Magyar Szó, 1985. november (42. évfolyam, 301-315. szám)

1985-11-01 / 301. szám

Ára 35 dinár 1985. november 1., péntek XLII. évf.r 301. (13804.) szám A JKSZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 21. ÜLÉSE Következetesen érvényesítsük közös érdekeinket A föderáció alkotmányos koncepciója érvényesítésének kérdéseivel foglalkozott tegnapi ülésén a JKSZ Központi Bizottsága A föderáció alkotmányos koncepciójának érvényesítéséről, az ennek során fölmerült problémákról való vitával folytatódott tegnap a JKSZ Központi Bizottságának 21. ülése. Vitaindítót Milan Kučan, a JKSZ KB Elnökségének tagja mondott. Ő is, akárcsak a fölszólalók túlnyomó többsége, rámutatott, hogy a föderáció al­kotmányos szerepének következetes érvényesítése szempontjából az a legfontosabb, hogy az önigazgatási termelési viszonyokat fej­lesszük tovább, még erőteljesebben, mert ez teszi lehetővé, hogy szövetségi szinten az érdekegyeztetés során a munkásosztály érde­kei, ne pedig az etatista-technobürokratikus erők érdekei jussa­nak kifejezésre. A Központi Bizottság tegnap a kimerítő vita után állásponto­kat fogadott el arról, milyen feladatok várnak a kommunistákra föderáció alkotmányos elveinek további érvényesítésében. Milan Kučan vitaindító beszámolóját a kommunista mai szá­mának 2. és 3. oldalán közöljük. Részletek a vitából Rendkívül nagy jelentőségű kérdések Mirko OSTOJIČ a beszámoló el­ső mondatával kezdte felszólalását. A napirendre kerülő kérdés rend­kívül fontos és jelentős. Azt hi­szem, hogy ezt ismételten ki kell mondani, bár ebből nem származ­hat. Hozzáadnám ehhez még, hogy a kérdés rendkívül összetett. Mert az anyagokból láthattuk, politikai és társadalmi életünk hányféle te­rületébe hatol be ez a problemati­ka. Az embernek az a benyomá­sa, hogy valóban nagy munka áll az elemzés mögött. Úgy tűnik vi­szont, mintha a beszámolónak a hangsúlya némileg elütne ettől. Az anyagokból kiderül — mond­ta Ostojic —, hogy meg tudjuk világítani a kérdéseket, de meg tudjuk találni a megfelelő megol­dásokat is. A kérdés az, hogyan lehet elérni a jugoszláv társada­lom önigazgatási integrációját, az anyagok a köztársaságok és a tar­tományok önigazgatási átalakulá­sáról szólnak, amit magam is he­lyesnek tartok, ez az az út, amit járnunk kell. Fontos lenne azon­ban, mint más esetekben is, hogy ezt pontosabban kidolgozzuk, hogy láthassuk, mit is jelent valójában a köztársaságok és a föderáció ön­­igazgatási átalakulása, hogy ebből egyfajta akcióprogramot készít­hessünk, aminek a teljesítésére aztán mozgósíthatjuk a társada­lom szubjektív erőit. Dusán ALIMPIC rámutatott ar­ra, ami az alkotmányból követke­zik: állandó és aktív viszonyt kell kialakítanunk az egységes jugo­szláv piac megszervezésére, a ter­vek és az önigazgatás alapján kell ténykedni, mert ez az egyik alap­vető feltétele hatékony működésé­nek. Rendkívül fontos, hogy a Kom­munista Szövetség és a többi tu­datos szocialista erő mint az ön­­igazgatási küldöttrendszer dön­téshozatalának aktív részvevői hozzájáruljon azoknak a társadal­mi és más feltételeknek a megte­remtéséhez, amelyek lehetővé te­szik, hogy a munkások valóban demokratikus módon és önigazga­tási úton döntsenek. A társult munka megköveteli a közös mun­kában részt vevők egyenjogúságát, erre