Magyar Szó, 1995. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1995-03-01 / 49. szám

Feledők a sokadszor fok­ozott béke- és terv egyik nagy pártfogója, ■Z JL Douglas Hurd külügymi­niszter a minap Bécsben kijelentet­te: gyorsan kell cselekedni, mielőtt „a háborús felek újra a harctéri győzelem illúziójával kezdenek fog­lalkozni”. Ugyanakkor bizonyos brit és francia ENSZ-tábornokok néhány nappal korábban azzal vádolták meg az Egyesült Államokat, hogy a tuzlai repülőtéren keresztül fegy­verrel látja el a törvényes boszniai kormány hadseregét. Mit lehet minderre mondani a délszláv háborúk negyedik évének vége felől Először is, nem „a háborús fe­lek” ábrándoznak a harctéri győ­zelemről, hanem csak egyikük, a törvényes kormány, amelyik - a soknemzetiségű ország békeszerető lakosságával együtt - a boszniai háború egyetlen vesztese. Ka­­radžićnak már régóta nem kell ábrándoznia katonai győzelemről, mert éppen a nyugati - elsősorban a brit és a francia - diplomácia erőltette rá a világra, hogy a szerb katonai hódítások tényét el kel fo­gadni, mert visszafordításuk túl nagy áldozattal járna, és csak újabb borzalmakat hozna. L­ondonból és Párizsból nézve természetesen csak „újabb borzalomnak” számítana, ha netán az elüldözött százezrek se­gítségére sietne valaki, és ezúttal a hódítókat penderítenék ki az erő­szakkal elfoglalt házakból. Az viszont már enyhén szóba történelmi önteltségre utal a két kormány részéről, hogy a maguk valós vagy képzelt európai magas­latairól oly sértő módon lekezelnek egyes népeket, elfeledve, hogy (ha­csak a „dicső” falklandi kirándu­lást nem számítjuk, amelyben Rose hőssé avatta magát) egyikük sem nyert meg egyetlenegy huszadik századi háborút sem az Atlanti­óceán másik feléről érkező hatha­tós támogatás nélkül. Azok, akik fél évszázaddal ezelőtt - saját ha­talmas erőforrásaik ellenére is - rászorultak a támogatásra, most meghiúsítják a sokkalta kisebbek védelmét. De hagyjuk a történelmi erköl­csöt, mert arra politika szinte so­hasem épült. Az állítólagos fegy­vercsempészés pedig amúgy is ép­pen a másik végletet képezné - ha ismét csak felületesen szemlélnénk a dolgokat. I­gaz-e a vád vagy sem, termé­szetesen nem tudhatjuk. Épp­úgy lehet közönséges kohol­mány mint kemény valóság. De még ha az utóbbi is a helyzet, egy biztos: két, három vagy öt repülő­­nyi fegyver nem elég ahhoz, hogy a boszniai háborút megfordítsa. A vádaskodók pedig elgondolkodhat­nának: vajon azt látnák-e szíveseb­ben, ha a Nyugat „éhszerűen” be­tartaná a legapróbb szabályokat is az agresszió áldozatai ellen csak azért, hogy „ne történjenek újabb borzalmak”? Talán jobb lenne, ha az oly nagyon rettegett iszlám fun­damentalisták teremtenének való­di európai hídfőt azok támogatá­sával, akiknek a „békés világ” vég­képp hátat fordított? PURGER Tibor ! Megakadályozható az újabb háború De Lapresle távozó UNPROFOR-parancsnok sajtóértekezlete­­ Bernard Janvier ma lép tisztébe Bertrand de Lapresle tábornok, az UNPROFOR parancsnoka, aki átadta tisztét Bernard Janvier tábornoknak, tegnap kijelentette, hogy a békeerők ki­vonása tragédiát jelentene, ugyanakkor meggyőződésének adott hangot, hogy a világ megtalálja a módját és megakadá­lyozza a Horvátország és Krajina közötti háborút. Az UNPROFOR zágrábi székhelyén