Magyar Szó, 1996. június (53. évfolyam, 128-153. szám)

1996-06-01 / 128. szám

IIII. évf., 128. (17445.) szám Járt utat járatlanért N­evezzenek akár botcsinálta csillagjósnak, de akkor sem tudom megmondani, hogy ki nye­ri a választásokat -fakadt ki Iz­rael egyik legismertebb asztroló­gusa mindössze néhány órával a sokak által történelminek, a Kö­zel-Kelet jövőjét hosszabb időre befolyásoló előrehozott választá­sok előtt. A jós bizonytalanságát a vok­­sok számlálásának alakulása alátámasztotta: a küzdelem fej fej mellett haladt, s az utolsó 140 000 szavazat megszámlálá­sa előtt mindkét jelöltet és pártot még esélyesnek lehetett tekinteni. A polgárok nagyarányú rész­vétele, a szavazatok megoszlása nemcsak azt jelzi, hogy Izraelben az óriási többség békét akar, ha­nem azt is, hogy ugyanennyien fenntartásokkal néznek az olyan jövő felé, amikor is a hadászati­­lag rendkívül fontos Golan-fenn­­síkot vissza kell adni, a paleszti­nok önkormányzata önálló ál­lammá válhat. Valójában csak ezután kez­dődnek el az igazi, nehéz tárgya­lások. Az előbbi két témán kívül Jeruzsálem jövője, sorsa is tétje lesz e megbeszéléssorozatnak. Ezeket a témákat senki sem ke­rülheti meg, még a Likud sem, ha a palesztinokkal folytatott tárgya­lásokon keményebb, kevésbé enge­dékeny magatartást tanúsít is. Peresz elődjének, a békefolya­mat megindítójának, Rabin kor­mányfőnek a meggyilkolása mélységes megdöbbenést keltett, akkor úgy tűnt, hogy a Likud és vezetője, Netanjahu nem farag­hatja le Peresz előnyét. A február végén és a március elején elköve­tett palesztin öngyilkos merényle­tek azonban nagyban megváltoz­tatták a közhangulatot és a hely­zetet. A terrorhullám óta a félelem és­­ szorongás a mindennapok részévé vált, az emberek - ha le­het - kerülik a tömeget, és sokan kétszer is meggondolják, hogy buszra szálljanak-e. Arról beszél­nek egymás között, vajon hol és mikor fog robbanni a következő bomba. A kedélyeket azonnal fel­korbácsolják az olyan hírek, mint az idei kamikazemerénylet felelő­seként emlegetett Hamász-vezető letartóztatása, mert a szélsősége­sek azon nyomban újabb merény­letekkel fenyegetőznek. Még fél évvel ezelőtt egy terrorista vezető lefogásának híre hallatán csak diadalt éreztek az izraeliek. A győztes, Netanjahu a béke fontosságát emlegette, persze az olyan békéét, amellyel szavatol­ható a biztonság. Vajon ez lett volna a mérleg nyelve, amely eldöntötte a kor­mányfő személyét? Nem tudni, annyi bizonyos, a szavazópolgá­rok nem tartották magukat a közmondáshoz. Járt utat járatla­nért el ne hagyj! FISCHER Jenő M­agyar Szó A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA Újvidék, 1996. június 1., szombat Netanjahu győzött Az izraeli választások hivatalos végeredményei Az izraeli választási bizottság péntek délutáni sajtóértekezletén bejelentette, hogy Benjamin Netanjahu, az ellenzéki Likud vezetője nyerte meg a szerdai kormányfőválasztást. Netanjahu a sza­vazatok 50,4 százalékát szerezte meg, míg Simon Peresz, a jelenleg kor­mányzó Munkapárt vezetője a voksok 49,5 százalékát kapta megjelentették a világhírügynökségek Jeruzsálemből. Az izraeli központi választási bizott­ság pénteki közlése n­­pján az AFP is­mertette a vá­asztáso­k .§eredményét A képviselői helyek megoszlása esze­rint a következő: Izraeli Munkapárt: 34 hely (44 volt az előző parlamentben), a Likud és szövetségesei: 32 (40), Sasz (vallási párt): 10 (6), Nemzeti Vallási Párt: 9 (6), Merec (baloldali): 9 (12), Iszrael Ba Alija (oroszországi zsidó bevándorlók pártja) 7 (0), Hadas (kommunista)­ 5 (3), Egyesült Judaista Tóra 4 (4), Egyesült Arab Lista 4 (2), Harmadik Út (centrista) 4 (0), Moledet (szélsőjobboldali) 2 (3). Az AFP jelentése szerint Netanjahu 29 517 szavazattal előzte meg vetély­­társát, Pereszt, az eddigi miniszterel­nököt. Összesen hárommillió szavaza­tot adtak le az izraeli választók, ahhoz képest a különbség, amellyel Netanja­hu győzött, csekély. Százalékban