Magyar Ujság, 1871. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1871-06-02 / 125. szám

Ugyanazon időig a nyugalmazottakat és vál­lalkozókat­ ki fogják elégíteni. A várójövedelem néhány hónap óta tekin­télyesen gyarapodott. Nemzeti, papsági s több ilyen jószágokra min­den alkalommal több s több vevő akad. A dohány­jövedelem szintén nagyobbodik, valamint mind­azon jövedelemágak, melyek a közgazdagság kifejlésétől függnek. Az igazgatástól függők ellenkezőleg mindig jobban hanyatlanak, mi va­lószínűleg a közigazgatás módosítását fogja maga után vonni. A miniszter jelentette, hogy az előirányzatot három törvényjavaslatban fogja benyújtani, u. m­.: 1) bevételek előirányzata; 2) kiadások elő­irányzata és­­8) források a deficit fedezésére. A kiadások ez évben 734 millió pesetast (egy pe­setas tesz 4 reált) tett; a bevételek 535 millióra voltak előirányozva, tényleg azonban nem ha­ladják túl a 484 milliót. — így tehát az ez évi* deficit tesz 250 millió pasztást. A jövő évre a kiadások csak 629 millióra — tehát 106 mil­lióval kevesebbre — lesznek előirányozva, a bevételek pedig 588 millióra, tehát a 104 millió­val többre, mint a­mennyi ez évben tényleg be­folyt.E szerint tehát a deficit 39.313.000 pesetasra fog leszállittatni. Morét jelentette, hogy a Figuerola és a pá­risi bank közt kötött szerződés 20 ezer kincs­tári bonról semmisnek nyilváníttatott.­­ Je­lentésében felemlítette továbbá azon eszközö­ket melyeket oly államháztartás elnyerése végett fog használni, mely csak az adósság kamatai számára legalább 300 millió reált fog nyújtani. A passivákban jelentékeny újításokat ajánl, mint a püspökségek kevesbítését és más taka­rékosságok, melyek a deficitet tekintélyesen alább szállítanák. A pénzügyér azon intézkedéseket emlí­tette fel, melyeket a deficit fedezése végett meg­­teend. A földadó a kincstár javára 19 pettel fog emeltetni, ebben a bevételek és beruházások jö­vedelme még nem foglaltatik bent. A nemességgel és kitüntetéssel járó adók sokkal nagyobbak lesznek. Az állam, tartományok vagy törvényhatósá­gok hivatalnokai 10%-nyi levonást fognak szen­vedni. A bor- és olajgyártásra valamint a húsel­­adásra új adó fog kivettetni; hol a községek a kényszert visszaállították, ezen főnök a kincs­tárba 2570-tel több adót fog fizetni. A bélyegzett papiros egy nagyon jövedelmező adónem tárgyát képezi. Új vámárszabályról is van szó. A pénzügyér­ fel lesz hatalmazva az Almádén bányák bérbe adását jóváhagyni és a Riotintoi eladásával. A vasutak subventionálására kibocsátott kötelezvények a belső állósított adósság nevet fogják nyerni. A papságnál egy üresedésben levő hely sem fog betöltetni, míg előirányzata határozottan megállapítva nem lesz. Az ez idei előirányzat június 30-án fog fo­­lyóvá tétetni. Az állam minden forrása a következő elő­irányzat fizetésére fog fordíttatni. A függő adósság kötelezvényei államkincs­tári jegyekkel fognak fizettetni. A kormány te­hát új kibocsátásra hatalmaztatik fel és pedig 225 millió pesetas erejéig, mely összegből azon­ban csak 112, 500,000 bocsátható a forgalom­ba , a többi a kincstári pénzműveletek biztosí­tására fog fordíttatni. Ezen jegyek kamatát minden kibocsátás al­kalmával a kormány határozza meg, de a 12% soha sem haladhatja túl. Az 1871—1872. előirányzat deficite a nem­zetbirtokokkal, különösen a torredic­jai sóbá­nyákkal és a k­otintoi bányákkal teendő hitel­művelet által fog fedeztetni. Ezek képezik a többi közt lényeges alapját Moreto előirányzati­­javaslatainak. Be kell val­lanom, hogy a helyzet nem valami kitűnő, de Spanyolország forrásai kimérhetlenek, ha a rend meg nem zavartatik, ha a kortes követi a pénz­ügyőr jó akaratát, értelmiségét és erélyességét és ha egy becsületes közigazgatás segédkezet nyújt, nem lesz nehéz ezen nehézségeket le­győzni és a pénzügyi helyzet nem sokára az ez irányban