Magyar Szó, 2000. november (57. évfolyam, 259-282. szám)

2000-11-01 / 259. szám

HIRDESS» MilffiUtfióban ÚJVIDÉK Vojvode Mišića 1. tel/fax: 021/57-633 telefon: 021/57-505 Magyar A DEMOKRATIKUS KOZVELJMEN­Y_N­A­P­I­L­A­P­J­A LVII. évf., 259. (18 758.) szám a 36 ISO 9001 NOVOSADSKA B­ANKA epyti// a­ z S­/o/je/ e-j­a­i'/Zirgigra/'/ Újvidék, 2000. november 1., szerda Ára 8 dinár Kostunica kész tárgyalni Rugovával A jugoszláv elnök oslói sajtóértekezlete Jens Stoltenberg norvég kormányfővel folytatott megbeszélése után - Humanitárius gyorssegély a fűtési idényre és a Szerbiában levő menekülteknek - Meghívtam Jens Stoltenberg norvég kormányfőt, hogy december­ben, miután meglátogatja a KFOR keretében Kosovóban tartózkodó norvég egységeket, látogasson Belg­­rádba­­, jelentette ki tegnap Vojislav Koštunica jugoszláv elnök, aki teg­nap egynapos látogatáson tartózko­dott a Norvég Királyságban. A közös sajtóértekezleten Stoltenberg emlé­keztetett arra, hogy a jövő év márci­usában Norvégia veszi át a kosovói nemzetközi erők irányítását. A koso­vói helyzetről szólva Stoltenberg el­ítélte az etnikai tisztogatásokat és sík­­raszállt azért, hogy a szerbek is ve­gyenek részt a tartományi adminiszt­rációban, továbbá egy valódi multiet­nikai közösség létrehozásáért. Az újságírók kérdéseire válaszolva a jugoszláv elnök kifejtette, nem örül annak, hogy Kosovóban helyhatósági választásokat tartottak, ezek a választá­sok nem voltak regulárisak, és meg kellett volna várni, hogy a kosovói me­nekültek visszatérjenek otthonukba. Úgy értékelte azonban, hogy a válasz­tások pozitívuma, hogy reális képet adtak „a legmérvadóbb politikai erők­ről Kosovóban”. „Előnyben részesül­tek a mérsékeltebb politikai erők, azaz Ibrahim Rugová politikai pártja Ha­syim Thaqi politikai pártjával szem­ben", mondta Koštunica és hozzátette, hogy a „Rugovo köré tömörülő erők is követelik Kosovo függetlenségét”. „Ez ellentétben áll az ENSZ 1244. számú határozatával, és nagyon veszélyes len­ne nemcsak a JSZK területi integritá­sára, hanem egyes szomszédos álla­mokra és az egész térség stabilitására nézve is”, mondta a jugoszláv elnök. Hozzátette, kész a kosovói kérdés megoldásáról tárgyalni minden jelen­tős tényezővel, így Rugovával is, de Kosovo politikai státusára nem talál­hatnak megoldást a menekültek visszatérése előtt. A kérdésre, vajon az albán nép megérdemli-e Kostunica személyes bocsánatkérését, Kostunica azt vála­szolta, hogy egy egyoldalú és szóbeli bocsánatkérésnél fontosabb megálla­pítani az igazságot a Kosovóban elkö­vetett bűncselekményekről. „Mindkét fél követett el bűncselekményeket, mindkét részről vannak ártatlan áldo­zatok, és ezzel a kérdéssel nagyon óva­tosnak kell lenni”, mondta. Koštunica közölte, hogy Slobodan Milošević volt jugoszláv elnök pillanat­nyilag Belgrádban tartózkodik lakosz­tályában, ahol korábban is élt, de ismét kiemelte, hogy Milošević nem kiemelt fontosságú probléma a jelenlegi jugo­szláv hatalom számára. „Slobodan Mi­­lošević politikailag gyengébb, mint va­laha. Politikailag úgyszólván halott, mert nem élvez támogatást még saját pártjában sem, amely hatalmának esz­köze volt”, mondta Kostunica. (Folytatása a 16. oldalon) T­oNet/AP-telefotó) Koštunica és Stoltenberg dokumentumokat cserél megbeszélésük után Kereskedelmi kedvezmények és könnyítések Az Európai Bizottság hagyta jóvá a JSZK-nak és