Magyar Szó, 1987. október (44. évfolyam, 285-300. szám)

1987-10-16 / 285. szám

Tegnap Zomborban, Szabadkán és Zentán (NYEREMÉNY-látták a Lada Samarát Eredeti Stinger vagy másolat? A forradalmi gárdisták vezére szerint Washington révén jutottak a csodafegyverhez Irán „Washington központjában” jutott a légelhárító Stinger ra­kétákhoz — jelentette ki Mohsen Rezai, az iráni pasdaranok pa­rancsnoka. Forradalmi gárdistáinak tizenhat ilyen rakétájuk van. A múlt héten derült ki, hogy Irán ilyen legkorszerűbb fegyvert birtokol, amikor a forradalmi gárdisták állítólag használtak egy ilyen rakétát. Mohsen Rezai tegnapi kijelenté­sével cáfolta a hírt, hogy az irá­niak Yusef Khaled afgán felkelő­­vezér közvetítésével jutottak e könnyen szállítható rakétákhoz. Amikor híre kelt az ügynek, Musand kormányfő és a pasdara­nok parancsnoka is kijelentette, hogy a korábban vásárolt rakéta „hű másáról” van szó. Egyikük sem említette annak lehetőségét, hogy a Stingerekhez a 14 millió dollár ér­tékű titkos amerikai—iráni fegy­vereladás, illetve a Mcf­arlane-bot­rány révén jutottak. A Teheran Timesnak adott inter­júban Rezai kijelentette, hogy Iránban több rakétát készítenek, például a nagy hatótávolságú Skud­a B típust. Ide tartoznak a Tow tankelhárító rakéták másai, mini­­katyusának nevezett rakétakilövő. Iránban állítólag a Silkworm típu­sú rakéták kópiáit is gyártják, amióta a múlt évben a Fao-félszi­­geten folytatott offenzívában ilye­neket zsákmányoltak az irakiaktól. Állítólag akkor néhány tisztet is foglyul ejtettek, akik jártasak vol­tak a rakéták kezelésében. Pekingben és Teheránban is többször cáfolták a vádat, hogy Kína több Silkworm típusú raké­tát adott el Iránnak. Annyi biz­tos, hogy az ilyen rakéták kilövé­séhez szolgáló sorompókat a Hor­­mu­zi - szoros­tól nem messze, és a Perzsa-öböl északi részében látták. Ilyen rakéta találta el tegnap a libériai óriástankert Kuvait fel­ségvizein. Ha ez igaz, először tör­tént meg, hogy a pasdaranok­ Silkworm rakétával támadtak. Nemrégen Teheránban katonai felvonulás volt, akkor Sama 2 és Rapier, továbbá Tiger Cat és hazai Seahound és Eagle rakétákat vo­nultattak fel. Iraki támadás egy óriás­­tartályhajó ellen Az iraki légierő tegnapelőtt késő este egy „nagy úszó célpontot” tá­madott meg nena messze Kharg­szigetétől. Ezzel a kifejezéssel ál­talában tartályhajókat jelölnek, és a tegnapi bagdadi katonai közle­mény szerint a találat precíz volt. Bahreini tengerészeti hírforrá­sok megerősítették a hírt, hogy Kharg közeléber fel találták és fel­gyújtották a Pegasus—1 iráni óri­ástartályhajót, amely libériai zász­ló alatt hajózott. A 231 990 tonnás hajón esett kárról nincs jelentés. Néhány órával később kuvaiti hivatalos hír szerint egy iráni ra­kéta eltalálta a szintén libériai lo­bogó alatt hajózó amerikai Sun­gari óriáshajót, amely a kuvaiti Mina Al-Ahmedi kikötőben hor­­gonyzott. Emberáldozat nem volt, de jelentős anyagi kár keletkezett. A kuvaiti hatóságok cáfolták a (Folytatása a 3. oldalon) (Reuter telefotó) Az Andromeda brit aknaszedő hajó befejezte küldetését a Perzsa­­öbölben és az új feladatra távozott. A