Magyar Ujság, 1872. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1872-01-03 / 1. szám

dös hogy könnyen tévedhet bei £rd6 - ig/ járnak mint az szeri ember, kivel árnyékot eg t át árok helyett, egyezővel felre vezetve, a helyzet hammanje^ által kik most már a csalatás k öntudatára kezdenek ébredni. Megengedjük, hogy ismét so kifáradva s cf^ erTM’ ~ Pi­hennek ' emelkednek tévedesük /vroll. Nem is szólunk ezekről , kikről inkább részvéttel kell megemlékezni, hiszen ők a koczkavetők soraiban nem ülnek, s a köntös foszlányaiban nem részesek. Ezek nem is tartoznak a nagy esz­me megtagadói közé; ők tévedtek, s ezért saját lelkiismeretüktől veszik el a büntetést. A helyzet szomorú képe mégis az, hogy a jó reményben cselekvő csaló­dottak, mint az elfáradottan pihenők, kiket jóakarat s jóhiszeműség vezérelt, még mindig ott vannak a koczkave­tők hálóiba keveredve, melyet meg­bénult erejük széjjel tépni alig képes, s amazok ragadják magukkal, a haza elidegeníthetlen öröké, önállósági és függetlenségi joga megtagadásáig, egészen a szentség lábbal tiprásáig, mely ismét a politikai corruptió azon szánandó helyzetét teremti meg, a­melyről nagy hazánkfia csak nemré­giben emlékezett meg. Innen van aztán, hogy a koczka­­vetők, a politikai corruptió emberei, annyi cinizmussal merik kiáltani, hogy Magyarország önállósága s füg­getlenségének eszméje kapituláljon. Innen van, hogy a koczkavetők ha­szonvágy duzzasztotta ajkai azt me­részük hangoztatni, hogy Magyaror­szágnak az 1848-diki törvényekben megváltója álljon félre az útból, — persze a koczkavetők útjából. Váljon messze van-e még az idő, hogy e megváltó megérkezzék, s tem­plomában zsibvásárt ütött eme kufá­­rokat, korbácscsal kezében űzze széjjel ? Azt hiszem, kedvesebb újévi kivo­­natot nem tehetek olvasóimnak annál, mint hogy az 1872-iki év legyen ez! Szederkényi Nándor. 11. különösen pe­birák! hogy ott itt minden igaz­tekintély, a tör­eit áll; tartsák ;ero azon arany test: magistra­­n, legem autem Sárkány József kiemeli, hogy az inpucig xivns vár, mely tán­torithatlan függetlenség s részrehajlatlanság által, a közönségben bizalmat keltve, az al­kotmányos rend szeretetét ébressze; jog­szolgáltatást, mely gyorsasága, szabatossá­ga és pontossága által a külföldiekkel vete­kedjék. Ezeket várja a nemzet, kiválólag a fővárosi törvényszékétől. Elismert szóló, hogy ezen feladat oly nagy, mikép azt teljes megelégedésre meg­oldani a mi viszonyaink között, a törvény­szék minden törekvését igénybe veszi. Élénk szavakkal ecseteli azon szánandó ellentétet, mely hazánk fejlődött anyagi élete és jogi életünk fejletlensége között létezik, s arra kényszeríti a bírót, hogy vagy az élettel jöj­jön ellenkezésbe, vagy az elismert jogelvek alkalmazásában a törvényhozás jogkörébe vágjon. Ha e nehézségeket tekinti, el kellene csüggednie, de a kinevezett bírák egyéni tulajdonai, szakképzettsége és lelkiismere­tessége bizalommal töltik el. Leírja azon tulajdonokat, melyeknek a birót legalább disziteniök kell, és kivált az angol birák tisztelt társadalmi állására utal és lelke leg­főbb óhajának mondja megélni azon időt, melyben a magyar biró a törvény iránti tiszteletet még magasabb fokra fogja emel­ni, mint az angol, és reményli is, hogy ezt meg fogja érni. A jogszolgáltatás érdekében a bírók támogatását kéri és reményli, hogy azt ki fogja érdemelni. E beszéd zajos éljenzéssel fogadtatot­t Szólt még Bogisích Lajos alelnök, köszöne­tét fejezvén ki s ezután az ülés eloszlott. — _________ — A pesti kir. törvényszék az uj szerve­zet szerint e hó 1-én délelőtt 10 órakor tartá első nyilvános ülését a Pórszász házban, melyet Sárkány­­József elnök nyitott meg. Az ü­nnepély­ezdete előttt a törvényszéki tagjai a piepanta tempior­on mentek isteni tiszteletre. A kö­törszék tagjai ez első lépé­sükkel legalább is tapintatlanságot követ­tek el, mert a személyzetben számos más vallásfelekezet­ is van, s hogy egy politi­kai testületet miért avatnak föl vallási c­e­­remóniával, miután e kettőnek egymáshoz semmi köze, azt egyátalában nem lehet érteni. A kir. törvényszék üléstermében a két gyertya­­közt fölállított feszület is feles­leges, mert mind a tisztviselők, mind a felek más vallásuak is. A templomból visszatérve, a terembe vo­nultak s az ünnepély kezdetét vette. A törvényszék tagjai közül a birák s az ügyészek kevés kivétellel magyar ruhában, az ügyészek pedig majdnem mindannyian kar­dosan jelentek meg s frakkban csakis