Magyar Szó, 1983. október (40. évfolyam, 270-284. szám)

1983-10-01 / 270. szám

ШшрШј Ш0Ш ÉДШВк Líf ШШг Az adatrögzítő sohasem kerül meg? (3. oldal) ШШшШ ЛГшшШшШ ШШ тШш Hl® Gyorsabb és határozottabb munkát Ј|Ш јјјЖ' llliff јЈјшЈЈзШ wnsJS Ilii llíffPL A Jugoszláv Szakszervezeti Tanács Elnökségének ф Délelőtt mérsékelten felhős idő, délután helyenként A tervezés több konkrétumot igényel A stabilizációs program az Irányadó — Árreform vagy az infláció fokozatos leszorítása — A JSZSZK Képviselőházának Köztársaságok és Tartományok Tanácsa tegnap a jövő évi gazdaságfejlesztési határo­zattervezetről tárgyalt — A dokumentumot december 26-án véglegesítik A JSZSZK Képviselőházának Köztársaságok és Tartományok Tanácsa ANTUN BUBIC elnökletével megtartott tegnapi ülésén megvitatta a jövő évi gazdaságfejlesztési határozattal kapcsolatos kérdéseket, az árpolitika idei érvényesülését, a lakosság közszük­ségleti cikkekkel való ellátásáról szóló jelentést, a légiforgalmi munkaszervezetek helyzetéről készült felmérést. Ezenkívül hatá­rozatot fogadott el még néhány, a hatáskörébe tartozó kérdésben. Legkésőbb december 20-án kell elfogadni a jövő évi gazdaságfej­lesztési határozatot, állapították meg a tanács küldöttei. A tanács kötelezte továbbá a szövetségi kor­mányt, hogy a Képviselőház bi­zottságokban, testületekben és a tanácson elhangzott észrevételeket, javaslatokat figyelembe véve ok­tóber 7-éig készítse el a doku­mentumtervezetet. Ezt a köztár­saságok és tartományok legkésőbb november 25-éig véleményezik. A vélemények és álláspontok egyez­tetése a JSZSZK Képviselőházában december elején kezdődik, és 20- án a dokumentum véglegesítésével fejeződik be. Jogos az aggodalom? A gazdaságfejlesztési határozat­­tervezettel kapcsolatos kérdésekről folyó vitában felszólalók szinte egytől egyig kifogásolták, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács ál­tal kidolgozott határozattervezet elsődleges változata nem sokban tér el a korábbi hasonló okmá­nyoktól. Nagy hiányossága ez a dokumentumnak, annál inkább, mert ezúttal a stabilizációs prog­ram által kilátásba helyezett mi­nőségi változásokat is tartalmaz­nia kellene. Nem elég bátor és ha­ Minden felfele­ megvan a devizapiac megnyitásához Szemelvények a vitából Milivoj РОРАШС vajdasági kül­dött megerősítette, hogy a gazdál­kodási feltételekkel a társult mun­kának legkésőbb az év végéig tisztában kell lennie. Legfonto­sabb, hogy a dokumentumba fog­laltak a valóságos lehetőségekre támaszkodjanak. A határozat ki­dolgozásakor figyelembe kell ven­ni, hogy az idei gazdaságfejlesz­tési határozat nem valósul meg minden téren. Az energiagazdálko­dásban a beruházások nem foly­nak a tervezett ütemben, a mező­­gazdasági termelés nem növeke­dett a kívánt arányban, mert nem volt elegendő anyagi eszköz be­ruházásokra, újratermelési anyag­ra stb. Ezek a tények bizonyítják, hogy a határozatok teljesítésének meg kell teremteni a társadalmi felté­teleit is. Különbséget kell tenni az ideiglenes és a hosszú távra szóló intézkedések között. Halaszthatat­lan szükség van továbbá a deviza­rendszer lényegbeli megváltoztatá­sára, arra, hogy az ország egyet­len fizetési eszköze a dinár ma­radjon. Vaszil TUDZSAROV macedóniai küldött is a meglehetősen bizony­talan és határozatlan tervezést