háttérben más brit akna­szedők Ádáz harcok Sri Lankában Az indiaiak áttörték a tamilok védelmi vonalát Jaffnánál Az indiai őrségek tegnapra vir­radóra áttörték a Sri Lanka észa­ki részén levő Jaffna város tami­lok álltal tartott első védelmi vo­nalát. Heves harcok árán az indiai katonák egy kilométerre megköze­lítették a város központját. Min­den épületért harc folyt. Az indiai csapatok óriási emberállománybeli fölénye, és a bevetett páncélos egységek ellenére az ostrom csak igen lassú lehetett. Meg nem erősített jaffnai hírek szerint a Tamil Ealam Felszabadí­tó Tigriseik a város bejáratánál, felrobbantottak két hidat, hogy megakadályozzák az indiai előre­nyomulást. A Sri Lanka-i ható­ságok nem engednek a­­közelbe új­ságírókat. Sri Lanka-i katonai tisz­tségvi­­selők becslése szerint a szombat óta folyó harcokban kilencven in­diai katona és mintegy ötszáz ta­mil felkelő és polgár vesztette éle­tét. Egyelőre ezeket az adatokat sem lehet ellenőrizni. A Sri Lanka-i hírügynökség je­lentette, hogy Vavundje városnál visszaverték a „tamil tigrisek” tá­madását. India egyébként vissza­utasította javaslatukat, hogy sza­kítsák meg az offenzívák­ és kezd­jenek tárgyalásokat. Azt követelik, hogy a tamilok előbb tegyék le a fegyvert, és vállaljanak kötelezett­séget a július 29-én kötött megál­lapodás érvényesítésére. A megál­­­lapodást India és Sri Lanka kötöt­te az etnikai zavargások rendezése céljából. (Tanjug) A delhi kormány döntése értelmében december 31-éig mindki­ Sri Lanka-i mene­kültnek haat kell térnie In­diából. Mindazokat, akik e határidőig nem jelentkeznek a hatóságoknál és Indiában maradnak, illegálisan ott­tartózkodó idegeneknek fog­ják tekinteni — közölték tegnap Delhiben. A becslések szerint Tamil Nadu indiai szövetségi ál­lamban a menekülttáboro­kon kívül, bejelentetlenül körülbelül 95 ezer Sri Lan­ka-i tamil él. A július 29-i megállapodás aláírása óta 25 ezer menekült visszatért ha­zájába. (IIA) ф MILYEN BÜNTETÉST SZABNI DÉL­­AFRIKÁRA? A Brit Nemzetközösség csúcsértekezlete­­ Vancouverban (2. oldal) • SZÁZ KIFLI AZ AVATÓ ÁLDOMÁSA Doroszlón, három év után, ismét pék­kenyeret ehetnek az emberek (6. oldal) • REGGEL HŰVÖS, HELYENKÉNT KÖDÖS, NAPKÖZBEN DERÜLT ÉS MELEGEBB IDŐ Időjárás-jelentésünk a 10. oldalon З+ИШШЈ Mai számunkból: Állandóan csökken a reális kereset A fejletlen községekben 18 kisüzem épül . A Tartományi Végrehajtó Tanács ülése Mint ismeretes, Vajdaságban is vannak olyan községek, amelyek a nemzeti jövedelmet vagy más gazdasági mutatót tekintve fedet­lennek minősíthetők. Helyzetük tartós megoldására tavaly nyílt lehetőség, amikor a Tartományi Képviselőház törvényben lefektette a mércéket, és ennek alapján megállapította, melyek azok a községek, amelyek több-kevesebb támogatásra szorulnak. Miután pénzforrást is feltártak, megala­kult egy pénzalap, amely össze­gyűjtötte a társadalmi szektor társadalmi termékének 0,3 száza­lékát, és más eszközöket, s a meg­állapított mércék szerint ebből a pénzből segítséget lehetett nyújta­ni az illető községeknek ipari be­fektetések kivitelezéséhez. Tavaly és az idén együttvéve 10,3 