Magyar Szó, 1990. március (47. évfolyam, 58-72. szám)

1990-03-01 / 58. szám

VAJDASÁG DOLGOZÓ NÉPE SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPILAPJA XLVH. évf., 53. (15356.) szám Újvidék, 1990. március 1., csütörtök Ara­n­dinár Yn-Izrael ! miért olyan későn, sóhaj­tott fel a századfordulón élt­­ Kiss József költő, s termé­szetesen nem az érzelmeket, in­dulatokat felkorbácsoló, hazánk­ban térségeket egymással szem­beállító jugoszláv—izraeli kapcso­latok ihlették meg, hiszen ami­kor rímbe szedte panaszát, a két állam még nem is létezett. S kü­lönben is a szív hamis tanács­adó a politikában, amelyet állí­tólag józan mérlegeléssel formál­nak. Csak azért idéztük, mert mintha késnénk a kapcsolatok felújításával, s hogy egyáltalán miért kellett megszakítani őket, azt még ma is csak találgatni le­het. Hiszen az 1968. évi arab—iz­raeli háború idején, amikor a Szovjetunió, Kelet-Európa és Ju­goszlávia vezetői úgy döntöttek, hogy hazarendelik Tel-Avivból nagyköveteiket, hazánk jó kap­csolatokat ápolt a két hadban ál­ló féllel, s ha nem áll át az egyiknek az oldalára, s teljesen nem szakít a másikkal, talán pó­tolhatatlan szerepet vállalhatott volna a béke megteremtésében, a palesztinok sorsának rendezésé­ben, esetleg megszervezhette vol­na a tárgyalásokat, ahogyan azt Carter elnökletével az Egyesült Államok tette. A történelmi kül­detést szinte Jugoszláviára szab­ták, hiszen független külpolitiká­jával, a szocialista táborban pél­da nélküli nyitottságával, nem­zetei közötti harmóniájával óriá­si nemzetközi tekintélyt szerzett. A több mint két évtized alatt is sok minden történt, s mint­­­­ha minden állandó lenne, hazánk kitartóan azt ismételget­te, hogy nem szűntek meg azok az okok, amelyek a kapcsolatok felbontásához vezettek, s az sem zavarta, hogy Tel-Avivba küldte nagykövetét Egyiptom, amely miatt a miénket hazarendeltük. Ember legyen a talpán, aki el­igazodik belső útvesztőinkben, hiszen a múlt héten még a kül­ügyminisztérium úgy nyilatkozott, hogy Izrael makacs álláspontja miatt egyelőre nem érkezett el a hivatalos kapcsolatok felújításá­nak idején, Janez Drnovsek ál­lamfő pedig Kairóban zöld fényt jelzett. Ez is meglepő: egy har­madik ország területén Jugoszlá­via és egy másik országot érin­tő kapcsolatokról nyilatkozott. Mi várható ezután, csak talál­gatni lehet, hiszen az Izraellel való kapcsolatok rendezését elő­ször Szlovénia kezdeményezte, felújította a gazdasági együttmű­ködést, légi járatot indított, Hor­vátország ezt támogatta, s ami­kor Szerbia vette át a stafétabo­tot, Szlovénia elhallgatott, a hor­vátországi sajtó felhördült Szer­bia és Izrael közeledésére, s azt a vádat ismételgeti, hogy tagköz­társaságunk tapasztalatot kíván cserélni elnyomó politika kivi­telezésében. ■jF elvitatkozgatunk még szá­m­ mos más kérdésben is, va­­lamennyien abban a szent meggyőződésben, hogy Európához közeledünk, de szem elől té­vesztjük azt, nem mindegy, hogy a mostanihoz vagy a fél évszá­zaddal ezelőttihez-e. FISCHER Jenő i­ s Térdre kényszerül a kivitel? Ante Markovic: A pénzpolitika nem a kivitelt védi, hanem a nemzeti valutát — A kormányelnöknek és munkatársainak megbeszélése az ország legnagyobb exportőreinek képviselőivel Vajon a reformintézkedések valóban súlyosan érintik a kivitel­re termelő