Magyar Szó, 1999. október (56. évfolyam, 190-212. szám)

1999-10-06 / 190. szám

HIRDESSEN Magyar Szó*TM SZABADKA Jovan Nenad cár tér 3. tel/fax: 024/552-458 A D­EMOKRATI­KUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA LVI. évf., 190. (18 428.) szám Újvidék, 1999. október 6., szerda HIRDESSEN Magyar Szó­ban ÚJVIDÉK Vojvode Mišića 1. tel/fax: 021/57-633 telefon: 021/57-505 Ára 5 dinár SZERBIAI TÜNTETÉSEK Hatvanötezer ember az utcákon Esti séták a szerbiai nagyvárosokban - Rendőrkordon Belgrádban Szerbiában mintegy 65 ezer polgár folytatta hétfőn a tüntetést a köz­társaság városaiban, vál­tozásokat követelve Szer­biában, valamint Slobo­dan Milošević szövetségi elnök lemondását. A hét­fő esti tiltakozáson, ame­lyet a Szövetség a Válto­zásokért és a Demokrati­kus Pártok Szövetsége el­lenzéki tömbök szervez­nek, tisztelettel adóztak a Szerb Megújhodási Moz­galom tagjai emlékének, akik vasárnap közlekedé­si balesetben vesztették életüket. A tüntetők a városok nagy részében esti sétát tettek az utcákon. A ren­dőrség hétfőn immár ha­todszor kordonnal aka­dályozta meg a tiltakozók sétáját Belgrád központ­jában, de nem alkalma­zott erőszakot. Mintegy tízezer tüntetőt első ízben a Köztársa­ság tértől néhány száz méterre tartóz­tattak fel, és a menetoszlopot a Knez Mihajlo utcába terelték. Ezt követően a Köztársaság tér felé egy újabb tilta­kozó menetoszlop indult, a rendőrség azonban éppúgy, mint előző nap, a Szerbiai RTV, a Belgrádi Rádió és a Politika ház felé terelte őket. A dncében mintegy kétezer polgár követelte hétfőn este az ellenzéki erők sürgős és feltétel nélküli tömörülését legkésőbb november 1-jéig. (Folytatása a 4. oldalon) Tüntetők felvonulása Belgrádban A sírból hozzuk vissza a Magyar Szót Felemás eredménnyel járt a sztrájk­­ Mégis nagy lépés történt napilapunk stabilizálódása felé A Magyar Szó dolgozói hétfőn úgy döntöttek, hogy - jóllehet az idei har­madik munkabeszüntetésük csak fe­lemás eredménnyel járt - felfüggesztik az augusztus 23-tól folyó sztrájkjukat, újra megjelenik egyetlen napilapunk, mert nagy lépés történt a szerkesztő­ség és a lap helyzetének javítása irá­nyába. A Forum kiadóház igazgatóbi­zottsága ugyanis hétfőn jóváhagyta a ház átszervezését, s ennek értelmében a Magyar Szó a Forum keretében önálló gazdálkodást folytató leányvál­lalat lesz, amennyiben ezt az alapító, a Tartományi Képviselőház is úgy akar­ja. A fenti határozatot ugyanis a tarto­mányi parlamentnek is jóvá kell hagy­nia. Az alapító a fentiekkel eleget tesz a szerkesztőség egyik követelésének, amelynek sztrájk útján kellett érvényt szerezni, egyrészt a Forum vezetősé­gének kezdeti ellenszegülése, másrészt az alapító közömbössége (?!) miatt. A végkifejletet bizonyára megelé­gedéssel veszi tudomásul az olvasótá­bor, amelynek jelentős része megérté­séről és támogatásáról biztosította a sztrájkot, a szerkesztőség dolgozói azonban korántsem lehetnek elége­dettek, mert - mint ismeretes - ma már hathavi bérrel tartozik nekik a Fo­rum. Ennek ellenére a sztrájk felfüg­gesztése mellett döntöttek, ugyanis sem a Forum, sem az alapító és az ál­tala felkért köztársasági kormány nem képes (vagy nem is akar) megoldást ta­lálni a veszteséges állami közvállalat létkérdésének megoldására, de még csak az elmaradt bérek kifizetésére