Magyar Szó, 1989. február (46. évfolyam, 29-56. szám)

1989-02-01 / 29. szám

VAJDASÁG DOLGOZÓ NÉPE SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPILAPJA XLVI. évf., 29. (1­969.) «ám­­аш$1шш*ж*змп&!1еаNoвжташшшавш Újvidék, 1989. február 1., szerda Ara 1000 dinár A JUGOSZLÁV KOMMUNISTA SZÖVETSÉG KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK KÖL­LÉSE• Őrizzük meg a párt egységét Az elvszerűtlen vádaskodások veszélye — Meg kell találni az egységet a létfontosságú kérdések megoldásában — Stipe šuvar az ellene felsorakoztatott vádakról — Felszólítás Slobodan Miloševićhez és Stipe­šuvarhoz — Éles vita az időszerű politikai helyzetről, a KSZ-en belüli viszonyokról és a pártvezetőség felelősségéről — Az év végéig a JKSZ XIV. kongresszusa Az időszerű politikai helyzetről, a KSZ-en belüli viszonyokról, a Központi Bizottság és El­nökségének felelősségéről szóló vitával folytatódott tegnap a JKSZ KB hétfőn kezdődött 20. plénuma. Már a kezdet polemikus hangvételű volt: mivel időközben a még szólni akarók száma tegnap reggel 30-ra emelkedett (a plénum első napján 25-en szólaltak fel), az ülés tegnap délelőtti részében elnöklő Jože Slokar az idő szorítására hivatkozva javasolta, hogy a felszóla­lások időtartamát 10 percre korlátozzák. Ezzel nem értett egyet Stanislav Stojanović, mondván, hogy ez úgy fest, mintha a KB tagjai első-, másod- és harmad rangúak lennének. Végül is öt ellenében szavazattöbbséggel a KB a felszólalások időtartamát 10 percre korlátozta, a dolgok azonban úgy hozták, hogy ehhez mégsem tartották magukat a felszólalók minden esetben. A tegnapi vita érdeklődésre számot tartó részei közül első­sorban Stipe Šuvar felszólalását kell említeni. Suvar elmondta véleményét a leváltására vonat­kozó vajdasági követelésekről. Érdeklődésre tartott számot Ivo Družić felszólalása is, és az ezt követő polemika, Ivo Družić ki­vételezést kért, legalább 15 per­cet és annak lehetővé tételét, hogy akkor szóljon, amikor Slo­bodan Milošević is a teremben van (amikor a tegnapi vita 19. felszólalójaként mikrofonhoz lé­pett, Slobodan Milosevic nem volt a teremben). Erre nemso­kára lehetőséget kapott és mon­danivalóját közvetlenül Stipe Suvarhoz, a JKSZ KB Elnöksé­ge elnökéhez és Slobodan Milo­­ševićhez, a Szerb KSZ KB El­nöksége elnökéhez intézte,­ mondván, hogy a KB egyszerű tagjaként a fő problémát abban látja, hogy az országban valójá­ban két szerelvény van, amely­nek mozdonyvezetői, Suvar és Milošević, eddig aránylag egy irányban haladtak, most pedig egymással ellentétes irányban. Részletesen vázolta, hogy sze­rinte melyek Suvar és melyek Milosevic érdemei és hibái, és nagyobb egyetértést és együtt­működést szorgalmazott kettő­jük között. Felszólalására Slobo­dan Milošević azonnal reagált, mondván, hogy ezek nem­­ szemé­lyes, hanem politikai kérdések, és az, amiért síkraszáll, valójá­­ba az egész Szerb KSZ politi­­­kája. Még hevesebb, a JKSZ -egy­­ségének kialakítása és az elvsze­rű vita szempontjából sorsdön­tőnek is minősíthető vita ala­kult ki az esti órákban Stipe Šuvarnak, a VKSZ rendkívüli értekezletén a leváltására vonat­kozó kezdeményezés kapcsán el­mondott észrevételei után. Suvar részletesen idézte a VKSZ rend­kívüli értekezletéről a JKSZ KB­­*• Elnökségéhez eljuttatott