Magyar Szó, 1988. december (45. évfolyam, 345-360. szám)

1988-12-16 / 345. szám

XLV. évf.r 345. (14925.) szám Újvidék, 1988. december 16., péntek Ára 800 dinár Az USA közvetlen párbeszédet kezd a PFSZ-szel Washington azonban nem ismeri el a független palesztin államot — George Schultz államtitkár felhatalmazta a tuniszi amerikai nagykövetet a tárgyalások megkezdésére — óriási nemzetközi visszhang Az Amerikai Egyesült Államok úgy e­öntött, hogy közvetlen párbeszédet kezd a Palesztin Felszabadítási Szervezettel. Ronald Reagan amerikai elnök késő este közzétett közleménye szerint azért döntöttek így, mert a PFSZ eleget tett a követeléseknek, amelye­ket az USA feltételként szabott a tárgyalások megkezdéséhez, és ez jelentős lépés lesz a közel-keleti békefolyamatban. Washington döntését csupán né­hány órával azután hozták nyil­vánosságra, hogy Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője genfi sajtóérte­kezletén kijelentette, a PFSZ el­ismeri Izrael létjogosultságát, el­fogadja az ENSZ Biztonsági Taná­csának 242. és 338. határozatát és elveti a terrorizmus minden for­máját. Az Egyesült Államok mind­eddig elutasított minden kontak­tust a PFSZ-szel. A Fehér Ház közleményt adott ki, amelyben az áll, hogy Reagan elnök felhatalmazta a State De­­partmentet, „kezdjen lényegbeli tárgyalásokat a PFSZ képviselői­­vel­’. Ennek alapján George Shultz USA álláspontját, amely szerint a Jordán nyugati partvidékének és Gázának a státusát nem lehet bármely fél egyoldalú döntésével meghatározni, hanem csakis tár­gyalások útján. George Shultz bejelentette, hogy az első kontaktusokkor a terro­rizmusról fognak tárgyalni, amely­­lyel az USA a PFSZ-t vádolja. Ez egy új feltétel az USA részéről, a másik két feltételt még 1975- ben fogalmazta meg Henry Kis­singer akkori államtitkár. Kissingert szerdán látták a Fehér Házban, és noha Shultz cáfolta, hogy a korábbi államtitkár láto­gatásának köze van a PFSZ-szel kapcsolatos döntéshez, azt beis­merte, hogy Kissingerrel beszélt, amikor értesült a genfi helyzet alakulásáról. Shultz kijelentése szerint Ro­nald Reagan és George Bush „nagy figyelemmel” kíséri az eseménye­ket és egyetértett a dialógus meg­kezdésével. Izraelt is folyamatosan tájékoz­tatták — mondta Scultz. „Termé­szetesen kapcsolatban álltunk Iz­raellel, mint más országokkal is. Értesítettük Tel Avivot szándé­kainkról” — mondta az amerikai diplomácia főnöke. Izraelből már tiltakozó reagálá­sok érkeztek, és Shultz ezzel kap­csolatban hangsúlyozta, hogy az USA-nak Izrael biztonsága tekin­tetében változatlan a kötelezettsé­ge. Izrael washingtoni nagykövet­sége Shultz sajtóértekezlete után közleményt adott ki, amelyben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok kapcsolatba akar lépni a PFSZ-szel. Washingtonban nem számítottak a dolgok ilyen alakulására, mert a kommentárok és elemzések arra utaltak, hogy az USA­ nem fogad­ta еГ Arafat genfi felszólalását, nem tartották elég egyértelműnek (Folytatása a 3. oldalon) (­Reuter telefotó) George Scultz bejelenti, az USA tuniszi nagykövete utasítást ka­pott, hogy lépjen kapcsolatba a PFSZ képviselőivel Az ENSZ-közgyűlés kedvező