Magyar Szó, 1992. február (49. évfolyam, 30-58. szám)
1992-02-01 / 30. szám
Jó szelet , világpolitikai színtér csodáival határos változásainak is JL legékesebb bizonyítékául Borisz Jelcin, a volt erőfitogtató Szovjetunió volt fenegyereke és Oroszország jelenlegi elnöke napjainkban a béke és a leszerelés állhatatos hírnökeként járja a nem kevésbé erőszakos nyugati országok urait. Miután odahaza odahatott, hogy az interkontinentális atomrakéták többé ne a legnagyobb nyugati városokat célozzák, s ezáltal Bush amerikai elnököt is a hadiköltségek jelentős lefaragására késztette, Jelcin két nappal ezelőtt John Major brit kormányfő elismerését vívta ki az oroszok atomfegyvenet-csökkentési tervével, tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsának államfőit ejtette ámulatba, ma pedig George Busht igyekszik meggyőzni ez irányú töretlen őszinteségéről. Amihez egyébként egyáltalán nem férhet kétség. Amit ugyanis a több évtizedes állhatatos leszerelési tárgyalásokkal sem sikerült elérni, azt most hatékonyan és viszszavonhatatlanul nyélbe ütötte a gazdasági kényszer: a méregdrága alapvető élelmiszerekért sorban állók vészes zsörtölődése Oroszhonban, s a szociális juttatások fokozatos lefaragásáért neheztelő amerikai választópolgárok kiengesztelésének szüksége az amerikai elnökválasztások előestéjén l eszerelés tehát lesz. Ez már nem vitás. A világ békeszere- Aető részét egyelőre azonban ugyancsak aggasztja, hogy lesz-e továbbra is Jelcin meg Bush. Az egyre nagyobb aggodalommal kísért orosz politikai színtérről ugyanis mind hangosabban érkeznek a hírek arról, hogy a már-már karizmatikus Jelcin távollétét kihasználva a reakciós „centralisták”, a régi szép időket visszasíró hadseregparancsnokok immár nem is rejtik véka alá, hogy véget akarnak vetni az új rendszer okozta „anarchiának”. S vissza akarják állítani a mindentudó és mindenható központi hatalmat. Bebizonyítva mellesleg azt is, hogy Jelcinnek nem bocsátották meg a Gorbacsov elleni államcsíny során játszott szerepét. Csakúgy, mint makacsságát sem, amellyel egyszerűen semmibe veszi a régi gárda igényeit. Tehát Jelcinnek „minél előbb mennie kell”. És Bushnak sem kell sok, hogy volt elnök legyen. A legutóbbi véleménykutatások szerint az amerikai polgár ugyanis már kiheverte a kuvaiti győzelem mámorát, úgyhogy még egy-két olyan tokiói teniszparti utáni rosszullét is elegendő lehet, hogy az USA szavazói hátat fordítsanak egyik legsikeresebb elnöküknek. S ha ez a két baljóslat, vagy akárcsak az egyik is a kettő közül bekövetkezik, akkor minden bizonnyal lőttek a leszerelésnek. Ismét egy jó ideig. És természetesen beláthatatlan következményekkel. Ezért figyeli a békeszerető világ fokozott érdeklődéssel Jelcin nyugati körútját, s nem kevésbé sorsának további utait, ezért lesz a sorm következő amerikai elnökválasztás még inkább, mint eddig világviszonylatban is első rangú politikai esemény. Ezért kívánunk mindkettőjüknek jó szelet a vitorláikba. ENGLER Lajos Magyar Sió A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA XLIX. évf. 30. (16046.) szám Újvidék, 1992. február 1., szombat Új szerepét keresi az ENSZ New Yorkban megkezdődött a Biztonsági Tanács tagországainak első csúcstalálkozója A világszervezet New York-i székhelyén megkezdődött a Biztonsági Tanács tizenöt tagállamának első csúcstalálkozója, amelynek célját, hogy meghatározza az ENSZ új szerepét az új világrendben, miután felbomlott a kommunista tömb és vége a hidegháborúnak. Külön figyelmet fordítanak a Biztonsági Tanács szerepére, amelyet az említett folyamatban a világbéke és biztonság viszonylatában be kell töltenie. Butrosz Gháli új főtitkár nyitotta