az újabb nemzedék néhány tagja didergett. Sárkány József az ülést megnyitván a jegyzőkönyv vezetésére Szundy Radó tör­vényszéki jegyzet hívja fel ki a kineve­zettek neveit, s az esküt felolvassa. Ezután fölolvastatott az igazságügyminiszter kör­irata, melyet a bíróságokhoz intézett. Ebben a többek közt ezeket mondja: „Igaz, hogy a legjobb bíróság sem képes egymagában, a jogállam kívánalmait a tör­vénykezés terén teljesíteni; az igazságügy egy élő orgánum és organismus egyszers­mind, melynek üdvös működésére mindenik tagnak életerős tevékenysége szükségelte­tik ; tagadhatatlan az is, hogy törvényeink sok tekintetben hiányosak; hogy sokat kell még teremtenünk, sokat kiegészítenü­nk, so­kat átalakítanunk, míg igazságügyünket mindenben a haladottabb nemzetek színvo­nalára emeljük ; de legyenek meggyőződve tisztelt bírák, hogy a kormány szünetlen tevékenységet foglalkoztatja az igazságügyi követelmények kielégítésére irányzott törek­vés, hogy részint, rendszeres törvényköny­vek készítése, részint az égető szükségek­nek megfelelő szabályok által, szakadatla­nul habár zajtalanul törekszik a kormány kezdeményezési feladatát, minden irányban teljesíteni.­­ De addig is, míg mindaz megtörténik, a­minek meg kell történnie, azon meggyőződés, azon tudat vezérli a kormányt, hogy a törvényeinkben fog­lalt alap , eknek alkalmazása és kifejtése által jó bíróság pótolhatja a hiányt, a­mint ellenkezőleg a jobb törvény nem aka­dályozza meg a rosz bírót, hogy ne vetkőz­­tesse ki szellem­éből a törvényt, s ne hami­sítsa meg a jogot. Törvényeink hiányos­sága mindazáltal nem jelenti azoknak, vagy a kötelező szabályoknak teljes hiányát, s nem jelenti, hogy a szabály helyett a bíró eszméje, akarata válhatnék ítéletté. A­mely perekben ez utóbbi csempésztetnék be a törvénykezésbe: azonnal megszűnnék ural­kodni az elv, a bíró törvényhozóvá emelné magát, s a hatalom jogkörének felforgatá­sával bizonytalanná, értéktelenné válnék a jog ! Épen e téren a törvény elemzése, ma­gyarázata, kifejtése és alkalmazása körül tartsák szem előtt az új bíróságok tagjai, a régen megállapított elvek és tételek tekin­télyét, a helyes gyakorlatnak nagybecsű eredményeit; őrizkedjenek a túlemelkedés­­től, saját tehetségük túlbecsülésétől; ne fe­ledjék, hogy habár az elmélet termékenyíti a gyakorlatot, és a tudomány gyakran ki­pótolja a törvények hézagát; ne feledjék el soha,hogy nem minden új elv egyszersmind helyes elv, s a jogtudomány nem egyedül az uj tanok tudásában, a kor szentesítette és igazságok, a helyesnek bizonyult Megyei élet. Baranya megye alakuló gyűlése decz. 27-én, tisztújitása pedig 28-án tartatván, a bizottmány a főispán által alakultnak azon okból mondatott ki, mivel az 520 egyénre határozott bizottsági tagok közül 518 iga­zoltatott, a kettő is csak azért nem igazoltat­hatott, mivel ezek két helyen választatván meg és az egyik helyeni megválasztatásuk­ról lemondván, a lemondás folytán új vá­lasztást kellett rendelni; nem vétetvén fi­gyelembe Nendtwick Gyula bizottsági tagnak a miatti felszólalása, miszerint a legtöbb adót­­fizető és választott tagok között többen talál­tatnak, kik írni s olvasni nem tudnak, s ezért a törvény 20-dik §-a a) betűje értelmében „bizottsági tagok nem lehetnek,“ mivel — úgymond — ez iránt az igazolási választ­mányhoz kellett volna panaszt benyújtani, a­mi azonban elmulasztatott. Megjegyzés nélkül nem hagyható, hogy megnyitó be­szédében az által vélte a köztörvényható­ságok rendezéséről szóló törvény üdvös vol­tát bebizonyíthatni, hogy az azzal meg nem elégedő ellenzéket szélsőségekre és commu­­nismusra törekvéssel .Srvkmisitatta a malv vád ellen az sszes hivatali állomások mo­­nopolizálása végett összeforrt kormánypárt fedezete mellett észrevételt tenni háládat­­lan sőt veszélyes kisérlet lett volna annál inkább, mert az akkér alakult liga belee­gyezése mellőzésével a közhivatal elnyerése végett még a legkétségtelenebb deákpár­tiak részérőli verseny is előre a szélsőbal­­pártiak­ szövetkezésnek és felforgatási szán­déknak canonisaltatván, a legszelídebb fel­szólalás is csupán az akkor még remél­hetett kedvező eredmény bizonyos koc­káz­­tatását idézte volna elő; tehát a főispáni beszéd átalában s annak a baranyai ellen­zékre c­élzó passusa is viszonzatlanul hangzott el, s miután a kijelölő bizottság és ujonczozási küldöttség kineveztetett, m­ás­napra a tisztújítás kitüzetett. Az ujonczozási küldöttség választásánál megjegyzést