legszerencsésebb népekével egy szín­vonalon állhat. Kivonat a hivatalos lapból. Kineveztetések: Am. kir. pénzügyminiszter Csutor Lászlót, Rubis Tivadart és Smatla Gyulát, to­vábbá Bartsch János és Waltner József szemlészeket pénzügyőri biztosokká nevezte ki. Jelentés: A cs. kir. belügyminisztérium közlése szerint a keleti marhavész f. é. ápril hó 15-től egész május hó 15-ig Gácsországban a tarnopoli járáshoz tar­tozó Tarnopol, Draganowka és Zagrobela községekben, valamint a bialai járásban fekvő oswiecimi vasúti in­­dóházban is uralgott; a többi tartományok vészmen­tesek. KRÓNIKA, Pest, junius 1. — Desjardins Emil tanár felolvasásaira a jegyek eladását Rózsavölgyi és társa ze­­nemükereskedő urak a szervitatér és úri utcza sarkán, valamint .Szemek és M­ay­e­r urak a váczi utcza 1. szám a. voltak szívesek elvál­lalni. — Az 1864-diki sorsjegyek kisorsolása 1871. jun. 1-én. 1197 szelvényszám 35 sorssz. nyeremény 250,000tfrt, 3529 sz. sz. 79 sorssz. 25,000 frt, 1197 sz. sz. 46 sorssz. 15,000 frt, 3025 sz. sz. 17 sorssz. 10,000 frt nyeremény­nyel. Többi húzott szelvények 171, 626, 36, 45, 37, 52.­­ A német predikaczióról hires májusi ájtatosság az apáczáknál tegnap délután fejez­tetett be, melyre nagy számmal jelentek meg a hí­vők s nem hívők. E nagy számnak ugyancsak örül egy ultramontán lap s hogy öröme még na­­gyo­bb legyen, megsúghatjuk neki azt is, misze­rint sokan vannak a két nembeli fiatalság közt, kik sajnálják hogy egyátalában véget értek. — A budai színkörben tegnap volt az utolsó előadás, melyet a nemzeti színház igaz­gatója rendezett, hogy a jövedelemből a színkör javítására fordított költségek megtéríttessenek. A régi zamatú „Huszárcsiny“-t adták, Blah­án é­s Tamási több ízben zajosan kitapsoltattak, a­mit énekükkel mégis érdemeltek. Játékukról ezt nem lehet mondani s különösen Blahánénak néhol több pajzanság s virgonczsággal kellene játszani. Közönség szép számmal volt jelen s azt kíván­juk, hogy Latabárnak minden este annyi legyen. Latabár szombaton a ,,Morilla“ czimű­ új operet­tel kezdi meg az előadások sorát. — Hiában az angolok csak nagy meste­rek mindenben. Hogy mily szolgálatot képes tenni a távirda, s hogy a szülőföldétől távol lakó angolt mennyire érdeklik a sport nagy ese­ményei, mutatja azon körülmény, hogy az indo­európai távirda által múlt szerdán 3 óra 40 perc­kor a Derby lóverseny eredménye London­ból India főbb távirdai helyeire megtáviratozta­­tott s a sürgöny 3 perez múlva Kurratsi, 4 perez múlva Bombay s 5 perez múlva Calcuttában volt. Ez kétségkívül annyival inkább nagyobb esemény, mert e sürgönyök a magyar terület vonalán is keresztül mentek. — Napoleon Lajos csakugyan Ausztriában s hír szerint Miramarcban fogna letelepedni. A kies helyen fekvő kastély megvétele iránt az al­kudozások már megkezdettek, de még eddig az eredményről semmit sem lehet hallani. Mint Bécsből jelentik, különösen Metternich herczeg s neje mindent elkövetnek, hogy a volt császár számára ama hely megvételét lehetővé tegyék. Az oly sok ízléssel berendezett kastély szobái­nak felirataiban majd kedvére gyönyörködhetik Napóleon, melyeket a kastély szomorú véget ért ura oly ügyességgel szedett össze, hogy az minden bukott uralkodó sorsára egyiránt na­gyon találóan vonatkozik. — A. Payen, Francziaország egyik leg­­hírnevesebb tudósa, mint­egy 24-ről kelt ver­­saillesi levél jelenti, meghalt. Payen Párisban az összes gépészet tanára, a mezőgazdasági központi társulat elnöke s a franczia akadémia egyik legrégibb tagja volt. Számos munkát a legtöbb európai nyelvre lefordittattak. „Precis de Chimie industrielle“ czimű munkája 1869-ben ötödik kiadást ért. Payen 80 éves volt s halála a tudományos világban nagy veszteség. — Anton von Halten hollandi nyelven Petőfiről egy füzetet irt, melynek forrásául Kert­­beny müveit s Chassinnak forradalmunkról irt müvét használta. A füzet azzal végződik, hogy Petőfinek kivánata teljesülni fog, melyet dalára óhajtott, hogy: verjék vissza az időnek bérczei, a századok.