Magyar Szó, 1988. május (45. évfolyam, 133-148. szám)
1988-05-16 / 133. szám
VAJDASÁG DOLGOZÓ NÉPE SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPILAPJA XLV. évf., 135. (14ТОЗД szám Ára 300 dinár Raif Dizdarević a JSZSZK Elnökségének elnöke Stane Dolanc az alelnök • A JSZSZK Elnökségének ülése A JSZSZK Elnökségének elnökévé Raif Dizdarevicot, alelnökévé Stane Dolancot választották meg az elnökség Lazar Mojszov elnökletével megtartott tegnapi ülésén. Az elnök és alelnök megválasztása A JSZSZK Alkotmányával és a JSZSZK Elnökségének ügyrendi szabályzatában meghatározott sorrenddel összhangban történt. Az újonnan megválasztott elnök és alelnök egyéves megbízatása ma, május 16-án kezdődik. A választáson jelen volt Marjan Rožič, a JSZSZK Képviselőházának eddigi elnöke és Branko Mikulic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke is. A JSZSZK Elnökségének tagjai npvphon.а7ДГ TVTrnQ'70-VW' 10-70 Ir A JSZSZK Elnökségének tagjai nevében Lazar Mojszov fejezte ki jókívánságait Raif Dizdarevicnak elnökké és Stane Dolancnak alelnökké való megválasztásuk alkalmából az elkövetkező egyéves időszakra. (Folytatása a 4. oldalon) Raif Dizdarević Stane Dolanc ABSZPRKTFAL A JSZSZK KÉPVISELŐHÁZÁBAN Dusan Popovszki az új elnök Megválasztották a tanácsok elnökeit — Felmentések és kinevezések — Veljiko Kadijević vezérezredes az új honvédelmi titkár A JSZSZK Képviselőháza mindkét tanácsának tegnapi együttes ülésén, amelyen jelen voltak a föderáció legmagasabb rangú tisztségviselői is, a küldöttek Dusan Popovszki macedón küldött személyében egyéves megbízatási időre megválasztották a Képviselőház új elnökét. Az alelnöki tisztséget Spasoje Medenica Crna Gora-i küldött tölt be, szintén egyéves mandátummal. A küldöttek megválasztották a JSZSZK Képviselőháza tanácsai közös munkatestületeinek elnökeit, dr. Branislav Ivanovic személyében pedig a Jugoszláv Alkotmánybíróság elnökét. Az egyes szövetségi szervek átszervezése és megszüntetése miatt, a Szövetségi Képviselőház felmentette tisztségéből Nenad Krekic szövetségi külkereskedelmi titkárt, dr. Alekszandar Donev kereskedelmi titkárt, dr. Petar Vajovic szövetségi igazságügyi titkárt, dr. Andrej Ozwicket, a Szövetségi Energiagazdasági és Iparügyi Bizottság elnökét. Branko Mamula flottatengernagyot saját kérésére felmentették a szövetségi honvédelmi titkári tisztség alól. Hija Vakicot is saját kérésére mentették fel a harcosok és hadirokkantak szövetségi bizottságának elnöki tisztsége alól. A tanácsok kineveztek öt szövetségi tisztségviselőt, Veljko Kadijevic vezérezredes a szövetségi honvédelmi titkár tisztségét, Nenad Krekic, a szövetségi külgazdasági titkár tisztségét, dr. Petar Vajovic a szövetségi igazságügyi titkár tisztségét, Milan Šešlija pedig a harcosok és hadirokkantak szövetségi bizottságának elnöki tisztségét tölti be. Milenko Sarac az újonnan alakított Szövetségi Gazdasági Titkárság titkárhelyettese lett. Ezt követően a tanácsok külön üléseiken folytatták a választásokat. A Szövetségi Tanács egyéves mandátummal Stjepan Novakovic horvátországi küldöttet választottal meg elnökévé, az alelnök pedig Jože Marok szlovéniai küldött lett. A Kötársaságok és Tartományok Tanácsának elnökévé Abaz Kazazi kosovói küldöttet választották, alelnökké pedig Miodrag Veljkovic szerbiai küldöttet. Ezután mindkét tanácsban megválasztották a munkatestületek elnökeit is. Dusán Popovszki Spasoje Medenica Megkezdődött a szovjet kivonulás Az afgán felkelők tegnap „győzelmük napját” ünnepelték . Szovjet—afgánközös közlemény Jalalabadiból távozott egy ezer létszámú motorizált brigád, s ezzel hivatalosan is megkezdődött az Afganisztánban állomásozó szovjet csapatok kivonása, összhangban a múlt hónapban aláírt genfi megállapodással. A szovjetek helyét az afgán kormánycsapatok vették át, és a menet az ünnepélyes búcsúztatás után harckocsik, páncélosok és helikopterek kíséretében Kabul felé indult, ahol a legmagasabb rangú afgán tisztségviselők búcsúztatták őket. Ezután a konvoj a határ felé folytatta útját Ezzel utolsó szakaszába lépett a szovjet intervenció, amely 1979. december 29-én kezdődött. Pakisztán és Afganisztán április 14-én (a Szovjetunió és az USA szavatolásával) aláírt genfi megállapodása értelmében a „korlátozott létszámú szovjet kontingensnek”, mintegy 115 ezer katonának a jövő év február 15-éig kell elhagynia Afganisztánt. Augusztus 15-éig távozik a fele. Borisz Gromov tábornok, a szovjet erők kabuli parancsnoka tájékoztatta az újságírókat, hogy a kivonulás terv szerint halad, és a hónap végéig „nagyszámú” szovjet katona elhagyja Afganisztánt. Nem említett számot, de nem hivatalosan harmincezer katonáról beszélnek. Najibullah afgán elnök kijelentette, hogy