vállalatokat, vagy csupán arról van szó, hogy az ex­portőrök nem találják fel magukat az új gazdálkodási körülmé­nyekben? Erre a kérdésre nem kaptunk egyértelmű választ Ante Markovic kormányerőknek és munkatársainak tegnap az exportő­rökkel folytatott véleménycseréje során. A kormányelnökön kívül ezen a beszélgetésen jelen volt a fél kor­mány: Aleksandar Mitrovic alel­­nök, Franc Horvat, Branko Zekan, Szántó István, dr. Stevo Miljanić kormánytagok és Dusan Vlatkovic, a Jugoszláv Nemzeti Bank kor­mányzója. A kiviteli statisztika tulajdon­képpen most is kedvező eredmé­nyeket mutat. Franc Horvat kül­kereskedelmi titkár vitaindítója szerint a liberalizáció és a devi­zapiac működésének eredménye­ként az idei kivitel 21,3 százalék­kal nagyobb az időarányos tavalyi­nál, a behozatal pedig 37 százalék­kal növekszik. A külkereskedelem ilyen alakulása folytán valame­lyest emelkedik Jugoszlávia ré­szesedése a világkereskedelemben. Húsz évvel ezelőtt Jugoszlávia 0,71 százalékkal vett részt a világkeres­kedelemben, részesedése tavaly és tavalyelőtt 0,45 százalékra csök­kent, az idén pedig 0,46. Horvát részletesen beszélt arról, hogy mit tesz a kormány exportő­reink versenyképességének meg­tartása, illetve fokozása érdekében. Először is egy új törvénnyel a­ rö­vid lejáratú hitelek egy részét, mintegy 50 százalékát hosszú lejá­ratúvá alakítják át, radikálisan csökkentik a behozatali alapanya­gok illetékeit, felgyorsítják a pénz­­forgalmat és így tovább. A klíring az utóbbi időben „forró téma” volt, mondta Horvat, de minden jel szerint hamarosan nem lesz az, mert egyes országokkal még az idén megegyezünk a konvertibilis fizetésről. Az új gazdasági rendszer, az új gazdaságpolitika, a­ nyitás a világ­piac felé, a bekapcsolódás az euró­pai folyamatokba, tág teret nyit­nak az exportőrök előtt, csak élni kell a lehetőségekkel — fejezte be Horvat, előzőleg azonban még megemlítette, hogy az ország de­vizatartaléka 7,4 milliárd dollár. (Folytatása az 5. oldalon) Ante Markovic az exportőrökkel Álétól a­ százdináros Az év végéig kicserélik a forgalomban levő bankje­gyeket — A pénz-, értékpapír- és tőkepiac működé­séről — Sajtóértekezlet a Szövetségi Végrehajtó Tanácsban A mai nappal új százdináros bankjegyek kerülnek forgalomba. Az új százdináros azonos az ed­digi egymillió dinárossal, természe­tesen négy nullával „rövidebb”. Voja Tomic a Jugoszláv Nemze­­­ti Bank trezorigazgatója tegnap sajtóértekezleten azt is bejelentet­te, hogy április 15-én megkezdik az 500 dináros bankjegyek gyár­tását, június 15-én az 50 dináro­­sokat (az eddigi 50-es formaterve megváltozik), továbbá októberben a 10 és decemberben az 1000 di­náros bankjegyek gyártását. Minden jel szerint tehát a Ju­goszláv Nemzeti Bank még az idén kicseréli az összes forgalomban levő régi bankjegyet és forgalom­ba hozza az összes fémpénzt. Ez­zel egy évvel a határidő előtt ele­get tesz a dinár értékváltozásáról szóló törvény rendelkezéseinek. A Szövetségi Végrehajtó Tanács­ban megtartott tegnapi sajtóérte­kezleten ezenkívül a pénz-, érték­papír- és tőkepiac működéséről is hallottunk néhány újdonságot. Ra­­diša Nadrk­anski, a pénz- és érték­papír-tőzsde megbízott igazgatója (Folytatása az 5. oldalon) Ab. Európa Országunk mé­lyen tisztelt ré­szei jó hazai szo­kás szerint