megtartott sajtóértekezleten a francia tá­bornok kijelentette, hiszi, hogy a nem­zetközi közösség megoldást talál békee­rőinek további jelenlétére, hogy a Hor­vátország és Krajina közötti tűzszünetet ellenőrizzék. „Nem vagyok biztos abban, milyen lesz ez a megoldás, de hiszem, hogy a világ megakadályozza a háborút" - hangsúlyozta De Lapresse. Szerinte Horvátország félreértette az UNPROFOR szerepét, az pedig, hogy megakadályozza a harcot, a megoldás keresése pedig a diplomaták és a politi­kusok feladata. A francia tábornok, miután az egyko­ri Jugoszlávia területének minden jelen­tős tényezőjével tárgyalt, meggyőződött arról, hogy mindenki békét akar, de nem mindenáron. „Nézetkü­­lönbségek vannak a békete­remtés módját illetően, és az UNPROFOR-nak itt kell len­nie, hogy megakadályozza a harcokat, amíg nem találják meg a mindenki számára elfo­gadható megoldást” - nyilat­kozta a tábornok. Az UNPROFOR és a NA­TO kapcsolatairól szóló De Lapresse elmondta, hogy tevé­kenységi mikéntjében külön­bözik a két szervezet. „Én olyan erők parancsnoka vol­tam, amelyeknek nincs ellen­ségképük, míg a NATO más Reuter telefotó­ beállítottságú" - hangsúlyozta a francia tábornok. Bernard Janvier új A kérdésre, hogy a tuzlai re-UNPROFOR-parancsnok é­pülőtéren landoltak-e teher­szállító gépek, a tábornok azt válaszolta, hogy „nincs bizonyíték arra, hogy a tér­ségben gép szállt le vagy terhet dobott ki”, de arra sincs bizonyíték, hogy ilyen akció nem volt. Bernard Janvier tábornok, De Lap­resle utódja sokkal visszafogottabb volt. Kijelentését arra korlátozta, hogy meg­ígérte: mint a harmadik francia tábornok az UNPROFOR élén, folytatja elődjei­nek fáradozását és tevékenységét, hogy feltételeket teremtsenek a volt Jugo­szlávia területén a békéhez. (Tanjug) Hamarosan nyugdíjemelés? A nyugdíjalap igazgatóbizottsága követeli a kormánytól, hogy a keresetbefagyasztás ne vonatkozzon a nyugdíjra A köztársasági nyugdíj-biztosítási alap igazgatóbizottsága tegnapi ülésén úgy határozott, hogy egyeztetni kell a nyug­díjakat a keresetek decemberi és januári növekedésével. A határozat értelmében a nyugdíjakat, amelyeket a köztársasági kormány rendelete alapján a novemberi szinten befagyasztottak, egyeztetni kell a keresetek növekedésével a hivatalos de­cemberi statisztikai adatok alapján, majd a januári keresetek növekedésével is, hogy a februári előleget a januári nyug­díj összege alapján számolják el. Az igazgatóbizottság információjában emlékeztetett a rendeletre, amely tavaly április óta van érvényben, s amely elő­irányozza a nyugdíjak és egyéb pénzbeli térítések összegét a nemzetközi zárlat időszakára. A rendelet előirányozza, hogy az átlagnyugdíj a rokkantsági és a nyugdíj-biztosításról szóló törvény értel­mében a köztársasági nettó átlagkereset 75 százalék kell hogy legyen. E rendelet alkalmazásával, novemberrel bezárólag, a nyugdíjasok mintegy 17 százalékkal ke­vesebb pénzt kaptak annál, amit kaptak volna, ha a törvénnyel összhangban tör­ténik az elszámolás. (Folytatása a 4. oldalon) Folytatás A szövetségi parlament tavaszi ülésszakának hétfői kez­dete előtt folytak a találgatások, hogy a börtönből frissen szabadult radikális vezér milyen „program”-ot tartogat az idei kezdésre. Abban mindenki biztos volt, hogy lesz „prog­ram", vagyis