Magyar Szó, 1997. február (54. évfolam, 26-49. szám)

1997-02-01 / 26. szám

Bátorság­próba vajdasági iskolák háromnegye­dében szünetel a tanítás, de lé­nyegesen több pedagógus tiltakozna, ha menne. Nem egy iskolából kapunk olyan információt, hogy az igazgató eszközökben nem válogatva akadá­lyozza meg, hogy a tanítók, tanárok megszavazzák a munkabeszüntetést, illetve sztrájkba lépjenek. Az a hír járja, hogy az egyik iskola összes dol­gozója aláírta, hogy csatlakozik a sztrájkhoz, másnap pedig az igazga­tó színe előtt mindenki az aláírásáv­­al igazolta, hogy mégsem szünteti be a munkát. Hisz sokan vannak, akik azon munkálkodnak, hogy elültessék bennük a félelmet... Nem könnyű do­log bátornak maradni, amikor a sztrájkoló tanárok vezetőit névtelen telefonáló megfenyegeti, „véletlenül” épp a tiltakozás vezetője gépkocsijá­nak a gumiját szúrják ki, s a sztrájk­bizottság elnökét az üres iskolafolyo­són a rendőr apuka várja, természe­tesen egyenruhában feszítve, hogy magánemberként megkérdezze, mi­kor jöhet a gyereke iskolába... A pedagógusoknak elegük lett ab­ból, hogy ha több mint egy hónapig egy párát sem kapnak, a villany-, víz- és telefonszámlát akkor is ponto­san fizetniük­ kell, megélhetési gumni­­jaikkal süket fülekre találnak, pedig azt, hogy mindig, a legnehezebb évek­ben is helytálltak, senki sem vitathat­ja el tőlük: tanítottak jéghideg tan­termekben, egy krétán ketten osztoz­va, a rabszolgáénál is kevesebb bé­rért, a behívóktól rettegve, s a sok­sok munkájuknak is köszönhetően ta­nítványaik ekkor is ragyogó eredmé­nyeket mutattak fel a versenyeken, külföldi egyetemeken is megállják a helyüket. tanítók, tanárok tehetetlenül fi­gyelik már évek óta, hogy a leg­jobb, egykor leglelkesebb pedagógu­sok is sorra elhagyják az iskolákat, aki csak teheti, elmenekül az oktatás­ügyből, s helyükre szakképzetleneket vesznek fel, sőt olyanokat, akik telje­sen alkalmatlanok a gyerekekkel, fia­talokkal való foglalkozásra. Valószínűleg magukat a tanító­kat, tanárokat is meglepte, hogy a durva fenyegetések ellenére az isko­lák javarészében a bátorság, vagy végső elkeseredés győzött, s amellett döntöttek, hogy végre megálljt pa­rancsoljanak annak, hogy napról napra megalázzák, éhbérért dolgoz­tassák őket. A nyomásgyakorlás pe­dig folytatódik: a kormány csütörtö­kön vészjósló hangú közleményben fi­gyelmeztette az engedetleneket, hogy munkabeszüntetésükkel többszörös törvényszegést követnek el, s ez követ­kezményekkel jár. tanítók, tanárok hangsúlyoz­zák: kitartanak mindaddig, amíg minden követelésüket nem tel­jesíti a minisztérium. Erejük bátor­ságukban, egységükben van, s csak akkor győzhetnek, ha a hatalom nem töri meg harcukat holmi fenyegető­zéssel, hazug ígérgetéssel. Jogos jus­suk, a társadalomban őket megillető hely kiharcolásától remélhetőleg nem téríti el az, hogy végül majd alamizs­nával kiszúrják a szemüket. Hisz ba­nálisan hangzik, de igaz, hogy most bátorságból, következetességből vizs­gáznak tanítványaik előtt. MIHÁLYI Katalin A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA IV. évf., 26. (17649.) szám Újvidék, 1997. február 1., szombat Ara 2­dinár PEDAGÓGUS-NAGYGYŰLÉS BELGRÁDBAN „Nincs értelme abbahagyni” A kormány alelnöke füttykoncert közben kivonult - A tárgyalóbizottságban helyet kaptak a független szakszervezetek képviselői is - A kormány állítólag hétfőn tárgyal a sztrájkoló tanárokkal Tegnap Belgrádban az állami szak­­szervezet szervezésében a Szakszerve­zeti Otthonban megtartották a sztráj­koló pedagógusok nagygyűlését, melynek résztvevői egész Szerbia terü­letéről sereglettek össze, s mely nem egészen a szervezők elképzelései sze­rint alakult. A szakszervezet köztársa­sági bizottsága ugyanis meghívta Slo­bodan Radulovićot, a kormány alelnö­­két, a munkaügyi minisztert, az okta­tásügyi miniszterhelyettest, a