Magyar Szó, 1991. december (48. évfolyam, 329-356. szám)
1991-12-01 / 329. szám
Kéksisakosok Az ENSZ békefenntartó erőinek jugoszláviai bevetésével kapcsolatban alapvetően a következő kérdések merültek föl és voltak vitásak a szemben álló felek között: MIKOR, milyen feltételek teljesülése után lehet telepíteni őket; HOVA, illetve hová nem mehetnek; MELY országok adhatnak katonát és melyek nem; MENNYI emberre van szükség és végül mi legyen a konkrét FELADATUK ebben a második világháború után példátlan kegyetlenséggel vívott háborúban. A telepítés helye volt az összes kérdés közül a leginkább vitatott, s ebben most minden jel szerint nagy fordulat következett be. De emlékeztessünk röviden a korábbi álláspontokra: a hadsereg és Szerbia a horvátországi szerbek védelmére szerette volna igénybe venni az ENSZ-katonákat, Horvátország pedig azoknak az adminisztratív határoknak a védelmére, amelyeket a szövetségi hadsereg a hadműveletek következtében már régen maga mögött hagyott, és aminek folytán Horvátország tulajdon területének egyharmadát vesztette el. Egy korábbi prágai kompromisszumos javaslat úgy szólt, hogy mind a szerbek védelmére, mind a korábbi jugoszláv belső határokra ki kell vezényelni ENSZ-erőket. Most az ENSZ-főtitkár jugoszláviai különmegbízottja, Vance, teljesen új elképzeléssel érkezett negyedik jugoszláviai útjára. A lényege, hogy az ENSZ-erők első kontingenseit se nem a határokra, se nem a szerbek védelmére és nem is a frontvonalakra, hanem oda, azoknak a Jugoszláviával szomszédos országoknak a határvidékére kell vezényelni, ahová még nem terjedt ki a Jugoszláviában fellángolt háború tüze, de aminek kiterjedése teljesen reális veszély. Bulgáriát és Magyarországot emlegetik. Olyan gondolatmenetre enged ez a koncepció következtetni Vance-ék részéről, hogy Jugoszláviában talán már minden túl késő, és ezért mentsük, ami még menthető. Ami az egyes országok részvételét illeti, eddig Görögország, Kanada, Belgium, Olaszország, valamint Románia nyilvánította ki készségét, hogy katonákat ad a legfeljebb oldalfegyvert viselő, nyolc-tízezer emberből álló kontingensbe, amelynek főparancsnoka egy finn tábornok lesz. Németország és Magyarország velük szemben - történelmi okokra hivatkozva -, nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nem tartaná üdvösnek a saját részvételét. A világszervezet részéről a telepítéshez szabott feltétel az volt, hogy belülről megteremtett fegyvernyugvásnak kell létrejönnie, ezt tarthatják, mintegy konzerválhatják aztán a kéksisakosok. Ez ezúttal meg kell vallani jó adag derűlátással - valószínűnek is tűnt, de miután tegnap szinte minden fronton kiújultak a harcok, felborulni látszik. Noha az ENSZ-csapatoknak semmilyen körülmények között sincs módjukban harcolva bevonulni válsággócokba, így Jugoszláviába sem, hogy ott „rendet teremtsenek”, mert hisz csak békefenntartók, tény, hogy a reményt vesztettek és a békére áhítozók kivétel nélkül úgy számítanak rájuk, mint valami csodatévőkre. Hogy ők lesznek azok, akik véget vetnek a nyakunkba szakadt (szakasztott) rettegésnek, félelemnek, bajoknak, netán a háborúnak, hogy hozzájárulnak az otthonaikból elüldözöttek hazatéréséhez, a családok egyesítéséhez, a munkához való visszatéréshez. Vagy legalább megállítják ezt a leírhatatlan romlást. De gyermeteg naívság lenne azt hinni, hogy békét lehet teremteni kézifegyverekkel, akár kék sisakban is ott ahol a többség általában ágyúgolyót használ vélt vagy valós igazának keresztülviteléhez. DUJMOVICS György A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA xlvill. évf., 329. (15986.) szám Újvidék, 1991. december 1., vasárnap Ára 20 dinár Jugoszláviáról Jugoszlávia nélkül Hexagonálé-találkozó Velencében A tegnap Velencében megkezdődött Hexagonálé-találkozó példa nélkül áll a nemzetközi kapcsolatokban és együttműködésben. Eddig ugyanis