Magyar Szó, 1996. július (53. évfolyam, 154-179. szám)

1996-07-02 / 154. szám

Lili. évf., 154. (17471.) szám Újvidék, 1996. július 2., kedd Ára 2 dinár Krokodil­ om most és nem is én találtam ki, hogy ez, amit ezen az ókon­­tinensi találkán a csapatok zöme produkált - idézek —: „nem futball”. Noha nevében, elemeiben és szabá­lyaiban nagyjából ugyanaz, mint va­laha, a produkció tekintetében már (rég) nem az... ami miatt egykoron a világ legfontosabb mellékes dolgává lett. Hogy a tét (olvasd: pénz), vagy valami más rabolta-e el a varázsát, nem érdekes (a felfedezés magában úgysem gyógyír). Tény, hogy agyon­taktikázott és nagyrészt elavult regu­lákkal szabályozott mai formája a lé­nyegre, a JATEKra nézve egyenesen kontraproduktív. E (számomra) varázsa vesztett meddő erőfitogtatásnak, a labdát szinte csak ürügyül használó gladiá­torkodásnak ugyan még bőven van nézője, de csak a szokás, a hagyo­mány, azaz amiatt, mert egyelőre csak ez van, és ilyen van. Ez van, ezt kell szeretni!? Vagy inkább: ez van, ezt kell... megváltoztatni e­z sem új és eredeti. A FIFA és az UEFA jólétben megőszült il­letékesei előtt is jó ideje világos már: a vészharang nyelve mind jobban és jobban kileng. Ám az eddigi szerény, de radikálisként propagált, ezért formabontónak és célirányosnak csak erős túlzással nevezhető sza­bálymódosításokból élő és egérát­­nyerésen kívül nem sokat értek el. Köztudomású, hogy az említett foci­­mennyország(ok) karosszékeiben az azoktól megválni nemigen óhajtó vé­nek tanácsába illő, s szinte a dolgok logikája szerint zömmel konzervatív urak ülnek és határoznak. Határoz­nak szinte kivétel nélkül úgy, hogy az „angol vonalon ” ne történhessen sza­kadás. Mert ugye az önelégültségből és a vaskalaposságból példát statu­álható szigetországiak olyannyira büszkék saját (?) találmányukra, hogy kisajátítva azt, legfeljebb elvét­ve hajlandók hallani (és csak halla­ni) arról, hogy e mai formájában 133 éves múltú sportág eredeti for­máján változtatni lehetne... Kellene! Kellene, hisz - tetszik vagy sem - a labdarúgás a jelenkori „sporttár­sadalom”-ban a legelavultabb lab­dajáték. Olyan, mint az állatvilág­ban a több millió évvel ezelőtt mai fejlettségi fokára ért krokodil, de - a társadalom szüntelen változása foly­tán - korántsem olyan életképes. Pontosítva: egyre kevésbé életképes. Nézzünk csak körül! A többi labdajá­ték számos kisebb-nagyobb reformon ment és megy át, s az eszközölt válto­zásokkal kivétel nélkül mindegyik nyert, dinamikája, attraktivitása, vonzereje... terén, azaz végső fokon lépett a JÁTÉK érdekében. A focinak is érvágásra van szük­sége. A „milyen”-re nem gond vála­szolni, hisz ötletért nem kell a szom­szédba sem menni. Akár a laikus is kapásból felsorolhatna egy tucatnyit, nem beszélve arról, hogy nem egy szakdolgozat foglalkozik behatóan a témával. Csak ugye, ott az a bizonyos „angol vonal”... s a láthatatlan fel­irat: Reformátoroknak fűre lépni ti­los!