meg az ülést, amelyen részt vett az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és az Orosz Föderáció elnöke, Kína és Nagy-Britannia kormányfője (az állandó tagok), valamint Ausztria, Belgium, Magyarország, Japán, India, Ecuador, Venezuela, Zimbabwe, Marokkó és a Zöld-foki-szigetek magas rangú képviselője. Gháli a bevezetőben kiemelte, a találkozó jó alkalom arra, hogy az emberiség történelme új korszakának küszöbén serkentsék a világközösséget - ahogyan kifejezte magát - a történelem felgyorsítására. Felszólított a világszervezet tekintélyének megszilárdítására és egy olyan intézménnyé való transzformálására, amely még a fennállás fél évszázados jubileuma előtt (1995-re esik) megfelel minden „globális reménynek és szükségletnek”. (Folytatása a 3. oldalon) A horvát követelések fékezik a béketervet? A New York Times állítása - 3. oldal Együttes fellépés az EBEÉ elveit megsértő tagországokkal szemben A helsinki folyamat miniszteri tanácsa dokumentumot fogadott el a jövőbeni tevékenységéről Politikai értékelés a jugoszláviai válsághelyzetről Az EBEÉ miniszteri tanácsa tegnap Prágában befejezte második értekezletét, amelyen dokumentumot fogadott el a helsinki folyamat további fejlesztéséről, továbbá platformot dolgozott ki, amelyet az EBEÉ júliusra előirányzott helsinki csúcstalálkozója elé terjeszt. Az ülésszakon elfogadtak egy másik okmányt is, amely lényegében a döntések jegyzéke az átalakult Európában, az egész kontinenst érintő kérdésekről, közöttük a jugoszláv válságról. A miniszteri tanács nyilatkozatot fogadott el, melyben megtiltotta a fegyverek eladását és terjesztését. Az EBEÉ jövőbeni felépítéséről szóló prágai okmány javaslatot tett a szervezeti felépítésre és tevékenységi formáira a helsinki alapokmány aláírása óta eltelt évtizedhez mérve gyökeresen megváltozott helyzetben. A platform kutatja a megoldást, hogy túlhaladják az EBEÉ hatékonytalanságát, főleg a rendkívüli és válsághelyzeteket illetően. (Folytatása a 3. oldalon) A Tanjug nem hivatalos értesülései szerint Újbelgrádban, a Föderáció Palotájában tegnap 10 óra tájban megkezdődött az államelnökség kibővített ülése, amelynek napirendje a hivatalos bejelentések szerint „az Egyesült Nemzetek békeerői Jugoszláviába telepítésével kapcsolatos időszerű kérdések” megvitatása. Az ülést zárt ajtók mögött tartották dr. Branko Kosticnak, az államelnökség alelnökének elnökletével. Amint azt az államelnökség tájékoztatási szolgálata közölte, az ülésre az államelnökség tagjain kívül meghívták „a föderáció, a Szerb Köztársaság és Crna Gora szerveinek legmagasabb rangú képviselőit, az államelnökséggel együttműködő bosznia-hercegovinai képviselőket, valamint a szerb krajinák képviselőjét értesült körökben úgy tud-ták, hogy az államelnökség szándék az volt, hogy az ülésen áthidalják a krajinák vezetőségeinek az Egyesült Nemzetek béketervének egyes részeivel szembeni ellenállását és fenntartásait. E célból meghívták az államelnökség ülésére dr. Slobodan Gligorijevicet, Aleksandar Mitrovicot, Blagoje Adzic vezérezredest, Petar Gracanint, Milivoje Maksicot, Slobodan Milosevicot, Aleksandar Bakoéevicet, dr. Radoman Bozovicot, Momir Bulatovicot, dr. Risto Vukcevicet, Milo Bukanovicot, dr. Nikola Koljevicet, dr. Biljana Plavsicot, Momcilo Krajisniket, dr. Radovan Karadzicot, dr. Milan Babicot, Mileta Paspait, Veljko Vukelicet, Veljko Dzakulát, Ilija Koncarevicet és Goran Hadzicot. Nem hivatalos értesülések szerint valamennyi meghívott megjelent az ülésen, dr. Milan Babic még csütörtökön Belgrádba érkezett. (Tanjug) ! JÖNNEK-E A KÉKSISAKOSOK? Napirenden a krajinai fenntartások Egész nap zárt ajtók mögött tanácskozott a