incidens, ami miatt esetleg meg kell szakítani az egész ülésezést, mint tavaly szeptemberben. Nem csalódtak, akik arra tippeltek, hogy a radikálisok tovább folytatják a parlament munkájának lehetetlenné té­telére irányuló tevékenységüket, legtöbben azonban újabb Bor­ovic-Sm­elj-vitát reméltek, az őszi összetűzés folytatása­ként, de elvárásaik nem teljesültek teljes mértékben. Šeselj jobbnak látta, ha nem húz ismét ujjat, legalábbis egyelőre, a házelnökkel, mert esetleg rövidre sikerül a szabadlábon vég­zett ténykedése. Az incidens azonban nem maradt el. Šeselj ezúttal nem az elnököt, hanem volt helyettesét, Jovan Glamocanint és annak szakadár csoportját vette célba. Megítélése szerint ugyanis a két volt radikális képviselőből álló csoport nem lehet tovább tagja a parlamentnek, mert pártjuk, amelynek színeiben 1992-ben megválasztották őket, kizárta őket sora­iból. Ez esetben meg kell jegyezni, hogy Sepeljéknek igazuk van. A szövetségi képviselőket, mint ismeretes, részarányos választásokon pártlistákról választották, s a törvények értel­mében nem az egyén, hanem pártja a mandátumok hordo­zója. Ugyanúgy, mint annak idején a Draskovictól elpártolt DEPOS-os képviselőktől, igaz, hosszabb huzavona után, de végül is megvonták a mandátumukat, ezt kellene tennie a parlamentnek Glamocaninék esetében is. Annál inkább, mert Glamočanin és társai időközben megalakították saját pártjukat, és való igaz, hogy ez a párt nem vett részt a három évvel ezelőtti parlamenti választásokon. A radikálisok azonban korántsem kímélték a házelnökö­ket. A második incidens is bekövetkezett, és ismét rövid idő­re megszakadt az ülés. Bár Glamocanin csoportjával kapcso­latban kezdődött a vita, az elnök számlájára elhangzott meg­jegyzés miatt állt le a munka. (Čedomir Vasiljevic radikális képviselő „a parlament legfőbb bűnözőjé”-nek nevezte az elnököt.) Šerelj letartóztatása után ugyanis a radikálisok le­mondtak a parlamenti bizottságokban betöltött tisztségeik­ről, s ezeket a helyeket Glamocanin csoportjának képviselői kapták. A képviselőház tehát ott folytatta, ahol az ősszel abba­hagyta. Egy dolog biztosra vehető: a radikálisok mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy egyetlen ülés se múljon el ilyen jelenetek nélkül. A parlament munkáját nem tudják meggátolni, de megnehezíteni annál inkább. Ezzel azonban, úgy látszik, nem tudják elérni azt, hogy kikénysze­­rítsék az idő előtti választásokat. A szocialisták képviselője világosan tudtukra is adta a radikálisoknak, hogy hiába eről­ködnek, a képviselőház mandátumának lejártáig dolgozni fog, és meg fogja hozni a tervbe vett törvényeket. A jelek szerint így is lesz. Glamocanin csoportjának támo­gatásával a szocialisták „megnyugtató” többséggel rendel­keznek a parlamentben, és eszük ágában sincs idő előtti vá­lasztásokat kiírni akkor, amikor pártjuk népszerűsége a vé­leménykutatások alapján ugyancsak megcsappant. Nem vár­hatók tehát hamarosan szövetségi választások, hacsak idő­közben valaki el nem veszti a türelmét. PAPP Imre KÁRTYÁK A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA LII. évf., 49. (17063.) szám Újvidék, 1995. március 1., szerda Ára 40 para Temetőrombolás □ Sajtótájékoztató az újvidéki rendőrségen - 5. oldal Olcsó húsnak leve sincs már . Készül az új biztosítási törvény - 5. oldal Az UNPROFOR főhadiszállása maradhat Horvát alternatíva - Granić külügyminiszter lapinterjúja Mate Granic, Horvátország külügy­minisztere a Journal de Génévé c. svájci újságnak adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy Zágráb alternatívát javasol korábbi követelésére, hogy az UNPRO­FOR március 31-én kezdje meg kivonu­lását Horvátország területéről. Horvátország indítványozni fogja az UNPROFOR-nak, hogy főhadiszállása továbbra is maradjon Zágrábban, logisz­tikai támogatásban részesülne, használ­hatja a plesói katonai kórházat, a béke­­fenntartók ellenőrzése alatt maradnának a Horvátországból Bosznia felé vezető utak. Zágráb javasolja határainak nem­zetközi ellenőrzését, a fegyverszünet fel­ügyeletét, a Kninnel kötött gazdasági megállapodás érvényesülését. A horvát diplomáciai vezető hétfőn felszólalt Genfben az emberi jogi bizott­ság ülésén, tárgyalt Svájc külügyminisz­terével, s kételyének adott hangot, hogy Belgrád hajlandó elismerni Horvátor­szágot. Ami Milošević elnököt illeti, nem va­gyok biztos abban, hogy jelenleg hajlan­dó elismerni Horvátországot, biztosra vehető azonban, hogy nem kész elismer­ni Bosznia-Hercegovinát, mondta Gra­nic. (Folytatása a 3. oldalon) Ezer dollárral a zsebben külföldre Több, mint húsz törvényjavaslatot tárgyal meg a Szövetségi Képviselőház mindkét tanácsa A Szövetségi Képviselőház mindkét tanácsának rendes tavaszi ülésszaka tu­lajdonképpen tegnap kezdődött el, noha a Polgárok Tanácsa már hétfőn egész nap ülésezett. Az említett tanács két nap­pal ezelőtt a decemberről megmaradt napirendi pontokat tárgyalta meg, úgy­hogy kedden mindkét ház tiszta lappal indulhatott, ami húsznál is több törvény, jó néhány nemzetközi egyezmény, szá­mos létfontosságú mindennapi kérdés és végül a kormány ellen felvetett bizalmat­lansági indítvány megvitatását jelenti. A Köztársaságok Tanácsa szinte vita nélkül elfogadta a devizaügyletekről szó­ló törvényt. Ezek szerint a jövőben szigo­rúan tilos az egységes devizapiacon kívü­li devizakereskedelem. Ezer dollárnál ki­sebb összegű deviza adásvétele szabály­­sértésnek minősül, aki viszont ezer dol­lárt meghaladó összeggel kereskedik (a feketepiacon), az bűncselekményt követ el, s tettéért akár öt évig terjedő börtön­­büntetés is kiszabható. Aki a szabályos devizapiaci kereskedelem keretében a hivatalos árfolyamnál drágábban ad el devizát, három hónaptól három évig ter­jedő börtönbüntetéssel sújtható. A tör­vény értelmében külföldre utazáskor a polgárok az országból ezer dollárnak megfelelő devizát vihetnek magukkal, ennél többel csak megfelelő bizonylat kí­séretében hagyhatják el Jugoszlávia terü­letét. Az ezer dolláros devizaösszegre vo­natkozó bizonylat indoklásaként iskoláz­tatás, kórházi kezelés vagy kiköltözés költségeinek a fedezése fordulhat elő. Szintén elfogadták az atomerőművekről szóló törvényt, amely szerint az ország­ban ezentúl sem épülhetnek atomerő­művek, egyelőre más energiaforrásra kell támaszkodnunk, ajánlották a képvi­selők. (Folytatása a 4. oldalon) Reggel hűvös, napközben derült és melegebb idő Időjárás-jelentésünk a 14. oldalon TAVASZI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK: Színes televízió és vigaszdíjak Nyereményszelvény az 5. oldalon V

Next