Magyar Szó, 1984. december (41. évfolyam, 330-344. szám)

1984-12-01 / 330. szám

Emlékezés a nagy történelmi eseményekre Országszerte megünnepeltük a köztársaság A köztársaság napját országszerte megünnepeltük, november 29-e alkalmából minden városban, helyi közösségben, munkaszer­vezetben, iskolában, helyőrsétrben számos alkalmi ünnepséget tar­tottak, visszaemlékeztek a nagy történelmi eseményre. A köztársa­ság napja­ alkalmából sok létes­ímény­t is átadtak rendeltetésének, sok új iskola, óvoda nyitotta meg kapuját, új utakat adtak át a forgalomnak. A tuzlai bányászok és a vegyipari gyár dolgozói máris teljesítették az évi tervet, ünnepnapokon is dolgoztak, nem állt le a munka. November 27-én a Szövetségi Belügyi Titkárságon este alkalmi ünnepséget tartottak a köztársaság napja alkalmából,, átadták a biz­tonsági plaketteket. Az SZVT biz­tonsági plakettel tüntetett ki 19 ér­demes egyént, aki hozzájárult köz­­biztonságunk erősítéséhez, köztük vannak az 1941-es Partizán Emlék­érem tulajdonosai is, a népfelsza­badító háború olyan részvevői, akik a korábbi időszakban a biztonsági szolgálat felelősségteljes ügyeit és feladatait végezték. A biztonsági plakettet az SZVT elnökének nevében Rikard Karján, a szövetségi belügyi titkár helyet­tese adta át a kitüntetetteknek. Ezután ünnepi ülést tartottak, majd fellépett a belgrádi Ivo Lola Ribar Művelődési Egyesület. A niši Djuro Salaj színesfémipari gyár mintegy 40 munkása az ün­nepnapokon is szünet nélkül dol­gozott, elvégezte a gyári trafóállo­más nagyjavítását, felülvizsgálta a vezetékeket. Hatalmas haszna lesz ebből a gyárnak, a villanyszerelők és a más szakemberek november 30-án este sikerrel fejezték be a nagy munkát, úgyhogy már ma, az első munkanapon a niši gyár mint­egy 2000 dolgozója zavartalanul folytathatja termelését. A rohammunka napja A kopaoniki építők és a niši földművesek számára a köztársaság napja rohammunka napja volt. A belgrádi Obnova építői arra töre­kednek, hogy mielőbb befejezzenek 40 házat Kuršumlija községben, ahol nemrégiben földrengés pusztí­tott. A helybeliek is törekednek, hogy a szép időt kihasználják, és megjavítsák megrongálódott ottho­naikat. Az új iskola építői is szü­net nélkül veszik munkájukat Ra­­cán és Merdarban. A Kopaonik ke­leti részén sok faluban a köztár­saság napjára bekapcsolták a vil­lanyt, befejeződött néhány új út­vonal kiépítése is. A Morava és a Nisava mentén a termelők igyekeztek kihasználni a szép napokat arra, hogy pótolják a késést a vetésben. Az 59 000 hek­tárnak eddig csak a felét vetették be búzával. Dél-Szerbiában is sok létesít­ményt üzembe helyeztek, több ezer fiút és leányt ünnepélyesen felvet­tek a pionírszervezetekbe, díszülé­seket, összejöveteleket tartottak és megkoszorúzták a forradalom em­lékműveit. A Drina mentén is megünnepel­ték a köztársaság napját, díszülé­seket, történelemórákat tartottak, kiállítások nyíltak, művelődési, szórakoztató és sportrendezvénye­ket szerveztek. Mali Zvornik köz­ségben 20 család új lakásba költö­zött, Labacon két új és fontos lé­tesítményt adtak át rendeltetésé­nek. A Zorkában üzembe helyez­ték a szerszámgépgyárat, a Je­­dinstvo szállítóvállalatban meg­nyitották a 7700 négyzetméteres raktárát. Horvátország és Zágráb társa­dalmi-politikai szervezetei, a Hor­­vát Szábor és a Zágrábi Képvise­lő-Testület november 27-én este a Vatroslav Lisinski hangverseny­­teremben ünnepi ülést tartott no­vember 29-e alkalmából. Az össze­jövetelen a forradalmi és mun­kásmozgalom sok veteránja, a fel­kelés szervezői, az AVNOJ taná­csosai, valamint Zágráb és Hor­vátország közéletének társadalmi­politikai, tudományos és kulturális életének legjelesebb egyéniségei­­ vettek részt. E jeles történelmi évfordulóról, valamint az új szocialista ország­­építés és átalakulás eredményéről Jakša Petn­c, a Horvát SZK El­nökségének elnöke beszélt. A köztársaság napja alkalmából, valamint a háború előtti szak­­szervezeti szervezetek megalakulá­sának évfordulója alkalmából teg­nap megkoszorúzták Zágrábbal annak az épületnek az emléktáb­láját, ahol a bankok, biztosítók, (Folytatása az 5. oldalon)­­ születésnapját Fogadás a köztársaság napja alkalmából Veselin DJUKANOVIC, a JSZSZK Elnökségének elnöke 27- én ünnepi fogadást adott a köztár­saság napja alkalmából. A foga­dáson megjelentek a föderáció, a köztársaságok és a tartományok legmagasabb rangú vezetői és a KSZ tisztségviselői. Jelen voltak a diplomáciai képviseletek képvi­selői, külföldi és hazai újságírók is. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. (Tanjug) Szembetűnő előrelépés Milka Planinc interjúja a Jugoszláv Rádió és Televíziónak — könnyebb ugyan, de mégsem­ könnyű — kezdte Milka PLA­NINC, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke a Jugoszláv Rádió és Televíziónak adott nyilatkoza­tát. Az interjút kedden, novem­ber 27-én közölték. Planinc első mondatában összehasonlította a mostani társadalmi-gazdasági hely­zetet az elmúlt két évivel. Rámu­tatott a termelés pozitív történé­seire, amelyek ugyan nem képez­nek hatalmas ugrást, de minőségi­leg mégis újat jelentenek, mert a gazdasági mércék alkalmazása után a gazdaság működőképesnek bizonyul. Milka Planinc elmondta, korai lenne még értékelni és azt mondani, hogy a gazdasági válság mögöttünk van, a nagy változá­sok ugyanis csak ezután várható­ak. A stabilizációs program lé­nyegének valóra váltása felé tett lépések azonban nyilvánvalóak, ha ez nem látszik, akkor olyan rendellenességek léphetnek fel, amelyek demoralizálhatják a tár­sadalmat és a stabilizációs prog­ramot egyaránt. Planinc úgy vél­te, hogy elmozdultunk a holtpont­ról, de a hosszú távlatú célok megbízható, szilárd értékelésével még várnunk kell. Szembe kell néznünk a kedvezőtlen tendenciákkal Jövőre mindenekelőtt a kedvező történéseket kell megszilárdíta­nunk és szembe kell néznünk a kedvezőtlen tendenciákkal, ame­lyek még az idei évből származ­nak. Mindenekelőtt az inflációról kell szólni, valamint a kissé meg­ingott kivitelről, továbbá az egyé­ni és a társadalmi életszínvonal­ról. Jövőre a gazdasági rendszer­ben minden kulcsfontosságú kér­désre megoldást kell találnunk, hogy az önigazgatás az objektív gazdasági törvényszerűségek ha­tásában megmutathassa teljes ere­jét Ez nagy munka, még nem lé­legeztünk fel. Igaz az is, hogy ké­sünk e rendszerbeli változásokkal, de ez nemcsak a Szövetségi Vég­rehajtó Tanácsra és a Képviselő­házra vonatkozik. A stabilizációs programot és feladatokat érvénye­sítő tényezők késnek, így késik a Képviselőház, a szakszervezet, a Gazdasági Kamara és a szövetsé­gi társadalmi tanácsok is. Ez azonban nem szándékos késés, mert az előttünk álló változások mélyrehatóak és bonyolultabbak, mint ahogyan a hosszú távlatú stabilizációs program elkészítése­kor hittük, és ahogyan akkor fes­tett a helyzet. Ezenkívül a négyhónapos határ­idő teljesen irreális volt, holott az első percben a Képviselőház határozta meg ezt, az SZVT pe­dig el is fogadta, és ezért most vállalja is a felelősséget. Mindez a rögtönzés kategóriájába tartozik. A négy hónap ugyanis nem len­ne elegendő, még akkor sem, ha a Kraigher-féle bizottság munká­ja alatt elkészültek volna a jog­szabályok és mindaz, amit töké­ (Folytatása a 4. oldalon) A köztársaság napja alkalmából a JSZSZK Képviselőházának küldöttsége Dušan ALIMPIĆ képviselőházi elnök vezetésével vilá­got helyezett Tito sírjára. A küldöttség tagja volt Stojan BJELA­­JAC, a JSZSZK Képviselőháza Sövetségi tanácsának elnöke és Mi­­tivoje STIJOVIĆ, a Köztársaságok és Tartományok Tanácsának el­nöke. A küldöttség a következőket írta az emlékkönyvbe: „Ma, ami­kor köztársaságunknak, Tito legnagyobb művének születésnapját ünnepeljük, büszkén emlékezünk vissza a köztársaság megteremté­sének idejére, a népfelszabadító háborúra és a szocialista forrada­lomra, azokra az eszmékre, amelyek építőit vezérelték, büszkén em­lékezünk a forradalom és a köztársaság nagy megalapítójára, Tito elvtársra. Tudjuk, hogy milyen történelmi felelősséget vállalunk k­özösségünk további fejlesztéséért és erősítéséért, a testvériség és egység, az egyenjogúság állandó fejlesztéséért, kitartóan végrehajt­juk Tito eszméit, építjük és továbbfejlesztjük szocialista önigazga­tású el nem kötelezett hazánkat.” (Tanjug) Ünnepségek, fogadások külföldön A külországokban élő jugoszlávok megemlékeztek a köztársaság napjáról November 29-e, a köztársaság napja alkalmából a világ különböző részein