Magyar Szó, 1991. december (48. évfolyam, 329-356. szám)

1991-12-01 / 329. szám

Kéksisakosok Az ENSZ békefenntartó erőinek jugoszláviai bevetésével kapcsolat­ban alapvetően a következő kérdések merültek föl és voltak vitásak a szemben álló felek között: MIKOR, milyen feltételek teljesülése után le­het telepíteni őket; HOVA, illetve hová nem mehetnek; MELY orszá­gok adhatnak katonát és melyek nem; MENNYI emberre van szükség és végül mi legyen a konkrét FEL­ADATUK ebben a második világhá­­ború után példátlan kegyetlenséggel vívott háborúban. A telepítés helye volt az összes kérdés közül a leginkább vitatott, s ebben most minden jel szerint nagy fordulat következett be. De emlékez­tessünk röviden a korábbi álláspon­tokra: a hadsereg és Szerbia a hor­vátországi szerbek védelmére szeret­te volna igénybe venni az ENSZ-ka­­tonákat, Horvátország pedig azok­nak az adminisztratív határoknak a védelmére, amelyeket a szövetségi hadsereg a hadműveletek következ­tében már régen maga mögött ha­gyott, és aminek folytán Horvátor­szág tulajdon területének egyharma­­dát vesztette el. Egy korábbi prágai kompromisszumos javaslat úgy szólt, hogy mind a szerbek védelmére, mind a korábbi jugoszláv belső ha­tárokra ki kell vezényelni ENSZ-erő­ket. Most az ENSZ-főtitkár jugoszlá­viai különmegbízottja, Vance, telje­sen új elképzeléssel érkezett negyedik jugoszláviai útjára. A lényege, hogy az ENSZ-erők első kontingenseit se nem a határokra, se nem a szerbek védelmére és nem is a frontvonalak­ra, hanem oda, azoknak a Jugoszlá­viával szomszédos országoknak a határvidékére kell vezényelni, ahová még nem terjedt ki a Jugoszláviában fellángolt háború tüze, de aminek kiterjedése teljesen reális veszély. Bulgáriát és Magyarországot emle­getik. Olyan gondolatmenetre enged ez a koncepció következtetni Vance-ék részéről, hogy Jugoszláviában talán már minden túl késő, és­­ ezért mentsük, ami még menthető. Ami az egyes országok részvéte­lét illeti, eddig Görögország, Kana­da, Belgium, Olaszország, valamint Románia nyilvánította ki készségét, hogy katonákat ad a legfeljebb ol­dalfegyvert viselő, nyolc-tízezer em­berből álló kontingensbe, amelynek főparancsnoka egy finn tábornok lesz. Németország és Magyarország velük szemben - történelmi okokra hivatkozva -, nyomatékosan hang­súlyozta, hogy nem tartaná üdvös­nek a saját részvételét. A világszervezet részéről a tele­pítéshez szabott feltétel az volt, hogy belülről megteremtett fegyvernyug­­vásnak kell létrejönnie, ezt tarthat­ják, mintegy konzerválhatják aztán a kéksisakosok. Ez ezúttal­­ meg kell vallani jó adag derűlátással - való­színűnek is tűnt, de miután tegnap szinte minden fronton kiújultak a harcok, felborulni látszik. Noha az ENSZ-csapatoknak semmilyen körülmények között sincs módjukban harcolva bevonulni vál­sággócokba, így Jugoszláviába sem, hogy ott „rendet teremtsenek”, mert hisz csak békefenntartók, tény, hogy a reményt vesztettek és a békére áhí­­tozók kivétel nélkül úgy számítanak rájuk, mint valami csodatévőkre. Hogy ők lesznek azok, akik véget vet­nek a nyakunkba szakadt (szakasz­tott) rettegésnek, félelemnek, bajok­nak, netán a háborúnak, hogy hoz­zájárulnak az otthonaikból elüldö­­zöttek hazatéréséhez, a családok egyesítéséhez, a munkához való visszatéréshez. Vagy legalább megál­lítják ezt a leírhatatlan romlást. De gyermeteg naívság lenne azt hinni, hogy békét lehet teremteni kézifegy­verekkel,­ akár kék sisakban is ott ahol a többség általában ágyúgolyót használ vélt vagy valós igazának ke­resztülviteléhez. DUJMOVICS György A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA xlvill. évf., 329. (15986.) szám Újvidék, 1991. december 1., vasárnap Ára 20 dinár Jugoszláviáról Jugoszlávia nélkül Hexagonálé-találkozó Velencében A tegnap Velencében megkez­dődött Hexagonálé-találkozó példa nélkül áll a nemzetközi kapcsola­tokban és együttműködésben. Ed­dig ugyanis még sohasem