Magyar Szó, 2003. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-03 / 1. szám

n I­x j£$S­­J HIRDESSEN LAPUNKBAN ! Újvidék, Vojvoda Misie u. 1. tel./fax: 021/57-633 telefon: 021/57-505 Újvidék, 2003. január 3., péntek JOVOLADSKA BANKA ELEKTRONIKUS BANKÜGYLETEK FIZETÉSFORGALMA Lépésben a korral és a világgal KÖZÉLETI NAPILAP LX. évf., 1. (19 416.) szám I Ára 20 Din 293 299 Ennyi a magyarok lélekszáma Szerbiában - Elöregszik a köztársaság lakossága A 2002. április 1-je és 15-e között lebo­nyolított népszámlálás végső, hivatalos adatai szerint Szerbiában 7 498 001 em­ber él, valamivel kevesebb, mint a legu­tóbbi, 1991. évi népszámláláskor, amikor 7 581 437 „élőt” jegyzett a Köztársasági Statisztikai Intézet. „A helyzet az, hogy Szerbia lakossága most már hivatalosan is a világ legelöre­­gedettebb nemzetei közé tartozik” - je­lentette ki a 2002. év utolsó előtti napján megtartott sajtókonferencián Zoran Jan­asé, a Szerbiai Statisztikai Intézet igazga­tója, majd hozzátette, hogy az átlagélet­kor 40 év, és hogy az összlakosságnak mindössze a 19,7 százaléka kiskorú. Az etnikai összetételről szólva Jancic kiemelte, hogy rendkívül megnövekedett a „semleges”-ek száma, akik most 11-szer annyian vannak, mint 1991-ben voltak. 150 000-rel növekedett azoknak a száma, akik szerb nemzetiségűnek vallják magu­kat, a legjelentősebb csökkenés pedig a „jugoszláv”-ok körében tapasztalható, 232 000-rel vannak kevesebben, mint 1991-ben. A szerb 144 községben számít többségi nemzetnek. A magyarok nyolc, a bosnyákok három, a bolgárok, szlová­kok és albánok pedig 2-2 község terüle­tén vannak túlnyomó többségben. Bennünket természetesen a magyar­sággal kapcsolatos adat(ok) érdekelnek a leginkább. Nos, a pillanatnyi hivatalos adatok szerint Szerbia összlakosságának a 3,91 százaléka magyar, azaz összesen 293 299-an vagyunk, ebből Közép-Szer­­bia területén 3092-en, Vajdaságban pe­dig 290 207-en élünk. Tartományunk­ban, ahol a lakosság összlétszáma 2 031 992, 65 százalék a szerb nemzetiségű, 14,28% a magyar, 2,79% a szlovák, 2,78% a horvát, 2,71% nem nyilatkozott, 2,45% jugoszláv, 1,75% montenegrói, 1,50% ro­mán, 1,43% roma, 0,97% bunyevác, 0,77% ruszin. ■ csnf Fogyatkozunk S Ó­rákat bajlódtam a Köztársasági Statisztikai Intézet honlapjával, mire kibo­garásztam az adatok halmazából azokat, amelyekre kíváncsi voltam. Meg­tudtam például, hogy Szerbiának 1991-ben 7 548 978 lakosa volt, 2002- ben viszont 7 479 437. Vagyis a lakosság száma 69 541 fővel csökkent. Vajdaságban ezzel szemben növekedés tapasztalható: 1991-ben 1 966 367 lakosa volt a tarto­mánynak, a 2002. évi népszámlálási adatok pedig 2 024 487 főt tartanak számon. Nőtt volna a népszaporulat? Tudjuk, hogy nem. Meg azt is, mitől és kikkel lettünk többen. Mármint mi, vajdaságiak. Azt ugyanis, hogy mi, magyarok mennyivel lettünk többen vagy kevesebben, többórás kutatás során sem fedeztem fel a honlapon, pedig részletes a lakosság nemzeti és etnikai összetételének az összegezése, olyannyira, hogy ember legyen a talpán, aki gyorsan eligazodik a számok útvesztőjében. Annyi bizonyos, hogy lélek­számúnk a 2002. évi népszámlálás adatai szerint Szerbiában 293 299. Nem szeretem a számok labirintusát, de talán önöket is érdekli, amire rábuk­kantam. Például az, hogy az északbácskai körzetben 87 181 magyar él, legtöbbjük Szabadkán, szám szerint 57 092. Észak-Bánátban (beleértve természetesen az ide­erőszakolt Tisza menti községeket) 78 551. Adán 14 558, Kanizsán 23 802, Zentán 20 587. Dél-Bácskában Becse vezet 20 018 fővel. Újvidéken 15 687, Temerinben 8341 magyar él. Jó lenne azt is pontosan tudni, mennyit fogyatkoztunk az elmúlt évtizedben, erre azonban nem találtam összehasonlító adatot. 