bí­rálta. Szerinte nem állhat a ..fe­lül kell vizsgálni, szükség van-e az árreformra” tétel a határozat­ban, hiszen mindannyian tudjuk, milyen fontos kérdéskör ez, és hogy gazdálkodásunk eredményes­sége milyen nagymértékben függ éppen a hatékony árpolitikától. Az árpolitikával kapcsolatban hang­súlyozta továbbá, hogy pontosan meg kell szabni, milyen ütemben történjék az áraránytalanságok kiküszöbölése a gazdasági szerke­zetben tapasztalható egyenlőtlen­ségek elhárítására. Síkraszállt to­vábbá a dinár tekintélyének visz­­szaállításáért, és a devizának a belső fizetésforgalomból való kiik­tatásáért. Jövőre már semmikép­pen sem szabad megmaradnia en­nek a kettősségnek, mert különben a stabilizációs program határoza­tai nem érvényesülhetnek a gya­korlatban. Milan POTRC szlovéniai küldött a gazdasági törvényszerűségek ér­vényesítéséért szállt síkra. Vele­(Folytatása a 4. oldalon) Ülésezik a JSZSZK Köztársaságok és Tartományok Tanácsa Mazur nélkül nincs áram Az egységes jugoszláv vil­­lanygazdálkodási rendszer tavalyi működéséről szóló jelentés kapcsán mondott be­számolót Božidar Radunovic, a Jugoszláv Villanyezőgaz­­daság igazgatója elmondta, hogy az áramhiány pótlásá­nak pillanatnyilag egyetlen módja: a hőerőművek szá­mára megfelelő mennyiségű mamut behozatala. A tanács megállapította, hogy az áramhiány gátló té­nyezője az ipari termelés fo­kozásának. Legsürgősebb te­endő tehát az áramtermelői kapacitások fokozottabb ki­használása, valamint a ké­szülő erőművek mielőbbi be­fejezése és üzembe helyezé­se. Az áramhiány takarékos­ságra, ésszerűbb fogyasztás­ra int. Sürgetni kell többek között a villanygazdaság 1985-ig szóló tervének kidol­gozását és a megvalósításá­ra vonatkozó önigazgatási megegyezések aláírását. tározott a felkínált okmány, pedig gazdálkodásunk most ezt igényel­né. A stabilizációs programban vi­lágosak és egyértelműek a célok, amelyeket bele kellene foglalni a határozattervezetbe. A programból eredő változások egész sor törvény, rendelet kidolgozását sürgetik. A küldöttek véleménye szerint eze­ket még a határozat véglegesítése előtt ki kell dolgozni és elfogad­ni. Szerintük csak így lehet a ha­tározat konkrét és tevékenységre serkentő. / r* I / Vy lít \ t •n j J i 5ó qV?T i L, T i-: * ->UQ 1 t \ ' <ннава|ап|ннааанаа^МНММННМш^ншаимм1в**н|В1а|ашаа1ПП1ав1НВШ>в^^в ШШ Jllf V* V„ ' a|||| ш Mai számunkból: Шш |Mim £Ш jdSiWk Ш/Шк lVäk mk ® Kimerültek a fekete doboz elemei ----------------------—-------------------------------------------------------------- kisebb esőzések lehetségesek XL. évf., 270. (13054.) szám 1983. október 1., szombat Ára 10 dinár Időjárásjelentésünk a 12. oldalon AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS 38. ÜLÉSSZAKA A párbeszéd és az ENSZ erősítésénél­ sürgetése Felszólal­ a finn, az ecuadori és a magyar államfő Az ENSZ-közgyűlés ülésszakán tegnap újabb három állam: Finnország, Ecuador és Magyarország államfője szólalt fel. No­ha eltérő társadalmi rendszerű és külpolitikai irányvételű orszá­gokról van szó, felszólalásuknak voltak bizonyos jelentős közös pontjai. Elsősorban a világhelyzetért va­ló aggodalomról és arról az óhaj­ról van szó, hogy egyenrangú pár­beszéd, továbbá az ENSZ-hez va­ló ragaszkodás és az ENSZ tekin­télyének erősítése révén módot találjanak a világhelyzet