állás­pontokat, amelyben leváltását követelik. Mint ülés e részé­ben elnöklő Stetipr Korosec ezt megelőzően elmondta, a JKSZ KB Elnöksége arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy a leváltás­ra vonatkozó részletes érve­,­két kérni fogja a VKSZ-től. Su­var ezért ezúttal három bírált beszédéből idézett csak, amely­ben azt bizonyította, hogy a bí­rálatok alkalmával beszédét pontatlanul idézték. Azzal a vád­dal kapcsolatban, amely a VKSZ rendkívüli értekezletén a föde­rációban való más viszonyok ki­alakítására vonatkozó nézeteiről szólt, Suvar csupán annyit mon­dott, sajnálja, de a körülmé­nyekre való tekintettel megérti azt az embert, aki ezt a kijelen­tést tette. Erre reagált Sreten Đurić, megismételve a VKSZ rendkívüli értekezletének állás­pontjait. Heves reagálások kö­vetkeztek ezután. Többek között Ivica Racan és Josip Vrhovec is mikrofonhoz lépett, és a kon­frontációk leküzdését, az elvsze­rű vitát, a párt humánus jelle­gének megőrzését szorgalmazta. Az ülés délutáni részében Ivi­­ca Račan a 20. plénum határoza­tait előkészítő bizottság nevében előterjesztette a határozati ja­vaslatokat. Ennek értelmében a 20. plénum határozatai hat rövid pontból állnának, azzal, hogy szerves részei a JKSZ KB köz­vetlen feladatai is, amelyeket nyolc pontban foglalnak össze. A határozatok első pontja meg­állapítja, hogy fokozni kell a fe­lelősséget a JKSZ első értekez­lete és a JKSZ KB 17. plénuma határozatainak teljesítéséért. A második szerint, a társadalmi reformok előfeltételei a válság felszámolásának és a szocializ­mus megújulásának, ezért nem lehet elnézni a hármas reform megvalósításában való megalku­vást. A KB kötelezi Elnökségét arra is, hogy készítse elő az új alkotmány kidolgozására vonat­kozó eszmei-politikai platformot. A harmadik pont értelmében a JKSZ határozottan harcol a szo­cialista, demokratikus, önigazga­tási, független és el nem köte­lezett Jugoszlávia, a nemzetek és nemzetiségek, a köztársaságok és tartományok föderatív, AV­­NOJ-i elveken alapuló közössé­gének fejlesztéséért. A negyedik pont a viták, a kikényszerített álláspontok felszámolását és a KSZ további demokratizálódását szorgalmazza, az ötödik pedig a pártvezetőség felelősségét a pár­ton belüli viszályok felszámolá­sában. A hatodik pont is a fe­lelősségre vonatkozik és megál­lapítja, hogy nem fogadható el az a gyakorlat, amely szerint mindenért a pártvezetőség a hi­bás. A munkacsoport nevében Ra­­čan javasolta, hogy az év végéig tartsák meg a JKSZ XIV. kongresszusát. (Részletes jelentésünk a belpo­litikai oldalakon.) Ülésezik a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottsága AFGANISZTÁNI HELYZET Harc a Salang autóútért A Salang autóutat, amely Ka­bultól a szovjet határig vezet, is­mét megnyitották a járművek szá­mára többnapos harcok és légitá­madások után, amelyekben több százan életüket vesztették. Kabuli hivatalos jelentésekben több száz elesett felkelőt említenek, míg a modzsaheddinek jelentéseiből az derül ki, hogy a Salang autóút menti települések bombázása kö­vetkeztében több száz polgári sze­mély vesztette életét. A Salang autóút járhatósága kulcsfontosságú a szovjet csapatok kivonulása szempontjából, ame­lyet február 15-éig kellene befe­jezni. A fennmaradó 20 000 szovjet katona zömét repülőgépen