milliárd dinár gyűlt így ösz­­sze. Eddig 18 beruházási terv ké­szült el, amelyeknek kivitelezése már folyik, úgyhogy a szóban for­gó üzemek az év végén és a jövő év elején már megkezdhetik a ter­melést. Ezenkívül még nyolc be­ruházási terv vár a szakemberek véleményezésére, s ha gazdasági szempontból pozitív osztályzatot kapnak, akkor ezeknek a megva­lósítása is megkezdődik. Ezek az új fémfeldolgozó, tex­tilipari, famegmunkáló, élelmi­szeripari, mezőgazdasági és vegy­ipari kisüzemek hamarosan 1700 dolgozónak adnak munkát a ke­vésbé fejlett községekben, és en­nek a segélyrendszernek éppen ez a célja. Ilyenformán ugyanis az ottani lakosok keresethez jutnak, helyben költik el jövedelmüket s így az adó, a járulék, a község­ben marad, ami lehetővé teszi­­ a gazdasági elmaradottság megszün­tetését, természetesen a kisüzem felhalmozásának felhasználása ré­vén is. A Tartományi Végrehajtó Ta­nács Sredd­e Erdelian elnökletével megtartott tegnapi ülésén elfo­gadta az erre vonatkozó jelentést, de a kedvező értékelés mellett a felszínre kerültek bizonyos fenn­akadások is. A legnagyobb gondot az okozza, hogy nincs elég elgon­dolás vagy konkrét beruházási terv, amelyet érdemes és kifizető­dő lenne finanszírozni ebből az alánból. A nagyobb ipari közpon­­tok, erősebb munkaszervezetek ugyanis nem mutatnak elég ér­deklődést az üzemek kihelyezése, vagy új részlegek megalakítása iránt, feltehetően azért, mert ma­guknak elég sok bajuk van a be­ruházásokkal. Másrészt a tudomá­nyos intézetek is masszív magatar­tást tanúsítanak a megfelelő és gazdaságos lehetőségek felkutatá­sában. Azt várják, hogy valaki megmondja nekik, mit akar építe­­ni és mennyi pénz van erre a cél­ra, ők majd elkészítik a terveket. Holott éppen arra lenne szükség, hogy a tudományos intézetek ma­guk kutassák fel az új és jöve­delmező termelési lehetőségeket ezekben a községekben. Szembe­tűnő például, hogy a magyarcser­­nyei községben egyetlen beruhá­zási terv sem született, jóllehet egy ésszerű elképzelést finanszí­rozni lehetett volna. Ez arra fi­gyelmeztet, hogy az elkövetkezők­ben jobban össze kell fogni az érdekeltek és az illetékesek mun­káját. A Tartományi Végrehajtó Ta­nács foglalkozott a tiszta jövede­lem félévi alakulásával is. Az ada­tok szerint a tiszta jövedelemnek belső elosztási aránya elég kedve­zőtlen, mert a gazdasági és más szervezetekben mind kevesebb marad a felhalmozásra. A tiszta jövedelem ugyanis a nagy meg­terhelések miatt egyre jobban csökken, és ebből is egyre többet irányítanak a személyi jövedel­mekre. Ugyanakkor a félévi ada­tok szerint az átlagos havi kere­set a gazdaságban 119 891, a gaz­daságon kívüli tevékenységben pe­csig 132 819 dinár van, ez gya­korlatilag annyit jelent, hogy a reális keresetek Vajdaságban 3,4 százalékkal, a gazdaságon kívüli tevékenységben pedig 4,6 száza­lékkal kisebbek, mint tavaly vol­tak a megfelelő időszakban. A tegnapi ülésen kezdeményez­ték az ingatlanok forgalmazásáról szóló tartományi törvény kiigazí­tását is. Ennek az a célja, hogy megszüntesse a társadalmi va­gyon (termőföld, lakás stb.) elide­genítésének lehetőségeit. Egyebek