történt meg, hogy ilyen jellegű szervezetek találkozóin nem vett részt az egyik teljes jogú tag, különösen, ha tud­juk, hogy éppen erről a tagról, Ju­goszláviáról tárgyalnak az összejö­vetelen. A Szövetségi Külügyi Tit­kárság hivatalos köreinek értékelé­se szerint ez arra irányuló próbál­kozás, hogy megfosszák törvényes létjogosultságától Jugoszláviát, és hogy a jugoszláviai válság végleges megoldása előtt előrevetítsék a ju­goszláv közösség jövőbeni viszonya­it. Amikor a vendéglátó olaszok Ju­goszlávia nélkül tűzték ki a talál­kozót, a Szövetségi Külügyi Tit­kárságba kérették Olaszország belgrádi nagykövetét, és hivatalos tiltakozást nyújtottak át neki, mert az ilyen lépés kárt okoz Ju­goszláviának, különösen a jelenle­gi körülmények között. A tiltako­zásnak azonban nem volt foganat­ja. (Tanjug) Európai városok a jugoszláviai békéért Kétnapos tanácskozás a magyar fővárosban (Állandó tudósítónktól) Budapest, november 30. Tizenkét európai ország harminchat városának polgármestere, illetve képvi­selője azzal a nemes szándékkal gyűlt össze Budapesten kétnapos tanácskozás­ra, hogy hozzásegítsen a jugoszláviai bé­ke megteremtéséhez. A nemes szándék megvolt, ám az ellentétes nézetek miatt az értekezlet - sajnos, ez sem - nem so­kat segített hozzá ahhoz, hogy Jugoszlá­viában közelebb kerüljünk a békéhez. Pedig az volt az elképzelés,­­ mint ahogy egy franciaországi polgármester ki is fej­tette —, hogy ha már a kormányok nem tudnak közeledni egymáshoz, hát köze­ledjenek a városok. A kiútkeresést kizá­rólagosságukkal legjobban a horvátor­szági városok képviselőinek felszólalásai gátolták, amelyek végül is kiváltották a másik, az ellentétes vélemények kinyil­­vánítását is. A nemzetközi értekezlet, melynek kezdeményezője a hollandiai városok szövetsége volt, már az indulásnál, illet­ve a munka megkezdése előtt akadá­lyokba ütközött. Az előrebocsátott záró­­dokumentum, az egységes felhívás tar­talma miatt ugyanis a hét meghívott szerbiai város többsége úgy határozott, hogy részt sem vesz az értekezleten. Vé­gül mégsem maradt szerbiai képviselő nélkül az összejövetel, Kasza József sza­badkai és Vlada Popovic újvidéki, vala­mint Boško Markovic, a Jugoszláv váro­sok állandó testületének elnöke mégis megérkezett a magyar fővárosba és részt vett az értekezleten. Újvidéken és Sza­badkán kívül jelen volt Jugoszláviából Szarajevó, Titograd, Ljubljana, Zágráb, Pula, Karlovac és Bitola képviselője. (Folytatása a 2. oldalon) Baranyai helyzetkép Szigorított feltételek Büntetik az illegális lakásfoglalást - Visszatérés csak megindoklással A pélmonostori községi hatóságok megtiltották a jogtalan beköltözést az el­hagyatott lakásokba és házakba, melyek­ből Baranyában még mindig mintegy 4000 van. A beköltözéshez szükség van az illetékes szervek jóváhagyására. Erre a határozatra azok után került sor, hogy nagy méreteket öltött az önkényes­ lakás­­foglalás. A baranyaiak mellett nagyszá­mú horvátországi menekült érkezik ezekre a vidékekre. Eddig körülbelül 3000 menekültet szállásoltak el ideigle­nesen az üresen maradt házakban, laká­sokban. A község polgári védelmi bizottsága gondoskodik a menekültek ellátásáról, közöttük a szerbeken kívül horvátok és ...........'' k is vannak. A községi határozat értelmében az erőszakos lakásfoglalókat kidobják szál­láshelyükről, anélkül, hogy a továbbiak­ban gondot viselnének róluk, s bíróság elé is állítják őket. Ugyanakkor a pélmo­nostori község döntést hozott arról is, hogy minden személytől és családjától, akik a horvát fegyveres erők kötelékei­ben voltak, megvonják a lakójogot, és öt napon belül el kell hagyni otthonukat. Baranyában hivatalosan is közzétet­ték, hogy mindazoknak a személyeknek megtiltják a visszatérést, akik szeptem­ber 25-éig nem tettek eleget a visszaté­résre felszólító felhívásnak. A rendelet egyaránt vonatkozik a horvátokra, a ma­gyarokra, akik elhagyták Baranyát, és a