv Idegenforgalmi Szövet­ségtől kapott adataink szerint, pil­lanatnyilag 1 150 000 vendég tar­tózkodik hazánkban, ebből 700 000 külföldi. A tengermelléken 940 000 turista nyaral, 580 000 külföldi. Ezek csak a bejelentett vendégek­re vonatkozó adatok. Becslések sze­rint ugyanis ezenkívül több mint 100 000-ren vannak elhelyezve a fi­­ze­tővendég-szolgálatban, víkend­házakban, de nincsenek bejelent­ve. Hely azonban még van, hiszen a tenger­mellék vendégfogadó bá­zisa 1 100 000 férőhely. A tavalyinál jobbnak ígérkezik a devizabevétel is. A Jugoszláv Nemzeti Bank adatai szerint, jú­lius 10-ével bezárólag a devizabe­vétel 320,8 millió dollár volt, 36 (!) százalékkal több, mint az előző évben. Mivel a július eleje nem volt túlságosan látogatott, a szak­emberek úgy vélik, hogy a csúcs­forgalom még kedvezőbb ered­ménnyel jár. Minden bizonnyal a dinárcsekkek forgalomba hozása volt ilyen jótékony hatással a de­viza hivatalosan történő beváltá­sára. A részletesebb kimutatásból ki­tűnik, hogy a szlovéniai tenger­melléken szervezték meg legjobban az ellátást, a vendégfogadást, itt ugyanis 11 százalékkal több kül­földi tartózkodik, mint tavaly. Iszt­riában és a Kvarner öbölben pedig 12 százalékkal több a külföldi ven­dég. Kedvező eredménnyel dicse­kedhetnek még Dubrovnik környé­kén is. A vendégek száma 4 szá­zalékkal, a külföldieké pedig 21 százalékkal több. A Crna Gora-i tengermelléken a Montenegroexp­­res adatai szerint, az idén kedve­zően alakul a látogatottság. A ta­valyihoz képest 23 százalékkal nö­vekedett a vendégek száma, a külföldieké például 41 százalékkal. Tudni kell azonban azt is, hogy ezen a részen tavaly valóban gyér volt a látogatottság, úgyhogy az idei eredmény csak a helyzet nor­malizálását jelenti. A vendégek nyilván saját ma­guk is tapasztalták, hogy az el­látás sokkal jobb, mint tavaly volt (ezt bizonyítja egyébként a kül­földiek számának növekedése), hi­ányosságok azonban még mindig tapasztalhatók. Időnként egyes he­lyeken elfogy a kávé, a mosópor, a sör, az üdítő ital és más egyéb közszükségleti cikk. A hiányt ma­guk a helybeliek idézik elő. Nagy mennyiségben vásárolják a min­den igyekezet ellenére is gyakran hiánycikknek számító árut és kül­dik az ország más részébe. Cs. Zs. SUPETAR Nyaralnak és tanulnak A Braó szigetén levő Surpetarból ma utazik el a nyugat-berlini Wilmersdorf és München községek­ből érkezet 30 tagú csoport, amely két hetet töltött Brač szigetén. A fiatal berliniek azonban nemcsak azért jöttek Brač szigetére, hogy napozzanak és fürödjenek. Előre elkészített programmal és azzal az óhajjal érkeztek, hogy minél töb­bet megtanuljanak a jugoszláv szocialista önigazgatásról, arról, hogy az önigazgatás hogyan érvé­nyesül egy átlag községben, mint amilyen a brnói község. (Tanjug) ф 10 A mezőgazdaság adja a Kissüfké devizát Még összesen huszonhatmilió dollárra van szükségük a gyáraknak, hogy elegendő műtrágyát állíthassanak elő . A kukorica, a búza, a cukor és az étolaj exportjának körülményei A vajdasági műtrágyagyárak­nak még valamivel több mint huszonhatmillió dollárra van szük­ségük ahhoz, hogy az őszi vetés­hez elegendő mennyiségű műtrá­gyát állítsanak elő. Eddig csak mintegy hatmillió dollárt sikerült beszerezniük, és ez a nyersanyag­­szükséglet egynegyedének beszer­zésére elegendő. Ez azt jelenti, hogy ha nem teszünk lépéseket a többi huszonhatmillió dollár előteremtése érdekében, őszre a gyárak a szükséges műtrágyának csak az egynegyedét szállíthatják le a mezőgazdaságnak. A kombinátok közösségének tegnap megtartott ülésén leszö­gezték, hogy a deviza előterem­tését elsősorban a mezőgazdaság­nak kell magára vállalnia. Vagy­is a problémát úgy kívánják megoldani, hogy a műtrágyagyá­rak a szükséges nyersanyagok be­szerzéséhez nemzetközi hitelt igé­nyelnek, a mezőgazdaság pedig a következő évi termésből e hitel értékének megfelelő mennyiségű árut bocsát exportra és ezáltal szavatolja a műtrágyagyárak de­vizahitelének