van szükség, nem monopó­liumra, nem dominanciára. Ép­pen ezért a Kommunista Szövet­ség feladata, hogy állandóan fej­lessze a munkásoknak a közös problémák megoldására vonatkozó kölcsönös felelősségről alkotott tudatát. Hogy viszont ez a tudat objektív alapot kapjon, szükség van rá, hogy a közös célokat ob­­jektivizáljuk, távlatilag, gazdasá­gilag megalapozzuk, és társadal­milag verifikáljuk. Nem lehet ez pusztán az egyéni érdekek összes­sége, szintézist kell teremteni ön­­igazgatási egyeztetéssel, az egyen­jogúság alapján. Ennek a szinté­zisnek ki kell fejeznie az egyéni és az általános társadalmi érde­kek összhangját. A legoptimáli­sabb megoldások felkutatásában jut ez kifejezésre, amelyekkel a legsikeresebben és társadalmilag legcélszerűbben érvényesülnek az általános és a külön érdekek is. A­­ Kommunista Szövetségnek ezekben a folyamatokban min­dig világos, eszmei-politikai ál­láspontokat kell kialakítania a megnyilvánuló konkrét érdekek­kel kapcsolatban, meg kell álla­pítania ezek lényegét és viszo­nyát az általános érdekekhez és a társadalmi fejlődés távlataihoz. Jelenti pedig ez azt is, hogy fej­leszteni kell képességeinket az el­fogadott álláspontok következetes végrehajtására is. Csak így tud­juk megtartani a dolgozók, a munkásosztály bizalmát. Mi a nagyob­b veszély: a szö­vetségi centralizmus vagy az egység hiánya? — A KSZ és társadalmunk so­káig megelégedett a kedvezőtlen helyzet leírásával anélkül, hogy bírálóan felmérte volna azokat az okokat, amelyek következtében ösztönszerűen alkotmányos megol­dásainkkal ellentétben kezdtek alakulni a dolgok. Mindinkább az úgynevezett policentrikus etatiz­­mus jutott kifejezésre, aminek keretében a köztársaságok és a tartományok úgy értelmezték ön­állóságukat, hogy „szabadon és önállóan mérhetik fel, mit kell és mit nem érvényesíteni az egység­­­esen meghozott szövetségi szintű döntésekből” — mondta egyebek között Dragoslav MARKOVIC, ki­fogásolva egyúttal, hogy olyan esetekben is alkalmazzuk a kon­szenzust, amikor az alkotmány nem irányozza elő. A továbbiakban bírálta, hogy gyakran megmaradunk az elvi álláspontoknál, anélkül, hogy ki­mondanánk, hogyan is lehetne azokat (például az egységes ju­goszláv piac működésére vonatko­­zóakat) érvényesíteni a gyakorlat­ban. Mint mondta, soknemzetisé­gű közösségünk jellegéből adó­dóan a föderációnknak csakis a társadalmi megállapodások és (Folytatása a 3. oldalon) Boško Krunić és Boško Vukov a Központi Bizottság ülésén fill­­érreli a k­észletet? A Szövetségi Végrehajtó Tan­ács megerősítette a törvény­javaslatot A Szövetségi Végrehajtó Tanács Borisav Srebric elnökletével meg­tartott tegnapi ülésén megerősítet­te a hitel- és bankrendszer alap­jairól szóló törvény javaslatát, amelyet a JSZSZK Képviselőháza elé terjeszt. A Tanács határozatot hozott a nem befejezett termékek, készter­mékek és árucikkek készletei ér­-­ tékének összehangolási módjáról. A határozat értelmében a tár­­sultmunka-alapszervezetek és egyéb munkaszervezetek kötelesek minden év végén összehangolni a raktárkészletek értékét. Ameny­­nyiben egyes termékek esetében egységes kiskereskedelmi ár van megszabva, akkor az átlagos könyvelőségi ár ez az egységes kiskereskedelmi ár kell hogy le­gyen, azzal, hogy a könyvelésben kimutatott