Magyar Szó, 2003. április (60. évfolyam, 77-102. szám)
2003-04-01 / 77. szám
Az első lépés az EU-tagság felé Szerbia-Montenegró parlamentje tegnap ratifikálta az Európa Tanács statútumát A páneurópai szervezet április 3-án veszi fel tagjai közé az új államközösséget Szerbia-Montenegró parlamentje tegnap ratifikálta az Európa Tanács statútumát, amivel formálisan is megnyílt az út afelé, hogy az országot felvegyék a legrégebbi európai szervezet teljes jogú tagságába. A statútum ratifikálásáról szóló törvényt a parlamentben 74 szerbiai és 29 montenegrói képviselő támogatta, és 6 szerbiai képviselő ellenezte. Az ET tagságába való felvétel ünnepélyes lebonyolítását április 3-ára jelentették be, amikor Szerbia-Montenegró zászlaját hivatalosan is felvonják az ET strasbourgi székhelye előtt. Az ET miniszteri bizottsága március 26-án egyhangúlag úgy döntött, hogy meghívja Szerbia-Montenegrót az ET tagjai közé. Az erre irányuló eljárást még 2000 novemberében beindították, amikor a szövetségi külügyminiszter hivatalos levélben kérte az ország felvételét a szervezetbe. „Ez az első lépés afelé, hogy a következő években országunk belépjen az Európai Unióba. Hosszú út áll előttünk, de ezt az utat nem tehetjük meg, ha nem tesszük meg ezt az első lépést, a belépést a legrégebbi európai szervezetbe”, jelentette ki Goran Svilanovic szövetségi külügyminiszter a képviselők előtt az ET statútumának ratifikálásáról szóló törvénnyel kapcsolatos vita során. Véleménye szerint az ET-be való belépés elsősorban azért jelentős, hogy Szerbia-Montenegró polgárai megvédhessék jogaikat Strasbourgban, az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt. „Pénteken Strasbourgban aláírom az emberi jogokról és szabadságról szóló európai konvenciót, amelyet Hírösszefoglaló Szerbia-Montenegró parlamentjének kell hitelesítenie. Ezzel minden polgárunk számára lehetővé válik, hogy megvédje jogait az európai bíróság előtt, amikor úgy értékeli, hogy ezek a jogok veszélyben forognak, és előzőleg már kimerített minden lehetőséget a hazai bíróságok előtt” - mondta Svilanovic. Hozzátette, az első lépések egyike az lesz, hogy Szerbia-Montenegró három bírót jelöl, akik közül egyet beválasztanak az Európai Bíróságba. Szerbia-Montenegrót várhatóan április 3-án veszik fel hivatalosan az ET teljes jogú tagságába. Ezzel a szervezet 45. tagállamává válik. Az ET a legrégebbi európai szervezet, 1949. május 5-én alakították Londonban. A parlament ülés Ulavio Milanovic úgy nyilatkozott az újságíróknak, hogy most a parlamentnek héttagú küldöttséget kell választania, amely képviseli az államközösséget az ET Parlamenti Közgyűlésében. Az államközösségnek eddig megfigyelői státusa volt, április 3-ától azonban részt vehet a vitában is, és szavazhat az ET közgyűlésének határozataira. Folytatása a 2. oldalon Bela Dragoljub Micunovic házelnök: történelmi lépés Az amerikai hadsereg több ezer fős erősítést küld a Bagdadtól délre, az utánpótlási vonalak szempontjából stratégiai helyen fekvő Násziríja biztosítására. A brit védelmi miniszter alsóházi nyilatkozata szerint a szövetségesek 50 kilométerre járnak Bagdadtól, és eddig 8 ezer hadifoglyot ejtettek. A BBC híre szerint különleges amerikai egységek és tengerészgyalogosok indultak Násziríja térségébe, ahol a szövetségesek eddig makacs iraki ellenállásba ütköztek. A londoni rádió helyszínen lévő tudósítója 5000 fősre tette a kiküldött amerikai erősítést; a stratégiai város alatt jelenleg 7000 amerikai tengerészgyalogos harcol. A többszöri hétvégi cáfolatok ellenére a tegnapi The Times ugyanakkor megismétli azt az értesülést, miszerint Bagdad ostromát a szövetségesek több héttel elhalasztották, mert be akarják várni a 120 ezer fős amerikai erősítést. A vezető londoni napilap szerint a Bagdad alatt álló alakulatoknak megmondták, hogy legalább két hétig nem várható az előrenyomulás az iraki főváros felé, sőt az egyik tiszt 45 napos várakozást jósolt embereinek. A The Times szerint Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter és Tommy Franks tábornok, a háború katonai irányítója egyaránt kizárta ugyan a szüneteket, de ezt csak az általános hadműveletek egészére értették, nem a Bagdad elleni rohamra. Peter Arnett veterán amerikai haditudósító, aki interjút adott az iraki televíziónak, szintén kijelentette: az Irak elleni, amerikaiak irányította háború első terve kudarcot vallott. Arnett az interjúban - amelyből több amerikai kábeltelevízió közölt részleteket - azt mondta: az amerikai haditervezők rosszul ítélték meg az iraki erők eltökéltségét. Az NBC amerikai televízió elbocsátotta