Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 1. szám - A bagatell-eljárás és a vidéki ügyvédség

Nyolczadik évfolyam. 1. szarra Budapest, 1878. január 3. Ki­lön mellékletek:­­ „Döntvények gyűjteménye", az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazság­ügyi törvények anyaggyűjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó­hivatal: IV. barátok­ tere 7. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak: (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmen­tes szétküldéssel) a „Magyar Themis", a ..Döntvények gyűjteménye­aj „Igazságügyi rendeletek tára- St a* „Igazság­ügyi törvények anyaggyűjteménynyel" eximo­n • •t­likletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. • L elők­­r­tési pénzek bérmente legczélszerűbben p­o­s­t­a u­t­a­t­­ küldendők: MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. vidékről utj.n Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. TAETAlOMJA bagatell-el­járás és a vidéki ügyvédség. Egy vidéki ügyv­é d t­ö 1. _ Eszmék a büntetés végrehajtáTtoak reform[Ahol"síküdt nekeink verdiktjeiben mutatkozó ellenmondások. Dr. Fayer Lászlótól.­­ Jogirodalom. (A keresk. törvény magyarázata. Dr. Neumann Ármin Dr Nagy Ferencz egyetemi magántanártól. A kritika értéktanához). A budapesti keresk. és váltótörvényszék legújabb ítélete a »Hazac­,Tisza«­ügyben. — Az ügyvédi kamarákból. (A budapesti kamara tagjainak létszáma. Az ügyvédvizsgáló bizottság tagjai). — Különfélék. (Jogászkör). -Legközelebbi csődbejelentés, határidők. — Kivonat a­­Budapesti Közlöny­ből.­­ (Csődök. — Csődmegszüntetések, felhívások). — Külön melléklet. A váltótörvény anyaggyüjteménynyel. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. Pályázatok. — Igénykereseti Mai számunkkal küldjük szét a váltótörvény anyaggyüjteményé­nek 13. ivét. Hogy e mű­vet új előfizetőink ne csonkán kapják, ezeknek a már­ a múlt évben kiállított tizenkét évet, mely az Apáthy-féle javaslatot, az enquete munkálatát, a képviselőház elé terjesztett szöveget és a képvi­selőház tárgyalásainak elejét tartalmazza, díjtalanul megküldjük, ha ez iránt a szerkesztőséghez fordulnak. T. előfizetőinket felkérjük, szíveskedjenek az előfizetést megújí­tani, mivel különben a lajtot tovább nem küldhetjük. A kiadó­hivatal. A bagatell-eljárás és a vidéki ügyvédség. A legutóbbi időben azon hír volt olvasható, hogy Bécs­ben a legtekintélyesebb ügyvédek kezdeményezése folytán és az ottani ügyvédi kar igen jelentékeny részének élénk részvéte mellett bizottság alakult, melynek feladata leend azon okok eredetét kutatni, melyek miatt az ügyvédi teen­dők és így a tisztességes ügyvédi jövedelem oly roppant nagy és folytonosan fokozódó mérvben apad, és óvszereket indítványba hozni, a­melyek által a bécsi ügyvédség köré­ben napról-napra ijesztőbb alakban feltűnő elszegényedésnek eleje vézethetnék. Ha valakire — úgy bizonyosan a magyar­országi ügyvédekre kivétel nélkül — ezen hír igen sajátszerű benyomást tehetett. Roszabb és a javulásnak legtávolabbi kilátásával sem kecsegtető sanyarú helyzetben alig lehet és alig volt még ügyvédi kar valamennyi európai államokban, mint azon állapot, a­melyet mi jelenleg keresztülélünk vagy jobban mondva keresztültengődünk. Az újabb alkotmányos korszak kezdete óta nem volt igazságügyi reform és nem volt év, melyben valamely intézkedés nem történt volna, a­mely nem egyenesen döfés az ügyvédség ellen. Azon fanatikus ideából kiindulva, hogy minden igazságügyi és társadalmi nyomornak kútfeje az ügyvédség, valóságos irtó háború foly minden eszme ellen, még az ügyvédi rendtartás meghozatala után is, mely az ügyvédség hivatásszerű hatáskörének és mélyen lesülyedt társadalmi helyzetének felemelésére van irányozva. A pécsi mozgalom legalább azt mutatja, hogy ott a kar érdekét felismerik és erős akarat mutatkozik az észlelt baj orvoslására. Nálunk, a­hol az osztrák és különösen