külön­­külön, de dicsére­tesen haladnak a hőn óhajtott Euró­pa felé. Ki fejjel, ki nemzeti romantizmussal. Európa meg riadtan, sőt né­mi döbbenettel bámulja a fura igyekvőket, de hogy el­képzelt kapuján be is en­gedi őket, az egyáltalán nem biztos. Hisz ki szereti házá­ban, ha még akkora is, mint öreg kontinensünk, a foly­ton civakodó vendégeket Ha már egymással nem képe­sek szót érteni, hogyan kép­zelik el azt Európával? Ezt nemcsak Európa nem érti. Más se nagyon. (h­m) Kobi továbbra is vonakodik A nyugatnémet kancellár visszautasítja a szerződés aláírását Lengyelország nyugati határának elismeréséről Helmut Kohl nyugatnémet szö­vetségi kancellár beleegyezett, hogy a két német állam parla­mentjei ismételjék meg a lengyel határ sérthetetlenségéről szóló po­litikai határozatokat. Kohl azon­ban nem fogadta el a követelése­ket, hogy már most tárgyaljanak jogilag kötelező érvényű német— lengyel szerződés aláírásáról. Kohl a tegnapi kormányülésen, mint Dieter Vogel sajtószóvivő közölte, megértését fejezte ki az­zal kapcsolatban, hogy az NDK- ban esedékes választások után a két ország parlamentjei határoza­tot fogadjanak el Lengyelország nyugati határáról, amit már egy­szer megszavazott a nyugatnémet parlament. Vogel bejelentette, hogy a hatal­mon levő keresztény-liberális koa­líció hamarosan tárgyal erről a té­máról. Hans-Dietrich Genscher liberális külügyminiszter, a kon­zervatív kancellár álláspontjától eltérően kijelentette, Bonnt sem­mi sem akadályozza meg, hogy (Folytatása a 3. oldalon) Sürgős intézkedés a pénzügyben Bizonytalan a tavaszi vetés — Teljes szabadság a föld­műveseknek a kezdeményezéshez — A szövetkezeti vagyon a szövetkezeté — A Tartományi Végrehajtó Tanács ülése A tartományi kormányt tegnap óta minden ülésén állandó napi­rendi pontként tartja nyilván a mezőgazdaság helyzetét, a tavaszi vetés menetét és az­ ehhez szük­séges feltételek valóra váltását, hangzott el a Tartományi Végre­hajtó Tanács tegnapi ülésén. Meg­állapították, hogy az egész élel­miszer-gazdaság helyzete rendkí­vül súlyos, a tavaszi vetés pedig teljesen bizonytalan, mert az ál­talános pénzhiány a vetési mun­kálatok megbénításával fenyeget. Vajdaságban a tavaszi vetés el­végzéséhez valamivel több mint 8 milliárd dinárra van szükség, pénze pedig nincs sem a társa­dalmi, sem a magánszektornak, emellett a bankok is teljesen fi­zetésképtelenek, és nem tudják vállalni a mezőgazdaság hitelellá­tását. Az ülésen a Vajdasági Nemzeti Bank és a vajdasági ügyviteli ban­kok képviselői a nehézségekért fő­ként a restriktív pénz- és hitel­­politikát okolják. Mint azonban a továbbiakban elhangzott, minden bizonnyal más bajok is vannak. (Folytatása a 4. oldalon) Tavaszi tárgysorsjátékunk Skoda Favorit a főnyeremény VIDEOREKORDER ÉS SZINTETIZÁTOR A harmadik forduló tizenkettedik szelvénye a 8. oldalon Sok kérdés, konkrét válaszol A VMDK becses estjéről — 6. oldal Ortega feltételeket szab A választásokon vere­séget szenvedett sandi­nisták ellenőrzésük alatt szeretnék tartani a hadsereget — 2. oldal Ökológiai katasztrófa Orkánok pusztítanak Európában — 2. oldal Postán érkezett a pokolgép Robbantásos merény­letek Spanyol­­országban — 3. oldal Túlnyomóan felhős idő, esővel. Havaseső, havazás is lehetséges. Idő­járás-jelentésünk a 11. oldalon.

Next