szállít­ják haza, a hadifelszerelést azon­ban a Salang autóúton. A napokban az egész afganisz­táni főváros visszhangzik a nagy szovjet szállítójárművek motorzú­gásától, amelyek a repülőtérre vi­szik az élelmiszer- és benzintarta­­lékokat, és hazaszállítják a még Afganisztánban maradt egysége­ket. Minden jel arra vall, hogy a Szovjetunió eleget tesz a genfi egyezményben vállalt kötelezettsé­gének, és február 15-éig összes csapatait kivonja Afganisztán terü­letéről. Meglehetősen homályos azonban a katonai tanácsadók helyzete , a Szovjetunió ugyanis több tíz ilyen tanácsadóját szán­dékozik Afganisztánban­­hagyni, míg a másik fél kivonásukat szor­galmazza. (Folytatása a 3. oldalon) Négyszáz százalékos az infláció ülést tartott a Szövetségi Képviselőház monetáris és hitelrendszer-ügyi bizottsága A Köztársaságok és Tartomá­nyok Tanácsának pénteki ülésére készülve a Szövetségi Képviselő­házban tegnap csak a monetáris és hitelrendszer-ügyi bizottság ülé­sezett. A Szövetségi Végrehajtó Tanács módosító javaslataira vár­va —, amelyek meglehetősen kés­nek — a pénzügyi bizottság mára halasztotta ülését, amelyen az adó­rendszer alapjairól szóló törvény javaslatát, a föderáció pénzellátá­sáról, a szövetségi költségvetés ki­adásairól szóló törvény, a mező­gazdasági kamattérítésről és a mű­­trágya-ártérítésről szóló törvény javaslatáról egyeztetik álláspont­jaikat a küldöttek. Valamennyi kérdésben nehezen születik meg a döntés. Ülésezik ma továbbá a külgazdasági és a tervbizottság, az árügyi és a mezőgazdasági bizott­ság pedig az árak év eleji ala­kulását elemzi. A pénteki tanácsülésen a kül­döttek előreláthatólag megvitatják az árak év eleji alakulását. A gazdálkodási feltételek még min­dig ismeretlenek, a gazdasági szer­vezetek ebben a bizonytalanságban szinte mértéktelenül emelik ter­mékeik árát és szolgáltatásaik dí­ját, mind abból a célból, hogy az elsődleges elosztásban minél ked­vezőbb helyet foglaljanak el, még a reform megindítása előtt, és a jelzéseik szerint országszerte nagy arányban növelik a személyi jö­vedelmeket is, gyakran fedezet nélkül. A monetáris és hitelrendszer­ügyi bizottság tegnapi ülésén, amelyen Blagoje Siljanovezski elnö­költ, Andrija Jovičić, a Szövetségi Árhivatal igazgatóhelyettese kö­zölte, hogy januárban a kiskeres­kedelmi áraik az előző hónaphoz viszonyítva 14,4 százalékkal növe­kedtek, és az évi vonatkozásban 400 százalékos inflációs rátát tesz ki. Összehasonlításképpen: a tava­lyi havi átlagos áremelkedés 11 százalékos volt. A bizottság egyéb­ként a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács álláspontjaira várva mára halasztotta az árvitát. S. Z. Olverseink figyelmébe A Küldöttek Híradójának február 3-án megjelenő rendkívüli számában közöljük A TÁRSADALMI ÚJRATERMELÉSI ESZKÖ­ZÖK BIZONYOS HÁNYADÁNAK A DRMNÓI HŐERŐMŰ ÉS KÜLSZÍNI SZÉNFEJTÉS FINANSZÍROZÁSÁRA VALÓ KÖTE­LEZŐ TÁRSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY TERVEZETÉNEK tel­jes szövegét, amelyet Vajdaság SZAT Képviselőháza március 10-éig társadalmi vitára bocsátott. Külön megrendeléseket elfogad a Magyar Szó Terjesztőosztá­lya, 21000 Újvidék, Vojvoda Misió u. 1., telefon: (021) 611-300, 133-as mellék. FELHŐS, BOROS IDŐ, HELYENKÉNT GYENGE ESŐ Időjárás-jelentésünk a 12. oldalon

Next