Magyar Szó, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-254. szám)

1986-09-01 / 240. szám

­ Hívogat az iskola, kapuját kitárta...­ ktatási-nevelési intézményeinkben ma reg­gel megkezdődött az 1986/87-es tanév. Mil­liós diáksereget, pedagógust és szülőt szólí­tott munkára az Akolacsengő. Elcsitultak a vízpartok, a gyepek, a torony­házak terei, a nagyszülők tágas falusi udvarak, ta­lán a diszkók is csendesebbek lesznek egy ideig. Benépesült iskoláink udvara, ki-ki elfoglalta helyét az iskolapadban. Munkára fel lányok és fiúk! Nem lesz könnyű dolgotok, ha jól tanultok szüleitek is hamar elfelejtik a szeptemberi útravaló kiadásait, am­ely az idén is jócskán megterhelte a családi költségvetést. Az idén nem a tankönyv volt az útravaló legnagyobb tétele, hanem a többi tanfel­­szerelés, a táska, a füzet, a torna- és egyéb felsze­relés, a ruha, a cipő. Tankönyvkiadóinknak, okta­­tási-nevelési szakembereinknek csak azt róhatjuk fel, hogy késtek egy-két tankönyvvel, hogy nem sikerült befejezni a szakirányú oktatás átszervezését, hogy egy újabb nemzedék indul ismét egységes kö­zépiskolába, olyan oktatási fokozatra, amelyről már megáll­apí­toltuk, hogy nem vált be úgy, ahogyan szerettük volna. A legújabb szakirányú oktatási elveink kétféle iskola­típus kialakítását szorgal­mazzák: az egyik teljes értékű szakembert nevelne, ebben az iskolában a szakmai tudás és ismeret­­anyag, elsajátításán lesz a hangsúly, a másik a to­vábbképzésnek helyezné le mind a szakmai, mind az elméleti alapjait. Oktatáspolitikai elveink­ ru­galmasnak mutakoznak, higgyünk benne, hogy ki­teljesítésükre is lesz erőnk, elhamarkodott intézke­dések és késés nélkül. Mindez talán a felvételi po­litikán és az iskolahálózat szerkezetén is változtat majd, különösen a lekor, ha mindezt a fársultmun­­ka-szervezetek hosszú távú szakkáderigénye egé­szíti ki. Nálunk pillanatnyilag nagy a munkanélküliség, ez a nyavalya főleg a fiatal és képzett szakembe­reket érinti, azokat akik a fel tudja hányszor meg­reformált középiskolai rendszer alapján szereztek képesítést az oktatás valamelyik fokozatán. A hiá­nyosságok kiküszöbölésére megvannak az irányel­veink, dolgozóinknak a kongresszusokon elhangzott véleménye és javaslata alapján hoztuk meg őket, avagy foglaltuk határozatokba. Ne mulasszuk el kiemelni a lényegét: ahhoz hogy fiataljaink a ter­melői szakmákat válasszák jobban meg kell fizetni a termelőmunkát, javítani kell a munkafeltétele­ken és a munkakultúra mostani szintjén. Vala­mennyi előfeltétele az emberi tényező, öntudat és viszonyulás kérdése, hogy az elvekből mikor és mennyiben lesz gyakorlat. Oktatási-nevelési rendszerünket, akárcsak min­dennapi valóságunk más területét törvény szabá­lyozza. Emlékeztetőül álljon itt, hogy az 1983-ban elfogadott oktatási-n­evelési törvényünket majd egyéves társadalmi vita után módosítottuk. Ez a változat május 8-ától érvényes. Lássuk, melyek azok a változások, amelyek a legsürgősebbek vol­tak, amelyek legjobban érdekelhetik a közvéle­ményt. Az általános iskolákra egy egész sor új rendel­kezés vonatkozik. Az új tantervek miatt minden osztályban eggyel növekedett a napi tanítási órák száma. Így az 1—4. osztályosoknak a napi négy óra helyett legfeljebb öt órájuk lehet, az 5—8. osz­tályosoknak hat, a középiskolásoknak pedig napi hét órát tarthatnak. Általános iskoláinkban egytől négyig kötelező az osztálytanítás, a tantárgytaní­­tás az ötödik osztályban kezdődhet. A környezet­nyelvet továbbra is osztályozzák, az osztályzat be­kerül a bizonyítványba is, viszont nem számítják be az átlageredménybe. Az általános iskolákban ismét bevezettük a pótvizsgát. Az 5—7. osztályosok augusztusban vesz­nek részt a pótvizsgán, a nyolcadikosok júniusban. Ez a rendelkezés átmeneti jellegű, mr­ert a szakirá­nyú iskolareform életbelépésével (talán jövőre) már mindenki a nyolcadik után választ naivat. A középiskolások figyelmébe ajánljuk az alábbi ren­delkezést: ha 25 órát igazolatlanul hiányzik, kizár­ható az iskolából, ha pedig egymás után hét napig távol marad, megszűnik a tanulói státusa. Egy na­gyon sok problémát