Magyar Szó, 1996. július (53. évfolyam, 154-179. szám)
1996-07-02 / 154. szám
Lili. évf., 154. (17471.) szám Újvidék, 1996. július 2., kedd Ára 2 dinár Krokodil om most és nem is én találtam ki, hogy ez, amit ezen az ókontinensi találkán a csapatok zöme produkált - idézek —: „nem futball”. Noha nevében, elemeiben és szabályaiban nagyjából ugyanaz, mint valaha, a produkció tekintetében már (rég) nem az... ami miatt egykoron a világ legfontosabb mellékes dolgává lett. Hogy a tét (olvasd: pénz), vagy valami más rabolta-e el a varázsát, nem érdekes (a felfedezés magában úgysem gyógyír). Tény, hogy agyontaktikázott és nagyrészt elavult regulákkal szabályozott mai formája a lényegre, a JATEKra nézve egyenesen kontraproduktív. E (számomra) varázsa vesztett meddő erőfitogtatásnak, a labdát szinte csak ürügyül használó gladiátorkodásnak ugyan még bőven van nézője, de csak a szokás, a hagyomány, azaz amiatt, mert egyelőre csak ez van, és ilyen van. Ez van, ezt kell szeretni!? Vagy inkább: ez van, ezt kell... megváltoztatni ez sem új és eredeti. A FIFA és az UEFA jólétben megőszült illetékesei előtt is jó ideje világos már: a vészharang nyelve mind jobban és jobban kileng. Ám az eddigi szerény, de radikálisként propagált, ezért formabontónak és célirányosnak csak erős túlzással nevezhető szabálymódosításokból élő és egérátnyerésen kívül nem sokat értek el. Köztudomású, hogy az említett focimennyország(ok) karosszékeiben az azoktól megválni nemigen óhajtó vének tanácsába illő, s szinte a dolgok logikája szerint zömmel konzervatív urak ülnek és határoznak. Határoznak szinte kivétel nélkül úgy, hogy az „angol vonalon ” ne történhessen szakadás. Mert ugye az önelégültségből és a vaskalaposságból példát statuálható szigetországiak olyannyira büszkék saját (?) találmányukra, hogy kisajátítva azt, legfeljebb elvétve hajlandók hallani (és csak hallani) arról, hogy e mai formájában 133 éves múltú sportág eredeti formáján változtatni lehetne... Kellene! Kellene, hisz - tetszik vagy sem - a labdarúgás a jelenkori „sporttársadalom”-ban a legelavultabb labdajáték. Olyan, mint az állatvilágban a több millió évvel ezelőtt mai fejlettségi fokára ért krokodil, de - a társadalom szüntelen változása folytán - korántsem olyan életképes. Pontosítva: egyre kevésbé életképes. Nézzünk csak körül! A többi labdajáték számos kisebb-nagyobb reformon ment és megy át, s az eszközölt változásokkal kivétel nélkül mindegyik nyert, dinamikája, attraktivitása, vonzereje... terén, azaz végső fokon lépett a JÁTÉK érdekében. A focinak is érvágásra van szüksége. A „milyen”-re nem gond válaszolni, hisz ötletért nem kell a szomszédba sem menni. Akár a laikus is kapásból felsorolhatna egy tucatnyit, nem beszélve arról, hogy nem egy szakdolgozat foglalkozik behatóan a témával. Csak ugye, ott az a bizonyos „angol vonal”... s a láthatatlan felirat: Reformátoroknak fűre lépni tilos!ogy a fenti sorok túlságosan sötét és epébe mártott tollal íródtak volna, mert hát volt itt néhány vérbeli meccs, és hát a döntő is ünnep volt a szemnek!? OK, mondjuk, igaz! Csak az is igaz, hogy a kivétel erősíti a szabályt. GIMPEL Tibor Újabb blöff? Radovan Karadžić, a boszniai szerbek elnöke vasárnap bejelentette: ideiglenesen távozik az elnöki posztról A nemzetközi közvélemény üdvözli a lépést, de kétkedéssel fogadja (Hírösszefoglaló) Az Európai Unió még tanulmányozza a vasárnap Mostarban megejtett választások menetét, és Radovan Karadžić szintén vasárnapi döntését, hogy ideiglenesen visszavonul tisztségéről és Biljana Plavšić alelnökre ruházza át hatáskörét. Az Európa Bizottság brüsszeli képviselője tegnap azt nyilatkozta, hogy az első jelentések szerint a mostari választások kimenetele elfogadható. - Ami Karadžić lépését illeti, tüzetesebb magyarázatra várunk, elsősorban Carl Bildt polgári megbízott értelmezésére, hangsúlyozta a szóvivő. Nico Vegter szóvivő közölte azt is, hogy Hans van den Broek, az Európa Bizottság külügyi biztosa a jövő hét második felében Szarajevóba, Zágrábba és Belgrádba látogat. Elsősorban az EU és Délkelet-Európa jövőbeni együttműködéséről tárgyal. Ezeket a kapcsolatokat Franjo Tuđman horvát elnök ellenzi. Az EU szóvivője szerint az első benyomás az, hogy Mostarban jól ejtették meg a választásokat. Részletesebb jelentésre várnak, s a végleges álláspont alapján az EU külügyminiszterei következő ülésszakukon, július 15-én döntenek majd arról, meddig és egyáltalán meghosszabbítják-e az EU közigazgatási megbízatását Mostar térségében. A szóvivő szerint jelenleg a mostari választásokról és Karadžić döntéséről az EU kormányközi testületeinek szintjén tárgyalnak, hogy az intézkedésekről javaslatot terjeszthessenek a diplomáciai vezetők elé. A Beta az Európa Bizottság forrásaira hivatkozva Brüsszelből