Magyar Ujság, 1872. március (6. évfolyam, 49-74. szám)
1872-03-01 / 49. szám
ban. Egy érett és mivelt nemzet között ne legyenek páriák ne legyenek jogtalan emberek, csak akik a saját hibáiknál fogva azok. Minden ember le van alacsonyítva, akár van tudta róla, akár nincs, midőn más emberek az ő megkérdezése nélkül korlátlan jogot gyakorolnak az ő sorsa rendezésében. Sőt még egy sokkal magasabb álláspotban is, mint amelyre az emberi szellem eddig eljutott az nincs a természetben,hogy azok kikkel így rendelkeznek, hasonló méltányos bánásmódban részesüljenek azokkal, kiknek szavazatuk nincs. A kormányzók és kormányzó osztályok kénytelenek a szavazatnak érdekeit és kívánalmait figyelembe venni, ellenben szabad akaratjuktól függ a szavazatból kizártakkal ugyanazt tenni vagy nem tenni, s habár a legbecsületesebb hajlamúak, sokkal inkább el vannak foglalva oly dolgokkal, melyeket kiválóan tekintetbe kell venniök, hogy sem elegendő idejök maradna olyanra is, mit büntetlenül elhanyagolhatnak. Ám ezért nem lehet huzamosabb ideig kielégítő a szavazatjognak oly szervezete, amelyben egy ember vagy egész osztály egyszer mindenkorra kizáratik, és amelyben a szavazatjoggal nincs minden felnőtt egyén, aki csak kívánja, felruházva.“ Az előadottakban válasz foglaltatik, a kormánypárt egy igen t. tagja által feltett ,azon kérdésre is, hogy semmi jelek a democratia alapjára fektetett radicális átváltoztatás szükségére nem mutatnak, tehát mi erre az ok? Ugyanis mindenki átláthatja, hogy míg a kormánypárt a közösügyes politika biztosítására kívánja a törvényt akkor biztosítani, változtatni és pótolni, miszerint a demokratikus elemeket lehetőleg kiküszöbölvén, a szavazatot párthívei számára megnyerhesse, addig az ellenzék tiszta meggyőződéséből részint a históriai jogokat óhajtja megvédeni, részint pedig azokat az 1848-diki törvényben letett egyenlőség elvének alapján e haza minden polgárára ténylegesen, nemcsak mint eddig eszményileg megosztani, s ez által a nép véleményének szabad nyilváníthatására módot szolgáltatni, mely válasz megtétele után a kérdést megfordítva hasonlókép kérdeni bátorkodom, hogy miután a kormány az eddigi választási rendszer és felosztás mellett is nagy töbséget szerzett magának s arról jövőre is biztosíttatott, mi szüksége van arra, hogy a censust felemelve a históriai jogok megsemmisítését kimondja, és a választók köréből a népszerű demokratikus elemeket kiszorítsa ? Megvan a válasz az előadottak szerint azon érvelésre is, miszerint a teherviselési kötelezettség nem vonja maga után a jogosultságot, s mert a kettő egymástól elválhatlan, s mert a kinek kötelességében áll adózni s katonáskodni, annak jogában is áll megkérdezni, hogy azadó és katonaság mire fordittatik. Az sem cáfoltatott meg, mikép nehéz határvonalat felállítani, melyen túl a jog megszűnik, s melynek korlátai közt gyakoroltathatik; s tagadhatlan, hogy az állam, czéljainak elérése végett törvény által megszorításokat rendelhet, ezen megszorítási és kizárási jog nem rendesen, hanem csupán rendkívüli szükség esetén használtathatik, mely esetnek, oknak megszűntével, meg kell szűnni az okozatnak is. A kormánypárt veszedelmesnek mondja azon tant, hogy a jog és kötelesség párhuzamban áll, és hogy a jogok az állam engedélye nélkül léteznek, azonban ennek ellenkezőjét csak azok állítják, kik embertársaik felett, ezek jogai megszorításával uralkodni kívánnak, de a függetlenségi nyilatkozatban foglalt örök igazságot megdönteni