1991-ben állítólag 340 000 kö­rül lehettünk. Ötven-hatvanezer ember hiányzik közülünk. Ötvenezer ember ége­tő hiánya mételyezi meg sorsunkat, ha nem kongatjuk meg azonnal a vészharan­got, és sopánkodás helyett nem dolgozzuk ki a nemzetmentő stratégiát. Mielőtt bárki azzal tromfolna le, hogy mindez pénzkérdés, eleve megcáfolom. Csak nagyobb törődés, felelősségteljesebb odafigyelés, hatékonyabb szervezés, több jóindulat, kevesebb önzés, több munka és kevesebb meddő politizálás, fotel­harcok és harács helyett nagyobb közéleti áldozatvállalás kellene ahhoz, hogy min­den vajdasági magyar család megkapja az őt megillető családtámogatásokat, hogy az iskolahálózat be tudja fogadni a tehetségeseket, s a fiatalok lehetőséget kapja­nak a munkahely- és az otthonteremtésre. Ki kell építeni a vajdasági magyar szo­ciális védőhálót, külön gondot kell fordítani a vállalkozásfejlesztésre. Nem ördön­gösség. Csak fontos. És sürgős. 5­6 5 a MISKOLCI Magdolna Vásárláskor kötelező a számla! Miután az új esztendő első napjától a fizetésforgalom az ügyviteli bankokon keresztül bonyolódik, az üzletekben az eladó kötelessége, hogy vásárláskor a ve­vőnek számlát állítsanak ki. Ugyanígy a vásárló kötelessége, hogy a számlát átve­gye. Amennyiben nem így történik, ela­dóra és vásárlóra egyaránt magas bünte­tés vár. Slobodan Milosavljevic szerbiai ke­reskedelmi miniszter a Szerbiai RTV- nek nyilatkozva kijelentette: „Ily módon igen könnyen nyomon követhető, hogy ki mit adott el.” „Amennyiben valami nem stimmel, nem történhet meg, hogy ne találják meg a felelős személyt” - mondta a miniszter. A B92 Rádió hozzáfűzi, ahhoz, hogy számlát tudjanak kiadni, az üzleteknek pénztárgépeket kell vásárolniuk, ame­lyek ára néhány száz és néhány ezer euró között mozog. Folytatása a 4. oldalon Delic egymilliárd dollárra számít Bozidar Delic szerbiai pénzügymi­niszter bejelentette, hogy az idén „jelen­tős és nagyobb beruházásokra” számí­tunk, feltehetőleg megközelítőleg egy­milliárd dollárra. „Tavalyelőtt a külföl­diek 162 millió dollárt ruháztak be, 2002-ben 400-500 millió dollárt, míg az idén csaknem egymilliárd dollár vagy euró külföldi beruházásra számítunk” - nyilatkozta Delic a piroti Sloboda heti­lap ünnepi számában. Azzal kapcsolatban, hogy január 1-jé­­től az adókulcsot 20-ról 14 százalékra csökkentették, elmondta, hogy a boszni­ai Szerb Köztársaságot nem számítva, ez a legkisebb adókulcs Európában. „A vál­lalatok nyereségi adójának, valamint a vállalkozók és a kisiparosok adójának csökkentésével azt akartuk, hogy ide­­vonzzuk a külföldi tőkét, és befektessük a hazait. Ezek az intézkedések arra kész­tettek néhány nagy vállalatot, hogy ko­molyan fontolóra vegyék a szerbiai be­ruházások lehetőségét... Szerbiának új esélye van, mert Magyarország, Csehor­szág, Lengyelország és Szlovénia 2004- ben lép be az Európai Unióba. Ezek azok a közép- és kelet-európai országok, amelyek a ‘90-es években a legnagyobb mértékben lekötötték a külföldi tőkét” - mondta a miniszter. Folytatása a 4. oldalon Drágul a gáz, vagy nem drágul? A NIS számára jóváhagyják a gázáremelést, de a polgároknak ezt „nem kellene megérezniük” Kori Udovicki, szerbiai energiaügyi miniszter úgy nyilatkozott a Bétának, hogy a kőolajrendeletet nem fogják mó­dosítani mindaddig, amíg a világpiacon nem stabilizálódik a nyers kőolaj ára, és bejelentette az energiaszektor radikális re­formját. ,A rendeletet nem fogjuk módo­sítani mindaddig, amíg a kőolaj ára a vi­lágpiacon magas, mert jelenleg nincs olyan mechanizmus, amellyel amortizál­hatnánk az áraknak a polgárok életszínvo­nalára gyakorolt hatását” - mondta Udo­vicki, aki arról tájékoztatott, hogy a kőolaj ára meghaladta a barellenkénti 30 dollárt, és hogy az Irak elleni esetleges katonai in­tervenció után tovább növekedne. Beje­lentette továbbá, hogy a rendelet legfon­tosabb módosítása az lesz, hogy egy mate­matikai képlet