­ogy a fenti sorok túlságosan sötét és epébe mártott tollal íródtak volna, mert hát volt itt né­hány vérbeli meccs, és hát a döntő is ünnep volt a szemnek!? O­­K, mond­juk, igaz! Csak az is igaz, hogy­ a kivétel erősíti a szabályt. GIMPEL Tibor Újabb blöff? Radovan Karadžić, a boszniai szerbek elnöke vasárnap bejelentette: ideiglenesen távozik az elnöki posztról­­ A nemzetközi közvélemény üdvözli a lépést, de kétkedéssel fogadja (Hírösszefoglaló) Az Európai Unió még tanulmányozza a vasárnap Mostarban megejtett választá­sok menetét, és Radovan Karadžić szintén vasárnapi döntését, hogy ideiglenesen visszavonul tisztségéről és Biljana Plavšić alelnökre ruházza át hatáskörét. Az Euró­pa Bizottság brüsszeli képviselője tegnap azt nyilatkozta, hogy az első jelentések sze­rint a mostari választások kimenetele elfo­gadható. - Ami Karadžić lépését illeti, tüzete­sebb magyarázatra várunk, elsősorban Carl Bildt polgári megbízott értelmezé­sére­­, hangsúlyozta a szóvivő. Nico Vegter szóvivő közölte azt is, hogy Hans van den Broek, az Európa Bizottság külügyi biztosa a jövő hét má­sodik felében Szarajevóba, Zágrábba és Belgrádba látogat. Elsősorban az EU és Délkelet-Európa jövőbeni együttműkö­déséről tárgyal. Ezeket a kapcsolatokat Franjo Tuđman horvát elnök ellenzi. Az EU szóvivője szerint az első benyo­más az, hogy Mostarban jól ejtették meg a választásokat. Részletesebb jelentésre várnak, s a végleges álláspont alapján az EU külügyminiszterei következő üléssza­kukon, július 15-én döntenek majd ar­ról, meddig és egyáltalán meghosszabbít­ják-e az EU közigazgatási megbízatását Mostar térségében. A szóvivő szerint je­lenleg a mostari választásokról és Ka­­radžić döntéséről az EU kormányközi testületeinek szintjén tárgyalnak, hogy az intézkedésekről javaslatot terjeszthes­senek a diplomáciai vezetők elé. A Beta az Európa Bizottság forrásaira hivatkozva Brüsszelből jelenti, hogy az EU a Biztonsági Tanács döntésére vár a boszniai szerbek, továbbá a daytoni folya­mat más részvevői elleni esetleges szank­ciókról. E források előtérbe helyezték: a bün­tetőintézkedések nem a legmegfelelőbb mód arra, hogy a boszniai és a jugoszlá­viai feleket rákényszerítsék a daytoni megállapodás tiszteletben tartására és ér­­­­vényesítésére, s ezért más lehetőséget fontolgatnak. Az előbbiekről Van den Broek a jövő héten tájékoztatni fogja vendéglátóit Szarajevóban, Zágrábban és Belgrádban, közölték e források. (Folytatása a 3. oldalon) Szándékosan lövették a civileket Karadžić és Mladic tisztába volt azzal: cselekedeteik súlyosan megsértik a hadviselésre vonatkozó szabályokat­­ Szakértők meghallgatása a hágai nemzetközi törvényszéken Radovan Karadžić és Ratko Mladic tábornok ismeri a nemzetközi humanitá­rius jogot, a hadviselésre vonatkozó sza­bályokat és mindazokat a nemzetközi ok­mányokat, amelyek a nemzetközi huma­nitárius jog megszegésének boszniai ese­teire vonatkoznak - jelentette ki a hágai törvényszék előtt tegnap John Ralston ügyész. A Karadžić és Mladic elleni bizo­nyítékok bemutatásának harmadik nap­ján az ügyész okmányokat prezentált, amelyeket Karadné írt alá és vállalta a kö­telezettséget, hogy tiszteletben tartja a nem­zetközi hum­anitárius jog előírásait Az ausztráliai Ralston, a törvényszék megbízásából helyszíni nyomozást végző bizottság tagja kijelentette, hogy mindket­ten ismerték a Biztonság­­t­anács határo­zatát, amely a nemzetközi humanitárius jog boszniai megszegésére vonatkozik. (Folytatása a 3. oldalon) Sikeres választások Mostarban