okozó kérdést is megoldott a módosítás: ezentúl diplomát kapnak a pedagógiai aka­démia első fokozatát végzett hallgatók is. . Maradjon befejezetlenül a felsorolás, kedves ta­nulók figyel­hetek oda iskolátok, pedagógusaitok, az iskolaigazgatótok köszöntő szavaira, a nevelési cé­­lokra, ne minősítsétek hegyi beszédnek a jóindu­latú szülői és tanári intelmeket. Kettős lesz az öröm. Jó tanulást és jó munkát kívánunk nektek és türelmes pedagógusaitoknak" V. DARÓCZI Júlia Történelmi mérföldkő Hararéban, Zimbabwe fővárosában ma kezdődik az év legjelentősebb poltikai eseménye, az el nem kötelezett országok nyolcadik csúcsértekezlete (Elkezdütt munkatársunk jelentése) Harare, augusztus 31. Holnap, szeptember elsején, ■mikor pontosan huszonöt évvel az első, belgrádi csúcsértekezlet­deklődése Hararéra, Zimbabwe fővárosába összpontosul. A köz­helyként hangzó állítás igazát hadd támasszuk alá a leellenőrzött adattal, hogy eddig több mint nyolcszáz újságíró, rádió- és tévé­­riporter érkezett ide, Hararéba, és a vendéglátók még további hatszáz kollégánk látogatását várják. Szem előtt tartva, hogy e népes sereg­nek csaknem a fele a mozgalmon kívül álló országokból érkezett, felmerül a kérdés, vajon minek tulajdonítható ez, a derűlátó vá­rakozásokat is túlszárnyaló érdek­lődés, hisz nemrég még egyes kö­rök fennhangon hirdették, hogy a mozgalom megrekedt, elveszett a több mint száz ország bábeli zűr­zavarában. Nem így lett. Mindaz, amit a summit utolsó előkészületei alatt tapasztaltunk, az ellenkezőjéről tanúskodik. Nem csak azért, mert a mozgalom egy eddig soha nem tapasztalt egységes hozzáállással nyúl a világ legégetőbb problé­máihoz — ami önmagában haté­kony akciók foganatosítását sza­vatolja —, hanem mert eltökélt tenniakarással önmaga felé for­dult. A mozgalom, a világpolitikai színtér immár megkerülhetetlen erkölcsi tényezője ráébredt, hogy az önerőre támaszkodás elvének mindennapi gyakorlattá válás nél­­kül az önző, fegyveres és gazda­sági erőfölényre épülő nagyhatal­mi politikával szemben továbbá is meddő, tehetetlen marad. Az erkölcsi erőt hatékony tényezővé kell kovácsolni, s itt, Hararéban, nem utolsósorban a vendéglátó országnak köszönhetően, adottak a feltétel­ek, hogy ez megtörténjen. S ha megtörténik, akkor a tömb­­ellentétektől gyötrött világunk bé­keszerető erői, mindazok, akik hisznek egy igazságosabb világ megteremtésének lehetőségében, kézzel fogható reményhez jutnak a tömbpolitika egyedüli helyessé­gének hirdetőivel szemben. Ér­re ugyan nem adhat választ a mintegy száz ország holnap kez­dődő gyülekezete, mert erre csak a csúcsértekezletet követő gyakorlat válaszolhat. De Harare után már sokkal világosabbak lesznek a le­hetséges válasz körvonalai. Remélhetőleg a békeszerető erők elvárásainak vonalán. ENGLER Lajos A csúcsértekezleten részt vevő jugoszláv küldöttség Az el nem kötelezettek hararei 8. csúcsértekezletén részt vevő jugoszláv küldött­ség élén Sinan Hasani, a JSZSZK Elnökségének el­nöke áll. A küldöttség tag­­ja még Josip Vrhovec, a JSZSZK Elnökségének tag­ja, Marko Orlandić, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Ra­lf Dizdarević szövetségi kül­ügyi titkárt, dr. Kovács Osz­kár, az SZVT tagja, Ignác Golob, hazánk állandó ENSZ-képviselője Dragos­­lav Pejic, a szövetségi kül­ügyi titkár helyettese és Dusan Litvinovic, a JSZSZK zimbabwei nagykövete, Sinan Hasani és a kül­döttség többi tagja már teg­nap találkozott a csúcsérte­kezleten részt vevő el nem kötelezett országok számos képviselőjével, köztük Rajiv Gandhi indiai kormányfő­vel, a mozgalom elnöklőjé­vel. (Tanjug) után ünnepélyes keretek között megkezdődik az el nem kötelezett országok nyolcadik csúcsértekez­lete, a világ közvéleményének ér­ NÉGY ÉVSZÁZADOS AZ EL NEM KÖTELEZETT MOZGALOM jubileumi díszülés a JSZSZK Képviselőházában Negyed évszázados jubileumát ünnepli az idén az el nem köte­lezett mozgalom. Huszonöt év­vel ezelőtt éppen ezen a napon vagyis 1961. szeptember elsején kezdődött meg Belgrádiján az el nem kötelezettek első csúcsérte­kezlete, s indult el a mozgalom azon az úton, amelyet Tito, Neh­ru, Nasszer