kife­jezve ez azt jelenti, hogy a győztes az összes szavazat 50,4 százalékát, az alul­maradó Peresz pedig 49,5 százalékát szerezte meg (0,1 százaléknyi szavazat érvénytelen volt). (Folytatása a 3. oldalon) Négyes találkozó Belgrádban Drašković, Đinđić, Pešić és Kasza a választási koalíció lehetőségeiről tárgyaltak Vu­k Draskovic, a Szerb Meg­újhodási Mozgalom, Zoran Đin­­đić, a Demokrata Párt, Vesna Pe­­šić, a Szerbiai Polgári Szövetség és Kasza József, a VMSZ elnöke tegnap az együttes szereplés le­hetőségéről tárgyalt az elkövet­kező választásokon. Megbeszél­ték, hogy Újvidéken közösen mutatkoznak június 22-én a ke­rekasztal-értekezleten, amelynek témája a demokratikus Szerbia és a nemzeti kisebbségek lesz. A négy párt vezetőjének az SZMM belgrádi székhelyén megtartott találkozóján Várady Tibor, volt szövetségi igazságügyminiszter is részt vett (Beta) Tűréshatár N­em hallottam még olyan rendszerváltásról, amelyet rövidebb vagy hosszabb időre nem a nép, a lakosság nagy tömege sínylett meg. Mert a Nyugatnak vannak mércéi, követelményei és rendszere, amelyekhez alkal­mazkodni kell, ha legalább hosszú évtizedek alatt meg szeretnénk közelíteni a fejlett világot: ideiglenesen sze­gényedünk, hogy gyerekeinknek jobb legyen. Nos, ilyen gondolkodásmóddal akár el is fogadhat­nánk nyomorunk mélyülését, ha legalább két dologgal másként állnánk, mint ahányadán állunk. Az egyik: vajon ebben az országban az utóbbi bő fél évtizedben volt-e alapos, igazi rendszerváltás; ha nem, most az történik-e, ha nem arról van szó, belátható időn belül ugyan sor kerül-e rá? A másik dolog, amiről szólni kell: a már elviselhetet­­lenségig felárt szegénységünk. Amikor már egy kisváros­ban is ezrek éheznek és fagyoskodnak a télen, vajon med­dig lehet még ilyen-olyan magyarázatokkal kitolni a tű­réshatárt, miközben a javulás jelei a legerősebb távcsővel sem láthatók. Például egy kormányátszervezés kelt vala­mi reményt? A tömegek számára, számunkra semmit, jó nekünk bármelyik, nem vagyunk válogatósak, csak em­berhez méltó életet tudjon biztosítani. S eközben mi történik? A nemrégi statisztikai adatok szerint az áprilisi 594 dináros átlagkereset alapján egy négytagú család 1,74 átlagbérből tudta megtölteni a fo­gyasztói kosarat. Ez csak az élelmiszer ára: a szén, a vil­lany, a telefonszámla, a kommunállis szolgáltatások díja természetesen „kihullik” a kosárból. Ha nem is úgy érez­zük, elfogadjuk, hogy a vásárlóerő bő 4 százalékkal na­gyobb lett az egy hónappal korábbinál, ám a tavaly janu­ár-áprilisi időszakhoz képest majdnem 10 százalékkal csökkent. Helyzetünk már szinte elviselhetetlen, s ezt a pedagógusok és az egészségügyben dolgozók sztrájkfélé­vel kifejezésre is juttatták. Az eredményt most talán ne firtassuk. Az áprilisban „felugrott” életszínvonalat alighanem megsokallták az országirányítók, s mától máris 15-20 szá­zalékos áramáremelésről beszélnek. És októberig ez rendszeresen esedékes, aztán megjön a téli tarifa. A he­lyes árarányok kialakítása érdekében. Kicsit mintha cini­kus volna. És mi történik akkor, ha a mezőgazdaság meg­mentése érdekében „helyes árarányok”-at szándékoznak kialakítani ebben az ágazatban is? E közben szigorítják a nyugdíjbavonulás feltételeit, de hogy miből élnek meg a munkaképes fiatalok, az egyelőre talány. Biztosan jobban elviselik a hideget és az éhséget, mint az idősek. Csak még azt kellene kitalálni, hogy ki építi majd a jövőt. Nem a mostani fejtára gon­dolok. Hogy mégse keseredjünk el teljesen, felidézem azt a régi, viccnek vélt történetet, amikor is a Vezér hango­san szónokolt a tömegnek, hogy mi a kommunizmusba megyünk. Amikor a tömegből valaki már többször köz­bekiabált, hogy: - De uram, én éhes vagyok!, a Vezér visszaszólt: - Kuss, út közben nem eszünk! Tűrtek hát tovább. De ők legalább tudták, hogy hova igyekeznek. FODOR István Olvassa vasárnapi számunkban: Egy lépés előre, kettő khátra □ - Kommentárunk a délszláv