Magyar Szó, 1992. január (49. évfolyam, 1-29. szám)

1992-01-03 / 1. szám

Csaknem hibátlan C­yrus Vance csaknem hibátlan­nak tűnő béketervel érkezett hozzánk az óév utolsó napján, s en­nek köszönhetően (talán nem sietjük el a következtetést) némi derűlátás­sal tekinthetünk az előttünk álló he­tek, hónapok elé. Ha hitelt adha­tunk a hazai és a külföldi helyzet­elemzők véleményének, akkor ezút­tal többről van szó, mint az eddigi ti­szavirág-életű tűzszünetek. Egy lé­nyegbevágó rendezési terv körvona­lai látszanak kibontakozni. Az elképzelés legfőbb pozitívu­ma, mondhatnánk csöppnyi iróniá­val, hogy mindkét oldalon elfogad­tatott a vezetők részéről. Előbb Belg­­rádban tárgyalt az ENSZ-főtitkár kü­­lönmegbízottja, s javaslatát mind Milosevic elnök, mind Radijevic hadseregtábornok megértéssel fo­gadta. Tegnap a nap hite volt, hogy Tudman horvát elnök is beleegye­zett a Vance-tervbe, majd megköny­­nyebbüléssel értesültünk arról, hogy mindezek nyomán Szarajevó­ban már meg is kötötték a legesleg­újabb tűzszünetet a néphadsereg és a horvát fegyveres erők magas ran­gú képviselői. Ma déltől talán el­hallgatnak a fegyverek a tucatnyi horvátországi válságövezetben, és az érintettek hozzáláthatnak azoknak a feltételeknek a megteremtéséhez, amelyek lehetővé teszik majd a kék­sisakosok idevezénylését. F­elesleges lenne elemezgetni, hogy a terv elfogadásáért ki fize­tett nagyobb árat, azaz ki tett lénye­gesebb engedményt, s milyen körül­mények kényszerítették ezt ki. Éljük be azzal, hogy mindkét fél lemon­dott néhány eddigi követeléséről egy olyan helyzet kialakítása érde­kében, amelyben már nem a fegyve­reké lesz a döntő szó. Zágráb elállt attól, hogy a kéksisakosokat az úgy­nevezett hivatalos határvonalra kell telepíteni, ami azt jelentette volna, hogy Tudmanék az ENSZ-et is be­vonták volna például Baranya és Kelet-Szlavónia visszahódításának katonai tervébe. A békeerők - Vance elképzelése szerint - a válságöveze­tekbe kerülnek, oda, ahol a harcok folynak, s ahol a horvátországi szer­­beket kell megvédeni - mondhat­nánk, ahogyan a szerb vezetőség és a hadsereg követelte. Csakhogy a terv legszenzációsabb része éppen ezek­nek a területeknek a helyzetére vo­natkozik: mindenféle katonai alaku­latot el kell onnan távolítani - a hor­vát félkatonai alakulatokat, a nép­hadsereg egységeit, a szerb gárdát -, hogy helyüket az ENSZ-katonák fog­lalhassák el. Krajinát, Nyugat-Szla­­vóniát, továbbá Kelet-Szlavóniát és Baranyát teljesen demilitarizálják, s a begyűjtött fegyvereket közös ellen­őrzés alá helyezik. Még egy jelentős mozzanat, ami ugyancsak politikai engedményre vall: sehol sem emlí­tették a közelmúltban kikiáltott Kra­­jinai Köztársaságot, sem a szom­szédságunkban létesített szerb auto­nómia kormányát. A körzetek hova­tartozásáról minden jel szerint egy későbbi népszavazáson döntenek majd. C­­saknem hibátlannak neveztük Vot az elképzelést: papíron ugyanis működőképesnek tűnik, különösen azután, hogy legmagasabb helyeken rábólintottak. Mi lesz azonban, ha Tudman héjái megmakacsolják ma­gukat, vagy ha a karajinák teljhatal­mú elnökei és kormányfői túlbe­csülve önnön jelentőségüket, szem­­beszállnak a „nagyok” megállapodá­sával? Ez annál reálisbb veszély, mert napjaink háborús sajtópropa­gandája valóságos nemzeti hősként ünnepelte őket, leplezte önkényes­kedésüket és kész tényként fogadta el legszeszélyesebb intézkedéseiket is. Jó lenne hinni, hogy ezúttal meg­­zaboláztatnak és betöretnek a mind­két fél, mindannyiunk érdekében ál­ló béketeremtés javára. S akkor leg­feljebb a kardcsörtető sajtó, a