és más alapítók je­löltek ki, egy katonai tömböktől, erőszaktól és háborús veszély­től mentes békés világ megte­remtését tartva szem előtt. Az évforduló alkalmából ma Belg­­rádban díszü­lést tartanak, ame­lyen Lazar Mojszov, a JSZSZK Elnökségének alelnöke mond beszédet. Beszédét kivonatosan közöljük a 3. oldalon. Földrengés Kelet-Európában Nálunk is érezhető volt "­ A bukaresti szeizmológiai inté­zet közölte, hogy szombaton éjjel éjfél után 28 perccel a Richter­­skála szerint 6,5 fokos földrengés történt, amelynek epicentruma a Bukaresttől 180 kilométerre észak­ra levő Vrancea megyében volt. A fővárosban a Mercalu-skála szerint 7 fokos talaj rezgést ész­leltek, az epicentrumban valami­vel erősebbet. A hivatalos közle­mény szerint csupán kisebb anya­gi kár keletkezett. Bukarest lakossága az utcán és a közeti erdőkben és parkokban keresett, menedéket. Egy épület sem dőlt össze, a földrengésnek mégis látható nyomai vannak:­le­hullott cserefjek, téglák, és repe­dezett falak. Valószínűleg a va­sárnap éjszakát is házon kívül töltötték az emberek, noha nem várható újabb földrengés, mert ennek hullámai víszintesek vol­tak és csak 20 másodpercig tar­tottak. A Bukarestben élő jugoszlávok jól vannak, és állandó összekötte­tésben állnak nagykövetségünk­kel. SZÓFIA. — A földrengést Bul­gáriában is érzékelték. Szófiában pánikot keltett a lakosság a sza­bad ég alatt töltötte az éjszakát, kár azonban sehol sem kel­etke­zett. Bulgária északi részében va­lamivel erősebb volt a földlökés, néhány épület fala megrepedt. BUDAPEST. — A Romániában történt földrengést Magyarország délkeleti részeiben is észlelték. Dr. Kiss Zoltán, a szeizmológiai intézet munkatársa közölte, hogy Szegedről, Békéscsabáról és még néhány városból érkezett értesí­tés a "földrengésről, amely a Rich­ter-skála szerint csupán 3 fokos volt. Budapesten csak a legmaga­sabb toronyházak lakói érezték. Kár nem keletkezett. MOSZKVA. — A Kelet-Európá­­ban történt földrengés rezgésed Moszkváig is eljutottak. A 12 fo­kos nemzetközi skála 3—4. foká­nak megfelelő rezgéseket észlel­tek. Moldáviában, a Romániával határos szovjet köztársaságban, a földrengés jelentős anyagi kárt okozott. Kisinyovban, a főváros­ban, ahol sok ipari létesítmény van, házak dőltek össze, és állí­tólag áldozatok is vannak, de részletesebb hír nem érkezett. Hi­vatalosan csak annyit közöltek, hogy „intézkedéseket tesznek a földrengés következményeinek el­hárítására”. (Tanjug) Elhunyt Urho Kekkonen Helsinkiben 35­ éves korában a hét végén elhunyt Urho Kekkonen volt finn elnök. Kekkonen 1900. szeptember 3-án született. Korán kezdte politikai pályafutását, még a jogi egyete­men, ahol igen tevékeny volt. El­ső ízben 1956-ban választották meg államfővé és attól kezdve ötször egymás után betöltötte ezt a tiszt­séget. Egészségi állapota miatt 1981-ben vonult vissza, de addig több más felelősségteljes funkciót is betöltött. A legfiatalabb északi ország szimbolikus figurája volt, aki ké­nyes földrajzi és történelmi viszo­nyok között is sikeresen érvénye­sítette a semlegesség politikáját, megvédte Finnország nyugati tár­sadalmi és politikai rendszerét, de ugyanakkor nem távolodott el hatalmas keleti szomszédjától, a Szovjetuniótól sem, amellyel 1200 kilométeres közös határa van. Ur­ho Kekkonen köré felsorakoztak (Folytatása a 2. oldalon) MINI JÁTÉK- MAXI NYEREMÉNY LIPISAI A DOBBÓL Kovács Lajos nyerte a lipicai lovat Tegnap este Adán a nemzetközi lóversenyen kisorsolták a Ma­gyar Szó, a Dnevnik és az adai Halász József Lovasklub közös tárgysors játékánál, nyereményeit. A főnyereményt, a Drágán névre hallgató lipicai derest, KOVÁCS Lajos titoverbászi munkás (Milen­tije Popovic u. 34) nyerte. Kisorso­ltunk még pontosan 100 gigászdíjat. A nyertesek név­sorát az elkövetkező napokban közöljük. (Gavrilo GRUJIC felvétele) A szombat éjszakai talaj­mozgás hazánkban is riadalmat keltett fő­leg a tömbházak lakóinak körében, akik közül többen néhány órát is a szabadban vagy a gépkocsijukban töltöttek. Képünk az újvi­déki Liman IV. lakótelepen квоп.­"Ч. Részletes jelentésünk a­z ol­dalon.

Next