Macedóniának je, hogy ezeket az aszimmetrikus ke­reskedelmi kedvezményeket, amilye­neket szeptember 18-án már jóvá­hagytak Albániának, Bosznia-Herce­govinának, Horvátországnak, Kosovó­­nak és részben Crna Gorának, úgy hagyták jóvá, hogy a Nyugat-Balkán államait elkötelezték, „hogy beindítják a valós gazdasági reformokat és a re­gionális együttműködést mindazokkal az államokkal, amelyek bekapcsolód­nak az Európai Unióval való stabilizá­ciós együttműködés folyamatába”. Az Európai Unió korábban Szerbi­ának és a JSZK-nak nem hagyott jóvá ilyen széles körű szabad behozatali re­zsimet, mert úgy vélte, hogy a Slobo­dan Milosevic vezette volt belgrádi ha­talomnak a politikája és a lépései nem demokratikusak és károsak a nemzet­közi viszonyokra nézve. Az intézkedések megindoklásában hangsúlyozzák, hogy a különleges ke­reskedelmi kedvezmények jóváhagyá­sakor Szerbiának és most teljes mér­tékben Crna Gorának is, az Európai Bizottság szem előtt tartotta a JSZK- ban nemrég lezajlott eseményeket. A balkáni területnek nyújtott különlege­sen nagy kereskedelmi kedvezménye­ket - amilyeneket az Európai Unió mindeddig nem adott egyetlen térség­nek sem, és amelyek nagyrészt kiter­jednek az EU-ban nagymértékben vé­dett „érzékeny” mezőgazdasági termé­kekre is - azért hagyták jóvá egyebek között, mert szem előtt tartották, hogy a nyugat-balkáni országoknak az EU piacára irányuló kivitele alig éri el az európai tizenötök összbehozatalának a 0,6 százalékát. (Beta) Az Európai Bizottság tegnap a JSZK-nak és Macedóniának a nem kölcsönösség elve alapján kedvezmé­nyes kereskedelmi könnyítéseket ha­gyott jóvá a gyáripari és mezőgazdasá­gi termékek mintegy 95 százalékának szabad kivitelére az Európai Unió pi­acára. Az Európai Bizottság hozzáfűz- Négy milliárd euróba kerül a jugoszláv újjáépítés Az Európai Beruházási Bank becslése A következő két-három évben 4 milliárd euróba kerül Jugo­szlávia újjáépítése az Európai Beruházási Bank (EIB) becslése szerint Az első szakaszban a fő inf­rastruktúra-hálózatot kell rend­be hozni, így az utakat és hidakat - mondta a bank alelnöke, Ewald Nowotny a Deutschland Radio­­ban. Emellett a magángazdaságot is induló hitellel kell támogatni. Ehhez az Európai Uniónak meg kell nyitnia piacait a régió ter­mékei előtt, úgyhogy a külföldi befektetőknek érdemes legyen ott jelen lenni. Csupán állami pénzeszközökkel biztos nem le­hetséges tartós fellendülés - mondta Nowotny. ÁRAMELLÁTÁSI ÖSSZEFOGLALÓ A hiányos nagyjavítás az oka mindennek? Tegnap Vajdaságban 21,6 millió kilowattóra fogyott, és ez jóval több az évszakhoz mért átlagos fogyasztásnál­­ Már nincs szabály, sem jóslat arra, hogy mikor esik ki a termelésből valamelyik áramfejlesztő Tegnapelőtt, hétfőn a Szerbiai Vil­lanygazdaság 94,6 millió kilowattóra áramot adott a fogyasztóknak, vala­mennyivel kevesebbet, mint vasárnap. Az áramtermelő kapacitások továbbra sem tudnak elegendő energiát előállí­tani. Tegnap reggel a Morava erőmű is kiesett a rendszerből. Ez a száz me­gawatt teljesítményű áramfejlesztő volt eddig a legbiztosabb, üzembe he­lyezése óta alig volt műszaki hibája. A Kostolac B egyik agregátja is leállt, de valószínűleg csak pár órás lesz a kiesés. A másik áramfejlesztőt már napok óta javítják. Kedden Vajdaságban mégsem ve­zették be a háromórás csoportonkén­ti kikapcsolásokat, hanem egyszerre csak egy csoportot kapcsoltak