szerbekre is, akik Vajdaságba, vagy távo­labbra menekültek. A visszatérést azon­ban lehetővé teszik mindazoknak, akik­nek valós okuk volt a „távolmaradásra”, ezt azonban a pélmonostori belügyi tit­kárság ellenőrzi. (Tanjug) Jó úton a békés megoldáshoz Vladislav Jovanović, Szerbia külügyminisztere tegnap Szabadkán járt - Mindinkább nyilvánvalóvá válik, még a horvát vezetőség előtt is, hogy há­borúval nem lehet megoldani a jugo­szláv válságot - mondta tegnap Vladis­lav Jovanovic, a Szerb Köztársaság kül­ügyminisztere Szabadkán, ahova a Jugo­szlávia a hágai konferencia megvilágítá­sában címmel tartott nyilvános tribün vendégeként érkezett. Mint várható is volt, az időközben lejátszódott esemé­nyek következtében, Vladislav Jovanovic bevezető előadásában sokkal nagyobb teret szentelt az Egyesült Nemzetek Szervezetének és a kéksisakosok jövete­lének, mint a hágai konferenciának. Biztató, hogy a legújabb, 14. tűzszü­netet, amelyet az ENSZ felügyelete alatt írtak alá az érintett felek, az előzőekhez viszonyítva sokkal jobban tiszteletben tartják. Azzal, hogy Szerbia szorgalmazta a nemzetközi békefenntartó erők jövete­lét, bebizonyította, hogy hamisak mind­azok a híresztelések, amelyek kül- és belföldön is elterjedtek, miszerint Szer­bia csak erőszakot akar „exportálni” más köztársaságokba, hogy területeket akar szerezni. Ezt az alaptalan vádat sokakkal sikerült elhitetni, de most jó úton hala­dunk, hogy a világ belássa, ez a kép egyáltalán nem illik Szerbiára. Szerbia egyedüli bűne, ami miatt állandóan tá­madják, hogy síkraszállt Jugoszlávia megőrzéséért. Erről azonban nem mon­dunk le, s nehéz harcok árán is meg­őrizzük azt a Jugoszláviát, amelyben, ha csonka is lesz, együtt élhet mindenki, aki benne akar élni továbbra is. A kéksi­sakosok- megítélésem szerint- legkoráb­ban december közepén érhetnek ide, vagy valamivel később, hisz még csak most tartanak a szervezés szakaszában, s még számos fontos kérdés megoldásra vár: mely területeken lesznek elhelyez­ve, hány katonáról van szó, mely orszá­gokból jönnek majd, s nem tisztázták még a pénzelésük kérdését sem - hang­zott el többek között Vladislav Jovanovic bevezetőjében. A hallgatóság kérdésére válaszolva Szerbia külügyminisztere bővebben szólt Szerbia és Magyarország kapcsolatáról. Megítélése szerint az évtizedekig tartó eredményes baráti kapcsolat nagymér­tékben megingott a kalasnyikov-ügy és bizonyos, Magyarország területi igényeit hangoztató kijelentések miatt. " Az utóbbi időben azonban jó úton haladunk afelé - hangsúlyozta Jovano­vic -, hogy rendezzük viszonyainkat. Megegyeztünk abban, hogy mindkét fél mértéktartó lesz kijelentéseiben és visel­kedésében, s kerülünk minden olyan helyzetet, amely elmérgesítené a két ál­lam viszonyát. ái Támadás érte Pélmonostort Tegnap, Pélmonostorra mintegy húsz gránát hullott, a lövedékeket minden valószínűség szerint Bistrin­­ci-Valpovo irányából lőtték ki. A te­rületi védelmi parancsnokság szerint emberáldozat nincs, ám az anyagi kár jelentős. A magyar-jugoszláv határ közelében fekvő Torjanci faluból érkező hírek sze­rint tegnap délután horvát félkatonai alakulatok behatoltak a helységbe, és megtámadták a civil lakosságot. Az első hírek szerint öt személy életét vesztette, közöttük négy nő, félő azonban, hogy több áldozat is van. Hivatalos körök je­lentése szerint Torrand­ a M­H, a terüle­ti védelem és a különleges egységek gyűrűjében van. (Tanjug) NYÁRI-ŐSZI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Holnap újabb forduló kezdődik Akkor közöljük a tizenhetedik húzás eredményét is PÁRTELNÖK A FRONTON Exkluzív interjúnk Ne­­nad Čanakkal - 8. oldal ISMÉT TERÍTÉKEN Mi a vád a Magyar Szó ellen? • 10. és 12. oldal 1. BIZTOSÍTÁSI ÉS VISZONTBIZTOSÍTÁSI RT. ÚJVIDÉK ODOR •NOVI SAD­ Tedonal Néhány borogatás után megszűnik a fájdalom Ц? (021) 361-410 ч________________ Száraz, felhős idő Időjárás-jelentésünk a 13. oldalon

Next