érdemel, mikép a bizottság ál­­tal­ Pintér János jegyző már csaknem egy­hangúlag megválasztatott az ujonczozási küldöttséghez, de a főispán a többséget ki nem mondta, állítván, hogy a jegyző a szol­­gabíró alárendeltje lévén, függetlenül el nem járhat, a­mi a kormánypárt eljárásá­nak önmaga általi megc­áfolása, mivel csaknem száz községi jegyző választását azért erőszakolták ki a jóhiszemű néptől a megyei hivatalnokok, hogy azokat mint alá­rendeltjeiket eszközül használhassák s eb­beli tulajdonságuk ez alkalommal teljesen igazoltatott, mivel egy pár kivételével, va­lamennyi a volt és előre megtett tisztviselőre szavazott s községi embereivel is akkér szavaztatott. Hogy az ily előzmények után bekövet­kezett­­ tisztválasztásnak teljesen a kor­mánypárt kivonata szerint lehetett ki­ütni, mindenki könnyen beláthatta; s ugyan­azért a balpárt részéről senki hivatalra nem is jelentkezett nemcsak, hanem a siklósi szolgabirói és szolgabiró-segédi állomásokon kívül, a többi állomásokra csak egyetlen je­lölt tűzetvén ki, a választás lehetetlenné té­tetett, s minthogy a siklósi szolgabirói állo­másra kitűzött két jelölt Antal Pál és Ba­­laskó János között, az utóbbi részére busz bizottmányi tag által kért és megrendelt szavazás folytán mintegy 380 szavazókból az utóbbira körülbelül 90 szavazat esett, míg Antal Pál 280 szavazatot nyert, az egész választás a kormánypárti szövetke­zettek előlegesen megállapított terve szerint ejtetett meg, s ehhez képest a megválasz­tottak névsora következő: Alispán Jeszenszky Ferencz.­­—Fő­jegyző Frank József. — I. aljegyző Jamnitzky Jenő. H. alj­egy­zö Bartos­­ságh. — Főügyész Bánfay Simon. — Főpénz­tárnok Mihailovits Athanáz.— Főszámvev­ő Személyi Ferencz. — Al­­számvevő Dévényi Iván. — Főorvos Hölbling Miksa. — Mohácsi járás. Szolgabiró Goocs Gyula, segéd Stajevics László, orvos dr. Trempacher. — P­é­c­s­­váradi járás: szolgabiró Mayer Béla, se­géd Szinkovics Pál, orvos dr. Szendey. Pécsi járás: szolgabiró Forray Iván, segéd Seeb Károl­y, orvos dr. Vissy István. — Hegyháti­­j­á­r­á­s: szolgabiró Szily László, segéd Sey Lajos, orvos dr. Kugler. Bárányávári járás: szolgab. Szeme­­lits Ferencz, segéd Szilágyi Ferencz, orvos dr. Jellasics. — Szent-Lörinczi já­rás: Szolgabiró Németh Ignácz, segéd Trixler Károly, orvos dr. Pupits. Siklósi járás: Szolgabiró Antal Pál, segéd Né­meth György, orvos dr. Troli-Visszatérve még bírói állomás iránti mely szerint Ant.­lasztatott meg szóig: képviselőválasztások , a deák­párt, a szalontai választókerületben, mint azelőtt volt Szalonta községi jegyzőt S­i­­m­o­n­y­i Ernő ellenében ellenjelöltül lép­tetett fel; kérdésbe lehet tenni, hogy nem hasonló czélból erőszakoltatott-e akaratja ellen a siklósi járásra ? — a­mire a felelet valószínűleg helyesen következtethető azon körülményből, mikép Balaskó János a sik­lósi járás többségének jelöltje a nagyobb ellenszenv támasztása végett szélsőbal­­nak nevezett ellenzékbel egyetértéssel gya­­núsíttatott, noha ő határozottan azon jobb­oldal mellett nyilatkozván, melyhez eddig tartozónak ismertetett, felléptetése nem elv, hanem csupán személy­ kérdés volt, s hozzá mint igazságszereteténél, s mindenki iránt tanúsított jó bánásmódjánál fogva közszere­tetben álló egyén iránt tanusított ragaszko­dás, — a­mit miután a többi járások is sa­ját laktársaikat, részint eddig volt tisztvise­lőiket választották meg, a siklósi járásra nézve is természetes kifolyásának lehetvén tekinteni, méltányolni kellett volna ; nem pedig egy nem ismert egyénnek a többi já­rások által párttaktika ürügye alatti felerő­­szakolásával a kedélyeket elkeseríteni; — továbbá hogy Antal Pállal, a siklósi járás a követválasztásra hatás tekintetéből aján­dékoztatok meg, következtethető onnan is, mivel már előre azok lettek hívei, (mint Csőri József Nagy-Harsányból és Novák Sándor Siklósról) kik 1869-ben is mostani képviselőnk ellen szavaztak. Azonban a képviselőválasztásnál nem fognak más kerületek oly befolyást gyako­rolhatni, mint a­milyennel a nagyobb és gazdagabb járások virilis és választott bizottságai a kisebb járások felett bírnak, s még inkább bírni fognának, ha a főis­pánnak azon törvényellenes eljárása, hogy Reök Lajos, pécsi lakost, és a dárdai ura­dalom ügyvédjét, — továbbá Danicz Antal pécsi lakost, és a székes káptalan ügyvéd­jét tiszteletbeli bizottmányi ta­­go­kul kinevezte, — felsőbb helyen meg nem semmisittetnék, mert azon esetben a törvénynek a bizottsági