nem képesek, mikép minden ember szabadnak született s igy a kormányzatban alapul azon tétel sem fogadtathatik el, mikép kiki csak tehetsége szerint járulván a teherhez,ezen arányban élvezze a jogot is, mert ez oly kívánat, mintha a nap világa melege és a levegő is birtokarány szerint czéloztatnék feloszlatni. Hogy a census elmélete igazságtalan is, és mesterkélt osztályt állapít meg, az általános szavazatjog szerint pedig természetes osztály jut uralomra — oly igazság, melyet a kormánypárt megcáfolni nem képes még azon állítással sem, hogy a községben lehetáltalános szavazatjogot engedni, mert ott a hibás határozatot a felettes hatóság megszüntetheti, ellenben az országos ügyekben elkövetett hibát orvosolni nehéz volna, mert a képviseleti kormányzat rendszere épen azon okból találtatott üdvösnek, mivel az önkormányzatot gyakorló nép a hibásnak talált határozatot önmaga megváltoztathatja. Czélzás létetett a democratiának demagógiává fajulásáról és a nyers tömeggeli kaczérkodásról, de czélszerű nevelési rendszer és folytonos alkotmányos gyakorlat mellett a kormányzatnak demagógiává tájolásáról kivált hazánkban, hol eddig is democratikus rendszer divatozott, tartani nem lehet, — ezenkívül a tömeggeli kaczérkodás a szabadságra nem oly veszélyes mint a bérencz hivatalnokoknak, tudósoknak s íróknak a despotismus zsoldjába szegődése, és az annak hízelgés. Helytelenül hozatott fel, hogy ily parlamentből az értelmiség kizáratnék, csekély vagyonú ember meg nem választatnék; — mert a nép a Jeffersonokat, Franklinokat, Washingtonokat, Garibaldikat, Kossuthokat felismeri s bizalmával megtiszteli, fia pedig a zsarnokságra törekvő Julius Caesarokat, Napóleonokat, Jolmsonokat kijárja, azzal épen értelmiségének adja bizonyitékát. Ha ily parliamentben a monarchia kérlése szóba hozatik, arra az ilyetén mesterséges többség szerzés és a népjog elnyomása ad okot, — példa erre az 1688 évi angol és az 1790-ki franczia forradalom és az északamerikai függetlenségi harcz, melyeknél a történelem tanúsága szerint többnyire a kormányok erőszakoskodása, és a nemzetek jogainak elnyomása adott okot arra,hogy a parliamentben a monarchia kérdése nemcsak ventiláltatott, de a trónvesztés is bekövetkezett; hasonló ok idézte elő a francziaországi 1830-as forradalmat, mert a restauratió után az 1790-ben kikiáltott általános szavazatjog eltöröltetvén, a census annyira felemeltetett, hogy jogaiktól felettébb sokan megfosztottak ; de ha még igazolva látnám a javaslatba hozott rendszabály szükségét, s a haza fennállása ezt oövetlenül igényelné, csak ezen legfőbb szabályt a veszély elhárításának hozathatná meg s kész volnék meghozni ezen áldozatot, melyet mint igazolatlant megtagadni vagyok kénytelen. A túloldalról előttem szólott Bausznern képviselőtársam az általános szavazatjogot hazánkra nézve veszélynek állítván, csak azon okból tartja ennek a 48-as párt általi indítványozását megengedhetőnek, mivel azt ezen nagy kisebbségben lévő párt amúgy sem érvényesítheti. Ezen állítására csak annyit jegyzek meg, hogy többségével nem igen dicsekedhetik, mivel az csak kerületek helytelen felosztásának következménye, s ha azon felosztás, melynek következtében ő is a kormánypárt többségét szaporíthatja, kiigazíttatik, valószínűleg ő is több korhadt hatósági társaival követi állását a kerület megszűntével elvesztvén, ezen mostani kis párttöbbségre emelkedhetik. Ezek után Székesfehérvár általam igen tisztelt képviselőjének