a bécsi ügyvédség állapota még most is mint eszménykép, mint Eldorádó, tűnik fel, és viszonyainkhoz képest joggal annak is tartható: a fatalizmussal rokon egykedvűség any­nyira megy, hogy már senki sem mer gondolni a súlyosan érzett baj csak némi enyhítésére is. Pedig még nem értük el a sanyaruság legmagasabb fokát; jön az még a jövő évben jelentékenyebb, hatványo­zottabb fokban. A bagatell-törvény életbeléptetése előtt ál­lunk. Ez haláldöfés lesz számos ügyvédi existenciára és kü­lönösen a vidéki ügyvédségre. A jelenlegi viszonyok mellett egy járásbíróság területén 15—20 ügyvéd szegényesen bár és sok dolog mellett, de megkeresheti kenyerét. Ha az illető vidék a jó­módunkhoz tartozik, melynek központja jelenté­kenyebb és élénkebb forgalommal bíró város, és ha a járás­bíróság telekkönyvi hatósággal is van összekapcsolva, har­minc­ ügyvéd is megférhet e területen. A bagatell-törvény életbeléptetése után máskép fognak a viszonyok alakulni. Letűnnek az aranjuezi szép (?) napok. Távol áll tőlünk azt követelni, hogy új törvények hoza­talánál az ügyvédség érdeke is tekintetbe vétessék. Ezt nem kívánhatjuk. Minden jó és korszerű reformot, mely a mai jogélet követelménye, mi ügyvédek is örömmel üdvözlünk, habár életbeléptetése nekünk anyagi kárt okozhatna. Ott van a fizetési meghagyás az új váltóeljárásban. A budapesti ügyvédi kar kétségkívül jóval többet kétszázezer forintnál veszített évi átlagos jövedelméből ezen új eljárás behozatala által. De nem jutott senkinek eszébe azért panaszra fakadni. Mert az eljárás sikeresnek bizonyult be, mivel általa a váltó­jogi szigor hatálya emeltetik és a rosz lelkű huzavona és csak a perköltségek felszökkentésére irányult perlekedés megakasztatik. A magyarországi ügyvédi kar nagyobb több­ségében meg­van azon tisztességes öntudat, hogy a törvények nem az ügyvédek, hanem a magyar állam polgárainak ösz­szességére való tekintetből hozandók és hogy a közjó iránti szempont mellett minden más magán- vagy testületi­ érdek­nek el kell elnémulnia. Könnyű kebellel áldozunk anyagi érdekeinkből, ha tudjuk, hogy ez egy javítás, egy lényeges haladás érdekében történik. De az indignatiót nem zárhatjuk ki keblünkből, midőn azt látjuk, hogy az ügyvédség tisztességes érdekei egy olyan az éretlenség bélyegét magán hordó törvénynek áldoztatnak fel, szellemi korlátoltság folytán, mely nem egyéb mint roszabbitása igazságszolgáltatásunknak. Nem hiszszük, hogy még pályadíj kitűzése mellett is lehetne a budapesti és a marosvásárhelyi tábla területén oly naiv eszű szakférfiút kinyomozni, a­ki jóhiszeműleg azt állíthatná, hogy a bagatell­törvény jelenlegi, fájdalom, már vissza nem vonható, alakjá­ban a legkisebb javítás lenne igazságszolgáltatásunkra nézve. A törvény összevissza kuszált szövege, pongyola szerkezete csak félig érintett mintegy odadobott határozmányai hirde­tik ezt »aere perennius«. S kétségbe nem vonható, hogy a községi bíráskodás és a bagatell-eljárás az úgy is folytonosan elharapódzó zugirá­szatnak dobatik oda martalékul. Koncz lesz ez eljárás ezen kétes existentiája, a társadalom legalacsonyabb rétegeiben buján tenyésző egyéneknek, a­kiket semmi tisztességes kate­góriába nem lehetvén sorozni, azért a zugirászat fogalma alá jönnek. Mintha csak azon czél lebegett volna szem előtt: mikép kell, mikép lehet Magyarországon a zugirász jövedel­mét emelni: ugy jártak el, a midőn az 1877: XXII.t.-cz.34. és 35. §§-ait megalkották. Ezen két §. lesz a magyarországi zugirászok arany bullája. Rövid mint II. András királyé, de értéke ma mindenesetre nagyobb. Áldott szó ezen »meg­hatalmazott. A kinek csak némi ügyessége van egyszerű emberek félrevezetésében, nyisson irodát »községi és békebiró­meghatalmazott czimén. Ez a bagatell-törvény életbelépte­tése után uj hivatás és nem rosz jövedelmű­­ iparág lesz. Ha a községi biróság előtt az út szélén felszedett jogismerettel­.

Next