Magyar Szó, 1992. február (49. évfolyam, 30-58. szám)

1992-02-01 / 30. szám

Jó szelet , világpolitikai színtér csodá­­­i­val határos változásainak is JL legékesebb bizonyítékául Bo­risz Jelcin, a volt erőfitogtató Szovjetunió volt fenegyereke és Oroszország jelenlegi elnöke nap­jainkban a béke és a leszerelés áll­hatatos hírnökeként járja a nem kevésbé erőszakos nyugati orszá­gok urait. Miután odahaza oda­hatott, hogy az interkontinentális atomrakéták többé ne a legna­gyobb nyugati városokat célozzák, s ezáltal Bush amerikai elnököt is a hadiköltségek jelentős lefaragá­sára késztette, Jelcin két nappal ezelőtt John Major brit kormányfő elismerését vívta ki az oroszok atomfegyvenet-csökkentési tervé­vel, tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsának államfőit ejtette ámulatba, ma pedig George Busht igyekszik meggyőzni ez irányú tö­retlen őszinteségéről. Amihez egyébként egyáltalán nem férhet kétség. Amit ugyanis a több évtizedes állhatatos leszerelé­si tárgyalásokkal sem sikerült el­érni, azt most hatékonyan és visz­­szavonhatatlanul nyélbe ütötte a gazdasági kényszer: a méregdrága alapvető élelmiszerekért sorban állók vészes zsörtölődése Oroszhon­ban, s a szociális juttatások foko­zatos lefaragásáért neheztelő ame­rikai választópolgárok kiengeszte­lésének szüksége az amerikai el­nökválasztások előestéjén l eszerelés tehát lesz. Ez már­­ nem vitás. A világ békeszere- A­e­tő részét egyelőre azonban ugyancsak aggasztja, hogy lesz-e továbbra is­­ Jelcin meg Bush. Az egyre nagyobb aggodalommal kí­sért orosz politikai színtérről ugyanis mind hangosabban érkez­nek a hírek arról, hogy a már-már karizmatikus Jelcin távollétét ki­használva a reakciós „centralis­ták”, a régi szép időket visszasíró hadseregparancsnokok immár nem is rejtik véka alá, hogy véget akarnak vetni az új rendszer okoz­ta „anarchiának”. S vissza akar­ják állítani a mindentudó és min­denható központi hatalmat. Bebi­zonyítva mellesleg azt is, hogy Jel­cinnek nem bocsátották meg a Gorbacsov elleni államcsíny során játszott szerepét. Csakúgy, mint makacsságát sem, amellyel egysze­rűen semmibe veszi a régi gárda igényeit. Tehát Jelcinnek „minél előbb mennie kell”. És Bushnak sem kell sok, hogy volt elnök legyen. A legutóbbi véle­ménykutatások szerint az ameri­kai polgár ugyanis már kiheverte a kuvaiti győzelem mámorát, úgy­hogy még egy-két olyan tokiói te­niszparti utáni rosszullét is ele­gendő lehet, hogy az USA szavazói hátat fordítsanak egyik legsikere­sebb elnöküknek. S ha ez a két baljóslat, vagy akárcsak az egyik is a kettő közül bekövetkezik, akkor minden bizonnyal lőttek a leszere­lésnek. Ismét egy jó ideig. És ter­mészetesen beláthatatlan következ­ményekkel. Ezért figyeli a béke­szerető világ fokozott érdeklődéssel Jelcin nyu­gati körútját, s nem kevésbé sorsá­nak további utait, ezért lesz a so­­r­m következő amerikai elnökvá­lasztás még inkább, mint eddig vi­lágviszonylatban is első rangú po­litikai esemény. Ezért kívánunk mindkettőjük­nek jó szelet a vitorláikba. ENGLER Lajos Magyar Sió A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA XLIX. évf. 30. (16046.) szám Újvidék, 1992. február 1., szombat Új szerepét keresi az ENSZ New Yorkban megkezdődött a Biztonsági Tanács tagországainak első csúcstalálkozója A világszervezet New York-i székhelyén megkezdődött a Bizton­sági Tanács tizenöt tagállamának első csúcstalálkozója, amelynek cél­ját­, hogy meghatározza az ENSZ új szerepét az új világrendben, miután felbomlott a kommunista tömb és vége a hidegháborúnak. Külön fi­gyelmet fordítanak a Biztonsági Ta­nács szerepére, amelyet az említett folyamatban a világbéke és bizton­ság viszonylatában be kell töltenie. Butrosz Gháli új főtitkár