A választótestület 34-70 százaléka adta le voksát Sikerrel zárult vasárnap a mostan helyhatósági választás, s ezzel megtörtént az első lépés a Bosznia-Hercegovina déli részén fekvő, horvátok és muzulmánok között megosztott város politikai és tár­sadalmi életének újjáélesztése felé - je­lentette ki Mostar európai kormányzója, Ricardo Perez Casado. Az Európai Unió vezette városi kormányzat szerint Mostar 99 ezer választásra jogosult lakója közül 34- 70 százalék ment el szavazni a külön­böző szavazókörzetekben. Eredmény holnapra várható. „Sikerült megszervezni a szavazást, amely a mostani polgároknak köszönhe­tően jól zajlott” - mondta a kormányzó egy tájékoztatón, hozzátéve, hogy a sza­vazás napján egyetlen említésre méltó incidens sem történt. Casado köszönetet mondott a helyszínen, illetve külföldön szavazó mostaniaknak, akik szerinte pél­dát adtak a demokráciából. A szavazás rendjére több mint háromezer külföldi katona vigyázott - írta az AP. (Folytatása a 3. oldalon) (Szalai Attila karikatúrája) NYÁR! TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Motokultivátor és szigetelőanyag Nyereményszelvény az 5. oldalon Határon innen, határon túl . Vasárnap Gödöllőn véget ért a magyar polgármesterek első világtalálkozója - 2. oldal Járt-e Clinton titokban szállodába?­ ­ A leghihetetlenebb koholmányok is potenciális gyilokká válnak az amerikai választási hadjáratban - 2. oldal ások hányattatás közepette is kitartva !1 Beszámoló az újvidéki millecentenáriumi ünnepségekről -10. oldal ĐORĐE GARABANDIC: Nem adjuk a búzát 90 páráért! A Független Földműves-szakszervezet elnöke szerint a megszabott ár a kormány „erkölcstelenségét” tanúsítja Đorđe Garabandic, a Független Földműves-szakszervezet köztársasági el­nöke tegnap kijelentette a Beta hírügy­nökségnek, hogy a búza kilónkénti 90 párás védőára a szövetségi kormány „er­kölcstelenségének" bizonyítéka, mivel ez az ár még a termelési költségeket sem fedezi. Garabandié szerint kilónként 1,5 di­nár lenne az az ár, amelyet a földműve­sek elfogadhatnának, de csak azzal a fel­tétellel, ha a dinár a kifizetés napjáig nem devalválódik. A Szerbiai Földművesek Független Szakszervezete június 28-ai racai (Kragu­­jevac) közgyűlésén úgy döntött, hogy tagjai egyetlen kilogramm búzát sem fognak átadni a szövetségi kormány által megszabott áron - mondotta az elnök. A szakszervezet tagjai között van, vagy be­folyása alatt áll a köztársaság 1 115 000 falusi háztartásának többsége. Az 1 876 690 tonnára becsült idei bú­zatermésből 1 318 449 tonnát a parasz­tok termeltek. Garabandié szerint a szakemberek becslése arra utal, hogy az idei búzatermés nem lesz elegendő a hazai szükségletek ki­elégítésére, hisz a hozam kisebb annál, amekkorát a kormány vár, s a legjobb föl­deken sem éri el a hektáronkénti három tonnát Vannak olyan búzaföldek is, amelye­ket a kombájnok is el fognak kerülni, mert a hozam nem éri el a hektáronkénti két tonnát, az arató­ cséplőkért pedig hektáronként 13 mázsát, vagy pedig 170-200 márkát kell adni, a tulajdonos­nak tehát nem éri meg, hogy kombájnt fogadjon - mondotta Garabandié. (Folytatása a 4. oldalon) Túlnyomóan felhős és hűvösebb idő, helyenként eső időjárás-jelentésünk a 14. oldalon

Next