értékelése Az ENSZ-közgyűlés tegnapi ülésén Genfben felszólaló kép­viselők szinte valamennyien üdvözölték Washington elhatá­rozását, hogy közvetlen párbe­szédet kezd a PFSZ-szel. Úgy ítélték m­eg, hogy ez fontos mozzanat a Közel-Kelet békéjé­nek tartós és átfogó megoldása szempontjából. Dante Caputo, az ENSZ-köz­­gyűlés elnöklője haangsúlyoz­­ta, hogy Arafat Genfben mondott beszéde nagymértékűen hozzá­járult az események kedvező alakulásához. Vladimir Petrovsz­­kij szovjet külügyminiszter-he­lyettes újságíróknak kijelentette, hogy a döntés most már logi­kus irányt vesz. Véleménye sze­rint ezáltal elhárult a nemzet­közi Közel-Kelet-értékes­let ösz­­szehívásának egyik akadálya. (Tanjug) államtitkár utasította az USA tu­niszi nagykövetét, hogy lépjen kapcsolatba a PFSZ-szel. A váratlanul megtartott sajtó­­értekezleten Schultz az események alakulását úgy értékelte, hogy „még egy lépés az érdekeltek kö­zötti közvetlen tárgyalások felé, mert csak ezzel szavatolható a béke”. Figyelmeztetett azonban, hogy a dialógus nem jelenti azt is, hogy az USA elismeri vagy elfogadja a palesztin államot. Megismételte az A jövő év a gazdasági reform jegyében Megkezdődött a jugoszláv közgazdászok opatijai tanács­kozása • Dr. Marko Papić mondott bevezetőt A jugoszláv közgazdászok még két évtizeddel ezelőtt, a közgaz­dászok első tanácskozásán figyel­meztettek az életszínvonalnak, a jövedelem és a munkatermelő-FELHŐS HIDEG IDŐ. IDŐNKÉNT HAVAZÁS Idő­járás-jelentésünk a 12. oldalon kenység növekedésével összhang­ban történő emelésének szüksé­gességére, és hangsúlyozták a gaz­daság felhalmozó és újratermelő­képessége erősítésének jelentősé­gét. Ezek, valamint sok más ké­sőbbi figyelmeztetés kivétel nél­kül érvényes ma is, amikor igen súlyos tár­sadalmi-gazdászfól és politikai válsággal állunk szemben — mondta dr. Tomislav Bandin, a jugoszláv közgazdászok szövetsége elnökségének elnöke megnyitva közgazdászaink huszadik jubileu­mi tanácskozását. Dr. Bandin hangsúlyozta to­vábbá, hogy a struktúrák, ame­lyek a társadalom nevében hozták a határozatot, bürokratikus bekép­zeltségük következtében nem vet­ték komolyan figyelembe a tudo­mányos szempontokat és a köz­gazdászok tanácsait. A tanácskozáson néhány száz hazai közgazdász vesz részt, akár­csak Branko Mikulié, a Szövetségi­­Folytatása a 7. oldalon. Felkészülés a piacgazdálkodásra A gazdaságnak minden tényezőt aktivizálnia kell a terme­lékenység növelése és a hatékony gazdálkodás érdekében . A Tartományi Gazdasági Kamara Elnökségének ülése Alig néhány hét múlva gazda­ságunk új feltételekkel gazdálko­dik és még mindig nagyon sok az ismeretlen a gazdálkodási feltéte­lek között. Sok a dilemma és az ellentmondás. A Tartományi Gaz­dasági Kamara elnöksége tegna­pi ülésén a kilátásba helyezett re­formtörvényekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy jóllehet e tör­vények némelyikének már 4—5. változata kerül elő, még mindig nem látszik világosan, hogy a ben­nük javasolt megoldások valóban gazdasági reformunk vonalán van­nak-e. Az Elnökség ülésén elhangzott, hogy a reformtörvényekkel kap­csolatban néhány fontos követel­mény mellett