Magyar Szó, 2004. május (61. évfolyam, 101-125. szám)
2004-05-01 / 101. szám
OMEGA - az ízek harmóniája Telefon: 024/873-153 E-mail: omega.eximp@sksyu.net Újvidék, 2004. május 1., 2., 3., szombat-hétfő KÖZÉLETI NAPILAP ELEKTRONIKUS BANKÜGYLETEK: A POLGÁROK RÉSZÉRE I — .......I LXI. évf., 101. (19 824.) szám ■ Ára 30 Din Történelmi siker: Magyarország az EU-ban írta Kovács László Május 1-jével beteljesült a magyar népnek, történelmünk legjobbjainak az a több évszázados törekvése, a rendszerváltó Magyarországnak az a nemzeti konszenzust élvező több, mint évtizedes küzdelme, hogy elfoglalja helyét a fejlett európai országok közösségében. A Magyar Köztársaság külügyminisztereként szeretném leszögezni, hogy miközben őszinte öröm és büszkeség tölt el, hogy a csatlakozási szerződés aláírására és a csatlakozási aktusra a szocialista-liberális Medgyessy-kormány alatt kerül sor, ezúttal is hangsúlyozni kívánom, hogy ehhez a nagyszerű nemzeti teljesítményhez mindegyik 1990 után megválasztott demokratikus kormány, illetve szinte kivétel nélkül minden parlamenti erő hozzájárult. Természetesen a csatlakozás elképzelhetetlen lett volna a magyar társadalom, az állampolgárok túlnyomó többségének állhatatos támogatása és erőfeszítései nélkül. Itt, ennél a momentumnál kell megelégedéssel nyugtáznom azt is, hogy a magyar kormányok, a parlamenti pártok a csatlakozási folyamat során végig maguk mögött tudhatták, érezhették a határon túli magyar közösségek egyöntetű, fenntartás nélküli támogatását és egyetértését is. Nem túlzás tehát kijelenteni, hogy ezáltal a magyar EU-csatlakozás a nemzet egészének érdekében kifejtett össznemzeti teljesítmény gyümölcse. Most, hogy az ország és nemzetünk nagyobbik része - velünk együtt a felvidéki és muravidéki magyarok is - részese lesz az Európai Uniónak, kivételesen fontos ismételten hangsúlyoznunk, hogy nem feledkezhetünk meg a nemzet azon közösségeiről, amelyek - reményeink szerint csak egyelőre - nem jöhetnek velünk együtt. Azon kell munkálkodnunk kormányon és ellenzékben valamennyiünknek az anyaországban, hogy az európai integráció lehetősége minél hamarabb realitássá váljon azon szomszédos országok és népek számára is, amelyek még csak most folytatják a csatlakozási tárgyalásokat, illetve amelyek még azokat meg sem kezdték. Csak így biztosítható nemzetünk békés, határmódosítás nélküli újbóli egyesítése. Örvendetes, hogy Románia esetében az EU csatlakozási céldátumot is megjelölt már, továbbá, hogy éppen az elmúlt napokban minősítette alkalmasnak a csatlakozási tárgyalásokra Horvátországot, ami feljogosít bennünket a reményre, hogy esetében a csatlakozás belátható közelségbe került. Ami Szerbia és Montenegrót illeti, a magyar kormány nagyra értékeli az Államszövetség kormányának, nem utolsósorban a két tagköztársaság kormányainak egybecsengő szilárd elkötelezettségét az ország EU-integrációja mellett. Saját tapasztalatból tudjuk, hogy ez a legnehezebb és legfontosabb döntés ebben a folyamatban, azaz az integráció melletti egyértelmű állásfoglalás maga, és örülünk, hogy Szerbia és Montenegró túl van ezen a döntésen. Nem árulok el titkot, hogy nehéz és meglehet, hosszú lesz az út a csatlakozásig, és hogy minden országnak és társadalomnak, amely elkötelezte magát, számos területen igen komoly erőfeszítéseket kell tennie a csatlakozás érdekében. De az a fontos, hogy az integráció akarása ma eldöntött tény Szerbiában. Szeretném a Magyar Szó olvasói számára egyértelművé tenni, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Szerbia és Montenegró államszövetsége, illetve a többségi szerb nép minél hamarabb teljesíteni tudja a nem könnyű feltételeket, és elfoglalhassa az őt megillető helyet az európai országok nagy családjában. Ennek érdekében készek vagyunk minden segítséget megadni, tapasztalatainkat megosztani. Erről biztosítottam Kostunica szerb kormányfőt legutóbbi érintkezésünk során is. Az előbbitől nem elválasztható módon abban is messzemenően érdekeltek vagyunk, hogy Szerbia tovább haladjon a demokratizálódás, a gazdasági átalakulás megkezdett útján, hogy az ország minden lakosa, beleértve a kisebbségeket, biztonságban érezze magát hazájában. Erre már csak azért is rá kell mutatni, mert a közelmúlt sajnálatos kisebbségellenes eseményei nem ebbe az irányba mutattak. Megnyugvásomra szolgált, hogy a szerb miniszterelnökkel sorra került beszélgetéseim során Kostunica úr arról biztosított, hogy gátat kívánnak szabni a kisebbségellenes, köztük magyarellenes cselekményeknek. A Magyar Köztársaság kormánya mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy a délvidéki magyar közösség és az anyaország közötti kapcsolatok a csatlakozás miatt ne szenvedjenek csorbát, hanem ha lehet, erősödjenek. Ennek érdekében szorgalmaztuk és kötöttük meg a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodást, és ezért kötöttünk olyan