dob­pergést visszhangzó vezércikkek, az eddig egymás mellett élő nemzetek és népek összeférhetetlenségét hir­dető szemleírók veszítik el hitelüket az olvasó előtt. Ha már eddig nem veszítették el. Ám ezt a veszteséget szívesen elszenvedi az újságíró tár­sadalom. J. GARAI Béla A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA XLIX. évf., 1. (16017.) szám Újvidék, 1992. január 3., péntek Este hattól tűzszünet Cyrus Vance ENSZ-kiküldött tervét valamennyi tárgyalópartnere elfogadta­­ Tegnap Szarajevóban tárgyalt Izetbegovic bosznia-hercegovinai elnökkel, valamint a horvát hadsereg és a M­H képviselőivel Ma este hat órától tűzszünet kezdődik Cyrus Vance amerikai különmegbízott terve értelmében - jelentette ki Alija Izetbegovic boszniai elnök, miután tegnap ta­lálkozott az ENSZ-főtitkár jugo­szláviai különmegbízottjával. A kéksisakosok a terv realizá­lásának első szakaszában még nem jönnek Boszniába, helyet­tük megfigyelők nagyobb cso­portja érkezik, s a köztársaság kritikus pontjaira irányítják őket, tette hozzá. A megfigyelőknek a megelő­zés lesz a feladatuk olyan érte­lemben, hogy ráhassanak a bosznia-hercegovinai politikai tényezőkre. Valószínűleg Bosz­niának a Horvátország, a Szer­bia és Crna Gora felé eső hatá­rára, továbbá Mostar és Bihac térségébe vezénylik majd őket. A főparancsnokságuk minden bizonnyal Szarajevóban lesz. Alija Izetbegovic megítélése szerint ez kielégítő eredmény, Bosznia-Hercegovina pedig ak­kor fogja a kéksisakosok telepí­tését kérni, ha a helyzet alakulá­sa ezt megkívánja. Ismertette az ENSZ képviselőjének nézetét, hogy a horvátországi béke meg­teremtése és ENSZ-csapatok oda telepítése szükségtelenné tenné békefenntartó erők Bosz­niába vezénylését. Továbbította Vance nézetét, hogy Szlovénia és Horvátország függetlenségé­nek elismerése túl korai lenne. (Folytatása a 3. oldalon) Liberalizálták az árakat Jelcin orosz elnök radikalizálja a reformokat Tegnap Oroszországban ha­tályba lépett az árliberalizálásról szóló határozat, s ez gyakorlatilag háromszoros, sőt ötszörös drágu­lást jelent. Csupán néhány ke­nyérfajta és kisszámú élelmiszer ára marad ellenőrzés alatt. A termelők és a kereskedők még nem reagáltak a szabad ár­képzésről szóló döntésre. A moszkvai áruházakban tegnap is ugyanolyan üresek voltak a pol­cok, mint az ünnepek előtt. Oroszország vezetősége Borisz Jelcinnel az élen ezzel rendkívül kockázatos lépést tett az ismeret­len felé. A radikális gazdasági re­form, főleg az áremelés súlyos társadalmi megrázkódtatásokat, sőt zavargásokat robbanthat ki. (Folytatása a 3. oldalon) Szerbia Jugoszláviában marad Szemelvények abból az interjúból, amelyet Slobodan Milosevic, a Szerb Köztársaság elnöke adott a Vecernje novostinak - Szerbia Jugoszláviában marad, nemcsak azért, mert a két világhá­borúban nemzedékek áldozták éle­tüket a szabadságért és Jugoszláviá­ért, tehát nem elsősorban és kizáró­lag a múlt és a történelem miatt, hanem a jövő miatt is. Jugoszlávia nem véletlenül jött létre, nem is idegen hatalmak akaratából, ezért nem is véletlenül és nem idegen ha­talmak akaratából fog fennmarad­ni. A Jugoszláviát elhagyni szándé­kozókkal való időszerű szemben ál­lásra nem abbéli szándékuk miatt került sor, hogy megalapítsák saját államocskáikat, és nem is bizonyos erők azon szándéka miatt, hogy megszerezzék ezeket, hanem első­sorban azért, mert erőszakkal kezd­ték végrehajtani elképzeléseiket - hangsúlyozta Slobodan Milosevic, a Szerb Köztársaság elnöke abban a terjedelmes interjúban, amelyet a Vecernje novostinak adott. ■ Ha Jugoszlávia új, szűkebb határok