visszafizetését. Az ülésen hangsúlyozták, hogy csak így lehet elegendő műtrágyát elő­állítani. Hasonlóképpen fogják besze­rezni a szükséges növényvédő sze­rek alapanyagait is. Az ülésen a szabadkai Zorka Vegyiművek kép­viselője elmondta, hogy a jövő évi vetés egy részének megvédé­sére 2600 tonna különféle nö­vényvédő szer előállítását terve­zik. Ehhez összesen kilencmillió dollárra van szükségük, amiből kétmilliót már sikerült előterem­teni. Tehát még hétmillió dollár szükséges. Erre ugyancsak a me­zőgazdaságtól kérnek megoldást. Ha sikerül előállítani a tervezett mennyiségű növényvédő szert, a jövő évi cukorrépa- és naprafor­góvetést úgyszólván teljes mér­tékben megvédhetjük a kóroko­zóktól és a kártevőktől, ezenkí­vül 65 000 hektár búza és száz­ezer hetkár kukorica növényvé­delmére jut még vegyszer. A töb­bi szert az ország más vidékei­nek gyáraitól kell beszerezni. Az ülésen ezenkívül tárgyaltak még a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács által engedélyezett kukori­ca-, búza-, liszt-, étolaj- és cu­korexport menetéről. Az illetéke­sek elmondták, hogy eddig 400 000 tonna kukoricát exportált tarto­mányunk, ezenkívül folyamatban van két jelentős kompenzációs üz­let lebonyolítása, amely által ugyancsak kukorica, valamint hús kerül exportra. Emellett még 300 000 tonna kivitelét helyezték kilátásba, amellyel kapcsolatban bizonyos problémák jelentkeztek. Elsősorban a munkaszervezetek nem rendelkeznek elegendő pénz­zel, ennek a mennyiségnek a fel­vásárlásához, és ezért a bankok segítségét kérik. A tartományi illetékesek ezenkívül a Szövetségi Végrehajtó Tanácshoz fordultak kérelemmel, hogy a búzához ha­sonlóan a kukorica esetében is növeljék a bankok hitelkeretét. Ezenkívül még mindig bizonyta­lan, hogy a szóban forgó három­(Folytatása az 5. oldalon) Afrikai lis csúcsértekezlet Csádról? Sokan támogatták a kongói indítványt" — Franciaország közömbös Goukoung Oueddi felszólította az Afrikai Egységszervezetet, hogy követelje a francia, ame­rikai és zaire-i erők kivonását, hogy Csád problémáit békés esz­közökkel, igazságosan és tartó­san megoldják. A líbiai hírügy­nökség híre szerint Oueddi kér­te, küldjenek bizottságot az or­szágba, és ellenőrizzék a líbiai beavatkozásról szóló híreket. Jól értesült francia körök sze­rint újabb csoport ejtőernyőst küldtek Csádba. A „katonai szak­értők” Ndjemenában, Abecheben és Salaiban vannak. Pontos szá­muk ismeretlen, a legújabb cso­portról azonban közölték, hogy könnyű tankelhárító fegyverekkel van ellátva, és ugyanaz a felada­ta, mint az előző kontingensnek. A kongói kormány javasolta, hogy Brazzaville-ben minél előbb tartsanak kis afrikai csúcsértekez­letet, Közép-Afrika országainak vezetői vitassák meg a csádi kér­dést. Az államfők összeegyeztet­nék nézeteiket és felszólítják majd a csádi feleket, hogy tárgyaljanak és béküljenek ki. Több afrikai államfő, aki a kon­gói forradalom 20. évfordulójának ünnepére érkezett Brazzaville-be, támogatta a találkozó megtartását. Bhagaza burundi elnök reménnyel tekint a csúcstalálkozó elé. Hason­ló véleményen van Ruanda, a Kö­zép-afrikai Köztársaság, Egyenlítői Guinea, Sao Tomé és Príncipe és Gabon elnöke is. Franciaország teljesen közömbös a javaslattal szemben. Nucci fran­cia miniszter újságíróknak kijelen­tette, azért jött Kongóba, hogy részt vegyen a forradalom ünnep­ségén, nem pedig, hogy Csádról tárgyaljon. Katonai parádé Brazzaville-ben A kongói forradalom 20. év­fordulójára rendezett ünnep­ségeken kilenc afrikai állam­fő volt jelen Brazzaville-ben tegnap nagy ka­tonai parádéval fejeződtek be a kongói forradalom 20. évforduló­jának ünnepségei, amelyre kilenc afrikai államfő, Afrika, Európa, Ázsia és Amerika negyven országá­nak küldöttsége érkezett meg. Je­len voltak több nemzetközi szer­vezet, a SWAPO, az ANC és a PFSZ felszabadítási mozgalmak (Folytatása a 3. oldalon) Francia ejtőernyős alakulatok tagjai Ndjemena csádi főváros utcáin. (UPI telefotó)

Next