élő dolgozóink és kivándoroltjaink alkalmi ünnepségeket tartottak, a jugoszláv nagykövetségeken fogadáso­kat rendeztek, és a külföldi sajtó is az alkalomnak megfelelő írásokat közölt. Belgiumban az ünnepségek ke­retében Gavra Popovic jugoszláv nagykövet fogadást adott a dip­lomáciai kar és a jugoszláv hiva­talos képviselők tiszteletére. A fogadáson megjelent számos belga személyiség, valamint a Közös Piac képviselői. A Belgiumban és Luxemburgban levő jugoszláv egyesületekben alkalmi ünnepsé­geket tartottak. Kínában Sava Obradovic nagy­követ fogadást adott, megjelent a kínai kormány és párt számos képviselője, köztük Csien Csi-csen külügyminiszter-helyettes is. A külföldi kapcsolatok egyesülete vacsorát adott a jugoszláv diplo­maták és ott élő polgárok tiszte­letére. A jugoszláv film hetét is megnyitották, amelyet Pekingen kívül Sanghajban is bemutatnak majd. Chicagóban, Detroitban és más amerikai nagyvárosokban, ahol sok a jugoszláv kivándorolt, al­kalmi ünnepségeket tartottak. Berlini nagykövetünk fogadást adott, majd díszülést tartottak a köztársaság napja alkalmából. Varsóban is volt alkalmi ün­nepség, a jugoszláv gyermekek léptek fel. A lengyel sajtó sokat írt hazánk háború utáni fejlődé­séről, sajátos szocialista útjáról és Tito elnökről. Méltatta el nem kötelezett politikáját is. Cipruson Veselin Popovac ju­goszláv nagykövet adott fogadást a ciprusi politikai élet legkiemel­kedőbb képviselői számára. Az (Folytatása a 2. oldalon) Társadalmi és gazdasági fejlődésünkről Ali Shukriu interjúja a kölni rádiónak November 29-e, a köztársaság napja alkalmából Ali Shukriu, a JKSZ KB Elnökségének elnöke interjút adott a kölni rádiónak. A Jugoszlávia gazdasági és társadal­mi fejlődésével foglalkozó nyilat­kozatot az NSZK közvéleményé­nek és az ebben az országban ideiglenes munkavállaláson levő polgárainknak szánták. Válaszolva a kérdésre, hogy va­jon a JKSZ-ben egyöntetű-e a vélemény az ország súlyos gazda­sági helyzetének okairól, Ali Shukriu kifejtette, hogy a gazda­sági stabilizáció hosszú távú prog­ramja kijelölte az észlelt ellent­mondások és nehézségek felszámo­lásának módjait, továbbá a szo­cialista önigazgatás további fejlesz­tésének irányvonalát. A köztársa­ságaink és tartományaink gaz­dasági fejlődésében tapasztalható különbséget a munkásosztály, va­lamennyi dolgozó egységes harcá­val számolják fel, azzal a fő cél­lal, hogy szüntelenül továbbfejlőd­jön minden egyes köztársaság és tartomány és az egész ország. Shukriu emlékeztetett arra, hogy alkotmányunk értelmében a köz­társaságok és tartományok egy­aránt felelősek saját és az egész ország fejlődéséért. A bürokrati­­kus-etatisztikus magatartás meg­határozott jelensége miatt egoista viszonyulás tapasztalható. A re­­gionalizmus és a bezárkózás kér­dését a társult munka rendszeré­nek tökéletesítésével tisztázzuk, társítva az eszközöket és a mun­kát Jugoszlávia egész területén, erősítve a munkásosztály hatalmát és önigazgatási döntéshozatalát a társadalmi újratermelésben. A JKSZ KB Elnökségének elnöke hangsúlyozta, hogy számunkra nincs más alternatíva. (Folytatása a 3. oldalon) RABAT SAJNÁLATOS LÉPÉSE A Szövetségi Külügyi Titkárság nyilatkozata arról, hogy Marokkó egyoldalúan megsza­kította diplomáciai kapcsola­tát Jugoszláviával A marokkói kormány határoza­tával kapcsolatban, hogy megsza­kítja diplomáciai kapcsolatát a JSZSZK-val, mert hazánk elis­merte a Szaharai Arab Demokra­tikus Köztársaságot, a Tanjugot felhatalmazták, hogy sugározza a Szövetségi Külügyi Titkárság aláb­bi nyilatkozatát: „A Marokkói Királyság kormá­nyának a Jugoszláviával való dip­lomáciai kapcsolatok megszakítá­sára vonatkozó lépése egyoldalú, sajnálatos cselekmény, ellentétben áll a hagyományos baráti kap­csolatokkal és együttműködéssel, ami még Marokkó függetlenségé­nek kikiáltása idején alakult ki. Szeretnénk rámutatni arra is, hogy a marokkói kormánynak ez a cselekedete teljesen ellentétben áll a népek önrendelkezési elvé­vel, függetlenségre, önálló, szabad fejlődésükre való jogukkal. Az előbbi elvek beépültek az el nem­­kötelezettség mozgalma politikájá­nak alapjaiba, s e mozgalomnak a kezdettől fogva tagja Jugoszlávia és Marokkó is. (Folytatása a 2. oldalon)

Next