ki négy órára reggel 8-tól este 8-ig, utána pe­dig az éjszakai beosztás szerint hat órára. Nagyobb problémák az áram­elosztásban már nincsenek, úgy lát­szik, a polgárok kezdik megszokni az áramhiányt. Két héttel ezelőtt az ille­tékesek még attól tartottak, hogy a tiltakozó polgárok tönkreteszik az Elektrovojvodina irodaépületeit, ám az ilyen agresszivitásnak nyoma sincs. Igaz, hogy továbbra is adódt prob­lémák egy-egy körzet kikapcsolása­kor, továbbra is akadályozzák a vil­lanyszerelők és a trafókezelők munká­ját, de ez most már csak szórványos jelenség. Sokkal nagyobb gond az, hogy az áram visszakapcsolása sokáig tart, ugyanis a a polgárok nem tartják magukat a már annyiszor könyörögve kimondott utasításhoz, hogy fokozato­san, egyenként kell, mintegy fél óra alatt bekapcsolni a nagyobb háztartási gépeket. Nem értik meg, hogy ezzel a saját javukat szolgálják. Ha egyszerre bekapcsolnak mindent, a körzet visz­­szakapcsolása akár másfél órát is kés­het. (Folytatása a 16. oldalon) Ma Podgoricában ülésezik a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács Vojislav Koštunica elnök má­ra tűzte ki a Legfelsőbb Honvé­delmi Tanács ülését Podgoricá­ban - közölte az elnök katonai kabinetje. Az erről szóló közle­mény nem tér ki az ülés kezde­tének időpo­tjára. (Beta) ELNÖKVÁLASZTÁS ÉS AZ AMERIKAI MAGYAROK Gore válaszolt Felszólítás a jelöltekhez a „Duna menti konföderáció” ügyében (Tudósítónktól) Washington, október 31. Egyelőre csak Al Gore alelnök, demokrata párti elnökjelölt vála­szolt - legalábbis a sajtó értesülései szerint - az amerikai magyarok vá­lasztások előtti felhívására. No nem rögtön a „Duna menti konföderá­ció” megtámogatásával, hanem csak az 56-os forradalom évfordulójáról való megemlékezéssel. De miről is van szó? Az amerikai elnökjelöltek meglehe­tősen absztrakt beszédmodora azért is szükségszerű, mert a két nagy párt nem egyetlen érdektömbnek a kifeje­ződése, hanem - különösen a demok­raták - számos kisebb érdekcsoport minimális közös platformja. Ezek kö­zött a csoportok között húzódnak meg a nem hagyományos amerikai kisebb­ségek, a bevándorlók (elsősorban az európai bevándorlók­ tömegei vagy szervezetei is. Az amerikai magyarok közismerten több bevándorlási hullám során kerül­tek az Egyesült Államokba, és a múlt század végének, illetve a XX. század első felének hullámaiból kikerülők le­származottai ma már alig beszélnek magyarul. A második világháború után érkezettek tartják fenn leginkább a kulturális kötődést, de különösen a politikai aktivizmust - közöttük is első­sorban az ötvenhatosok. Az amerikai magyarok politikai szervezetei több­nyire a vezetőség érdeklődését és ér­dekeit képviselő piramisszerű képződ­mények. A csúcsokon azonban valódi aktivisták ülnek, akik sokszor nemcsak etnikai bevándorlók körében, hanem a két nagy amerikai párt egyikében is jelentős tevékenységet folytattak az el­múlt évtizedekben, ezért kiváló politi­kai összeköttetéseik vannak. (Folytatása a 3. oldalon) Vénasszonyok nyara (FAZEKAS Zsolt felvétele) Az évszakhoz képest rendkívül enyhe az időjárás ezekben a napokban. Hál’ istennek, hogy legalább „föntről” főtenek. Mert hát az orosz földgáz nehezen akar megérkezni, villanyáram pedig világításra sincs, nemhogy fűtésre. Tegnap országszerte húsz fok feletti hőmérsékletet mértek Felhős, de meleg idő Időjárás-jelentésünk a 16. oldalon

Next