nyitotta meg az ülést, amelyen részt vett az Amerikai Egyesült Államok, Fran­ciaország és az Orosz Föderáció el­nöke, Kína és Nagy-Britannia kor­mányfője (az állandó tagok), vala­mint Ausztria, Belgium, Magyaror­szág, Japán, India, Ecuador, Vene­zuela, Zimbabwe, Marokkó és a Zöld-foki-szigetek magas rangú képviselője. Gháli a bevezetőben ki­emelte, a találkozó jó alkalom arra, hogy az emberiség történelme új korszakának küszöbén serkentsék a világközösséget - ahogyan kifejezte magát - a történelem felgyorsításá­ra. Felszólított a világszervezet te­kintélyének megszilárdítására és egy olyan intézménnyé való transz­formálására, amely még a fennállás fél évszázados jubileuma előtt (1995-re esik) megfelel minden „globális reménynek és szükséglet­nek”. (Folytatása a 3. oldalon) A horvát követelések fékezik a béketervet? A New York Times állítása - 3. oldal Együttes fellépés az EBEÉ elveit megsértő tagországokkal szemben A helsinki folyamat miniszteri tanácsa dokumentumot fogadott el a jövőbeni tevékenységéről­­ Politikai értékelés a jugoszláviai válsághelyzetről Az EBEÉ miniszteri tanácsa teg­nap Prágában befejezte második ér­tekezletét, amelyen dokumentumot fogadott el a helsinki folyamat to­vábbi fejlesztéséről, továbbá platfor­mot dolgozott ki, amelyet az EBEÉ júliusra előirányzott helsinki csúcs­­találkozója elé terjeszt. Az ülésszakon elfogadtak egy másik okmányt is, amely lényegé­ben a döntések jegyzéke az átala­kult Európában, az egész konti­nenst érintő kérdésekről, közöttük a jugoszláv válságról. A miniszteri tanács nyilatkozatot fogadott el, melyben megtiltotta a fegyverek eladását és terjesztését. Az EBEÉ jövőbeni felépítéséről szóló prágai okmány javaslatot tett a szervezeti felépítésre és tevékeny­ségi formáira a helsinki alapok­mány aláírása óta eltelt évtizedhez mérve gyökeresen megváltozott helyzetben. A platform kutatja a megoldást, hogy túlhaladják az EBEÉ hatékonytalanságát, főleg a rendkívüli és válsághelyzeteket ille­tően. (Folytatása a 3. oldalon) A Tanjug nem hivatalos értesü­lései szerint Újbelgrádban, a Föde­ráció Palotájában tegnap 10 óra táj­ban megkezdődött az államelnök­ség kibővített ülése, amelynek napi­rendje a hivatalos bejelentések sze­rint „az Egyesült Nemzetek béke­erői Jugoszláviába telepítésével kapcsolatos időszerű kérdések” megvitatása. Az ülést zárt ajtók mögött tartot­ták dr. Branko Kosticnak, az állam­elnökség alelnökének elnökletével. Amint azt az államelnökség tájé­koztatási szolgálata közölte, az ülés­re az államelnökség tagjain kívül meghívták „a föderáció, a Szerb Köztársaság és Crna Gora szervei­nek legmagasabb rangú képviselőit, az államelnökséggel együttműködő bosznia-hercegovinai képviselőket, valamint a szerb krajinák képviselő­jét értesült körökben úgy tud-t­ák, hogy az államelnökség szándé­­k az volt, hogy az ülésen áthidalják a krajinák vezetőségeinek az Egye­sült Nemzetek béketervének egyes részeivel szembeni ellenállását és fenntartásait. E célból meghívták az államelnökség ülésére dr. Slobodan Gligorijevicet, Aleksandar Mitro­­vicot, Blagoje Adzic vezérezredest, Petar Gracanint, Milivoje Maksicot, Slobodan Milosevicot, Aleksandar Bakoéevicet, dr. Radoman Bozovicot, Momir Bulatovicot, dr. Risto Vukcevicet, Milo Bukano­­vicot, dr. Nikola Koljevicet, dr. Bi­­ljana Plavsicot, Momcilo Krajisni­­ket, dr. Radovan Karadzicot, dr. Milan Babicot, Mileta Paspait, Velj­­ko Vukelicet, Veljko Dzakulát, Ilija Koncarevicet és Goran Hadzicot. Nem hivatalos értesülések sze­rint valamennyi meghívott megje­lent az ülésen, dr. Milan Babic még csütörtökön Belgrádba érkezett. (Tanjug) ! JÖNNEK-E A KÉKSISAKOSOK? Napirenden a krajinai fenntartások Egész nap zárt ajtók mögött tanácskozott