tegnap Arnettet, amiért interjút adott az iraki állami televíziónak. A brit védelmi miniszter tegnap délután a londoni alsóházban azonban kijelentette: a brit kormány mindig is nehéz, erőt próbáló és veszélyes háborúra számított Irakban, és „a problémák jelentős részét azok a kommentátorok okozzák, akik igen rövid, ellenállás nélküli háborút jósolgattak”. Folytatása a 2. oldalon MÁSODIK ÖBÖLHÁBORÚ A szövetségesek elhalasztották Bagdad ostromát? Eddig nyolcezer iraki foglyot ejtettek az inváziós erők - A britek bekerítették Bászrát Hírösszefoglaló Beta/AP Háborúellenes tüntetés az egyesült államokbeli Philadelphiában NOVOSADSKA BANKA ELEKTRONIKUS BANKÜGYLETEK FIZETÉSFORGALMA Lépésben a korral és a világgal HIRDESSEN LAPUNKBAN ■ / Újvidék, Vojvoda Misic u. 1. tel./fax: 021/457-633 telefon: 021/457-505 Újvidék, 2003. április 1., kedd KÖZÉLETI NAPILAP LX. évf., 77. (19 492.) szám ■ Ára 15 Din OROSZORSZÁG Nincsenek adatok Mira Markovicról Az oroszországi külügyminisztériumnak nincsenek információi arról, hogy Mirjana Markovici, az egykori államfő felesége Moszkvában tartózkodna - ezt nyilatkozta a Bétának Jevgenyij Voronyin, a minisztérium szóvivőhelyettese. Közlése szerint a minisztériumnak csak a jelenlegi diplomatákról és külföldi újságírókról vannak információi. Mirjana Markovici magánszemély, akárcsak Borislav Milosevic egykori nagykövet, Slobodan Milosevic fivére, aki jelenleg nem diplomata, ezért nincsenek róla információik. Mint mondta, ha Belgrád követelni fogja Mirjana Markovich kiadatását, ezzel minden bizonnyal az orosz belügyminisztérium vagy az államügyészség fog foglalkozni. Ugyanakkor a moszkvai állami egyetem cáfolta, hogy Mirjana Markovici bármikor is ennek az egyetemnek a tanára lett volna, vagy előadásokat tartott volna. „Az egyetem kartotékjában nincsenek adatok róla, tehát nem tanár nálunk. Ha rendkívüli munkatárs lenne, ezt tudnánk” - erről tájékoztatta az egyetem az Interfax ügynökséget. „Az egyetem és a szociológiai kar semmit sem tud Mira Markovici előadói munkájáról. Öt évvel ezelőtt valóban volt itt, de csak mint vendég, nem mint előadó” - mondta az említett hírforrás. A moszkvai állami egyetem nemzetközi együttműködési igazgatósága szintén nem tud semmit az egykori jugoszláv államfő felesége és az egyetem közötti tudományos együttműködésről. „Semmit sem hallottam erről, fogalmam sincs, miről van szó” - nyilatkozta az igazgatóság egyik munkatársa. Marija Milosevic, Mirjana Markovici lánya a podgoricai Publikának adott interjújában nemrégen azt közölte, hogy anyja a moszkvai Lomonoszov Egyetemen tanár, de azt nem tudja, hogy pillanatnyilag vannak-e előadásai. Legija kapcsolatot keresett Hágával? Milorad Lukovic Legija közvetítői révén érdeklődött, a hágai törvényszék engedélyezné-e neki, hogy megváltoztassa identitását, és lakóhelyét, cserébe információkkal szolgálna Radovan Karadzicról, a boszniai szerbek egykori vezetőjéről és Ratko Mladic tábornokról - erről tájékoztattak a Beta diplomáciai hírforrásai. Annak lehetőségét, hogy Lukovicnak szoros kapcsolatai vannak Karadzictyal és Mladictyal, és hogy megállapodást kötne a törvényszékkel, korábban nem említették. Florance Hartmann, a hágai törvényszék szóvivője a Beta kérdésére, megerősítené-e, hogy Lukovic megkísérelt kapcsolatba lépni a törvényszékkel, így válaszolt: „Ezt nem kommentálhatom. Ez túlságosan kényes téma”. Folytatása a 16. oldalon Csütörtökön két új alkalmi bélyeg kerül forgalomba abból az alkalomból, hogy Szerbia-Montenegrót április 3-án felveszik az Európa Tanácsba. A Európa térképét ábrázoló bélyegek 16 és 28,70 dináros névértékben, 35-35 ezres példányszámban jelennek meg. Az államközösség első bélyegei a Jugomarka Beograd kiadó megrendelésére a Magyar Szó Lapkiadó Közvállalat nyomdájában, a Fórumban készültek. ■ kz Kovács Szilárd Mit szól hozzá? Internetes körkérdésünk eredményei A napok múlásával egyre nyilvánvalóbb, hogy a szövetséges csapatok nem képesek a tervezett időn belül elfoglalni Irakot. Múlt heti internetes körkérdésünkben arra kerestük a választ, olvasóink szerint meddig fog tartani az iraki háború. Az 518 válaszadó közül 161-en vélekednek úgy, hogy csupán hetek kérdése, mikor győzik le a szövetséges csapatok az arab országot. 237 olvasónk, a válaszadók 46 százaléka szerint a háború több hónapig is eltarthat, 120 olvasónk véleménye szerint pedig a hadműveletek akár egy évig is elhúzódhatnak. Ön szerint meddig fog tartani az iraki háború? - ----------1 hetek alatt befejeződik: 161 (31%) több hónapig fog tartani: 237 (46%) elhúzódhat akár egy évig is: 120 (23%) Szavazat: 518