javításá­ra. A három államfő elismeréssel szólt az el nem kötelezett mozga­lom tevékenységéről. Mauno Kodivistenaik, a semleges Finnország elnökének véleménye szerint az erőszak gyakori alkal­mazása a nemzetközi kapcsolatok­ban a fő kihívás az ENSZ-szel szemben. Az ENSZ erősítése min­denkinek, nagyoknak és kicsik­nek egyaránt érdeke, mutatott rá, majd megjegyezte, hogy a viszály­kodó felek erről gyakran megfe­ledkeznek, és „rövidlátó számítá­sokat és mindenki számára tragi­kus következményekkel járó poli­tikai előnyöket tartanak szem előtt.” Koivisto elnök külön elismerését fejezte ki az el nem kötelezettek VII. csúcsértekezletének kezdemé­nyezéséért, amely azt eredményez­te, hogy a­z ülésszakon ilyen sok állam-, illetve kormányfő meg­jelent. Szerinte ez „meggyőzően bizonyítja a készséget, hogy erő­sítsék az ENSZ-nek a béke meg­őrzésére, és magának a világszer­vezet tekintélyének megőrzésére irányuló erőfeszítéseket.” Osvaldo Huirtado Lare, az el nem kötelezett Ecuador elnöke a világgazdasági válsággal foglalko­zott. Kiemelte, hogy a fejlődő or­szágok súlyos helyzetben vannak, és hogy Latin-Amerikában és a Kaab-térségben az évszázad legsú­lyosabb gazdasági pangása társa­dalmi összetűzéseket és a bizton­ság csökkenését váltotta ki. A fejlődő országok eladósodásá­ért a nemzetközi bankok viselik a legnagyobb felelősséget, mert „minden eszközzel kölcsönök fo­lyósítására törekszenek, amelyek nyomásukra rövidtávú adóssággá változnak.” A fejlődő országok­nak nagyobb érdeklődést kellene tanúsítaniuk a Dél fejlődése iránt, mert annak csökkenő behozatali képessége kedvezőtlen következ­ményekkel járhat a fejlettek fej­lődésére. (Folytatása a 3. oldalon) Jugoszlávia és az NDK gazdasági kapcsolatai igen jók Vidoje Zarković, a JSZSZK Elnökségének alelnöke dísz­­ebéden látta vendégül az NDK Minisztertanácsának elnökét . Willi Stopin elutazott hazánkból Vidoje Zarković, a JSZSZK El­nökségének alelnöke tegnap a Beli dvorban fogadta Willi Stophot, az NDK Minisztertanácsának elnökét, s szívélyes megbeszéléseket foly­tatott vele, amelyekben jugoszláv részről részt vett Milka Planinc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács el­nöke, Mirko Ostojic, a szövetségi külügyi titkár helyettese, Ljubo­­mir Majeric, hazánk NDK-beli nagykövete, Milorad Komatina, a Szövetségi Külügyi Titkárság po­litikai igazgatóságának vezetője és más személyiségek. A tárgyalásokban keletnémet részről részt vett Wolfgang Rauchfuss, a Német Szocialista Egységpárt KB tagja, Herbert Krolikowski, a Német Szocialista Egységpárt tagja, a külügyminisz­ter első helyettese, Hermann Lei­­kauf, az állami tervbizottság el­nökének helyettese, Dietrich Lem­ke külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, Ralph Hartmann, az NDK jugoszláviai nagykövete és má­sok. A tárgyaló partnerek véleményt cseréltek a kétoldalú együttmű­ködésről és az időszerű nemzet­közi politikai és gazdasági kérdé­sekről. Szó esett továbbá a Kelet és a Nyugat közötti viszonyok problémáiról. Vidoje Zarkovic tá­jékoztatta a vendégeket a jugo­szláv álláspontokról, ismertette az el nem kötelezett Jugoszlávia helyzetét. Megbeszéléseket folytat­tak még a válsággócokról, vala­mint annak szükségességéről, hogy további erőfeszítéseket kell tenni, hogy javuljanak a