pénz­ügyminiszter- helyettest, akik ugyan el is jöttek, de szóhoz már nem juthattak, ugyanis az elégedetlen tanárok fütty­koncertjükkel ezt lehetetlenné tették. A teremben ülő mintegy 900 tanár nem volt elégedett a vendégek névso­rával; az oktatásügyi minisztert köve­telték (aki állítólag betegsége miatt nem jöhetett el) és a kormányelnököt, aki éppen Bácspetrőcen nyitott meg egy diákotthont. Az ügyész nem fogadta az egyetemistákat . Tovább tiltakoznak a belgrádi egyetem hallgatói - 4. oldal Az összejövetelt Jagoš Bulatovic, az­­ oktatásban, művelődésben és tudo­­s­hiányban dolgozók szakszervezete köztársasági bizottságának elnöke nyi­totta meg. Utána Slobodan Jovanovic,­­ a Szerbiai Szakszervezet titkára kapott szót. Üdvözölte az egybegyűlteket, igazságosnak nevezte követeléseiket, és az esztrádművészek, az egészség­­ügyi dolgozók és az áramelosztó alkal­mazottainak támogatásáról biztosította a tanárokat, amit ők nagy­ derültséggel­­ fogadtak. Utána Slobodan Radulović, a kor­­­­mány alelnöke lépett az emelvényre, s ám a tanárok hatalmas füttykoncertjé­ről szóhoz sem jutott. Tiltakozása jelé­­­­ül kivonult a teremből, s utána ment a kormány minden képviselője is. A szakszervezeti tisztségviselők nem szá­mítottak az eseményeknek ilyen for­dulatára, meglehetősen zavarodottan reagáltak, megpróbálták lezárni az ér­tekezletet néhány statisztikai adat fel­olvasásával, melyek szerint Szerbia 2054 iskolája közül több mint ezer tel­jes munkabeszüntetéssel sztrájkol Jo­­vo Gavril, az állam­i gy­.szervezet vaj­dasági elnöke figyelmeztette a jelen le­vő tanárokat, hogy „ez után az inci­dens után nem biztos, hogy a kormány tárgyal velük, pedig pénteken délután már alá kellett volna írni az új alapbér­ről szóló megállapodást”. A szakszervezeti vezetők február 3- ára általános sztrájkot hirdettek, amelybe a pedagógusokon kívül be­kapcsolódnának a művelődésben és a tudományban dolgozók is. (Folytatása a 4. oldalon) Tuđman átadta a megbízólevelet a belgrádi nagykövetnek Franjo Tudman, Horvátország elnöke tegnap átadta a megbízólevelet Zvonimir Markovicnak, Horvátország első jugoszláviai nagykövetének. Markovic eddig az ügyvivői teendőket látta el Belgrádban, ezt megelő­zően Horvátország jugoszláviai hivatalának élén állt. Horvátország első belgrádi nagykövete kijelentette, hogy hazájának sikerült kiharcolnia elismerését nemcsak a nemzetközi közösségtől, ha­nem a JSZK-tól is, „attól az államtól, amely a legnagyobb mértékben meg­kérdőjelezte a horvát államiságot és a horvát szuverenitást”. Tudman átadta a megbízólev­elet Ivan Simovicnak, Horvátország új ENSZ-nagykövetének, eddigi külügyminiszter-helyettesnek is. (Beta) Vasárnapi számunk tartalmából: ■ A hagyományok köteleznek L_i - Az anyanyelvápolásnál többet kell tenni azért, hogy a gyerekek ne felejtsenek el magyarul ■ Az ötmillió elúszott □ - Ki a felelős azért, hogy a múlt évi költségvetési támogatásokat nem használták fel a szabadkai Népszínház felújítására? ■ Közös erővel megvalósítható □ - A Vajdaság alkotmányos helyzetének megváltoztatására vonatkozó dokumentum aláírói nyilatkoznak . Üzemanyagunk a nagypolitikában ? - Avagy lelepleződnek a múlt bűnei _______MOSZKVA ÉS A SZERBIAI HELYZET_______ Hozzájárulás a kormány és az ellenzék párbeszédéhez Jelcin jóváhagyta Ivanov belgrádi tárgyalásainak eredményét Borisz Jelcin, Oroszország elnöke tegnap jóváhagyta Igor Ivanov kül­ügyminiszter-helyettes nemrégi belg­rádi látogatásának eredményét. Az ál­lamfő hangsúlyozta, hogy Moszkva te­vékenyen elősegíti a szerbiai hatalom és az ellenzék párbeszédét. Szergej Jasztrzsembszkij elnöki saj­tófelelős ismertette: Ivanov küldetésé­ről Jelcint Primakov külügyminiszter tájékoztatta, aki Jelcinnel az elnöki re­zidenciában találkozott. Mihail Demurin, a külügyminisz­térium szóvivője, kommentárt