“ — Vajda úgy lenne! Szegedi bünperekből. (Kloppán József.) Legközelebb állott a Sze­gedre delegált törvényszék előtt a Schünfeld­­féle rablógyilkossági ügyben a főtettes Kloppán József, ki a lipótvári fegyintézetben volt feltörés­sel párosult lopásért öt évi börtönre ítélve. Kloppán jelenleg eltérőleg az 1859-ik évben ellene folytatott vizsgálat alkalmával tanúsított makacs tagadásától, nemcsak hogy a Schönfeld­­féle bű­nténybeni főrészességét első kikérdezte­­tése alkalmával beismerte, sőt még eddig ki nem derült bűntényeit is felfedezte. Terjedelmes és kimerítő önvallomását nem adjuk egész ter­jedelmében, hanem csak röviden s főbb pontjai­ban érintjük. Elkövetett bűntetteinek czélpontja — a Schönfeld-féle rablógyilkosságon kivü­l — szerzetes zárdák voltak. Nagyon érdekesen adja elő azon indokot, mely őt a zárda­lopásokra ingerelte, s ennek alapját a boszu kifolyásának, később pedig élel­mi­ keresetnek állítja lenni. Ugyanis ő a zárdában ismerkedett meg Mé­száros Katalinnal, mikor ő még csak alig 20 éves fiatal­ember volt, s állítása szerint, ő volt a nő részéről az elcsábított. Mivel pedig Mészáros Katalin előtte már egy tisztelendő páterrel volt összeköttetésben, ezen páter féltékeny szemekkel kisérte Kati MAGYAR ÚJSÁG 1871. JUNIUS 2. minden lépését, s alaposan gyanakodva Klop­­pánra, észrevette egy este, hogy a fiatal fráter ajtaja belülről be van zárva, mit midőn kinyitni akart, az nem engedett, miért a páter dühbejött és fejszéért kiabált — azzal az ajtót szándékoz­ván bevágni, mire Kloppán nem akarván a vég­sőt is bevárni — jószántából kinyitotta az ajtót, s a dühöngő pátert beeresztette czellájába, ki ott egy szögletben felfedezte a hűtlen Katalint. „Mit tettek velem! kiáltja Kloppán elkese­redve, daczára annak, hogy én becsületesen felruházva jöttem a kolostorba, mégis egész fe­hérruháig vetkőztetve, mezítláb, hajadonfővel kergettek ki engem a zárdából éjjel, január 4-dikén.“ „De ezzel nem szűntek meg engem tovább is üldözni, mivel én Szabadkán maradtam szolgá­latban, nem nyugodtak addig, mig be nem so­­roztattak katonának, stb. Elkeseredésének kifejezést is adott Kloppán 1864-ben, mert Szabadkán a kolostorba bemen­­vén, egy kályhalyukba jóelőre elbújt, s a kály­hán egy kis kézi fúróval lyukat fúrva, belesel­kedett a szobába, míg az ebédre hivó csenge­­tyű meg nem szólalt, ekkor a szoba lakója , egy páter becsukva szobáját, a refektóriumba távozott. Ez volt a szokott alkalmas idő a terv kivite­lére. Kloppán tehát két kályha­fiókot betaszítva, a szobába lépett, és egynéhány száz frtot és egy erszényben 62 darab aranyat talált, melyet ma­gához véve, a zárdából kiosont s egyenesen Pestre utazott, hol a pénzt elköltve, néhány hét múlva visszajött Sz-ra, hol azonban a zöld se­lyem-erszény, mely két aranygyűrűvel volt két­felé osztva, nála megtaláltatott; az aranyak he­lyett azonban csak 11 krajczár kongott benne. Ekkor tett neki a páter szemrehányásokat, „miért tette ezt,“ úgymond József, s József is szavakba öntötte elkeseredését. „Miért tettem? — emlékeznek arra, hogy midőn én fráter voltam tisztelendőségteknél, én jártam mindenfelé télben, sárban, vízben; azért, hogy önök számára összekéregessek mindent a mire volt vagy nem volt szükségük, mely álta­lam összehordott tárgyakkal önök vígan lakmá­­roztak, s mi volt jutalmam ? az, hogy midőn oly hibába estem, melyet mások példája után követ­tem csak el, nem szálltak magukrra s nem in­dultak meg fiatalságomon, hanem téli időben mezitláb kergettek el a zárdából i­st. Kloppán vallomása mit az első napon tett, 14 teljes ivre terjed, de ezen kivül a magába szállt bűnös másnap önként újra jelentkezett és 42 lopási bűntényt vallott be idő és rendszerint a mint azt elkövette, és pedig kettőt kivéve mindannyit papok ellen irányozva. Mindezen lopásokat déli órákban akkor kö­vette el Kloppán, midőn ebédidő volt, mert úgy­mond, én igen jól tudtam, hogy a barátok min­den szertartások között legjobban szeretik azt, a­mit a refektóriumban mivelnek, s ha egyszer le­ültek enni, onnan nem igen szeretnek megmoz­dulni.