még sohasem történt meg, hogy ilyen jellegű szervezetek találkozóin nem vett részt az egyik teljes jogú tag, különösen, ha tudjuk, hogy éppen erről a tagról, Jugoszláviáról tárgyalnak az összejövetelen. A Szövetségi Külügyi Titkárság hivatalos köreinek értékelése szerint ez arra irányuló próbálkozás, hogy megfosszák törvényes létjogosultságától Jugoszláviát, és hogy a jugoszláviai válság végleges megoldása előtt előrevetítsék a jugoszláv közösség jövőbeni viszonyait. Amikor a vendéglátó olaszok Jugoszlávia nélkül tűzték ki a találkozót, a Szövetségi Külügyi Titkárságba kérették Olaszország belgrádi nagykövetét, és hivatalos tiltakozást nyújtottak át neki, mert az ilyen lépés kárt okoz Jugoszláviának, különösen a jelenlegi körülmények között. A tiltakozásnak azonban nem volt foganatja. (Tanjug) Európai városok a jugoszláviai békéért Kétnapos tanácskozás a magyar fővárosban (Állandó tudósítónktól) Budapest, november 30. Tizenkét európai ország harminchat városának polgármestere, illetve képviselője azzal a nemes szándékkal gyűlt össze Budapesten kétnapos tanácskozásra, hogy hozzásegítsen a jugoszláviai béke megteremtéséhez. A nemes szándék megvolt, ám az ellentétes nézetek miatt az értekezlet - sajnos, ez sem - nem sokat segített hozzá ahhoz, hogy Jugoszláviában közelebb kerüljünk a békéhez. Pedig az volt az elképzelés, mint ahogy egy franciaországi polgármester ki is fejtette —, hogy ha már a kormányok nem tudnak közeledni egymáshoz, hát közeledjenek a városok. A kiútkeresést kizárólagosságukkal legjobban a horvátországi városok képviselőinek felszólalásai gátolták, amelyek végül is kiváltották a másik, az ellentétes vélemények kinyilvánítását is. A nemzetközi értekezlet, melynek kezdeményezője a hollandiai városok szövetsége volt, már az indulásnál, illetve a munka megkezdése előtt akadályokba ütközött. Az előrebocsátott záródokumentum, az egységes felhívás tartalma miatt ugyanis a hét meghívott szerbiai város többsége úgy határozott, hogy részt sem vesz az értekezleten. Végül mégsem maradt szerbiai képviselő nélkül az összejövetel, Kasza József szabadkai és Vlada Popovic újvidéki, valamint Boško Markovic, a Jugoszláv városok állandó testületének elnöke mégis megérkezett a magyar fővárosba és részt vett az értekezleten. Újvidéken és Szabadkán kívül jelen volt Jugoszláviából Szarajevó, Titograd, Ljubljana, Zágráb, Pula, Karlovac és Bitola képviselője. (Folytatása a 2. oldalon) Baranyai helyzetkép Szigorított feltételek Büntetik az illegális lakásfoglalást - Visszatérés csak megindoklással A pélmonostori községi hatóságok megtiltották a jogtalan beköltözést az elhagyatott lakásokba és házakba, melyekből Baranyában még mindig mintegy 4000 van. A beköltözéshez szükség van az illetékes szervek jóváhagyására. Erre a határozatra azok után került sor, hogy nagy méreteket öltött az önkényes lakásfoglalás. A baranyaiak mellett nagyszámú horvátországi menekült érkezik ezekre a vidékekre. Eddig körülbelül 3000 menekültet szállásoltak el ideiglenesen az üresen maradt házakban, lakásokban. A község polgári védelmi bizottsága gondoskodik a menekültek ellátásáról, közöttük a szerbeken kívül horvátok és ...........'' k is vannak. A községi határozat értelmében az erőszakos lakásfoglalókat kidobják szálláshelyükről, anélkül, hogy a továbbiakban gondot viselnének róluk, s bíróság elé is állítják őket. Ugyanakkor a pélmonostori község döntést hozott arról is, hogy minden személytől és családjától, akik a horvát fegyveres erők kötelékeiben voltak, megvonják a lakójogot, és öt napon belül el kell hagyni otthonukat. Baranyában hivatalosan is közzétették, hogy mindazoknak a személyeknek megtiltják a visszatérést, akik szeptember 25-éig nem tettek eleget a visszatérésre felszólító felhívásnak. A rendelet egyaránt vonatkozik a horvátokra, a magyarokra, akik elhagyták Baranyát, és a