Magyar Szó, 1990. március (47. évfolyam, 58-72. szám)
1990-03-01 / 58. szám
VAJDASÁG DOLGOZÓ NÉPE SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPILAPJA XLVH. évf., 53. (15356.) szám Újvidék, 1990. március 1., csütörtök Arandinár Yn-Izrael ! miért olyan későn, sóhajtott fel a századfordulón élt Kiss József költő, s természetesen nem az érzelmeket, indulatokat felkorbácsoló, hazánkban térségeket egymással szembeállító jugoszláv—izraeli kapcsolatok ihlették meg, hiszen amikor rímbe szedte panaszát, a két állam még nem is létezett. S különben is a szív hamis tanácsadó a politikában, amelyet állítólag józan mérlegeléssel formálnak. Csak azért idéztük, mert mintha késnénk a kapcsolatok felújításával, s hogy egyáltalán miért kellett megszakítani őket, azt még ma is csak találgatni lehet. Hiszen az 1968. évi arab—izraeli háború idején, amikor a Szovjetunió, Kelet-Európa és Jugoszlávia vezetői úgy döntöttek, hogy hazarendelik Tel-Avivból nagyköveteiket, hazánk jó kapcsolatokat ápolt a két hadban álló féllel, s ha nem áll át az egyiknek az oldalára, s teljesen nem szakít a másikkal, talán pótolhatatlan szerepet vállalhatott volna a béke megteremtésében, a palesztinok sorsának rendezésében, esetleg megszervezhette volna a tárgyalásokat, ahogyan azt Carter elnökletével az Egyesült Államok tette. A történelmi küldetést szinte Jugoszláviára szabták, hiszen független külpolitikájával, a szocialista táborban példa nélküli nyitottságával, nemzetei közötti harmóniájával óriási nemzetközi tekintélyt szerzett. A több mint két évtized alatt is sok minden történt, s mintha minden állandó lenne, hazánk kitartóan azt ismételgette, hogy nem szűntek meg azok az okok, amelyek a kapcsolatok felbontásához vezettek, s az sem zavarta, hogy Tel-Avivba küldte nagykövetét Egyiptom, amely miatt a miénket hazarendeltük. Ember legyen a talpán, aki eligazodik belső útvesztőinkben, hiszen a múlt héten még a külügyminisztérium úgy nyilatkozott, hogy Izrael makacs álláspontja miatt egyelőre nem érkezett el a hivatalos kapcsolatok felújításának idején, Janez Drnovsek államfő pedig Kairóban zöld fényt jelzett. Ez is meglepő: egy harmadik ország területén Jugoszlávia és egy másik országot érintő kapcsolatokról nyilatkozott. Mi várható ezután, csak találgatni lehet, hiszen az Izraellel való kapcsolatok rendezését először Szlovénia kezdeményezte, felújította a gazdasági együttműködést, légi járatot indított, Horvátország ezt támogatta, s amikor Szerbia vette át a stafétabotot, Szlovénia elhallgatott, a horvátországi sajtó felhördült Szerbia és Izrael közeledésére, s azt a vádat ismételgeti, hogy tagköztársaságunk tapasztalatot kíván cserélni elnyomó politika kivitelezésében. ■jF elvitatkozgatunk még szám mos más kérdésben is, valamennyien abban a szent meggyőződésben, hogy Európához közeledünk, de szem elől tévesztjük azt, nem mindegy, hogy a mostanihoz vagy a fél évszázaddal ezelőttihez-e. FISCHER Jenő i s Térdre kényszerül a kivitel? Ante Markovic: A pénzpolitika nem a kivitelt védi, hanem a nemzeti valutát — A kormányelnöknek és munkatársainak megbeszélése az ország legnagyobb exportőreinek képviselőivel Vajon a reformintézkedések valóban súlyosan érintik a kivitelre termelő vállalatokat, vagy csupán arról van szó, hogy az exportőrök nem találják fel magukat az új gazdálkodási körülményekben? Erre a kérdésre nem kaptunk egyértelmű választ Ante Markovic kormányerőknek és munkatársainak tegnap az exportőrökkel folytatott véleménycseréje során. A kormányelnökön kívül ezen a beszélgetésen jelen volt a fél kormány: Aleksandar Mitrovic alelnök, Franc Horvat, Branko Zekan, Szántó István, dr. Stevo Miljanić kormánytagok és Dusan Vlatkovic, a Jugoszláv Nemzeti Bank kormányzója. A kiviteli statisztika tulajdonképpen most is kedvező eredményeket mutat. Franc Horvat külkereskedelmi titkár vitaindítója szerint a liberalizáció és a devizapiac működésének eredményeként az idei kivitel 21,3 százalékkal nagyobb az időarányos tavalyinál, a behozatal pedig 37 százalékkal növekszik. A külkereskedelem ilyen alakulása folytán valamelyest emelkedik Jugoszlávia részesedése a világkereskedelemben. Húsz évvel ezelőtt Jugoszlávia 0,71 százalékkal vett részt a világkereskedelemben, részesedése tavaly és tavalyelőtt 0,45 százalékra csökkent, az idén pedig 0,46. Horvát részletesen beszélt arról, hogy mit tesz a kormány exportőreink versenyképességének megtartása, illetve fokozása érdekében. Először is egy új törvénnyel a rövid lejáratú hitelek egy részét, mintegy 50 százalékát hosszú lejáratúvá alakítják át, radikálisan csökkentik a behozatali alapanyagok illetékeit, felgyorsítják a pénzforgalmat és így tovább. A klíring az utóbbi időben „forró téma” volt, mondta Horvat, de minden jel szerint hamarosan nem lesz az, mert egyes országokkal még az idén megegyezünk a konvertibilis fizetésről. Az