fűzve Ivanov megbeszéléseihez Belgrád­ban a hatalom és az ellenzék képvise­lőivel, leszögezte, hogy a diplomata e találkozókon őszinte érdeklődést ta­núsított a Jugoszlávia összes demok­ratikus erői közötti politikai párbe­széd iránt. A szóvivő szerint ez Jugoszláviának és Oroszországnak is érdeke, továbbá a Balkán és egész Európa stabilitását szolgálja. Demurin szerint a szerbiai és a jugoszláv vezetőségnek eltökélt szán­déka, hogy további demokratizálódás­sal, az ország politikai erőinek képvi­selőivel folytatandó párbeszéd útján találja meg a kiutat a jelenlegi helyzet­ből. (Tanjug) KÉT KÉRDÉS, AMELYEKBEN AZ USA A HÁTTÉRAKCIÓKAT KEDVELI Különleges egységek és Kosovo Albright találkozott a hágai törvényszék főügyészével­­ „Fokozott” erőfeszítések a Szerbia déli tartományában uralkodó helyzet rendezésére (Tudósítónktól) Washington, január 31. A balkáni eseményekhez fűződő le­galább két témakörről az amerikai kormányzat szívesebben gondolkozik zárt ajtók mögött. Az egyik, természe­tesen, a kiszivárgott hír, hogy különle­ges egységeket terveznek küldeni há­borús bűntettekkel gyanúsítottak le­tartóztatására, és - ahogyan a State Department egy magas rangú tisztség­viselőjétől hallottuk - a kosovói kér­dés.­­ A kommandóegységek boszniai be­vetése - vagy enyhébben fogalmazva: újabb nemzetközi rendőrségi erők odavezénylése - a háborús bűnösök el­őállítására és letartóztatására az ameri­kai médiában nem keltett különösebb visszhangot. Az amerikai újságírók spekulációk helyett inkább a kormány­zat felelős tisztségviselőitől szeretné­nek kommentárt kapni, de eddig nem sok sikerrel. Nicholas Burns, a State Depart­ment szóvivője tegnap este sem mon­dott többet, amikor megkérdezték, mi az igazság a rendkívüli egységek bevetéséről. Csupán emlékeztette az újságírókat Madeleine Albright ál­lamtitkár korábbi kijelentéseire, ame­lyekben megerősítette, hogy az USA növelni szeretné a hágai törvényszék tekintélyét a volt Jugoszlávia terüle­tén elkövetett háborús bűntények kérdésében. Ez több mint retorika, mert Alb­right asszony ma találkozik Louise Ar­bour hágai főügyésszel, hogy felülvizs­gálják, mit tehetne Washington a tör­vényszék megsegítésére. Mint ismere­tes, az USA adta eddig a legnagyobb pénzügyi hozzájárulást a törvényszék munkájához, és mintegy 20 százalékát a jogászoknak és más szakértőknek, csak közvetlenül foglalkoznak a hágai ügyekkel. Burns kijelentette azt is, hogy ame­rikai diplomaták emlékeztették Bilja­­na Plavšićot, a boszniai Szerb Köztár­saság elnök asszonyát, hogy az együtt­működés megtagadásával megszegi a daytoni megállapodást. (Folytatása a 3. oldalon) ÁPRILISTÓL Felére csökken a gépkocsivám? Tomislav Milenkovic, szövetségi kereskedelmi miniszterhelyettes kije­lentette, hogy április folyamán várható a jelenlegi vámtarifa módosítása minden árura vonatkozóan, és ennek alkalmával a gépkocsivámot legalább felére csökkentik. Az új vámtarifáról szóló törvényjavaslatot most vitatják meg, és a Szövetségi Képviselőház várhatóan április folyamán elfogadja. „Az új törvényt most egyeztetik az Európai Unió azonos szabályzataival, és ezzel egyidejűleg megszüntetik a vámon kívüli illetékeket A vámille­­tékek különböző áru esetében 0-40 százalékosak lesznek, az átlagos vám pedig valamivel alcsonyabb lesz 11 százaléknál. Ami a gépkocsibehozatalt illeti, amiről majd a gazdasági kamarában folyik a vita, a javaslatokat pedig a kormány és a parlament elé terjesztik, a vámilleték az ezer köb­­centinél nagyobb jármű esetében 30 százalék lesz. Ehhez adják a forgalmi adót (20 százalék), amivel az illeték összege eléri a 36 százalékot, és ez jelentős csökkenés az eddigi 80 százalékhoz viszonyítva, mondta a minisz­terhelyettes. (Tanjug) Változóan felhős és hidegebb idő, helyenként gyenge havazás Időjárás-jelentésünk a 13.­oldalon

Next