“ Ő tehát bemenvén a zárdába, vagy hamis kulcscsal nyitott ki valamely ajtót, vagy pedig a kályhába buva, a beütött fiókokon keresztül ment a szobába s ötven lopása között csakis nyolczon vesztett rajta, amiért összesen 6 és fél évi börtönt és 380 botot kapott büntetésül. Egész vallomása, melyből az is kiderül, hogy ő kiszolgált katona, a Keserűség mellett, melyet el nem fojthatott, töredelmességet és bű­nbánatot tanúsít; vallomása által Mészáros Katalin, We­szelo­vszky és Judik Mari közvetlen tettesek job­ban terheltetnek, Bagi Viktor és Vörös Imre mint bűnrészesek tűnnek fel. Kloppánt a bél. törvényszék, kötél általi ha­lálra ítélte. Vádlott az ítélet hallásakor nyugod­tan viselte magát, s midőn megkérdezteték, váljon kívánja e az ítéletet felebbezni, mely kü­lönben is hivatalból felebbeztetik, azt felelte rá, hogy miután ez oly nagy dolog, mikép erre rög­tön nem felelhet, 24 órai gondolkodási időt kért arra, váljon felebbezze-e vagy nem a halálos ítéletet. Ügyvédje azonban bejelentette a felebbe­­zést, mibe azután ő is belenyugodott. Jegyzetek a múltból. 1848. junius 2. A kolozsvári tartományi gyűlésen a pesti legközelebbi országgyűlésre küldendő képviselők választásáról s a fegyveres nemzeti erő rendezéséről ideiglenes törvényja­vaslatok hozatnak, s ehhez képest többek közt elh­atároztatik, hogy „közvetlen választásban részesüljenek mindazon úrbéresek, kik fejadó­jukon felül 8 párt adót fizetnek, ezenkívül min­den helység egy vagy két választottai által foly be a képviseletbe, a szerint, a mint száznál ke­vesebb vagy több füsttel bir“ — s végre kimon­­datik, hogy „a közbátorság biztosítása végett Erdélyben is lehető legrövidebb idő alatt ala­­kittassék nemzetőrsereg, melynek egy része mozdítható állapotban fog tartani, és ez rendes zsoldot húzni.“ 1849. junius 2. Kossuth kormányzó Deb­­reczenben közhírré téteti, hogy intézkedik egy Buda-Pesten létesítendő nagyszerű rokkantak­­házáról, mely „az angol hajóssereg vagy a pá­risi rokkantak­ palotájával vetélkedhessék“, to­vábbá intézkedik a Margitszigetnek népkertté leendő átalakításáról, s végre Pest keleti olda­lán egy nagy csatornával körb­ivézetéséről, mely a város díszét, erődítését s­ a mennyiben kikö­tők , fahelyek és hajógyárak alkalmazását is igénybe venné , kereskedelmi fontosságát emelje. KÖZGAZDASÁG. RI a­­ üzlet. Pest, jun. 1. A gabonaüzlet ma visszaszál­­lott 15,000 mérő búza forgalomra. Hivatalosan jegyeztettek: B­u­z­a : tiszavidéki 200 m. 87 fus 6 frt 321/a kr, 400 m. 87 fus 6 frt 37% kr, 200 m. 8674 fus 6 ft 25 kr, 800 m. 8672 fus 6 frt 25 kr, 200 m. 857a fus 6 ft 12'/■­ kr, 200 m. 86 fus 6 frt 20 kr, 400 m. 86 fus 6 frt 20 kr, 200 m. 8477 fus 6 frt 270 kr. mind három hóra. Bácskai 6400 m. 84% fns 6 frt 127» kr. a hajókról 3 hóra. Pestmegyei: 600 m. 847» kis 6 ft az északi pályánál; 1500 m. 857» fus és 200 m. 83 fns 6 frt 15 kr. a hajóról, mindkettő 3 hóra. Mind v. m. Rozs: 600 m. 77—80 fus 3 ft 35 kr az északi pályáról; 400 vm. 78—80 fns 3 frt 4272 kr., 300 m. 70—80 fns 3 ft 40 kr. az északi pá­lyától. Mind kpénzért. Tengeri 500 v. m. 3 ft 15 kr. 400 vm 3 ft 15 kr. mindkettő készp. Zab. 2000 m. 50 fns 2 ft 10 kr. 800 m. 50 fns 2 ft 15 kr. 1000 m. 50 fns 2 frt 12 kr. mind készp. Az értéktőzsdén: Magy. vasúti kölcsön 107,40, m. sorsjegy 94.6272 k­m- hitelbank 111, francobank 80.50, anglobank 92 frton fizettetik. Osztr. hitelr. a zárlatnál 283.70, Concordia ma­lom 550 keresett. Molnárok és sütök 213 kelt. Bp fővárosi takarékpénztár 167.50, országos gőzhajó 44.50 adatik. Athenaeum 172 forinton folyton keresett. Készpénz és váltó alább száll. Napoleon 9.88, arany 8.68, tallér 1.827 t­udatik.