tagok száma kor­látozására vonatkozó része érvényen kívül helyeztetnék, és úgy a virilis mint a válasz­tott bizottsági tagok hatásköre a kinevez­hető tiszteletbeli bizottsági tagok által pa­rti­­záltatnék, meghiusittatnék, — akkor még a balpárti Pestet, Bihart, Békést is a főispán tetszésétől függene csak jobbolda­liakká átalakítani,— a mit aligha fog még­is valaki Baranya megye főispánján kívül a törvényből kimagyarázhatónak állítani,­­s ugyanazért nem kételkedünk biztos remé­nyünket kifejezni az iránt, hogy a kor­mány az említett tiszteletbeli bizottsági ta­gok kinevezését hivatalból semmisnek fogja kimondani. Eger, decz. 30. E hó 28-kán tartatott meg az 1848-ki alapon álló bizottság utolsó gyűlése. E gyűlésen foglalta el egyszers­mind helyét az ujjon kinevezett főispán Ku­­binyi Rudolf. Ezzel a pápa világi fe­­jedelemségének egri képe, megszűnt 1 -­­­es íkvan­olla dcut urnáéi tett székfoglalóval lépett be teremünkbe. Pártok feletti állást ígért s bizalmat kért, mig ennek megvonására okot nem ad. Ki­vánjuk, hogy erre ne is legyen ok, mit ta­pintatos eljárással könnyen is kivihet, csak ne akarjon egyesek uralkodni, vágyó ambi­­czióinak eszköze lenni a rá Szapáry. Be­széde után Zalár főjegyző üdvözölte, hangsúlyozván főleg azt, hogy a megye eddigi szellemének dicsteljes zászlóját to­vább is lobogtatni fogja. Az évnegyedes gyűlés még mindig tart. XX. Kolozs megye új tiszti kar­a, követ­kező : alispán Macskási Pál, főjegyző Gyarmathy Miklós, 1-ik aljegyző Isacu Aurél, 2-dik aljegyző Incze Emil, 3-dik al­jegyző Ferenczi József, tiszti ügyész Petrán János, pénztárnok Sikó Miklós, ellenőr Or­bán Sándor, számvevő Kertész György, fő­orvos Dr. Incze István, mérnök Bodor Ká­roly, erdész Mayer József, központi állat­orvos Weinhold Tivadar, árvaszéki elnök Mázsa Samu, 1-sk árvaszéki ülnök Bocskor Lajos, 2-ik árvaszéki ülnök Csákány Lász­ló, közgyám Biró József,járási gyám; Gya­­lui Péchy Elek, B.­Hunyadi Háry Farkas, Bikali Hankovics György, N.­Almási Birró József, Nádasi Demeter László, Kolozsi Nesztor György, Mocsi Móga Jakab, Örmé­­nyesi Bónis István, Nyulasi Hosszú János, Tekei Krausz János, szolgabirák :­Gyaluiba Pap Miklós, Hunyadiba Kilyén Samu, Bi­kaliba Török Károly, Almásiba Gyarmathy Mózsa, Nádasi Csiszár József, Kolozsi Bar­iba Albert, Mocsi Kornis Lajos, Örményesi Stupinián József, Tekei Gyulai Ferencz, Nyulasi Schankebank Károly, járási alor­vosok : Nádasi Bojtha József, Gyalui Bur­ján Sándor, Hunyadi Máthé János, Nócsi Winkler Frigyes, Örményesi Mister János, kerületi állatorvos : Mócsra Seidl Ignácz. Belső-Szolnok megyében alispánnak Földvári József és főjegyzőnek Szarvadi Pál választatott meg. Borsodmegye új tisztikara következő kép választatott meg: alispán Bay Berta­­lan; főjegyző Lévai József; aljegyzők Fe­kete Dezső, Molnár Bertalan; főügyész Szűcs János ; alügyész Teper Alajos; fő­számvevő Kalas Lajos; főpénztárnok Ba­kos Antal; árvaszéki elnök Török Sándor; ülnökök : Szűcs Sámuel, Farkas Gusztáv ; árvagyám Boszik István; szolgabirák a miskolczi járásban Szentimrey József, Bay Barna; csendbiztos Karay János; az egri járásban Juhász Alajos, Csizik Károly, csendbiztos Orosz Károly; a szentpéteri já­rásban Csomos Berta, Csépányi Ignácz, csedbiztos : Rátódy ; a szendrei járásban: Gombos György, Miklós Gyula, csendbiztos: Kis Ignácz; megyei levéltárnok: Kun Áb­­rahám ; főorvos Bódog Albert; főmérnök : Czakó Lajos ; almérnök: Kalas Benjamin­­a Béla mármarosmegyei szolgabi­­taigazgatónak : Gallé Albert márma­­yei törvényszéki iktatót; irodatisz­­tet... : Fánkovics Gyula törvényszéki jegy­zőt és Baternay János megyei kiadót; ír­nokoknak: Zihey Gyula és Kiss Mihály telekkönyvi irnávokat, Márkus György me­gyei írnokot, Zolnai (Brozman) István tör­vényszéki írnokot és Bereghi Endre törvény­széki dijnokot; telekkönyvvezetőknek: Sol­tész Antal telekkönyvvezetőt és Grosschmidt Pál telekkönyvvezetőt; telekkönyvvezető­­segédeknek: Szepessy István segédtelek­­könyvvezetőt, Csorba Endre telekkönyvi iktatót és Várady Kálmán telekkönyvi dij­nokot ; telekkönyvi Írnokoknak: Gyenge Imre telekkönyvi Írnokot, Kozáry Imre és Kovássy Gábor megyei Írnokokat; fogház­felügyelőnek: Veréczy Mihály megyei vár­nagyot; a marmaros-szigeti járásbíróság­hoz írnokoknak: Argyelán László megyei Írnokot és Tomka János végzett jogászt; a felső-vissói járábirósághoz Írnokoknak: Zékány Gyula törvényszéki dirnokot és Jusko Istv. szabadságolt honvédhadnagyok; az