vízummegállapodást, amely teljesen ingyenes vízumot biztosít minden Szerbia és Montenegró-i állampolgár számára. Szeretném arról is biztosítani az olvasókat, hogy a jövőben is folytatni kívánjuk a vajdasági magyarság intézményeinek, egyházi és civil szervezeteinek, közösségeinek támogatását, amihez ettől az évtől kezdődően az újabb Délvidéki Alap forrásai is rendelkezésre állnak. Azzal kezdtem soraimat, hogy történelmünk során mindig is a fejlett európai népekhez, országokhoz szerettünk volna tartozni. A sors úgy hozta, hogy ez eddig csak viszonylag rövid időszakokra adatott meg. Történelmünk - mint ahogy a velünk egy ég alatt élő népek történelme is - tele van vészterhes időszakokkal, vereségekkel, elbukott kitörési kísérletekkel. Most jött el az a pillanat, amikor emelt fővel tudunk új korszakot - reményeink szerint a hosszan tartó béke, stabilitás és jólét korszakát - nyitni történelmünkben. Ennek megbecsülése, ápolása, fejlesztése, szüntelen erősítése közös feladatunk és felelősségünk. Meg vagyok győződve arról, hogy a kölcsönös bizalom és az egymás iránti tisztelet és megértés, a párbeszéd és az együttműködés lehet csak a megfelelő módja és egyben a garanciája is annak, hogy térségünk valamennyi népe haszonélvezője lehessen ennek az új történelmi korszaknak. (A szerző a Magyar Köztársaság külügyminisztere) Huszonötök Európája Május elsejétől tíz új taggal bővült az Európai Unió. Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia belépésével 25-re nőtt az EU-tagországok száma. Megalapítása óta ez az EU legnagyobb bővítése. Kulturális prob..tm.3 .,-Benttétek, népünnepélyek sokaságával ünnepük a hét végén Európa-szerte a 10 új tagország felvételét. Az Európai Unió soros elnöke Írország, így a legfőbb rendezvényeket, s ezen belül is a 15 jelenlegi EU-tag és a 10 csatlakozó ország állam- és kormányfőinek találkozóját itt rendezik. Az EU-bővítés előestéjén Dublinban hatalmas tűzijátékot tartottak, elsején délután pedig az ír főváros ad otthont az alkalmi EU-csúcsnak. Az ír EU-elnökség ötletére egyébként minden egyes csatlakozó országnak egyes ír vidéki város a házigazdája. Magyarország esetében ez a húszezres lélekszámú, északnyugat-írországi Sligo. Európa „fővárosában”, az EU legfőbb intézményeinek székhelyén, Brüsszelben szintén már május 1-je előtt megkezdődtek az ünnepi események: április 30-án este hőlégballonok szálltak fel a brüsszeli európai negyed tőszomszédságában lévő Cinquantenaire-parkból, egy hatalmas, 150 négyzetméteres EU-zászlót emelve a magasba. Péntek éjfélkor a híres brüsszeli főtéren ünnepélyesen felvonták a 10 csatlakozó állam lobogóját, és elhangzott az Európai Unió himnusza. Szombaton pedig - immár újra a Cinquantenaireparkban - az FU 25 országából érkező mezőgazdasági termelők mutatják, be termékeiket, s természetesen kóstolókra, vásárlásra is lehetőség lesz. Folklóregyüttesek szórakoztatják az egybegyűlteket, miközben az EU-intézmények (az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európa Tanács) megnyitják kapuikat az érdeklődők előtt. (Az EU-bővítéssel kapcsolatos írások a belső oldalakon) Óriási EU-poszter a budapesti Erzsébet híd feljárójánál Beta/AP A csatlakozás az itt élőknek is előnyt jelent !• Ünnepi interjú Pandur Józseffel, Magyarország belgrádi nagykövetével Arra kérem a vajdasági magyarságot, ünnepeljék az anyaországgal együtt a mai napot, hisz ez nem csak Magyarország, de az egész magyar nemzet számára történelmi jelentőségű esemény. Magyarország EU-csatlakozását követően a magyar-szerb-montenegrói Lapunk következő száma a színes Sportvilág kisújsággal kedden jelenik meg kapcsolatok új keretbe kerülnek, új minőséget nyernek, ugyanakkor mindez nem befolyásolja az anyaországnak a határon túli magyarokkal fenntartott kapcsolatát. Egy nagy politikaigazdasági tömörülés tagjaként Magyarországnak sokkal inkább lehetősége lesz hangját hallatni, mint korábban, s ez lehetővé teszi, hogy az Unió figyelme a jövőben is fennmaradjon a vajdasági magyar kisebbség problémái iránt, üzeni a Magyar Szó olvasóinak Pandur József. A nagykövettel készült interjú a Hétvége mellékletben olvasható. Mit szól hozzá? E heti internetes körkérdésünk: Az Ön véleménye szerint mikor van Szerbia és Montenegrónak legkorábban esélye arra, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz? 1. öt év múlva 2. hét év múlva 3. tíz év múlva 4. még később Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy szavazni csak honlapunkon (www.magyar-szo.co.hu) lehet. A körkérdés eredményét kilenc nap múlva, keddi számunkban tesszük közzé. JKP „VODOVOD I KANALIZACIJA” SUBOTICA Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat, Szabadka 24000 Szabadka, Lazar Nesic tér 9/a. Tel.: 024/55-77-11; Fax: 024/55-77-00; e-mail: vodovou@tippnet.co.yu___________________ KANIZSA, telefon: 024/874-700, e-mail: office©fim.co.yu "w"»“ SZIGETELŐANYAGGYÁR KANIZSA