­­ A kőszén és téglagyár részvény­­társaság május 31-én d. u. tarta évi rendes közgyűlését Somssich P. elnöklete alatt, ki a közgyűlést határozatképesnek nyilvánítja, mi­után 67 részvényes által 2135 részvény van kép­viselve. Az üzleti jelentést Görgey Arthur olvassa fel német nyelven. Az egész gyűlés folyama alatt németül folyt a tanácskozmány, s több magyar részvényes, ki­előbbi közgyűléseken a „gewesen geworden“-féle szavakkal igen nehezen tudott elbánni, most már egész érthetően beszélt né­metül. Az előterjesztett jelentés nem nagyon ked­vező színben tünteti fel az évi üzleti eredményt. A téglavetőben a múlt évből maradt téglával 41.1 millió nyers téglát állított elő s a múlt év­ből átvett téglával 36.9 millió égetett tégla gyár­tatott. Eladatott 30,136.000 millió tégla. A brut­tó nyereség ebből 232,329 frt frt. A kőszénbá­nyákból a bruttó bevétel 67,350 frt. Az üzleti költségek és adóssági kamatok, va­lamint egyéb alapszerű leírások után fenmarad 62,494 frt tiszta nyereség, miből az igazgatóság 60,000 ftot vagy­is részvényenként 6 frtot ajánl osztalékokra kifizettetni, mi a részvénytőke 3 százalékos kamatjának felel meg. Az üzleti jelentés előterjesztésével egyidejű­leg a leltár és számvizsgáló bizottsági jelentés is felolvastatik. Mindezekre vonatkozólag Buschbach egy in­dokolt javaslatot tesz, mely szerint az absoluto­­rium megadása függőben tartassák, s egy bizott­mány volna kiküldendő, mely magát szakértők­kel kiegészítvén mindenek előtt is a kedvezőtlen üzleti eredmény okairól szerezzen meggyőződést s egyszersmind az ezek elhárítására szolgáló intézkedésekről jelentést tegyen a legközelebb egybehívandó rendkívüli közgyűlésen. E javaslat igen élénk vitára adott alkalmat, melyben indítványozón kívül leginkább Burg­­hard, Manheimer, Kochmeister, Dräsche és Som­­sich vettek részt. Kochmeister az üzleti kedve­zőtlen eredményről azt mondja, hogy az magát az igazgatóságot is meglepte és azért a jövőre nézve lényeges alapszabálymódosításokat hoz javaslatba. Különben a jövőre nézve a közgyű­lés kedvezőbb eredményre számíthat, miután az eddigi igazgató Görgei Arthur, meggyőződvén, hogy a többoldalú ismereteket megkívánó üzleti vezetésre képtelen, az igazgatói állomásról le­mondott és helyébe Löwy Sámuel szakképzett férfiú lett szerződtetve. Hosszabb vita után szavazatra bocsáttatott Buschbach indítványa, a beadott 700 szavazat közül 220 mellette és 580 ellene volt. Mire el­nök határozatilag kimondá, hogy az igazgató­ságnak az absolutórium megadatik. Az osztalé­kokra vonatkozó javaslatot, valamint a jelen­tésben foglalt indítványokat és a tervezett alapszabálymódosításokat is elfogadta a köz­gyűlés. gorú rendszabályt, melynek tárgya Victor Hugo, napirendre tér. — Az igazságügyminiszter igy szólt: Hugo levele élénk mozgalmat keltett és az egyhangú visszatetszés mozgását okozta. Paris győzöttjei nem politikai egyének, gyújto­gatók azok és gyilkosok. Még nagyobb mérték­ben bűnösök azok, kik őket bátorítják, azon szerzői gonosztevők, kik a népet felizgatják és meghasonlást hintenek tőke és munka közt. A levél sértést foglalt magában egy kormány ellen, melyhez a legjobb viszonyban állunk. — Rue­­b­an miniszter kijelenti, hogy a kormány Vic­tor Hugót felkérte hogy távozzék azonnal Bel­giumból. Hugo azt­ felelte: Tudja hogy a polgár­ság­ ellene elkeseredett, de ő a munkásokkal tart. Auethan kijelenti, hogy a kormány a com­mune embereinek nem fogja megengedni hogy az ország földére lépjenek , a­mi a kiszolgálta­tást illeti minden egyes eset meg fog vizsgáltat­ni, várjon a bűn politikai vagy közbűntett volt-e. Végül a miniszter tiltakozik Jottrano felkiáltá­sai ellen, ki ezen szavakat használta „rablók rablók ellen.