okvetlenül síkra kell szállni. Mindenekelőtt politikai, ideológiai és alkotmányos feltéte­leket kell teremteniük a reform végreh­ajtásához, világosan meg kell határozniuk a tulajdon fogal­mát, a reform szolgálatába kell ál­lítani a hitel- és pénzpolitikát, ugyanígy az adórendszert és mind­ennek megfelelő szociálpolitikát kell kialakítani. Természetesen a gazdasági reform végrehajtása megköveteli a politikai rendszer és a JESZ megreformálását is. Megfelelő átmeneti időszakot Az Elnökség tagjai a vitában mindenekelőtt a tervezési törvény hiányosságaira mutattak rá, és ál­talában véve nem értettek egyet azzal, hogy a vállalatoknak nem kötelező terveket készíteniük. Ezenkívül szóltak a vállalati tör­vény és­ a bankokról szóló törvény bizonyos fogyatékosságairól is. Hangsúlyozták azonban, hogy pél­dául a vállalati törvény legújabb változatát, amelyet az ülés előtt egy nappal kaptak kézhez, nem is tudtak tüzetesen áttanulmányozni. A vita után leszögezték, hogy mivel az egyes törvények megol­dásait rendkívül nehéz így elmé­letben helyettesíteni a mindenna­pi életbe, mindenekelőtt megfelelő időszakot kell meghatározni. A gazdaságnak pedig vállalnia kell azt a kockázatot, hogy ebben az átmeneti időszakban győződik meg a törvények gyakorlati alkalmazá­sáról, és szükség szerint módosí­tásokat, kiegészítéseket kezdemé­nyez. Tehát készen kell állnia a kamarának is arra, hogy a piaci gazdálkodást szolgáló reformtörvé­nyek gyakorlati megnyilvánulásá­ra megfelelőképpen reagáljon. Emellett a kamarának még egy nagyon­­fontos feladat jut: fel kell készítenie a gazdaságot az új fel­tételekre, a gazdaságban dolgozó kádereknek, szakembereknek meg­felelő pótismereteket kell nyújta­nia, amelyek nélkül a piacgazdál­kodás lehetetlen. Ebbe be kell vonni mind a hazai, mind a kül­földi szakértőket. Továbbra is sok a regula Az Elnökség megvitatta a jövő évre vonatkozó gazdaságpolitikai és más intézkedések programját is, és megállapította, hogy a követ­kező évben a gazdaságpolitika mindenekelőtt a vállalatokra irá­nyul, amelyeknek­­ aktivizálniuk kell minden tényezőt a termelé­kenység és a hatékony gazdálko­dás érdekében. A jövő évben el­sődleges feladat a termelés és a szolgáltatások növelése a terme­lési programok felújítása lesz. E programokat úgy kell módosítani, hogy a fejlődést és a szükségsze­rű szerkezeti változásokat szolgál­ják. Ehhez természetesen megfele­lő anyagi előfeltételekre van szük­ség, a beruházások növelésére, eh­hez pedig feltétel a nagyobb fel­halmozás. Éppen ezért mindenek­előtt tehermentesíteni kell a gaz­daságot. Tekintettel gazdaságunk nagy anyagi nehézségeire külföldi póteszközökre is szükség lesz ah­hoz, hogy célt érhessünk. Az Elnökség konkrét megjegy­zéseket is tett a szövetségi szi­nű gazdaságpolitikai intézkedések programjára. Mindenekelőtt vonat-,l­kozik ez a hitel- és pénzpolitiká­ra. Megállapították, hogy egyálta­lán nem vonják kétségbe a reális kamatpolitikát, de a gazdaságra (Folytatása a 6. oldalon) Mincs reform a munka ösztönzése nélkül Milyen lesz Vajdaság jövő évi gazdaságpolitikája? — Az adó- és járulékkedvezmé­nyek nyomán tartományunk gazdasága csaknem 