ak­­narahói járásbirósághoz Írnoknak: Keszt­­ner Antal megyei írnokot; a tecsői járásbi­rósághoz írnokoknak: Majoros Mihály me­gyei esküdtet és Más Gábor végzett jogászt. a me­d­gyesi első folyamodása kir. törvényszékhez jegyzőnek: Binder Vilmos váltótörvényszéki joggyakor­­nokot; irodaigazgatónak: Láday István felső-fehérmegyei alispánt; irodatisztnek: Markus Józs. lipótvári fegyintézeti Írnokot; Írnokoknak: Hincz Kár. levéltárnokot, Krae­­ger Mihály tanácstitkárt, Szentmiklósi Mik­lós törvényszéki Írnokot; telekkönyvvezető­nek : Graeser Károly telekkönyvvezetőt; telekkönyvi írnoknak: Draser József tanács­­titkárt ; fogházfelügyelőnek : Pildner János börtönmestert; a medgyesi járásbirósághoz Írnokoknak: Fronius Károly szászsebesi ta­nácstitkárt, Román Dénes tanácstitkárt; az erzsébetvárosi járásbirósághoz Írnoknak: Dietrich Soma tvszéki Írnokot; a bolkácsi járásbirósághoz Írnoknak: Miske László tvszéki írnokot; a miskolczi első folyamodásu kir. törvényszékh­ezjegyzőknek: Tóthfalusy Károly miskolczvárosi törvény­­széki jegyzőt, Fodor Gyula miskolczvárosi törvényszéki pertárnokot, Bakos Pál bor­­sodmegyei pertárnokot; irodaigazgatónak : Csomós Zsigmond megyei kiadót, és tiszte­letbeli jegyzőt; irodatiszteknek: Mezey Gyula borsodmegyei tiszteletbeli esküdtet; Gerga József megyei irattárnokot; Írnokok­nak : Korbélyi József borsodmegyei esküd­tet ; Egresy József, Barczikay István me­gyei Írnokokat, Szabó Károly ügyvédjelöl­tet, Fodor Gy. megyei Írnokot, Kubiczky K. adóhivatali dijnokot ; telek­könyvvezetők­nek : Vastagh János borsodmegyei telek­könyvvezetőt; Óváry László telekkönyvi tisztet; telekkönyvvezetősegédeknek: Far­kas János szendrőladi ügyvédet, Tóbiás Ist­ván telekkönyvi vezetőt, Balka Győző telek­könyvi tisztet ; telekkönyvi írnokoknak : Steig Ferencz telekkönyvi iktatót, Szabó La­jos telekkönyvi kiadót, Góhl József, Justus Ferencz és Ványai István telekkönyvi Írno­kokat ; fogházfelügyelőnek: Ábrahám Fe­rencz hajdú-őrmestert; az edelényi járásbi­r'A f­ n ívr.Alrnokr • Triáf« E­limért B­­yjrTm­il jelöltet; a mezőkövesdi járásbirósághoz Ír­nokoknak : Pongrácz Antal községi jegy­zőt; Gyürki Alajos magánzót; a szent-péteri járásbirósághoz Írnoknak : Elek István bor­sodmegyei esküdtet; a csáti járásbirósághoz Írnoknak : Róth Pál honvédtörzs őrmestert; a miskolczi járásbirósághoz Írnokoknak : Fo­dor Betalan II. alispáni iktatót, Vadnay Ferencz joggyakornokot, Lengyel Ágoston borsodmegyei törvényszéki iktatót; a nagy­bányai e­l­s­ő­f­o­l­ya­m­­o­d­á­s­u kir. törvényszékhez jegyzőnek: Hosszú László kövárvi­­déki törvényszéki jegyzőt, irodaigazgatónak: Katona Miklós kővárvidéki törvényszéki ül­nököt ; irodatisztnek : Sipos Gyula nagybá­nyai törvé­nyszéki joggyakornokot, írnokok­nak : Trif Jánost, továbbá Anka János kő várvidéki csendbiztost és Hitter Emilt, telek­könyvvezetőnek : Leitner Károly nagy­bá­nyai bányabirósági telekkönyvvezetőt, te­lekkönyvvezetősegédnek : Pap Ferdinánd szatmármegyei pertárnokot, telekkönyvi Ír­nokoknak : Zalányi Mózes kővárvidéki te­lekkönyvi iktatót, Kovács József kővárvidé­ki írnokot; fogházfelügyelőnek : Tibold Gyula kővárvidéki esküdtet; a nagy­bányai járásbirósághoz Írnoknak : Mihálka Feren­­czet, a nagy-somkuti járásbirósághoz irno­koknak: Pintye Pétert és Jakab Bertalant, telekkönyvvezetőnek : Nagy György kővár­­vidéki törvényszéki elnököt, telekkönyvve­­zető-segédnek: Tamás Gergely telekkönyvi bizottmány­ vezetőt, telekkönyvi írnoknak: Magyari Pál kővárvidéki telekkönyvi tvszéki kiadót; a n­a­gy-b­ecsk­er­eki elsőfolya­modású kir. törvénysz­ékhez jegy­zőknek: Vercsay Gyula tvényszéki jegy­zőt, Jakabffy Titusz helyettes bü­nfenyitő tvszéki jegyzőt, irodaigazgatónak: Ivano­­vits Sebő torontálmegyei első aljegyzőt , irodatiszteknek: Balián András tvszéki jegy­zőt, Stumpfegger József tvszéki kiadót, ír­nokoknak : Jäger Károlyt, Radenich Benőt, Schwartz Károlyt, Papp Pétert, Marvits Jó­zsefet, Várady Sándort, telekkönyvvezető­­nek: Miksafy Lipót telekkönyvi hivatalve­zetőt, telekkönyvvezető-segédeknek: Vipp­­ler Sándor telekkönyvi segédet; Müller Jó­zsef telekkönyvi kiadót, telekkönyvi írnokoknak : Gyurkovits Györ­gyöt, Thaler Lipótot, Geiger Manót, fogház­felügyelőnek: Várady József katinfalvi köz­ségi jegyzőt, a nagy-becskereki járásbiró­sághoz írnokoknak: Kugler Antalt, Vukor Arzént,a törökbecsei járásbirósághoz Írnok­nak : Bubellay Jaroslav Erasmust; a mó­­dosi járásbirósághoz Írnokoknak: Manojlo­­vits Gábort, Szabó Mártont, Lukenick Sán­dort, telekkönyvvezetőnek : Gyurgyevits Jánost, telekkönyvvezető segédnek : Krausz Józsefet, telekkönyvi írnokoknak: Tarnov Jánost, Ottjeppka Józsefet, Jakovlyev Illést; a nagy-enyedi első folya­modásu kir törvényszékhez jegyzőnek: Vén András ügyvédjelöl­tet, irodaigazgatónak: Kovács Károly m. törvényszéki levélárnokot, irodatisztnek Varró Elek m. törvényszéki iktatót, írno­koknak : Ács Ferencz, Baranyai Mihály, urb. törvényszéki írnokokat és Lázár Aurél ügyvédi gyakornokot; telekkönyvvezetőnek: Kozma Imre telekkönyvvezetőt; telekköny­vi írnoknak: Drágfa Rezső törvényszéki írnokot; fogházfelügyelőnek: Lovassy Bó­dog országos fegyintézeti őrparancsnokot; a nagyenyedi járásbirósághoz Írnokoknak: Török Bálint törvényszéki t. jegyzőt és Ko­­umbán Antal törvszéki írnokot; a marosúj­­vári járásbirósághoz írnoknak: Török Vik­tor törvényszéki írnokot; a balásfalvi járás­bírósághoz Írnoknak: Vlassa Emil egyesbi­­rósági Írnokot. A nagykanizsai első f­o­­yamodású kir. tv székhez jegyzőknek: Brauenstein Pál me­gyei törvényszéki jegyzőt, Takács Zsigmond megyei tisztb. aljegyzőt; irodaigazgatónak: Wlassics Ede nagykanizsai városi törvény­­széki tanácsost; irodatisztnek: Kuthy Emil nagykanizsai városi iktatót; írnokoknak: Kovács Vilmost, Kurucz Mihályt, Planden Gy­ö­rgyöt, Szilágyi Jánost; telekkönyvve­­zetőknek: Kántor Pál zalaegerszegi telek­könyvi előadót, Mild Károly zalaegerszegi telekkönyvi Írnokot; telekkönyvvezető se­gédnek : Babos Gyula zalaegerszegi telek­könyvi iktatót; telekkönyvi írnokoknak: Juranich Lajost, Verhass Sándor és Plichta Ferencz somogymegyei esküdtet; a nagy­­kanizsai járásbirósághoz Írnokoknak: Ber­talan Pált és Horváth Lajost; a keszthelyi járásbirósághoz írnoknak : Vlasits Rezsőt; a letenyei járásbirósághoz Írnoknak: Szánt­hó Pált; a nagy­ károlyi első folyamo­­dásu kir. törvényszékhez jegy­zőnek: Bagossy Pál megyei esküdtet; irodaigazgatónak : Horváth Bálint szatmár­megyei aljegyzőt; irodatisztnek: Bitvay Antal szatmármegyei levéltárnokot; írno­koknak : Krasznay Ádám, Istvánffy György és Jékey György, megyei írnokokat; telek­­könyvvezetőnek : Lipniczky József szatmár­megyei telekkönyvvezetőt ; telekkönyvve­­zető segédeknek: Pálfi Gyula szatmárme­gyei segédtelekkönyvvezetőt és Lelovics József szatmármegyei iktatót; telekkönyvi írnokoknak: Pokomándy Ignácz, Pavlov­­szky Félix és Szentgyörgyi Sámuel megyei telekkönyvi írnokokat; fogházfelügyelőnek: Majos Antal szatmármegyei várkapitányt; a nagykárolyi járásbirósághoz írnoknak: Kurcz Lajost; a mátészalkai járásbíróság­hoz írnoknak : Ilosvay Ferenczet; a nagykik­indai első folyamo­dású kir. törvényszékhez jegy­zőknek: Joannovics György nagykikindai kerületi pertárnokot, Kahlen Kálmán toron­tálmegyei esküdtet és Kengyelácz Emil nagykikindai kerületi aljegyzőt; irodaigaz­gatónak : Pavkovics Dániel nagykikindai kerületi aljegyzőt; irodatisztnek Ivanovics Antal tiszaszabályozási egyleti titkárt és Tabakovics János kikindai jegyzőt; írno­koknak : Német Pál, Trifunácz Mladen, La­­kovics Jánost, Paulovics Pált,Rajkovics Min­dent, Kéger Pétert, Barkányi Mihályt és Schiffmann Milánt; telekkönyvvezetőnek: Despot János nagykikindai kerületi könyv­vezetőt és Danklov Jánost; telekkönyvve­zető segédeknek: Vilovszky János nagyki­­kikindai kerületi telekkönyvvezetőt, Kimich Antal telekkönyvi iktatót és Króner Antal torontálmegyei telekkönyvi írnokot; telek­könyvi Írnokoknak: Lichovnik Antal toron­tálmegyei telekkönyvi Írnokot, Kirrer Mi­hályt, Patits Árpádot, Demetrovits Atha­­názt, Demkó Györgyöt és Kádár Gyulát; fogházfelügyelőnek : Rajkovics Vazul nagy­­kikinda-kerü­leti várnagyot; a nagykikindai a»* ivnik­Abnol'' • TV i­vn n Qh­ílno­dot és Bakó Farkast; a török-kanizsai já­rásbirósághoz írnokoknak: Ferenczy Ádá­­mot; a zsombolyai járásbirósághoz írnokok­nak: Várnay Lajost, Tullics Lászlót; a nagy­szentmiklósi járásbirósághoz írnokok­nak: Pintér Nándort és Kudelich Kálmánt; a billeti járásbirósághoz; írnoknak: Kagl Józsefet; a nagyszeb­eni első folyamodá­sú törvényszékhez jegyzőknek: Csiki József szerdahelyi törvényszéki tit­kárt, Sonnenstein Lajos tanácstitkárt; iro­daigazgatónak : Alemann Miklós vízaknavá­­rosi egyesbirót; irodatiszteknek: Dezső Mihály felső-fehérmegyei törvényszéki ikta­tót, Sigerius Hermann szebeni törvényszéki joggyakornokot. Írnokoknak: Gross Sá­muel, Billevitz Adolf Gusztáv, Dörner Ká­roly, Klein