jelenti, hogy az EU a Biztonsági Tanács döntésére vár a boszniai szerbek, továbbá a daytoni folyamat más részvevői elleni esetleges szankciókról. E források előtérbe helyezték: a büntetőintézkedések nem a legmegfelelőbb mód arra, hogy a boszniai és a jugoszláviai feleket rákényszerítsék a daytoni megállapodás tiszteletben tartására és érvényesítésére, s ezért más lehetőséget fontolgatnak. Az előbbiekről Van den Broek a jövő héten tájékoztatni fogja vendéglátóit Szarajevóban, Zágrábban és Belgrádban, közölték e források. (Folytatása a 3. oldalon) Szándékosan lövették a civileket Karadžić és Mladic tisztába volt azzal: cselekedeteik súlyosan megsértik a hadviselésre vonatkozó szabályokat Szakértők meghallgatása a hágai nemzetközi törvényszéken Radovan Karadžić és Ratko Mladic tábornok ismeri a nemzetközi humanitárius jogot, a hadviselésre vonatkozó szabályokat és mindazokat a nemzetközi okmányokat, amelyek a nemzetközi humanitárius jog megszegésének boszniai eseteire vonatkoznak - jelentette ki a hágai törvényszék előtt tegnap John Ralston ügyész. A Karadžić és Mladic elleni bizonyítékok bemutatásának harmadik napján az ügyész okmányokat prezentált, amelyeket Karadné írt alá és vállalta a kötelezettséget, hogy tiszteletben tartja a nemzetközi humanitárius jog előírásait Az ausztráliai Ralston, a törvényszék megbízásából helyszíni nyomozást végző bizottság tagja kijelentette, hogy mindketten ismerték a Biztonságtanács határozatát, amely a nemzetközi humanitárius jog boszniai megszegésére vonatkozik. (Folytatása a 3. oldalon) Sikeres választások Mostarban A választótestület 34-70 százaléka adta le voksát Sikerrel zárult vasárnap a mostan helyhatósági választás, s ezzel megtörtént az első lépés a Bosznia-Hercegovina déli részén fekvő, horvátok és muzulmánok között megosztott város politikai és társadalmi életének újjáélesztése felé - jelentette ki Mostar európai kormányzója, Ricardo Perez Casado. Az Európai Unió vezette városi kormányzat szerint Mostar 99 ezer választásra jogosult lakója közül 34- 70 százalék ment el szavazni a különböző szavazókörzetekben. Eredmény holnapra várható. „Sikerült megszervezni a szavazást, amely a mostani polgároknak köszönhetően jól zajlott” - mondta a kormányzó egy tájékoztatón, hozzátéve, hogy a szavazás napján egyetlen említésre méltó incidens sem történt. Casado köszönetet mondott a helyszínen, illetve külföldön szavazó mostaniaknak, akik szerinte példát adtak a demokráciából. A szavazás rendjére több mint háromezer külföldi katona vigyázott - írta az AP. (Folytatása a 3. oldalon) (Szalai Attila karikatúrája) NYÁR! TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Motokultivátor és szigetelőanyag Nyereményszelvény az 5. oldalon Határon innen, határon túl . Vasárnap Gödöllőn véget ért a magyar polgármesterek első világtalálkozója - 2. oldal Járt-e Clinton titokban szállodába? A leghihetetlenebb koholmányok is potenciális gyilokká válnak az amerikai választási hadjáratban - 2. oldal ások hányattatás közepette is kitartva !1 Beszámoló az újvidéki millecentenáriumi ünnepségekről -10. oldal ĐORĐE GARABANDIC: Nem adjuk a búzát 90 páráért! A Független Földműves-szakszervezet elnöke szerint a megszabott ár a kormány „erkölcstelenségét” tanúsítja Đorđe Garabandic, a Független Földműves-szakszervezet köztársasági elnöke tegnap kijelentette a Beta hírügynökségnek, hogy a búza kilónkénti 90 párás védőára a szövetségi kormány „erkölcstelenségének" bizonyítéka, mivel ez az ár még a termelési költségeket sem fedezi. Garabandié szerint kilónként 1,5 dinár lenne az az ár, amelyet a földművesek elfogadhatnának, de csak azzal a feltétellel, ha a dinár a kifizetés napjáig nem devalválódik. A Szerbiai Földművesek Független Szakszervezete június 28-ai racai (Kragujevac) közgyűlésén úgy döntött, hogy tagjai egyetlen kilogramm búzát sem fognak átadni a szövetségi kormány által megszabott áron - mondotta az elnök. A szakszervezet tagjai között van, vagy befolyása alatt áll a köztársaság 1 115 000 falusi háztartásának többsége. Az 1 876 690 tonnára becsült idei búzatermésből 1 318 449 tonnát a parasztok termeltek. Garabandié szerint a szakemberek becslése arra utal, hogy az idei búzatermés nem lesz elegendő a hazai szükségletek kielégítésére, hisz a hozam kisebb annál, amekkorát a kormány vár, s a legjobb földeken sem éri el a hektáronkénti három tonnát Vannak olyan búzaföldek is, amelyeket a kombájnok is el fognak kerülni, mert a hozam nem éri el a hektáronkénti két tonnát, az arató cséplőkért pedig hektáronként 13 mázsát, vagy pedig 170-200 márkát kell adni, a tulajdonosnak tehát nem éri meg, hogy kombájnt fogadjon - mondotta Garabandié. (Folytatása a 4. oldalon) Túlnyomóan felhős és hűvösebb idő, helyenként eső időjárás-jelentésünk a 14. oldalon