válságról ■ Hitet és reményt adó szemle □ - A XX. Durindó és a XXXIII. Gyöngyösbokréta előtt ■ Dokumentum: [1-A Szerbia köztársaságbeli magyar nemzeti kisebbség oktatási rendszerének ANYANYELVŰSÍTÉSI TERVEZETE ■ Interjú: G - Dr. Tordé László sebész főorvos: A decentralizáció és a körzetesítés lenne a megoldás Szerbiában Ára 2 dinár Kornblum ismét a Balkánon A választásokat nem halasztják el, hangoztatják a nyugati politikusok (Hírösszefoglalónk) John Kornblum amerikai különmegbízott újabb balkáni körútra in­dult, amelynek során Belgrádba, Zágrábba és Szarajevóba látogat. Washingtoni források szerint körútjának fő célja kicsikarni Milosevic elnöktől a régebbi ígéretek teljesítését, nevezetesen Radovan Ka­radzic boszniai vezér eltávolítását és feltételeket teremteni a szeptem­beri boszniai választásokhoz. A nemzetközi közösség elsősorban a mozgásszabadsághoz és a tömegtájékoztatási eszközök szabadságának szavatolásához ragaszkodik. Az amerikai államtitkár-helyettes teg­nap megérkezett körútjának első állo­mására, Belgrádba. Azonnal tárgyaláso­kat kezdett Slobodan Milošević szerb el­nökkel. Kornblum látogatásának legfőbb célja, hogy rávegye Milošević elnököt, je­lentse ki: Karadžićot nem tekinti többé a boszniai szerb állam vezetőjének. Egy amerikai tisztségviselő ugyanis a minap kijelentette, hogy a múlt heti ígé­retek ellenére, hogy Karadicot „félrete­szik”, „semmilyen bizonyítékát nem lát­tuk annak, hogy nem ő lenne hatalmon”. A Karadžić-eset azért sürgős, mert „poli­tikai kihívás” a daytoni megállapodás számára azzal, hogy leváltotta a mérsé­kelt politikus Rajko Kasagicot a kor­mányfői tisztségről. Az USA-nak most fontosabb eltávolítani a hatalomról Ka­­radžićot és Ratko Mladic tábornokot, mint kiadni őket Hágának, hogy hábo­rús bűnök elkövetése miatt ítélkezzenek felettük, noha továbbra is ez a végső cél. Warren Christopher államtitkár csü­törtökön úgy nyilatkozott, hogy „hatal­mon maradásuk nem kívánatos, de nem zárnám ki a lehetőséget, hogy a választá­sokat akkor is megtartsák, ha ők nem tá­voznak. A választásokat mindaddig meg lehet tartani, amíg ők nem jelöltetik ma­gukat” — nyilatkozta az amerikai államtit­­kár Malcolm Rifkind brit külügyminisz­terrel folytatott megbeszélése után. Kornblum a balkáni körút során a va­sárnapi genfi találkozót is elő szeretné készíteni, amelyen Warren Christophe­­ren kívül Slobodan Milošević, Franjo Tuđman és Alija Izetbegovic vesz részt. Jelen lesz Carl Bildt és az összekötőcso­port országainak diplomatái is. A Clin­­ton-kormányzat a genfi találkozótól a bé­kefolyamat serkentését várja és elsősor­ban a választások tervszerű megtartását. A béketeremtésben kulcsszerephez ra­gaszkodó LSA tudatában van annak, hogy „nem lehet eszményi feltételeket várni a választásokhoz”, ezért Clinton el­nök a múlt héten kijelentette, hogy szó sem lehet a választások elhalasztásáról, sem az amerikai katonák Boszniából való kivonásáról. (Folytatása a 3. oldalon) Megdrágult a villanyáram Mától, június 1-jétől a villany­áram ára 19,9 százalékkal emelke­dik, közölte tegnap a szerbiai vil­­lanygazdaság tájékoztatási szolgá­lata. A közlemény szerint ez a ha­tározat összhangban áll azzal a ko­rábban elfogadott irányvétellel, hogy a villanyáram árát az év fo­lyamán fokozatosan emelik. A háztartások számára az új ár az adókkal együtt egytarifás villanyóra esetén 14,16 para, kéttarifás villa­nyóra esetén pedig a drágább áram kilowattórája 17,78 pára, az olcsó áram pedig 10,56 pára. A háztartások számára egy kilo­wattóra eddig adóval együtt, az egytarifás villanyóra esetén 11,80 para volt, kéttarifás villanyóra ese­tén pedig 14,82 para, azaz 8,81 pa­ra. A tévé-előfizetés az áremelés után 16,31 dinár lesz, a villanyerő­művek karbantartására és a bá­nyákra kirótt illeték pedig 23,33 dinár. Ezt a két összeget minden háztartás fizeti. (Tanjug) Meleg, napos idő lesz a hét végén. Időjárás-jelentésünk a 13. oldalon.

Next