Lajos, Muntyán Demeter, Pines Péter, törvényszéki gyakornokokat; fogház­­felügyelőnek: Schuster János Mihály bör­­tönmestert; a nagyszebeni járásbirósághoz írnokoknak: Teutsch Albert, Schneider Er­­neszt joggyakornokokat, Ardeleanu Vazul nyugdíjas járulnokot; a szászsebesi járásbi­rósághoz írnoknak ; Kootz Frigyes törvény­­széki titkárt; a szelistyei járásbirósághoz írnoknak: Ironca Miklós szerdahelyi tanács­­titkárt ; az újegyházi járásbirósághoz írnok­nak : Jecontia János törvényszéki titkárt; a szerdahelyi járásbirósá­ghoz írnoknak: Grea­­vu Bazil törvényszéki levéltárnokot; a nagyszombati első folyamo­dású királyi törvényszékhez jegyzőnek: Bartheldy Antal vegyes bi­­rósági jegyzőt; irodaigazgatónak: Karácso­nyi Rezső vegyes birósági írnokot; iroda­tisztnek : Báttaszerd Frigyes vegyes birósági írnokot; írnokoknak: Horváth Gyulát, Rözner Antalt, Valenta Alajost; telek­könyvvezetőnek: Gallovich Győző ba­lassagyarmati törvényszéki telekkönyvve­zetőt; telekkönyvvezető segédnek: No­­vacsik György zombori telekkönyvi helyszí­­nelési biztost; telekkönyvvezető­ segédnek ideiglenes minőségben: Drexler Gusztáv pozsonyvárosi jegyzőt; telekkönyvi írno­koknak: Glaszny Mihályt, Matiegka Károlyt, Rajeczky Ignáczot; fogházfelügyelőnek: Csengey Józsefirnokot; a nagyszombati já­rásbirósághoz Írnokoknak: Henn Bélát, Já­noska Sándort; a galánthai járásbirósághoz írnoknak: Sughó Mihályt; a nagy­szőllösi e­­­ső­­­folyam­o­­dásu kir. törvényszékhez jegy­zőnek: Nagy Gyula ugocsa megyei tör­vényszéki jegyzőt; irodaigazgatónak : Dósa Zsigmond ugocsamegyei pertárnokot; iro­datisztnek: Fülöp Márton ugocsamegyei ki­adót ; írnokoknak: Bukovszky Péter ugo­csamegyei esküdtet, Dolinay Dezső és Né­meth János ugocsamegyei írnokokat; telek­könyvvezetőnek : Székely István ugocsa­megyei telekkönyvi igtatót; telekkkönyvve­­zetősegédnek : Németh László ugocsamegyei telekkönyvi segédet; telekkönyvi írnokok­nak : Kovács János és Székelyhidy Ödön ugocsamegyei telekkönyvi írnokokat; fog­­házfelügyelőnek: Farkas Sámuel ugocsa­megyei várnagyot; a nagy­szőllősi járásbi­rósághoz írnoknak: Markovits Benő végzett jogászt és tiszt, esküdtet; a halmi járásbiró­sághoz írnoknak: Kotró Ferencz ugocsame­gyei írnokot; a nagyváradi első folya­modású ki ív törvényszékhez jegyzőknek: ifj. Mezei Mihály, Ba­­róthi Béla biharmegyei aljegyzőket, Nosz­­lopi Gyula földbirtokost, Nagy Sándor bi­harmegyei pertárnokot; irodaigazgatónak Bige Sándor biharmegyei esküdtet; iroda­tiszteknek: Graul József biharmegyei köz­igazgatási iktatót; Fejér Elek biharmegyei törvényszéki igtatót; írnokoknak : Glodeal Györgyöt, Endrey Józsefet, Szentiványi Adorjánt, Beörhy Zsigmondot, Lucie Deme­tert, Magyari Miklóst, Keszthelyi Lászlót, Regedy Pétert; telekkönyv vezetőknek : Leh­man János biharmegyei telekkönyvigazga­­tót, Batky Endre biharmegyei törvényszéki ülnököt, Sok János biharmegyei telekkönyv­vezetőt, Holnapi József nagy­váradvárosi telekkönyvvezetőt, telekkönyvvezető-segé­­deknek : Nyilas Sándor, Radl István bihar­­megyei telekkönyvvezetőt, Ungváry István és Jánosy György biharmegyei telekkönyvi gyakornokokat; Koczó Ferencz biharmegyei segédiktatót; telekkönyvi írnokoknak: Jer­­zsák Lászlót, Dik Ferenczet, Nikolics Ist­vánt, Nagy Károlyt, Papp Pált, Baranyi Lajost, Juricskay Lászlót; fogházfelügyelő­­nek: Kazinczy Geiza biharmegyei várna­gyot; a nagy­váradi járásbirósághoz Írno­koknak : Bernyik Józsefet, Lőrinczi Viktort, Moldoványi Jánost, Szikszay Lajost; a be­­rettyóújfalusy járásbirósághoz Írnokoknak: Eszenyi Lászlót, Sény Károlyt; a nagy­ sza­­lontai járásbirósághoz írnokoknak : Kazin­czy Őrsöt, Tóth Imrét; telekkönyvvezető­­nek: Nagy Endre biharmegyei telekkönyv­vezetőt; telekkönyvvezető-segédnek: Fejér István nagyváradvárosi kiadót; telekkönyvi írnoknak: Szendrey Nándor városi biztost; a margittai járásbirósághoz írnokoknak: Boros Alajost, Kerekes Józsefet; az élesdi járásbirósághoz Írnoknak: Tircsa Jánost, ifj. Fráter Bélát; a tenkei járásbirósághoz Írnokoknak: Nagy Dezsőt, Magyar Jánost; a naszódi első folyamodásu kir. törvényszékhez jegyzőnek: Au­­ner János medgyesi tanácsfőjegyzőt; iro­daigazgatónak : Pap Macariu törvényszéki írnokot; irodatisztnek: Mán Gábor törvény­széki írnokot; Írnokoknak: Pável János törvényszéki iktatót és Anutiu János tör­vényszéki írnokot; fogházfelügyelőnek : Vasilichi Antal törvényszéki írnokot; a na­szódi járásbirósághoz írnoknak : Verzarin Gergely törvényszéki