szövetségi és a köztársasági vezetőség, a hadseregvezetés és a szerb Krajina tisztségviselői - Minden meghívott megjelent FORRONGÓ KOSOVO Fegyveres összetűzés Istóknál A rendőrök és a polgárok közötti lövöldözésben két személy életét vesztette A rendőrség különleges alakulat Kosovóban az Istók közeli Uce faluban tegnap reggel 9 óra körül fegyveres összetűzés történt a rendőrjárőr tagjai, valamint a polgárok egy csoportja között, s ennek során két személy életét vesztette. A hírt Fehmi Agani, a kosovói Demokratikus Szövetség alelnöke közölte az újságírókkal. Sajtóértekezleten azt mondta, hogy a szerb rendőrség megölte a Haxhaj család három felnőtt tagját, akik a gyerekeket kísérték az iskolába, utána pedig körülkerítették az egész falut. Mannak pristinai parancsnokságán azonban közölték, hogy nem a rendőrség, a szülők, a tanítók vagy a gyerekek elleni támadásról volt szó, hanem a rendőrjárőr elleni támadásról. A fegyveres összetűzés akkor történt, amikor a rendőrjárőr tagjait először kövekkel dobálták meg, utána pedig a falubeli albán polgárok egy csoportja rálőtt a rendőrökre. A rendőrök először figyelmeztető lövéseket adtak le a levegőbe, amikor azonban a polgárok nem hagyták abba a támadást, tüzet nyitott rájuk. Egy személy a helyszínen életét vesztette, egy pedig a péci kórházban szenvedett ki. Háromnégy támadó megsebesült. A rendőrparancsnokságon közölték, hogy a faluban pillanatnyilag nyugalom uralkodik, a rendőrség azonban nem kerítette körül a falut, és nem is állt szándékában ilyesmi. Az illetékes szervek elvégezték a helyszínelést és megkezdték a vizsgálatot. A rendőrök közül senki sem sérült meg. (Tanjug) Genocídium a horvátországi szerbek ellen A jugoszláv kormány memorandumot juttatott el az ENSZ-hez és az Európai Közösséghez A horvát hatósági szervek és fegyveres alakulatai 1991-ben, valamint az idei év elején ebben az évszázadban másodszor genocídiumot hajtottak végre a horvátországi szerb nép ellen. Javasoljuk, hogy az ENSZ vizsgálja ki az igazságot az elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, és megfelelő módon ítélje el a bűnösöket, áll a jugoszláv kormánynak a horvátországi szerbek elleni genocídiumról és a jasenovaci emlékhely megbecstelenítéséről szóló memorandumában. A memorandumot, valamint a hozzá mellékelt dokumentációt a szövetségi külügyi titkárság közvetítésével elküldték Butrosz Ghálinak, az ENSZ főtitkárának, a Biztonsági Tanács elnöklőjének, a Biztonsági Tanács tagállamai képviselőinek, Cyrus Vance-nek, az ENSZ-főtitkár különmegbízottjának, Portugália külügyminisztériumának, Joao de Deus Pinheirónak, az Európai Közösség Miniszterek Tanácsa elnökének, lord Carringtonnak, a Jugoszlávia-konferencia elnöklőjének, az USA, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Görögország és Portugália jugoszláviai nagyköveteinek, az EBEÉ elnöklőjének és másoknak. A memorandumban egyebek között azon meggyőződésüknek adnak hangot, hogy az ENSZ megfelelő bizottságai felülvizsgálják a Horvátországban élő szerb nép, más népek és nemzeti kisebbségek emberi jogainak és szabadságának megszegését. Az UNESCO-nak javasolták, hogy alapítson bizottságot, amely közvetlenül megállapítaná, milyen mértékben és hogyan rongálták meg a jasenovaci emlékhelyet. A JSZSZK kormánya javasolta, hogy a megfelelő nemzetközi szervezetek és egyesületek védelme alá kell helyezni a Horvátországban folytatott antifasiszta harc részvevőit, emlékműveit és jelképeit. (Tanjug) Ára 40 dinár • A szerbek nincsenek veszélyben Zentán Paroski ne nyilatkozzon a Tisza-vidékiek nevében - 7. oldal Reggel fagyok, napközben változóan felhős idő Időjárás-jelentésünk a 17. oldalon