új gazdasági rendszer, az új gazdaságpolitika, a nyitás a világpiac felé, a bekapcsolódás az európai folyamatokba, tág teret nyitnak az exportőrök előtt, csak élni kell a lehetőségekkel — fejezte be Horvat, előzőleg azonban még megemlítette, hogy az ország devizatartaléka 7,4 milliárd dollár. (Folytatása az 5. oldalon) Ante Markovic az exportőrökkel Álétól a százdináros Az év végéig kicserélik a forgalomban levő bankjegyeket — A pénz-, értékpapír- és tőkepiac működéséről — Sajtóértekezlet a Szövetségi Végrehajtó Tanácsban A mai nappal új százdináros bankjegyek kerülnek forgalomba. Az új százdináros azonos az eddigi egymillió dinárossal, természetesen négy nullával „rövidebb”. Voja Tomic a Jugoszláv Nemzeti Bank trezorigazgatója tegnap sajtóértekezleten azt is bejelentette, hogy április 15-én megkezdik az 500 dináros bankjegyek gyártását, június 15-én az 50 dinárosokat (az eddigi 50-es formaterve megváltozik), továbbá októberben a 10 és decemberben az 1000 dináros bankjegyek gyártását. Minden jel szerint tehát a Jugoszláv Nemzeti Bank még az idén kicseréli az összes forgalomban levő régi bankjegyet és forgalomba hozza az összes fémpénzt. Ezzel egy évvel a határidő előtt eleget tesz a dinár értékváltozásáról szóló törvény rendelkezéseinek. A Szövetségi Végrehajtó Tanácsban megtartott tegnapi sajtóértekezleten ezenkívül a pénz-, értékpapír- és tőkepiac működéséről is hallottunk néhány újdonságot. Radiša Nadrkanski, a pénz- és értékpapír-tőzsde megbízott igazgatója (Folytatása az 5. oldalon) Ab. Európa Országunk mélyen tisztelt részei jó hazai szokás szerint különkülön, de dicséretesen haladnak a hőn óhajtott Európa felé. Ki fejjel, ki nemzeti romantizmussal. Európa meg riadtan, sőt némi döbbenettel bámulja a fura igyekvőket, de hogy elképzelt kapuján be is engedi őket, az egyáltalán nem biztos. Hisz ki szereti házában, ha még akkora is, mint öreg kontinensünk, a folyton civakodó vendégeket Ha már egymással nem képesek szót érteni, hogyan képzelik el azt Európával? Ezt nemcsak Európa nem érti. Más se nagyon. (hm) Kobi továbbra is vonakodik A nyugatnémet kancellár visszautasítja a szerződés aláírását Lengyelország nyugati határának elismeréséről Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár beleegyezett, hogy a két német állam parlamentjei ismételjék meg a lengyel határ sérthetetlenségéről szóló politikai határozatokat. Kohl azonban nem fogadta el a követeléseket, hogy már most tárgyaljanak jogilag kötelező érvényű német— lengyel szerződés aláírásáról. Kohl a tegnapi kormányülésen, mint Dieter Vogel sajtószóvivő közölte, megértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az NDK- ban esedékes választások után a két ország parlamentjei határozatot fogadjanak el Lengyelország nyugati határáról, amit már egyszer megszavazott a nyugatnémet parlament. Vogel bejelentette, hogy a hatalmon levő keresztény-liberális koalíció hamarosan tárgyal erről a témáról. Hans-Dietrich Genscher liberális külügyminiszter, a konzervatív kancellár álláspontjától eltérően kijelentette, Bonnt semmi sem akadályozza meg, hogy (Folytatása a 3. oldalon) Sürgős intézkedés a pénzügyben Bizonytalan a tavaszi vetés — Teljes szabadság a földműveseknek a kezdeményezéshez — A szövetkezeti vagyon a szövetkezeté — A Tartományi Végrehajtó Tanács ülése A tartományi kormányt tegnap óta minden ülésén állandó napirendi pontként tartja nyilván a mezőgazdaság helyzetét, a tavaszi vetés menetét és az ehhez szükséges feltételek valóra váltását, hangzott el a Tartományi Végrehajtó Tanács tegnapi ülésén. Megállapították, hogy az egész élelmiszer-gazdaság helyzete rendkívül súlyos, a tavaszi vetés pedig teljesen bizonytalan, mert az általános pénzhiány a vetési munkálatok megbénításával fenyeget. Vajdaságban a tavaszi vetés elvégzéséhez valamivel több mint 8 milliárd dinárra van szükség, pénze pedig nincs sem a társadalmi, sem a magánszektornak, emellett a bankok is teljesen fizetésképtelenek, és nem tudják vállalni a mezőgazdaság hitelellátását. Az ülésen a Vajdasági Nemzeti Bank és a vajdasági ügyviteli bankok képviselői a nehézségekért főként a restriktív pénz- és hitelpolitikát okolják. Mint azonban a továbbiakban elhangzott, minden bizonnyal más bajok is vannak. (Folytatása a 4. oldalon) Tavaszi tárgysorsjátékunk Skoda Favorit a főnyeremény VIDEOREKORDER ÉS SZINTETIZÁTOR A harmadik forduló tizenkettedik szelvénye a 8. oldalon Sok kérdés, konkrét válaszol A VMDK becses estjéről — 6. oldal Ortega feltételeket szab A választásokon vereséget szenvedett sandinisták ellenőrzésük alatt szeretnék tartani a hadsereget — 2. oldal Ökológiai katasztrófa Orkánok pusztítanak Európában — 2. oldal Postán érkezett a pokolgép Robbantásos merényletek Spanyolországban — 3. oldal Túlnyomóan felhős idő, esővel. Havaseső, havazás is lehetséges. Időjárás-jelentésünk a 11. oldalon.