a szövetségi és a köztársasági vezetőség, a hadseregvezetés és a szerb Krajina tisztségviselői - Minden meghívott megjelent FORRONGÓ KOSOVO Fegyveres összetűzés Istóknál A rendőrök és a polgárok közötti lövöldözésben két személy életét vesztette A rendőrség különleges alakulat Kosovóban az Istók közeli Uce faluban tegnap reggel 9 óra körül fegyveres összetűzés történt a rend­őrjárőr tagjai, valamint a polgárok egy csoportja között, s ennek során két személy életét vesztette. A hírt Fehmi Agani, a kosovói Demokrati­kus Szövetség alelnöke közölte az újságírókkal. Sajtóértekezleten azt mondta, hogy­ a szerb rendőrség megölte a Haxhaj család három fel­nőtt tagját, akik a gyerekeket kísér­ték az iskolába, utána pedig körül­kerítették az egész falut. Mannak pristinai parancsnokságán azonban közölték, hogy nem a rend­őrség, a szülők, a tanítók vagy a gyerekek elleni támadásról volt szó, hanem a rendőrjárőr elleni táma­dásról. A fegyveres összetűzés akkor tör­tént, amikor a rendőrjárőr tagjait először kövekkel dobálták meg, utána pedig a falubeli albán polgá­rok egy csoportja rálőtt a rendőrök­re. A rendőrök először figyelmezte­tő lövéseket adtak le a levegőbe, amikor azonban a polgárok nem hagyták abba a támadást, tüzet nyi­tott rájuk. Egy személy a helyszínen életét vesztette, egy pedig a péci kórházban szenvedett ki. Három­­négy támadó megsebesült. A rendőrparancsnokságon kö­zölték, hogy a faluban pillanatnyi­lag nyugalom uralkodik, a rendőr­ség azonban nem kerítette körül a falut, és nem is állt szándékában ilyesmi. Az illetékes szervek elvé­gezték a helyszínelést és megkezd­ték a vizsgálatot. A rendőrök közül senki sem sérült meg. (Tanjug) Genocídium a horvátországi szerbek ellen A jugoszláv kormány memorandumot juttatott el az ENSZ-hez és az Európai Közösséghez A horvát hatósági szervek és fegyveres alakulatai 1991-ben, va­lamint az idei év elején ebben az évszázadban másodszor genocí­diumot hajtottak végre a horvát­országi szerb nép ellen. Javasol­juk, hogy az ENSZ vizsgálja ki az igazságot az elkövetett bűncselek­ményekkel kapcsolatban, és meg­felelő módon ítélje el a bűnösöket, áll a jugoszláv kormánynak a hor­vátországi szerbek elleni genocídi­umról és a jasenovaci emlékhely megbecstelenítésér­ől szóló memo­randumában. A memorandumot, valamint a hozzá mellékelt dokumentációt a szövetségi külügyi titkárság közvetí­tésével elküldték Butrosz Gháli­­nak, az ENSZ főtitkárának, a Biztonsági Tanács elnöklőjének, a Biztonsági Tanács tagállamai képviselőinek, Cyrus Vance-nek, az ENSZ-főtitkár különmegbí­­zottjának, Portugália külügymi­nisztériumának, Joao de Deus Pinheirónak, az Európai Közös­ség Miniszterek Tanácsa elnöké­nek, lord Carringtonnak, a Ju­goszlávia-konferencia elnöklőjé­nek, az USA, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Görögország és Portugália jugoszláviai nagykö­veteinek, az EBEÉ elnöklőjének és másoknak. A memorandumban egyebek kö­zött azon meggyőződésüknek ad­nak hangot, hogy az ENSZ megfe­lelő bizottságai felülvizsgálják a Horvátországban élő szerb nép, más népek és nemzeti kisebbségek emberi jogainak és szabadságának megszegését. Az UNESCO-nak ja­vasolták, hogy­ alapítson bizottságot, amely közvetlenül megállapítaná, milyen mértékben és hogyan ron­gálták meg a jasenovaci emlékhe­lyet. A JSZSZK kormánya javasolta, hogy a megfelelő nemzetközi szerve­zetek és egyesületek védelme alá kell helyezni a Horvátországban foly­tatott antifasiszta harc részvevőit, em­lékműveit és jelképeit. (Tanjug) Ára 40 dinár • A szerbek nincsenek veszélyben Zentán Paroski ne nyilatkozzon a Tisza-vidékiek nevében - 7. oldal Reggel fagyok, napközben változóan felhős idő Időjárás-jelentésünk a 17. oldalon

Next