szerbekre is, akik Vajdaságba, vagy távolabbra menekültek. A visszatérést azonban lehetővé teszik mindazoknak, akiknek valós okuk volt a „távolmaradásra”, ezt azonban a pélmonostori belügyi titkárság ellenőrzi. (Tanjug) Jó úton a békés megoldáshoz Vladislav Jovanović, Szerbia külügyminisztere tegnap Szabadkán járt - Mindinkább nyilvánvalóvá válik, még a horvát vezetőség előtt is, hogy háborúval nem lehet megoldani a jugoszláv válságot - mondta tegnap Vladislav Jovanovic, a Szerb Köztársaság külügyminisztere Szabadkán, ahova a Jugoszlávia a hágai konferencia megvilágításában címmel tartott nyilvános tribün vendégeként érkezett. Mint várható is volt, az időközben lejátszódott események következtében, Vladislav Jovanovic bevezető előadásában sokkal nagyobb teret szentelt az Egyesült Nemzetek Szervezetének és a kéksisakosok jövetelének, mint a hágai konferenciának. Biztató, hogy a legújabb, 14. tűzszünetet, amelyet az ENSZ felügyelete alatt írtak alá az érintett felek, az előzőekhez viszonyítva sokkal jobban tiszteletben tartják. Azzal, hogy Szerbia szorgalmazta a nemzetközi békefenntartó erők jövetelét, bebizonyította, hogy hamisak mindazok a híresztelések, amelyek kül- és belföldön is elterjedtek, miszerint Szerbia csak erőszakot akar „exportálni” más köztársaságokba, hogy területeket akar szerezni. Ezt az alaptalan vádat sokakkal sikerült elhitetni, de most jó úton haladunk, hogy a világ belássa, ez a kép egyáltalán nem illik Szerbiára. Szerbia egyedüli bűne, ami miatt állandóan támadják, hogy síkraszállt Jugoszlávia megőrzéséért. Erről azonban nem mondunk le, s nehéz harcok árán is megőrizzük azt a Jugoszláviát, amelyben, ha csonka is lesz, együtt élhet mindenki, aki benne akar élni továbbra is. A kéksisakosok- megítélésem szerint- legkorábban december közepén érhetnek ide, vagy valamivel később, hisz még csak most tartanak a szervezés szakaszában, s még számos fontos kérdés megoldásra vár: mely területeken lesznek elhelyezve, hány katonáról van szó, mely országokból jönnek majd, s nem tisztázták még a pénzelésük kérdését sem - hangzott el többek között Vladislav Jovanovic bevezetőjében. A hallgatóság kérdésére válaszolva Szerbia külügyminisztere bővebben szólt Szerbia és Magyarország kapcsolatáról. Megítélése szerint az évtizedekig tartó eredményes baráti kapcsolat nagymértékben megingott a kalasnyikov-ügy és bizonyos, Magyarország területi igényeit hangoztató kijelentések miatt. " Az utóbbi időben azonban jó úton haladunk afelé - hangsúlyozta Jovanovic -, hogy rendezzük viszonyainkat. Megegyeztünk abban, hogy mindkét fél mértéktartó lesz kijelentéseiben és viselkedésében, s kerülünk minden olyan helyzetet, amely elmérgesítené a két állam viszonyát. ái Támadás érte Pélmonostort Tegnap, Pélmonostorra mintegy húsz gránát hullott, a lövedékeket minden valószínűség szerint Bistrinci-Valpovo irányából lőtték ki. A területi védelmi parancsnokság szerint emberáldozat nincs, ám az anyagi kár jelentős. A magyar-jugoszláv határ közelében fekvő Torjanci faluból érkező hírek szerint tegnap délután horvát félkatonai alakulatok behatoltak a helységbe, és megtámadták a civil lakosságot. Az első hírek szerint öt személy életét vesztette, közöttük négy nő, félő azonban, hogy több áldozat is van. Hivatalos körök jelentése szerint Torrand a MH, a területi védelem és a különleges egységek gyűrűjében van. (Tanjug) NYÁRI-ŐSZI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Holnap újabb forduló kezdődik Akkor közöljük a tizenhetedik húzás eredményét is PÁRTELNÖK A FRONTON Exkluzív interjúnk Nenad Čanakkal - 8. oldal ISMÉT TERÍTÉKEN Mi a vád a Magyar Szó ellen? • 10. és 12. oldal 1. BIZTOSÍTÁSI ÉS VISZONTBIZTOSÍTÁSI RT. ÚJVIDÉK ODOR •NOVI SAD Tedonal Néhány borogatás után megszűnik a fájdalom Ц? (021) 361-410 ч________________ Száraz, felhős idő Időjárás-jelentésünk a 13. oldalon