Magyar Szó, 1994. augusztus (51. évfolyam, 159-184. szám)

1994-08-02 / 159. szám

KÁRTYÁK A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA LI. évf., 159. (16888.) szám Újvidék, 1994. augusztus 2., kedd Ára 30 para Fordulat­ ­hi­z már nem játék. Ezt érezhette­tl meg M­osevic szerb elnök is, amikor a palei vezérecskék hábo­rúpárti­ állásfoglalását követően valóságos össztüzet zúdított Ka­­radzicra és társaira. Jelcin kikül­döttei néhány nappal ezelőtt az utolsó illúziókat is szertefoszlat­­ták: szó sem lehet arról, hogy Moszkva csak azért, mert a szerb elnök nem tud mit kezdeni tegnapi diákjaival, szembeforduljon a nyugati hatalmakkal, külön pedig az Amerikai Egyesült Államokkal. Jelcinék simán megszavazták az eddigi szankciók szigorítását, de azt sem kifogásolták, hogy újabb büntető intézkedésekkel tegye a vi­lág keservesebbé a szerbiai alatt­valók életét. Mint ahogyan az sem lehetetlenség, hogy amennyiben a boszniai szerbek a megbékélés he­lyett az aktív hadviselést választ­ják, sor kerül a bosnyákok elleni fegyverszállítási embargó feloldá­sára, továbbá az UNPROFOR bé­kefenntartó erőinek a NATO béke­csináló egységeivel való felváltá­sára. Új­­ába parolázik időközben El bábelnökünk a sivatagi ter­rorlegényekkel, a Szerbiához ha­sonlóan kiközösített országok veze­tőivel, az efféle külkapcsolatok legfeljebb csak arra jók, hogy az amúgy is rossz szerb tekintélyt még jobban elrontsák a világban. Az ilyen kapcsolatok semmit sem vál­toztatnak azon a tényen, hogy a négy háborús év alatt Szerbia el­veszítette minden kapcsolatát a vi­lággal, hogy ijesztően egyedül ma­radt, és hogy lassanként, éppen a boszniai hadviselés miatt, immár önmagára sem számíthat. Avra­­movic úr bűvészmutatványaival ideig-óráig ugyan elodázható volt a teljes összeomlás, de a további kiközösítést véletlenül sem kockáz­tathatja meg az uralkodó szerb re­zsim. M­egtörténhet, hogy néhány nap múlva ténylegesen is az egész világgal lesz kénytelen hadat viselni a nyomorban már-már tel­jesen elmerült Szerbia, és csak azért, mert Karadzicék nem merik megkockáztatni, hogy a már meg­hódított területek legkevesebb 20- 25 százalékát visszaadják az ellen­ségnek, hiszen ezzel a lépésükkel óhatatlanul maguk ellen fordíta­nák saját embereiket, és ebben az esetben máris vége a pünkösdi ki­rályságnak. A palei vezérecskék kétségtelenül abban reményked­nek, hogy a világgal, de Szerbiá­val is, majdcsak eldűlőznek vala­hogyan, ha másként nem, akkor az eddig jól bevált erőszakkal, a harc­edzett és rendkívül tapasztalt bosz­niai szerb sereg bevetésével. F­ek Draskovic nem véletlenül tette szóvá a szerb parlament­ben, hogy Boszniában már arra készülődnek, hogy Mladicot küldik Milosevic ellen, ha a szerb elnök valóban komolyan akarja a békét, ha túlságosan erélyesen és követ­kezetesen akar fellépni az igazi patrióták, tehát a megalkuvást és a behódolást undorodva vissza­utasító boszniai szerbek ellen. Ez a forgatókönyv véletlenül sem elkép­zelhetetlen, hiszen Milosevic, ha csak szemernyi felelősség is van benne, ezúttal mindent megtesz a vérontás beszüntetéséért, a Szerbi­át sújtó kiközösítés feloldásáért. Most már Szerbia léte a tét. FEHÉR István BT-döntés a haiti intervencióról Hírügynökségi jelentések a 3. oldalon Roppant nyomás nehezedik Paléra Nyílt konfrontálódás Karadzicékkal Milosevic a boszniai szerbektől az összekötő csoport tervének elfogadását követeli Slobodan Milosevic, Szerbia köz­­társasági elnöke a genfi miniszteri értekezlettel kapcsolatban a követ­kező nyilatkozatot adta Hadjidra­­gan Aniténak, a belgrádi Politika cí­mű napilap igazgatójának. - A genfi miniszteri értekezlet megmutatta azt, hogy a nemzetközi közösség döntése mennyire komoly és fajsú­lyos, egyszersmind lehetővé tette, hogy elinduljunk a béke felé vezető úton, egyben azonban kijelölte a há­ború vagy a béke melletti döntés végleges célját (a Biztonsági Tanács ülésétől számítva 7-10 napon belül). A döntésnek rendkívül nagy