között a társadalmi tulajdonban levő családi házakat és lakásokat az elkövetkezőkben azok vásárol­hatnák meg, akik lakójoggal ren­delkeznek. Más személyek viszont csak akkor, ha a lakások beköl­­tözhetőek. A kiigazítás szerint társtulajdonosi viszony esetén a vásárlásban a társtulajdonos előnyben részesül. A többi válto­zások is azt a célt szolgálják, hogy a társadalmi vagyon ne fe­­csérelődjön el. __ S. L. Az infláció megfékezése Közlemény a Jugoszláv Gazdasági Kamara Közgyűlésének üléséről A Jugoszláv Gazdasági Kamara Közgyűlése támogatta az infláció leküzdésére és a gazdaság stabi­lizálására irányuló intézkedések és tevékenységek programját. Tá­jékoztatási szolgálata erről a kö­vetkező közleményt adta ki: A Jugoszláv Gazdasági Kamara Közgyűlése tegnapi ülésén meg­erősítette a kamarának a jövő évi fejlesztési és gazdaságpolitikára irányuló álláspontjait és javasla­tát, megvitatta az SZVT-nek az infláció leküzdésére és a gazda­ság stabilizálására vonatkozó in­tézkedési és tevékenységi prog­ramját. A Közgyűlés ülésén részt vettek a Kamara végrehajtó bi­zottságának tagjai, több nagyobb hazai munkaszervezet képviselője, a köztársasági és a tartományi gazdasági kamarák képviselői, Radovan Makic kormánytag és Svetozar Ribanovic, az SZVT tagja, szövetségi pénzügyi titkár. Vitaindítót Milan Pavic, a Jugo­szláv Gazdasági Kamara elnöke olvasott fel. A Közgyűlés támogatta az inflá­ció leküzdésére és a gazdaság stabilizálására vonatkozó intézke­dések és tevékenységek program­ját, megállapította, hogy ez kellő alapot nyújt a JSZSZK Képvise­lőházában sorra kerülő megbeszé­lésekhez, és megállapította azt is, hogy mielőbb átfogó, megfelelő és hatékony operatív programot kell készíteni a stabilizációra, a mély gazdasági és szociális válság erélyes letörésére. A Közgyűlés küldöttei úgy vélik, hogy a prog­rammal meg kell határozni né­hány kiemelt fontosságú célt, és pontosan ki kell jelölni az egyes intézkedések megtételének sor­rendjét. A Jugoszláv Gazdasági Kamara Közgyűlése szerint a legfontosabb­­tennivaló a termelés és a kivitel növelése, a műszaki-technológiai fejlődés, a gazdaság struktúrájá­nak módosítása, az áraránytalan­ságok kiküszöbölése és az életszín­vonal megvédése. Megállapította, hogy a program valóra váltásában a legfontosabb egyik módszer a piac szerepének erősítése és a gazdálkodásban a reális gazdasá­gi mércék alkalmazása. (Tanjug) Hitel közutaink korszerűsítésére A Világbank folyósítja A Világbank Jugoszláviának 66 millió dollár hitelt hagyott jóvá, hogy Macedóniában, Crna Gorában, Horvátországban, Vajdaságban és Kosovóban kor­szerűsítsék, karbantartsák vagy kiépítsék az úthálózatot. A hi­tel 15 évre szól, törlesztése há­rom év múlva kezdődik vál­tozó kamattal. Hasonló hitelek­re a Világbank jelenleg 7,76 százalékos kamatot számít fel. Ez az úgynevezett második szektorkölcsön úthálózatra, amelyet a Világbank jóváha­gyott Jugoszláviának. Az elsőt Szlovénia, Horvátország, Szer­bia és Bosznia-Hercegovina kapta. A Világbank eddig 750 mil­lió dollárt utalt Jugoszláviá­nak utak építésére, korszerű­sítésére és karbantartására. (Tanjug)

Next