“ Anspach brüsseli polgármester Hugo Ferencz levelét regénynek nevezi. A Du­­fuisseaux által indítványozott napirend erre 81 szóval 5 ellen elvettetett. Versailles, máj. 31. (Estve.) A „Journ. Obtíc.“ ma elkésve jelent meg. Egy hivatalos hirdetmény úgy szól, hogy az ostromállapot folytán Seine megyében hirlapok megjelenése és terjesztése azon formalitásoknak van alá­vetve, melyek Páris marsall-főparancsnoka ren­deletéből megszabattak. A jelenleg­ megjelenő hírlapok helyzete 24 óra alatt rendeztetni fog. Mint bizonyosként állítják Párissal a szabad közlekedés a hét végéig helyre lesz állítva. Florencz, jan. 1. Hír szerint valónak bizo­nyul, hogy Jules Favre jegyzéket intézett az olasz kormányhoz, mely felvilágosítást kér a fegyverkezés iránt. Wiesbaden, jun. 1. Tegnap Bluntschli el­nöklete alatt a német protestánsok egyletének küldöttei gyűlést tartottak. Elfogadtatott azon határozat, mely a német protestánsokat felszó­lítja a protestáns lelkismereti szabadságot és tanszabadságot oltalmazni, a hierarchiai gyám­kodás ellen küzdeni és a presbyteriális szabad­ságra törekedni. Róma, jun. I. Kétszáz tanoncz a pápának elismerő feliratot nyújtott át a csalhatatlanság miatt. Ezek e miatt az iskolákból kizárattak. A pápa azokat saját költségén Bajorországban és Ausztriában nevelteti. München, jun. 1. A theologusok helyben összegyűlt bizottmánya Düllingert egy a német püspöksereg pásztorlevelére adandó válasz ki­dolgozásával bizta meg. A felelet hallomás sze­rint egyházi reformjavaslatokat is fog tartal­mazni. Berlin, jun. 1. A király a hadseregnél vagy helyőrségi szolgálatban álló Valamennyi katonai egyénnek, kik máj. 24-ig köz- vagy katonai vétség miatt elitélve voltak, a törvényes bünte­téseket elengedi. Prága, jun. 1. A csehek az országos bizott­ságba leendő választásokban résztvenni és azon kormány előterjesztések tárgyalásában részt venni szándékoznak, melyek az ország anyagi érdekeit érintik. Bécs, jun. 1. A Ferdinand északi pálya közgyűlése elfogadta azon indítványokat, hogy a már kifizetett 52 frt 50 kr kamaton kivül 127 frt 50 felül osztalékot fizettesse. A teljes júliusi szelvény 153 frt 75 krral váltatik be. Trieszt, jun. 1. Ma tartatott meg az osz­trák Lloyd részvényeinek közgyűlése. Az évi jelentés 2.384.267 frt tiszta nyereményt mutat ki, mely következő módon használtaik fel: Le­írások 1.029,700 frt; a biztosítási alap dotatiója 1.370,089 frt; járulék a nyugdíj alaphoz 9450 frt; jutalmazások 37800 frt ; előírás a felfüg­gesztett számlára.275000 frt; a biz. alap rend­kívüli dotátiója 359,757 frt; osztalék 21 frtjá­val 367,689 frt. A 167,781 frtnyi maradék a t­artalékalapba rendeltetik tétetni a deficit csök­kentésére. — Elia Morpurgo br. újra megválasz­tatott és a kilépő Eickhoff helyébe Radonetz vá­lasztatott. Bécs, jun. h A császárné 6-án Schönbrunnba érkezik. TÁVIRATOK. Brüssel, máj. 31. (Este.) A képviselőház ülése. Dufusseaux kérdést intéz, idegen kor­mány kérte-e Victor Hugo kiutasíttatását, vagy mi egyéb oka annak, következő napirendet in­dítványoz : A kamra midőn sajnálja azon szi­­ desti áru- és érték­tőzsde ju­uius 1-én. Értékpapír Befizet. összeg Adva Tartva Értékpapír Adva Tartva Értékpapír Adva Tartva Értékpapír Termény tiszai pesti fej­érmegyei „ bácskai font nyi ~^83 85 87 88 85 87 83 85 87 83 85 87 83 85 Ár vám font­­mázsánkt.11 nyi 5.55— 5.65 5.90— 6.— 6.15—6.25 5.60— 5.70 5. 5—6.05 6.20— 6.30 5.60— 5.70 5.95— 6.05 6.20— 6.30 5.60— 5.70 5.95— 6.05 6.20— 6.30 5.55— 5.65 5.90— 6.— 84 86 88 84 86 88 84 86 88 84 86 88 84 86 Ár vám* mázsánkt 5770—500 6.05— 6.10 5.75— 5.85 6.10— 6.15 5.75— 5.85 6.10— 6.15 5.75— 5.85 6.10— 6.15 5.70—5.80 6.05— 6.10 ! Minő- i hány ■ Ara nég fontja. adva tartva adva­­ tartva Rozs................... 78—79 80 3.40 3.45 3.80 3.85 Árpa malátának 68—70 72 2.35 2.75 3.90 3.40 V etetésre . . 