sem. A szerkesztőség tudatában van an­nak, hogy a Fórumban és az egész or­szágban tömegek élnek a létminimum alatt, fizetés nélkül, mégsem mondhat le a hathavi - szerény - bérről, amelyet a vállalati kimutatás szerint megkere­sett (az alapítótól kapott támogatást is beszámítva, ez egyébként szükséglete­inek mintegy 15 százalékát fedezi). A jelek szerint az elúszott hathavi bért bí­róság útján kell behajtaniuk a dolgo­zóknak, ha sem a Forum, sem az ala­pító nem képes teljesíteni kötelessé­gét. Ebben a tekintetben nem járt si­kerrel a sztrájk, s nagyon keserű száj­ízzel döntött a szerkesztőség - sokolda­lú fontolgatás után - a lap újraindítá­sáról. A sztrájk felfüggesztése gyakorlat­ban azt jelenti, hogy a szerkesztőség folytatja a lap kiadását a tartományi parlament heteken belül esedékes ülé­sén kimondott igenig, avagy - amennyiben elhúzódna a parlament összehívása - akkor december elsejéig, s ha addig nem születik meg az önál­lósulásról szóló végleges határozat, ak­kor újra fontolóra kell venni, hogy mi­lyen lépéseket tegyen a szerkesztőség. A Magyar Szó szerkesztősége saj­nos kénytelen ily módon küzdeni a lap fennmaradásáért, s azon túlmenően a jugoszláviai magyarság jogáért az anyanyelven folyó tájékoztatásra. A sírból hozzuk vissza a Magyar Szót, amely a Forum nagy vesztesége­inek terhe alatt úgyszólván működés­­képtelenné vált, már csak úgy tud fennmaradni, ha nem fizeti ki a dolgo­zók bérét. Még az a szerencse, hogy sikerült ráeszméltetni az alapítót a Fo­rum és a Magyar Szó helyzetének tart­hatatlanságára, s az egész Fórumot át­szervezik, minden részlege leányválla­lat lesz, s ha majd mindegyik szembe­sül saját gazdálkodásának eredménye­ivel, akkor véget ér(het) a Forum és a Magyar Szó legsúlyosabb korszaka. Feltéve, ha az alapító eltakarítja a je­lenlegi Forum után maradt romokat. Természetesen nincsenek illúzió­ink afelől, hogy az „önállóság” egy csa­pásra megoldja a lap helyzetét. Relatív önállóságról van szó ugyanis, mert az anyavállalattá előlépő Forum és leány­­vállalatainak egyike, a szerkesztőség egyaránt állami közvállalat, az említett alapító beleszólhat a működésükbe és a káderkérdéseikbe egyaránt A Ma­gyar Szó sztrájkja azonban tiszteletre készteti az alapítót, és új korszakot je­lent a szerkesztőség és az alapító viszo­nyában. VALIHORA István DRAŠKOVIĆ KÖZLEKEDÉSI BALESETE Merényletkísérlet volt Ivan Kovačević, a Szerb Megújho­dási Mozgalom szóvivője tegnap kije­lentette, „a Vuk Draskovic elleni me­rényletkísérletre utalnak mindazok az adatok, amelyek eddig ismeretesek ar­ról a közlekedési balesetről, amelyben vasárnap életüket ve /.te*ték az SZMM tisztségviselői”. A *v de !.e ki kísérel­hetett meg merényletet D­.ikovic el­len, Kovačević a sajtóértekezleten a következőket válaszolta: „Mindazok, akiknek érdeke, hogy az SZMM és ve­zetője eltűnjön a politikai színről”. A kérdésre, vajon az SZMM csatlakozik­­e a Szövetség a Változásokért tiltako­zásaihoz, Kovačević azt válaszolta, hogy erről a párt szervei döntenek majd. (További információk a 4. oldalon) Mától drágább a Magyar Szó A Magyar Szó szerkesztőségében zajló csaknem másfél hónapos sztrájk alatt az újság előállításához szükséges nyomdaipari anyagok (pa­pír, festék, lemez stb.) rendkívül megdrágultak, pontosabban, az anyag­árak