ár nem haladhatja meg a megszabott árat. A rendelésre készített, illetve kidolgozott ter­mékek esetében a szerződésbe foglalt árat tekintik átlagos el­adási árnak. Az SZVT határozatot hozott a késedelmi kamatlábról szóló dön­tés módosításáról is. Ez a kamat­láb a jövőben 73 százalékos lesz. Ily módon összehangolták a ké­sedelmi kamatlábat a bankok ön­­igazgatási megegyezésével megál­lapított új kamatlábakkal. A Tanács elfogadta az ország hidrológiai térképének előkészítési és kinyomtatott tervét, és meg­erősítette saját novemberi mun­katervét is. Megvitatott más kér­déseket is, a folyó gazdaságpoliti­ka és a külfölddel való kapcso­latok területéről. (Tanjug) m Mérsékelten felhős idő, délnyugati szél Időjárás-jelentésünk a 10. oldalon Mai számunkból: % Kelet-európai országok rendezik kapcsolataikat Izraellel A Közel-Kelet hírei a 2. oldalon • Osztálynaplót loptak az igazolatlan órák miatt Két tanuló betört egy becsei középiskolába (7. oldal) A megszigorítás buktatói A hét éve tartó restriktív hitel- és pénzügypolitika több kárral mint haszonnal járt a Bankosok és pénzügyi szak­emberek újvidéki tudományos tanácskozásáról A hét éve foganatosított restrik­tív hitel- és pénzügypolitika, az el­várásokkal ellentétben, több kárt okozott, mint amennyi haszonnal járt. Nemhogy csökkentette volna az inflációt, jótékonyan elősegítet­te volna a gazdaság stabilizálódá­sát, a fordítottja történt. A hang­súlyozottan restrikív hitel- és pénzügypolitika önmagában a túl­zott és egyoldalú árfolyampolitika és a reális kamatok bevezetése nem enyhítette a gazdasági nehéz­ségeket, hanem tovább mélyítette a krízist. Mellesleg ez a pénzpoli­tika már hét éve jelen van, s a ki­mondottan kedvezőtlen hatása el­lenére is továbbra sem kíván vál­toztatni rajta a kormány. Dióhéjban így foglalható össze a bankosoknak és a pénzügyi szak­embereknek a véleménye a pénz­ügypolitikáról, amely a tegnapi újvidéki tanácskozás első napján hangzott el. Dr. Milan GOLIJA­­NIN professzor, valamint dr. Stan­­ko RADMILOVIČ bevezetője után élénk vita alakult ki. Egyben meg­egyeztek a küldöttek: önmagában semmilyen pénzpolitika sem érvé­nyesítheti a stabilizációs törekvé­seket. Különösen nem a hazai vi­szonylatok között. Még akkor sem, ha sokan úgy vélik, hogy a pénz az pénz, tekintet nélkül arra, hogy hol érvényesítik a vele kapcsolatos politikát. Dr. Milan Golijanin professzor hangsúlyozta, hogy az egyoldalú pénzügypolitika érvényesítése de­­stimulál, kedvezőtlenül befolyásol­ja a termelést, ösztönzi az ellen­őrizetlen pénzforrások erősödését, nem csökkenti az inflációt, sőt! A restriktív pénzpolitika, amely úgy látszik, az idén éri el a csúcspont­ját, csökkentette a termelést, ez­zel egyidejűleg a termelékenysé­get, rosszabbodott a gazdaság fel­halmozóképessége, nehézségek tá­madtak a foglalkoztatásban is. Bővebben kifejtette továbbá, hogy az aktív árfolyam és kamatpoliti­ka milyen óriási nehézséget oko­zott, nem azért, mert önmagukban ezek rossz megoldások, hanem azért, mert egy olyan gazdaságban alkalmaztuk őket, amelyben a megfelelő feltételek hiányoztak. Abból indultunk ugyanis ki, hogy minden ideálisan funkcionál, már­mint a gazdasági törvényszerűsé­gek. Foglalkozott azzal is, hogy az árfolyamkülönbség fedezése mek­kora