nemzetközi kap­csolatok, erősödjön a biztonság, megszilárduljon a világbéke. Mindkét fél kifejezte megelége­dését a bilaterális kapcsolatok fej­lesztésének eddigi eredményeivel, amelyek különösen a gazdasági együttműködésben nyilvánulnak meg. Kifejezték készségüket az együttműködés további fejleszté­sére. A tárgyalások befejeztével Vi­doje Zarkovic ebéden látta ven­dégül Willi Stophot. Zarkovic és Stoph pohárköszöntőt váltott. Közös közlemény a látogatásról Tegnap este Belgrádban és Ber­linben közös közleményt hoztak nyilvánosságra Willi Stophnak, az NDK Minisztertanácsa elnökének jugoszláviai látogatásáról. Willi Stoph tegnap, háromna­pos hivatalos jugoszláviai látoga­tásának befejeztével, elutazott Belgrádból. Itt-tartózkodása alatt tárgyalt Milka Planinccal, az SZVT elnökével, s találkozott Dragoslav Markovictyal, a JKSZ Elnökségének elnökével és Vidoje Markovictyal, a JSZSZK Elnöksé­gének alelnökével. Tárgyalt to­vábbá Nikola Ljubicictyal, a Szerb SZK Elnökségének elnöké­vel. A sureini repülőtéren Willi Stophtól Milka Planinc, az SZVT elnöke, Mito Pejovszki, az SZVT tagja, Rudimir Vukašinović, a JKSZ KB Elnöksége statútumügyi bizottságának elnöke, Svetozar Ribanovic, a Szerb Képviselőház Végrehajtó Tanácsának alelnöke és más személyiségek vettek bú­csút. (Tanjug) Harc a végsőkig Velayati iráni külügyminisz­ter elvetette a japán békefel­hívást • Iraki rakétatámadás Dizful ellen Ali Akhbar Velayati iráni kül­ügyminiszter tegnap elvetette Ja­pán felhívását, hogy sürgősen ves­senek véget az iraki—iráni hábo­rúnak, közölte a japán Kiodo hír­­ügynökség. Velayati New Yorkban találkozott Sintaro Abe japán kül­ügyminiszterrel, ott tolmácsolta Irán kemény álláspontját, hogy „a végsőkig folytatja a harcot”. Japán különösen érdekelt a hábo­rú befejezésében, mert számos gazdasági szerződése van Iránnal. A Kiodo hírügynökség értesülé­sei szerint Abe cáfolta, hogy Ja­pán Irán pártján áll, csak a bé­kés megoldást sürgeti. A teheráni rádió hírei szerint az iraki nehéztüzérség lőtte Dizfult és Andimesket. Negyven személy életét vesztette, kétszázötvenen megsebesültek, és sok házat is le­romboltak a becsapódó lövedékek. Irak szerdán azzal vádolta Iránt, hogy lőtte Said Sadek várost, ti­zenhatan életüket vesztették, har­mincegy személy pedig megsebe­sült. Ezt a támadást megtorolják, fenyegetőzött az iraki katonai köz­lemény. Irán állítólag támadást in­tézett a határ menti Bászra és Mandali ellen is. Irak figyelmeztetett, hogy vála­szolni fog az iráni bombázások­ra, és megmutatja az iráni ható­ságoknak, milyen fegyverekkel rendelkezik. A figyelmeztetést az iraki katonai parancsnokság szó­vivője közölte a bagdadi rádió hí­rei után, hogy tizenhat polgári személy elesett a bombázáskor. „Iraknak védenie kell szuverenitá­sát és polgárainak biztonságát” — mondta a szóvivő. Az iraki parancsnokság naponta vádolja Iránt a határ menti váro­sok bombázásával, ezek azonban a legnagyobb veszteségek, ame­lyekről hírt adtak. Rafsanjani, Khomeini imám képviselője a legfelsőbb honvé­delmi tanácsban tegnap kijelen­tette, hogy nem érdemelnek fi­gyelmet a nyugati országok fenye­getései, hogy a Perzsa-öbölbe kül­dik hadihajóikat. Irán eddig is gondot viselt a térség biztonságá­ról, és a jövőben is ezt fogja ten­ni. (Reuter, Tanjug, Hszinhua)

Next