írnokot; az ó­ radnai járásbirósághoz írnoknak: Tamás Miklós törvényszéki írnokot; a nyíregyházi első folyamo­dásu kir. törvényszékhez jegy­zőknek: Kató István ügyvédet, Thoma István szabolcsmegyei telekkönyvi tollno­­kot és Zoltán Aurél ügyvédjelöltet; iroda­­igazgatónak : Szakay Endre nyíregyházi tanácsnokot; irodatiszteknek: Szathmáry József szabolcsmegyei segédlevéltárnokot, és Erdőhegyi Barna szabolcsme­tszéki kia­dót; Írnokoknak: Patkó Tamást, Paluticz Ábrahámot, Réthi (Schosterics) Manót, Ber­­zeviczy Dánielt, Tolnay Pétert, Kerekréty Miklóst, Czirbesz Pált és Grosz Sámuelt; telekkönyvvezetőnek: Virágh Kálmán sza­bolcsmegyei telekkönyvvezetőt; telek­könyvvezető segédeknek : Fehér László szabolcsmegyei telekkönyvi tollnokot ideiglenes minőségben. Sulyok Sándor sza­bolcsmegyei tkvi tollnokot; telekkönyvi írnokoknak : Pap Lászlót, Iklódy Lászlót, Géczy Ábrahámot és Szokolay Lajost; fog­­h­ázfelügyelőnek : Gömöry Jánost; a nyir- Ak­oteszi jnvásbiróság­hoz Írnokoknak : Men­jek Bélát és Martinyi Ödönt; a kisvárdai járásbirósághoz írnokoknak: Mikecz Gyulát és Juhász Györgyöt; a nagykállói járásbi­rósághoz írnokoknak: Virth Antalt és Ko­vács Károlyt; telekkönyvvezetőnek: Novák Ferencz szabolcsmegyei tkvi tollnokot; te­­lekkönyvezető segédnek: Sulyok Gyula szabolcsmegyei telekkönyvi dijnokot; te­lekkönyvi írnokoknak : Jakabos Istvánt és Beke Sándort; a nyírbátori járásbiróság­hoz írnoknak: Szegedy Ferenczet; a nyit­rai első folyamodásu kir. törvényszékhez j­egyzőknek: Streihammer József nyitramegyei tvszéki jegyzőt, Hábel Alajos nyitramegyei tszéki pertárnokot és Mérey Ottó tvszéki jegyzőt; irodaigazgatónak: Névedy Mihály nyitrame­gyei tvszéki kiadót; irodatiszteknek: Szabó Lajos nyitramegyei tvszéki pertárnokot Serk Kálmán nyitramegyei esküdtet; Írno­koknak : Karsay Illést, Bucsányi Mórt Kiss Mihályt, Buzia Jánost, Bolecsek Nándort, Palásth­y Bélát, Skopetz Jakabot és Szabó Antal­ telekkönyvvezetőknek: Krencsey István és Matyasovszky József nyitramegyei telekkönyvvezetőket, Csapkay János nyitra­megyei telekkönyvi segédet és Lósi Géza zombori helyszínelési biztost; telekkönyv­vezető segédeknek: Adamik Ignácz nyitra­megyei telekkönyvi iktatót, Kecskés Ignácz telekkönyvi kiadót, Prvnger Mihály, Hoff­mann Károly nyitramegyei telekkönyvi tisz­teket ; telekkönyvi írnokoknak : Buzna Ti­vadar, Ilencz Lajost, Nevedy Jánost, Szer­dahelyi Györgyöt, Szepsányi Ferenczet; fogházfelügyelőnek : Kamocsay Károly nyit­ramegyei várnagyot; a nyitrai járásbiró­sághoz írnokoknak: ifj. Moós Istvánt, Bu­csányi Viktort; az érsekujvári járásbiróság­hoz írnokoknak: Vámosy Adolfot, Kányik Jakabot; a sellyei járásbirósághoz írnok­nak : Molnár Mihályt; a nagytapolcsáni já­rásbirósághoz írnoknak : Geönczöl Gáspárt; a privigyei járásbirósághoz írnoknak : Zsiv­­ay Jánost; a nyitrazsámbokréti járásbiróság­hoz írnoknak: Belányi Lajost; a galgóczi járásbirósághoz írnokoknak: Kosánczky Vilmost és Vály Edét; a vágujhelyi járás­birósághoz írnokoknak: Gottpreisz Rezsőt és Klimó Imrét; az oraviczai első fo­l­y­am­o­d­á­su kir. törvényszékhez jegyzőnek: Máhr Antal krassómegyei esküdtet; iroda­igazgatónak : Jäger József Péter krassóme­gyei törvényszéki irattárnokot; irodatisz­teknek : Szilágyi János krassó megyei tör­vényszéki iktatót és kiadót; írnokoknak : Szegbert Józsefet, Génért Lajost és Lusztig Illést; telekkönyvvezetőnek: Novakovics Sofron oraviczai bányatelekkönyvvezetőt; telekkönyvvezető-segédnek ideiglenes minő­ségben: Pászt Gyula verseezváros iktatót; telekkönyvi írnokoknak: Czodán Gábort, Wunderlich Józsefet és Kerda Szilárdot; fogház felügyelőnek : Ragács Györgyöt; az oraviczabányai járásbirósághoz írnokoknak: Novákovics Bélát és Smetana Emilt; a szászbányai járási brósághoz írnoknak: Hor­váth Vilmost; a pápai első folyamodásu kir. törvényszékhez jegyzőknek; Horváth Kálmán pesti k. táblai segédfo­galmazót és Somogyi Mihály ügyvédjelöl­tet ; irodaigazgatónak ; Szily Imre megyei esküdtet; irodatiszteknek : Nagy Boldizsár városi főjegyzőt és Lazányi Béla megyei esküdtet; Írnokoknak : Által István városi írnokot, Csizmadia Kálmán telekkönyvi dij­nokot, Horváth János ka­rt jegyzet; te Bírósági kinevezések. (A „Budapesti Közlöny“ decz. 24-ikd számából.) (Folytatás.) a már maros-szigeti első folyamodása kir. törvény­székhez jegyzőknek: Muszka Antal mármarosmegyei másod aljegyzőt, *). Talán főispánja. E szó hihetőleg t. levelezőnk diában maradt. Szerk. VÁR 2.

Next