06—6­3 72 2.25 2.35 2.80 2.90 Zab ................... 43—46 60 2.10 2.15 3.75­­ 3.84 Kukoricza . . . 84 Mérő 2.80 2.95 3.05 3.20 Repcze (káposzta)— 75 2.70 2.83 S.— 3.15 „ bánsági .— — — —.— --.-- 1 --.-­Köles...................— 82 —.— —.— —.—­­ —.— Kendermag . . 2.30 2.40 2.50­ 2.60 1 frt.1 dara................... 1 finom király liszt 3 láng „ 2 láng „ 0 .. zsemle „ 15 I 14 I 14 I 13 I 12­­ kr.1 frt. 1 kr. 4 zsemleliszt . . . 12 120 50 5 fehér tésztaliszt 11 80 50 6 tészta ................... 10 160— 7 fehér kenyérliszt 9 20 80 8 kenyérliszt . . .7 160 60 9 korpa ................... 2 160 Befizet. ! összeg Befizet összeg bt £3 £ 8 ffl.o Adva Tartva Értékpapír Adva­­Tartva ! Magyar vasúti kölcsön . . 107.20 107.40 Magyar általános hitelbank. 80 107.25 107.50 Aradi gőzmalom................... 500 Első magy. bőrgyár . . . 200 105.— 110.— Miskolczi malom elsőbbs.­ M. sorsjegy kölcsön .... 100 92.75 93.— Franczia magyar­ bank . . . 80 80.— 80.25 Blumféle .............................. 500 200.— 210.— Országos gőzhajózás 100 43.50 44.— Losonczi posztógyár elsők. —.— —.—­­ M. földtehermentesités . . . 79.75 80.25 Magyar jelzálogbank . . . 60 —.— Concordia gőzmalom . . . 500 515.— 525.— Magyar Lloyd gőzhajózás 200 —.— —.— Buda­pesti malom 6°/0 . . 145.— —■— i M. földteh. 1867 kisor. . . . 78.25 78.75 Pozsonyi keresked. bank . . 100 —.— —.— Borsodmiskolczi gőzmalom . 500­­—.— —.— Losonczi posztó................... 209 —.— —.— Pannónia gőzmalom 6% —.— —.—­­ Bánáti földt............................... 77.50 78.50 „ iparbank................... 200 Erzsébet gőzmalom .... 200 120.— 125.— Mátray bux............................ 66 11.— 11.50 Unió gőzmalom 6% . . —•—. —•— 1 „ „ 1867 kisor. . . . —.— —.— Takarék és hitelegylet . . . 50 46.— 46.50 Király .... 500 360.— 370.— Cetiféle pénztárgyár . . . 200 —.— —.— Pénzek és váltók­­ Horvátorsz. földi...................... —.— —.— Pesti népbank........................ 60 25.— 25.59 Luiza „ .... 160 129.— 130.— Gyógysz. és vegy. int. . . 200 —.— —.—­ Erdélyi „ .... 75.75 76.50 Iparbank­................................. 30 25.— 25.50 Molnárok és pékek gőzma-Pozsonyi papírgyár .... 200 —.— —.— Császári arany .... 5.87 5.89 | Bordézsma vált kötvény. . . 75.50 75.75 Budai keresked. bank . . . 200 175.— 173.— lom ..................................... 200 208 — 210.— Rima-Murányi bánya . . .— 6000 —.—• Napoleonsdor .... 9.87 9.89 | Egys. államadós. 5 kam. pap. 59.25 59.50 Pesti kereskedelmi bank . . 200 665.— 670.—Szarvasi gőzmalom .... 200 —.— Salgótarjáni kőszénbánya 100 117.50 119.— Ezüst ............................ 122.25 122.75­­ „ „ ezüst jan. 68.75 69.25 Ipar bank....................... 200 440.— 425 —Temesvári gőzmalom . . . 500 —.— —.— Sehliek vasöntöde .... 200 145.— 150.— Porosz tallér .... 1.82V, 1.83 f­r­r * *ler. 68.75 69.25 Baranyai lak. és hitelbank . 40 —.— —.— Unió gőzmalom................... 500 235 — 245.— Pestfiumei­ hajógyár .... 200 —.— —.— Augsburg 100 frt délnémet 103.— 103.25 I 1860 kisors. 500 frtos. . . . 99.50 100.50 Debreczeni ker. bank. . . . 80 81.50 83.— Hengermalom....................... 500 900.— 915.— ■Sóda- és vegygyár .... 200 —.— —.— Frankfurt 100 dél frt . . 103.25 103 50 N­ 1800 „ 100 frtos. . . . 111.— 112.— Temesvári kereskedelmi és jel-Victoria gőzmalom .... 300 195.— 200.— Spodiumgyár....................... 200 —.— —.— Hamburg .P­ark Bankó 91.— 91.25 ; 124.25­­ 1864 .. 100 frtos. . . 128.— 128.50 zálog bank 80 —.— —.— Első Buda­pesti................... 500 470.— 480.— Első magyar szeszfinomitó 500 —.—— London 10 L. Ster. . . 124.— Első magyar biztosítót!*.?. 315 765.— 770.— Első erdélyi bank .... 200 —.— —.— Budai gyártelep................... 100 70.— «•­gyár...................................... Páris 100 frank . . . —.—­ Haza életbiztositóbank . . . 150 »8.­100.