között fog fennmaradni, Ön szerint hol húzódnának ezek a határok, és ki határozná meg őket? - Ezeket a határokat azok a nemzetek határozzák meg, amelyek Jugoszláviában maradnak, de azok is, amelyek távoznak. Az lenne a lo­gikus és igazságos, ha­ közösen, bé­kés úton jutnánk megegyezésre, bármely jugoszláv nemzet feletti erőszak nélkül. ■ Ön pénteken a macedónokkal tárgyalt. Mi a benyomása? Meges­het-e, hogy Macedónia teljesen el­szakadjon és önállósuljon, és fenn­maradjon Jugoszlávián kívül? - Macedónia hozhat olyan dön­tést, hogy elhagyja Jugoszláviát. Ez a macedón nép joga, mint ahogy minden más népnek joga van dön­teni arról, hogyan fog élni. Ami a benyomásaimat illeti, az a vélemé­nyem, hogy a macedónok nem szándékoznak megválni tőlünk, és ez nem is érdekük. Egyszerűen szükségét érzik annak, hogy meg­oldják saját státuskérdésüket, úgy, ahogy azt a legjobbnak tartják. Nem látok bennük olyan szándékot vagy érdeket, hogy kárt okozzanak nekünk, s nekünk sincs okunk bár­milyen lépést tenni Macedónia ká­rára. Ellenkezőleg. Véleményünk szerint azonban az a döntés, amelyről kérdez - s ha meg­születik ez a döntés - nem szolgálja a macedón nép érdekeit. Ami Szerbiát illeti, Szerbia tiszteletben fogja tartani a macedón nép döntését. (Folytatása a 4. oldalon) Tedonal* Néhány borogatás után megszűnik a fájdalom . (021) 361-410 ^___________________ Napos, száraz, szeles idő. Időjárás-jelentésünk a 13. oldalon. (Oros András felvétele) Úgy tűnik, hogy az utóbbi évtizedek legcsendesebb szilvesztere volt ez a mos­tani, legalábbis Vajdaságban. Amilyen idők járnak, nem csoda, hogy az em­bereknek nincs különösebben nagy kedvük mulatozni, főleg ha a családból valaki a fronton van. Meg egyébként is, ez nem a vigasság ideje, ami nem je­lenti azt, hogy Vajdaság-szerte nem ünnepelték meg az új év érkezését. Ké­pünk az újvidéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben készült. Tudósítóink jelentései a 7. oldalon MA BELGRÁDBAN Egyezmény az új Jugoszláviáról Eddig 130 párt és politikai szervezet jelentette be részvételét Ma Belgrádban értekezletet tartanak az új Jugo­szláviáról, amelyen részt vesznek azoknak a politikai pártoknak, egyesületeknek, mozgalmaknak és szer­vezeteknek a képviselői az ország különböző része­iből, akik Jugoszlávia demokratikus átalakításáért szállnak síkra. A szervező adatai szerint eddig 130 párt és politi­kai szervezet jelentette be részvételét. Az értekezle­ten, amelyet , Szövet.. ., Képviselőház n­gytermé­­ben tartanak meg, v­árhatóan részt vesznek az állam­elnökség tagjai, a Szövetségi Képviselőház vezetősé­gének tagjai,, továbbá a többi föderális intézmény képviselői. Az értekezlet megtartását 12 bosznia-hercegovi­nai jugoszláv irányultságú párt kezdeményezte, s ezt a múlt héten támogatta az államelnökség és a Szö­vetségi Képviselőház vezetősége is. Az értekezletet előkészítő testület javasolni fogja az új Jugoszláviáról szóló egyezmény elfogadását. (Folytatása az 5. oldalon) PÉNTEKEN TALÁLKOZUNK Ara 40 dinár Drágább lett a benzin Szerbiában a fűtőolaj kivé­telével megdrágultak a kőolaj­­származékok. A belgrádi töltő­­állomásokon szerzett értesülé­sek szerint a drágulás mintegy 15 százalékos. Az új árjegyzék szerint egy liter szuper 65,50 dinárba ke­rül, ami 9,50 dináros drágu­lást jelent az elmúlt év utolsó napjaihoz viszonyítva. A nor­málbenzin új ára 58,50 dinár (6,50 dinárral drágult meg), a dízel 50,70 dinárba kerül, míg az ólommentes benzin a Jugo­­petrol töltőállomásain 63,60 dinárba kerül, illetve 8,60 di­nárral drágább, mint koráb­ban. (Tanjug)

Next