jelen­tősége van nemcsak a szerb, hanem más, a Drinától nyugatra élő embe­rek, továbbá a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság állampolgárai, nemkü­lönben a térség jövő nemzedékei szempontjából is. Július 5-e, a nemzetközi közösség javaslatának nyilvánosságra hozata­la óta közvéleményünk élénken fog­lalkozik az elfogadás mellett, illetve ellene szóló érvekkel, mondta egye­bek között Slobodan Milosevic. Egy ilyen nagy horderejű döntés nem hozható meg a részletekre támasz-(Szerkesztőségi hírösszefoglaló) kodva, hanem a kulcskérdést kell szem előtt tartani: a jelen pillanat­ban melyik a legnagyobb szerb nem­zeti érdek, és az a válasz - hogy a egész szerb népnek az óriási lemon­dása árán és a szerb nép hősies har­ca eredményeként, amely arra irá­nyult, hogy szabad és egyenrangú Karadzicék engednek? A boszniai szerbek elfogadják a béketervet a térkép elengedhetetlen módosításai és a precíz alkotmányos rendelkezésekről szóló megálla­podás után, amely a szerb köztársaság szuverenitását garantálni fogja - áll a közleményben, amelyet tegnap adott ki a boszniai szerbek elnö­kének kabinetje. A közleményt továbbították az összekötő csoportnak is azzal, hogy elküldték Oroszországnak, Nagy-Britanniának és Franciaországnak. A közlemény szerint: „A szerb köztársaság konstatálja, hogy a kül­ügyminiszterek genfi nyilatkozata nyitott ajtót hagyott a békés rende­zésre való további törekvésekhez. E tény tükrében a szerb köztársaság óhaját fejezi ki, hogy azonnal folytassa a tárgyalásokat az összekötő csoporttal, a javasolt térkép bizonyos aspektusairól, annak érdekében, hogy a területi felosztás teljesen elfogadható legyen a szerb fél számára. A szerb köztársaság úgy véli, hogy amennyiben a nemzetközi közös­ség valóban hozzá akar jártatni az igazságos és tartós békéhez, sosincs késő az ilyen irányú törekvésekhez. A térkép kellő módosítása és a precíz alkotmányos rendeletekről szóló megállap­odás megkötése után, amely garantálja a szerb köztár­saság szu­verenitását, a szerbek készek lesznek elfogadni a tervet”. (Tan­_____________________________________ legnagyobb szerb nemzeti érdek a béke. Más szóval úgy is fel lehet tenni a kérdést: kinek van joga el­utasítani a szerb nép nevében a bé­két és a válasz is adva van - erre senkinek sincs joga. A Jugoszláv Szövetségi Köztársa­ság minden állampolgárának és az legyen e térségben - ezt a célt sike­rült elérni. Létrejött a Boszniai Szerb Köztársaság, amely a nemzet­közi közösség javaslatára el fogja nyerni legalitását és az eddigi Bosz­nia-Hercegovina területének felén terül el. (Folytatása a 3. oldalon) Hosszú forró nyár é­s A hetek óta tartó kánikula elől az újvidékiek tömegesen a strandra menekülnek. A Duna hús vize jelenti az egyetlen felüdülést számukra. Még a nagy tömeg sem riasztja vissza a vízpartra vágyókat Lerepült egy autóbusz az úttestről Súlyos közlekedési baleset Paradinnál - Nyolc utas életét vesztette - 4. oldal Újabb magyar politikai szervezet a láthatáron(?) Beszélgetés Surányi Rudolffal és Gruber Ferenccel - 5. oldal Maradandó emlékű ünnep volt Kishegyesen látványosan emlékeztek meg a falu fennállásának 225. évfordulójáról - 7. oldal Temerinben ma fizetnek? Esedékes a búzapénz érkezése - 7. oldal INCIDENS BULGÁRIÁBAN Vaklárma Leállították a Szófia-Burgasz útvonalon közlekedő gyorsvonatot Tegnap a Sztara Zagora állomá­son ismét leállították a Szófia-Bur­gasz útvonalon közlekedő gyorsvo­natot, mert figyelmeztetés érkezett, hogy az egyik kocsiban bombát he­lyeztek el. Az utasokat másik szerel­vényre irányították át, és folytatták útjukat. A rendőrség nem talált bombát Egy hét leforgása alatt ez a harma­dik vaklárma a bolgár vasutakon. A bombariadó a vasúti telefonhálózat közvetítésével történik. A rendőrség nem tudta még kézre keríteni az il­letőt. (Tanjug) Napos és igen meleg idő. Időjárás-jelentésünk all. oldalon. / / % fs&ms Újvidékre került a főnyeremény A húzás eredménye a 7. oldalon

Next