kormánya a szovjet csapatok nélkül is megállja helyét. Tegnapi sajtóértekezletén még egyszer felszólította a modzsaheddineket, hogy tegyék le a fegyvert, és fogadják el a koalíciós kormány megalakítására irányuló javaslatot. Beszéde közben Kabul környékén tüzérségi lövegek zaja hallatszott, tegnapelőtt pedig a díszemelvény közelében felrobbant egy robbanószerrel megrakott kisebb teherautó, tizenhat személy életét vesztette. A nap folyamán becsapódó rakéták újabb négy áldozatot követeltek. Gromov tábornok kijelentette, hogy a felkelők támadásai mit sem változtatnak a szovjet kivonulás tervén, amelyet a genfi megállapodás értelmében, hajtanak végre. Gulbadin Hekmatyar felkelővezér is sajtóértekezletet tartott a határ közelében levő Peshawarban. Ismét elutasította a rezsim megbékélési javaslatát és hangsúlyozta, hogy a felkelőket nem kötelezi a genfi megállapodás, mivel ők nem írták alá. A modzsa(Folytatása a 3. oldalon) Útban hazafelé a szovjet harckocsik Kordában a keresetek Életbe lépett a keresetek korlátozásáról szóló új törvény Janko Obočki, az SZVT tagja tegnap tájékoztatta az újságírókat a bruttó személyi jövedelem korlátozásáról szóló törvényről, amely a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások szellemében készült. Ez a törvény egyformán érinti a gazdaságot és a gazdaságon kívüli tevékenységeket is, egységesen szabályozza a dolgozónkénti bruttó személyi jövedelem kifizetését. Eddig a bruttó személyi jövedelem kifizetése az idevágó társadalmi megállapodásokon és önigazgatási megegyezéseken alapult, de mivel az e dokumentumokban nyújtott kifizetési módszer inflációs hatást váltott ki, a Valutaalap szigorú korlátozást követelt — hangsúlyozta Jankó Obočki. A megszigorítás lényege, hogy a bruttó személyi jövedelem az év első felében 139, a január—szeptemberi időszakban 132, a januárdecemberi időszakban pedig legfeljebb 119 százalékkal növekedhet. Ha sikerül betartani a célinflációs keretet, ami 92—96 százalék, a reális személyi jövedelem nem fog drasztikusan csökkenni, de ha nem sikerül betartani ezt a keretet, akkor a múlt év megfelelő időszakában megvalósított bruttó személyi jövedelem 80 százalékának megfelelő összeg fizethető ki, a létfenntartási költségek alakulásának megfelelően. A veszteséges vállalatok a tavalyi bruttó személyi jövedelem 70 százalékának megfelelő összeget fizethetnek ki, szintén kiegészítve a létfenntartási költségek alakulásával. Azok a vállalatok, amelyeknek felhalmozóképessége nagyobb az ágazati átlagnál, az év első hat hónapjában 145, a január—szeptemberi időszakban 142, a január—decemberi időszakban pedig 127 százalékkal növelhetik a bruttó személyi jövedelmet. Azok a munkaszervezetek, amelyeknek sikerült fedezni a ta(Folytatása az 3. oldalon) FRANCIAORSZÁG Előrehozott parlamenti választások Francois Mitterrand francia elnök szombat este felszólította a franciákat, hogy június 5-én és 12-én újból szavazzanak egy új parlament megválasztására. Az alkotmány értelmében Mitterrand előzőleg feloszlatta a jelenlegi öszszetételű parlamentet, amelyet 1986 márciusában választottak meg, és a jobboldali koalíció volt benne többségben. Az államfő döntése nem keltett meglepetést, mert Michel Rocard újonnan kinevezett kormányfő már kijelentette, a centrum felé való nyitás kudarca után a parlament feloszlatása az egyetlen módja, hogy biztosítsák a kormány zavartalan működését. Tévébeszédében Mitterrand megindokolta döntését. Rocard-ra hivatkozott, aki minden igyekezete ellenére úgy értékelte, képtelen stabil parlamenti többséget biztosítani a kormány intézkedéseihez. Mitterrand sajnálattal állapította meg, hogy nyitási törekvései nem találtak visszhangra. A parlament feloszlatása előtt azonban a képviselőház és a szenátus elnökével tartott megbeszélést, mindketten ellenezték a parlament feloszlatását, és Valery Giscard d’Estaing volt államfő is ilyen értelmű üzenetet intézett hozzá. Mitterrand szempontjából azonban az elnökválasztásokon aratott fölényes győzelem után egy hónappal tartandó parlamenti választások a legkedvezőbb eredménnyel járhatnak. A május 8-i győzelem szárnyain júniusban is parlamenti többségre számíthat. A parlament feloszlatása nem újdonság az Ötödik Köztársaság történetében. Először De Gaulle élt a lehetőséggel 1952 októberében, amikor a parlament nem szavazott bizalmat Pompidou kormányának. Másodszor 1968. május 30-án került erre sor az egyetemista zavargások után, harmadszor pedig Francois Mitterrand döntött így a szocialisták 1981 májusában aratott választási győzelme után. (Tanjug) Ma teik nyári tárgysorsjátékunk nyolcadik szelvényét(4. oldalon) VÁLTOZÓAN FELHŐS, HELYENKÉNT ESŐS IDŐ VÁRHATÓ Időjárás-jelentésünk a 12. oldalon