— Szerb bank ideigl. jegy . . Óbudai takarékpénztár . . a. 12 69.— 70.— Pannónia gőzmalom .... 1000 570.— Első újpesti szeszfin. . . . 500 — .— —.— Pannónia viszonbiztositó. . . 300 346.— 350.— 100 —.— 40.— Első magy. serfőzde . . . 500 578 — 580.— Drasche kőszén­bánya . . 200 100.— 101.— Nem jegyzettek.­ Pesti biztosító....................... 300 265.— 270.— Ferencz­városi és Józsefvárosi Király serfőzde ................... 200 80 — 81.— Magyar ált. kőszénbánya 200 —.— —.— Hunnia . ....................... 200 179.— 180. takarékpénztár................... Félegyházi takarék pénztár Gödöllői 50 45.— 45 — Hajó h­itel­­ kibocsájtás . . 200 100 — 105.— Alagút ..................................... 105 102 — 104.— Aradi keresked. bank . . —•— —•— 1. Unió „ ........................ 300 315.— 316.— 40 —.— Sertéshizlaló............................ 200 200.­205.— Zarzetszky-féle gyűszer . . 200­­ —.— —.— Zugligeti részvény . 120 —.— —.— — Nemzeti . ....................... 80 —.— —.— 40 —.— —.— Atheneum könyvnyomda . . 200 155.— 160.— Sz.-Endrei téglavető . . . 200 Építőanyag ................... —.— Pécsbarcai vasút....................... 200 175 — 177.—Terézv. iparbank .... Pesti takarékpénztár . . . Budapesti fővárosi takarék­pénztár ................................ Terézvárosi takarék.. . . . 30 —.—■ —.— Deutseli féle „ . . 200 —.— —.— Buda­pesti „ ... 200 —.— —.— Üveggyár P..................200 Részvényszálloda . . 200 —.—­ Pesti közúti I. és II. k. 200 288.— 288.50 63 3300.­3350 Pesti könyvnyomda .... 500 —.— —.— Uj-telepi............................* 200 —.— —.— 168.— 170.— . „ „ IV. kib................... 200 278.— 279.— H­egy és keményítő .... Első magy. gőzhajó . . . 200 —.— —.— Kőbányai téglavető . . . 200 90.— —.— Securitás.......................300 475.— —.— . Budai ..................... 200 125.— 128.— 100 167.50 168.— 200 77.— 78.— M. földteh. záloglevelek 51/a°/0— 89.25 89.50 Győri keresked. bank —. ..­ Alföldi fiumei v. .... Északkeleti v............................ 200 200 176.— 163.— 177.— 164.— 50 40 46.— 46.50 36.— Becskereki gőzhajó . . . Első magy. hordógyár . . . 100 200 Magy. .6 kam. jövedékjegy . Magyar jelz.­bank 51/2°/0 . .— 84.— 84^50 Spieringféle .... 140 Sóskúti kőbánya . . . 200. Kőbányai takarék..­­. . . . Pest ku­lv. takp........................ 35.— Magyar keleti v....................... 80 85.— ■ 6.­­60 46.50 47.— Ganz vasöntöde ................... 500 285.— 290.— Kereskedelmi bank 6% . .— 90.75 91.— Temesvári közúti . . 100 —..— —.— Budai hegyi vasút .... 100 —._ —.— 30 45.50 46.— Gsch­windféle szeszgyár . . 200 186.— 188 — Északkel, vasút.................... 100 —.— —.— Magyar géptéglagyár 200 —■— —.— Angol magyar bank . . . . .. 8 86.— 87.— Szt-Endrei takp........................ Újpesti takp............................... Árpád gőzmalom................... 60 38.— 40.— Kereskedelmi épület . . . 210 415.— 455.— 1. Erdélyi vasút 5% ezüst— 88.75 89.25 Vagyongyár .... 200 65.— 70.— Bánáti ker. és iparbank . . 500 245.— 250.— Gyárát­ott fonálgyár . . . 200 133.— 135.— Lánczhid 6 elsőbbs. . . 100 91.— 91.50 Bécsi Traway .... 200 Gyapjúmosó .... 200 222.—224.— 1 —■ Nemzeti színház. Péntek, junius 2-án adatik: „Az ál-jó emberek“ vigj. 4 felv. Felelős szerkesztő: Helfy Ignácz. Nyílt tér. *) Fontos sokakra nézve. Minden irányban, különösen pedig az álta­lános kedveltségben részesülő eredeti sorsje­gyek vételénél a bizalom egyrészt a c­ég­ elis­mert becsületességében gyökerezik, másrészt pedig az ebből eredő tömérdekben s kelet útján nyilvánul.A pontossága után ismert Hans Adolf­­féle állampapírkereskedés Hamburgban min­denkinek legmelegebben ajánltatik és a fenneb­­bi czégnek lapunk mai számában megjelent hir­detményére különösen figyelmeztetjük a t. ez. közönséget.­­ * E rovatban közlöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.

Next