naponta változnak a márka feketepiaci árától függően, így a szerb nyelvű napilapok egy részéhez hasonlóan a Magyar Szó szerkesztősége is arra kényszerül, hogy a lap újraindításánál emelje a lap eladási árát: a jövőben a Magyar Szó hétköznapi száma a korábbi 4 dinár helyett 5 di­nárba kerül, míg a csütörtöki és a vasárnapi Magyar Szó ára a korábbi 5 helyett 7 dinár lesz. Reméljük, hogy a drágulás ellenére olvasóink kitar­tanak mellettünk, és az újság megvásárlásával elősegítik a lap példány­számának mielőbbi visszaállítását és a Magyar Szó megmaradását. Orbán Viktor Aradon A magyar kormányfő a szabadságemlékmű új helyre szállításának alkalmából rendezett operaházi ünnepségen vett részt tegnap este Orbán Viktor magyar miniszterel­nök tegnap délután Aradra utazott, ahol a Magyar szabadság címet viselő szobor új helyre szállításának alkalmá­ból rendezett operaházi ünnepségen vett részt. Útját maga a kormányfő jelentette be a tegnapi kormányülést követő saj­tótájékoztatón, Budapesten. Elmond­ta, hogy a mai, október 6-ai aradi ün­nepségen a magyar kormányt Dávid Ibolya igazságügy- miniszter képviseli. A miniszterelnök szólt arról, hogy a magyar kormányok 1924 óta igye­keznek „kiszabadítani” Zala György szoboregyüttesét az aradi vár pincéjé­ből. Mostanra sikerült megállapodást elérni, és a napokban­­ a restaurálásra szoruló­­ szoboregyüttes átköltözött a minorita rendház udvarára. Mint mondta, az eredeti tervek sze­rint a román és a magyar kormányfő együtt vett volna részt annak az emlék­parknak az alapkőletételénél, amelyik­ben el szeretnék helyezni az alkotást. Arad városa azonban hétfőn úgy döntött, hogy nem járul hozzá az em­lékpark létrehozásához, ami a román miniszterelnök számára nehezen ke­zelhető helyzetet teremtett. - Ebben a helyzetben azt tartottam helyesnek, ha követjük a diplomácia szabályait, vagyis az alapkőletételnél és a koszorúzáson a magyar kormány a meghívó féllel azonos szinten képvisel­teti magát - mondta. - Ettől különböző esemény lesz az operaházban megtartartandó nagy ünnepség - jegyezte meg Orbán Vik­tor. Az aradi várból kihozott szabadság­emlékművet a jelenlegi felzaklatott közhangulat miatt egyelőre sajnos nem lehet köztérre állítani - jelentette ki tegnap Csergő Ervin atya, az aradi minorita rendház főnöke az MTI-nek. Az 1925-ben darabjaira bontott emlékművet alkotó szobrokat az 50-es évek végén zárták az aradi vár katonai raktárába. Innen a román kormány szeptember elején hozott határozata alapján azok az aradi minorita rend­házba kerültek, ahol hamarosan a nagyközönség is kulturált körülmé­nyek között láthatja az alkotásokat. Az aradi vértanúk emlékére A magyar nemzet szabadságharcának szent emlékű vértanúira emlékezik október 6-án, e gyásznapon. Ma van 150 éve annak, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után az aradi vár sáncaiban kivégezték a honvédhadsereg tizenhárom tábornokát: Knézich Károly, Nagy­ Sándor József, Damjanich János, Lahner György, Aulich Lajos, Pöltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsei Károly Kötél által, Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos és Schweidel József pedig kegyelemből(!) „golyó és lőpor” által esett a vérszomjas Haynau táborszernagy megtorlásának áldozatául. Áldott legyen az aradi vértanúk emléke.

Next