alapján Szerbiában a kőo­lajszármazékok árát a kőolaj világpiaci árá­nak változásaihoz igazítják. „Ez azt jelenti, hogy Szerbiában a kőolajszármazékok ára csökkenni fog, ha a világpiacon is csökken a kőolaj ára. A kőolajipari vállalatok nyere­sége ilyen időszakokban nem fog mérték­telenül növekedni, hanem részben átá­­ramlik az államkasszába" - mondta Udo­vicki. Közlése szerint a hazai olajfinomítók védelme érdekében a kormány még né­hány évig nem fogja liberalizálni a kőolaj­­származékok behozatalát, kivéve a piaci rendellenességek esetén. Udovicki elmondta továbbá, hogy a nyers kőolaj árának tavaly az utóbbi ne­gyedévben történt emelkedése következ­tében a NIS számára január 1-jétől csak­nem 10 százalékkal megdrágult az orosz gáz, következésképpen növekedni fog a gáz ára, de ezt a növekedést a polgárok­nak „nem kellene megérezniük". Az energiaügyi minisztérium idei leg­fontosabb feladata az lesz, hogy radikáli­san megreformálja az energiaszektort, és megváltoztassa a Szerbiai Villanygazdaság és a NIS szerkezetét. „Azon fogunk dol­gozni, hogy megváltoztassuk az energiafo­gyasztás struktúráját, és sikeresebben hasz­nosítsuk” - mondta a miniszter asszony. ■ ........B1­­ ___FoNet/AP__ Boldogan ünneplő emberek milliói özönlötték el szilveszter éjszakáján a városok utcáit, tereit világszerte, s szűkebb pátriánkban is. Fenti képünk Párizsban, az alsó Zentán készült az új év első pillanataiban. Bővebben az 5., valamint a 8-9. oldalon Egyelőre maradnak a schengeni határok? Ernst Strasser osztrák belügyminiszter lapnyilatkozata A schengeni határok csak az évtized vége felé fognak megváltozni - legalábbis így vélekedik Ernst Strasser osztrák belügyminiszter. A bécsi Der Standard című napilapnak adott interjúban­­ a Beta bécsi jelentése szerint - Strasser kifejtette véleményét, amely szerint az EU „igazi” külső határai csak az évtized végére alakulnak ki. Ezért Ausztriának az elkövetkező években is gondos­kodnia kell saját határainak biztonságáról. Annak ellenére, hogy a szomszédok: Szlo­vénia, Magyarország, Szlovákia és Csehország belép az Európai Unióba, hatályban ma­radnak a schengeni határok. Strasser miniszter véleménye szerint csupán Szlovénia fe­lel meg az EU biztonsági normáinak, ezért korábban alkalmazkodhatna az úgyneve­zett schengeni térséghez. Az osztrák belügyminisztériumnak jelenleg 3000 főnyi úgynevezett határ menti csendőrsége ügyel a határok biztonságára. „Nyolctól tíz év múlva szűnik meg a schengeni határ” - hangsúlyozta Ernst Strasser. Ingatag politikai helyzet Erhard Busek értékelése a jugoszláviai állapotokról Belgrádban igencsak ingatag a politikai és a gazdasági helyzet - vélekedik Erhard Busek, a Délkelet-európai Stabilitási Paktum koordinátora. „A politikai megoldások hiánya veszélyezteti az egyébként élénk gazdasági fejlő­dést, valamint a Crna Gora-i, illetve kosovói problémakör rendezését” - nyilatkozta Busek a Beta híre szerint a bécsi Die Pressének. „A politikai és a gazdasági helyzet Belgrádban ingatag­­ elnökválasztások, alkot­mányos kérdések, hágai törvényszék, Macedónia stabilabb lett, de a kérdés még nincs véglegesen megoldva. Kosovóban nyitott a jövő kérdése, Bosznia-Hercegoviná­nak pedig továbbra sincs szövetségi kormánya. Katonai szempontból minden felso­rolt országban stabil a helyzet, de ez nemcsak a NATO bővítése miatt van így” - vé­lekedett Busek. Arról szólva, hogy 12 hónappal ezelőtti kinevezése óta mit ért el, elmondta, hogy az adományozó országok konferenciáján 46 projektum kapott zöld fényt, ebből 23 már a megvalósítás fázisában van. Ezek között felsorolta a magyar határtól Belgrád irányába vezető autóutat, repülőtereket (Szófiában), boszniai és horvátországi vil­lanyhálózatot és a vasúti közlekedés infrastruktúrájának javítását. Folytatása a 2. oldalon

Next