220 milli­árd dináros könnyítést élvez — összefoglaló a Tartományi Képviselőház bizottságainak üléseiről Nagy bizonytalanság övezi a gazdasági reformot. A piacgaz­dálkodásra való áttérés sok vállalatot csődbe juttat, sok munkás technológiai fölösleggé válik, amelyekre a társadalomnak megfele­lő szociálpolitikával gondot kell viselnie — állapította meg Halász Imre, a Tartományi Tervintézet igazgatója, a Társult Munka Taná­csa terv- és pénzügyi, valamint a Társadalmi-Politikai Tanács gaz­dasági bizottságainak tegnapi együttes ülésén. A fő téma a tartomány jövő évi gazdaságpolitikája volt. Ennek alapján megállapítható, hogy a jövő évben nem várhatunk sem­milyen attraktív eredményeket a reform nyomán, s a központi kér­dés az lesz, hogyan motiváljuk a dolgozót jobb munkára, mert tu­lajdonképpen ettől függ a reform­­törekvések megvalósulása. A do­kumentum értelmében a beruházá­sok­ elsősorban az energiagazdál­kodásban történnek, mégpedig a drinói hőerőmű második szaka­szának kiépítése, valamint a ko­­vini bánya kutató munkálatai ke­rülnek előtérbe. Az öntözési és le­­csapolási rendszerek kiépítése, va­lamint a vasúti ultrastruktúra szintén a beruházási programba került. A mezőgazdaság kimaradt a reformból? Halász Imre bevezetőjét élénk vita követte, amelyben több kül­dött megállapította, hogy a re­form valójában elképzelhetetlen a dolgozó anyagi ösztönzése nélkül. Branko Kljajic megjegyezte, hogy a jövő évi gazdaságpolitikába be kell építeni a beruházási lehető­ A tartomány jövő évi gazda­ságpolitikai programja előirá­nyozza, hogy a társadalmi ter­mék 4,3 százalékkal, az ipari ter­melés 1 százalékkal, a mezőgaz­dasági termelés 12,4, a kivitel 5,3, a munkatermelékenység 1,9, a foglalkoztatás 0,9, az életszín­vonal 0,9, a beruházások pedig 2,8 százalékkal növekednek. Ezen kategóriák kiszámításában a tervintézet segítségére volt a szabadkai Közgazdasági Intézet­­ségeket is. Elsősorban kis és ru­galmas termelési programokra van szükség, amelyek aránylag több munkásnak tudnak elhelyezkedési lehetőséget adni. Bora Kovacevic ezzel teljes egészében egyetértett, de elmondta azt is, hogy mi ilyen programokkal sajnos nem rendel­kezünk. A Végrehajtó Tanácsban ugyan van egy lista, ami 13—20 ilyen programot tartalmaz, ezek azonban nincsenek részletesen ki­dolgozva, és nem lehet tudni, hogy van-e gyakorlati jelentősé­gük. Megerősítette azt is, hogy az állam többé nem avatkozhat be olyan mértékben a gazdasági élet­be, mint ahogy az elmúlt időszak­ban tette. A jövő évi gazdaságpolitikai program kapcsán legélesebben két földművesküldött reagált: Mészá­ros József csókái, és Dorde Ne­deljkovic Sremska Mitrovica-i egyéni termelő. Mészáros József, a mezőgazdasági termékek és a nö­vényvédő szerek, a műtrágya nagy áraránytalanságának következmé­nyeire figyelmeztetett. Nedeljković hangsúlyozta, hogy úgy tűnik, a mezőgazdaság ezekből az új ren­delkezésekből teljesen kimaradt. A földművesnek még mindig sen­ki sem hiszi el, hogy nincs pénze, pedig most már az egyéni terme­lők alig 10 százaléka tudja meg­vásárolni a rettentő drága vegy­szereket és a műtrágyát Kérdés (Folytatása a 6. oldalon)

Next