teher, hogy milyen mellékes kérdésként kezeltük ezt eddig is, hogy elképesztő nehézségek lesz­nek még e különbözetnek a fede­zésében. Dr. Stanko Radmilovic a jelen­legi óriási kamatok okozta inflá­cióról, új megoldási lehetőségekről beszélt. Szerinte ugyanis inkább az alaptőkét (vagyis a felvett hi­telt) kellene újraértékelni és a kamatot kisebb arányban elszá­molni, ami a gazdaságnak hatal­mas könnyítést jelentene. A fel­szólalók közül többen is elmond­ták, hogy magában nem rossz ez az elképzelés, de a gyakorlatban nehezen kivitelezhető. Dr. Vojin BJELICA vajdasági példákkal il­lusztrálta a kamatok kedvezőtlen befolyását. Előtte ugyanis dr. Mi­­loje JOVANOVIČ, a Jugoszláv Nemzeti Bank szakembere kifej­tette, hogy a kamat nem is olyan óriási teher, mint sokan hangsú­lyozzák. Tavaly például 4,7 száza­lékkal serkentette az inflációt, ami tekintettel az inflációs rátára, vi­szonylag nem is sok. A tanácskozás ma folytatódik. Cs. Zs. AUTÓBUSZKI­VITEL Kínába szállít a priboji FAP-FAMOS Pekingben tegnap szerződést ír­tak alá FAP-Famos autóbuszok le­szállításáról. A korábban megkö­tött szerződés értelmében már fo­lyamatban van 650 autóbusz le­szállítása, a mostani új szerző­dés magasabb szintre emeli az üzleti kapcsolatokat, a kínai part­ner ugyanis részekben veszi át a buszokat és egyedül szereli ösz­­sze. Ily módon bővül a termelé­si kooperáció és az együttműkö­dés. Az új szerződést Vladimir Mi­­jušković, a belgrádi Interexport képviseletének igazgatója és a kí­nai nemzeti export-import cég képviselője, Csu Ji-jou írta alá. A szerződés 48 autóbusz leszállí­tását irányozza elő. A szerződés értelmében jugo­szláv szakemberek utaznak Kíná­ba, és részt vesznek a buszok sze­relésében, ugyanakkor kínai mun­kások Jugoszláviába utaznak ki­képzésre. A jugoszláv fél átadja a karosszériagyártás technológiá­ját is. Mindez hosszú távú és ma­gasabb szintű kooperáció távlatát tárja fel. (Tanjug) Cossioa nem fogadta e! Craxi lemondását „Alkotmányos manőverrel” találtak megoldást az olaszor­szági kormányválságra . Bizalmi szavazás lesz a parlamentben Francesco Cossiga olasz köztár­sasági elnök úgy döntött, hogy „alkotmányos manőverrel” oldja meg az immár két hete tartó kormányválságot. A manőver le­hetővé teszi, hogy a parlament megerősítse hivatalában Bettino Craxi miniszterelnök eddigi bal­közép kormányát. A Quirinale pa­lota sajtószóvivője tegnap bejelen­tette, hogy Cossiga tegnap fogad­ta Craxit, és elvetette koalíciós kormányának lemondását, s uta­sította, hogy a kormány a parla­mentben vesse fel a bizalmi kér­dést. Amióta október 17-én kipattant a kormányválság,­­három repub­likánus párti miniszter nem értve egyet a kormányfőnek az olasz hajó palesztinok által történt el­rablásával kapcsolatban elfoglalt álláspontjával, kilépett a kabinet­ből). Craxi miniszterelnök, szocia­lista vezető a konzultációk két menetében megkapta a többi koalíciós partner támogatását és biztosította a republikánusok visszatérését. Ezért arra kérte a köztársasági elnököt, engedélyezze a kormány régi összetételét. A régi kormány lemondását, il­letve a régi összetételű új kor­mánnyá nyilvánítását elkerülendő Cossiga elnök a bizalmi kérdés felvetését indítványozta. Az olasz parlament a jövő héten foglal állást. (Tanjug)

Next