indítványára, mely szerint az általános szavazatjogot egyéb szükséges kellékek t. i. 20 éves kor és feddhetlen élet mellett, az írni és olvasni tudás feltételéhez köti, felhíva érzem magamat kijelenteni, hogy bár a tudomány férfiait a politikai jog gyakorlatára első helyen jogosultaknak ismerem, mert a jelen haladás és a szellemi s anyagi jólét azon foka, melyet az emberiség élvez, a tudománynak köszönhető, tehát annak ez utáni előmozdítása is kívánatos, miután mégis az általános szavazatjognak e feltételhez kötését ezúttal elfogadtatni nem reményem, arra azért sem szavazhatok, mivel Libernek „a szabadság és önkormányzat“ czímű művének e tételre vonatkozó következő szavaiból arról hogy politikai jog az írni és olvasni tudás feltétele nélkül is gyakoroltathatik a szabadság érdekében, vagy az írni olvasásnak a szabadság nem okvetlen következménye, — meggyőződtem: „Vannak sokan, kik a népnevelést tartják a népszabadság valódi alapjának. Nem szenved kétséget, és a szabadság minden igaz barátja elismeri, hogy a helyes népnevelés hathatós tényezője a szabadságnak; a népnevelés azonban még nem szabadság, és nem is fog okvetlenül szabadságra vezetni. Poroszország például a legjobb népnevelési intézménynyel dicsekszik; Poroszországot azonban jelenleg nem lehet a valódi szabadság hazájának nevezni. (A chinai kormányzat tudvalevőleg a hivatalnokok rangfokozatát az általános nevelés népszerű egyenlőségére alapítja, de China a szabadság ösvényén egy lépést sem tett. (A népoktatásra nézve is áll az, (mint a hangokra) miszerint hathatósága attól függ, hogy mikép alkalmaztatik. Tudjuk, hogy az önkényuralom is bizonyos körülmények között czéljaira nézve előnyösnek tartja a népnevelés gyámolítását, és az iskolamester maga sem szabadságot alkotni, sem azt fentartani maga nem képes, habár mindenki elismeri, hogy az újkori szabadság ügyében nélkülözhetlen tényező. A szabadság jellemszilárdságot igényel.12- szor. Az 1848. V. t. ez. 2-dik §-ának bekezdésében a törvényesen bevett vallásnak ismertetvén el választási joggal bíróknak, ezen korlátozás megszüntetése kezdeményezése a 19-ik század fel világosodott harmadik negyedében a magyar minisztériumtól alaposan váratott a magyar törvényhozás által, melyben még eddig senki nem találkozott, ki a választási jog gyakorlására nézve a valláskülönbséget akadályul tétetni kívánná; — annak határozott kitezése azon okból látszik szükségesnek, hogy a vallási izgatás terére netán vihető politikai súrlódások csírája már kezdetben elfojtassék , mégis a törvényjavaslatban ez iránt intézkedés annak ellenére nem történt, hogy a képviselőház negyedik osztálya erre a minisztérium figyelmét központi előadója által különösen is felhívni elhatározta. 3- szor: az 1848-dik évi V. t. ez. 2-dik §-ának a, b, c, d, e pontjai alatt különböző föltételekhez kötött választói minősítések helyett elegendő volna, az országbírói értekezlet Ilik részének 2. és 3-ik §§-ban foglalt már előbb említett értelmezés mellett, az V. t. ez. 1-ső §-ában fentartott általános szavazatjognak az ország összes polgáraira kiterjesztését kimondani; — azonban a tvényjavaslat a minősítés különböző feltételeit, és az azokban megalapított annust fentartja, sőt többszöri ígérete ellenére, mintha azok nézetét, kik már ma a census felemelését kivánják, nem osztaná, a censust több pontok alatt tetemesen felemelni. Mert nem megszoritása-e az a jognak s nem felemelése-e a censusnak, hogy a törvényjavaslat 2-ik §-a szerint, az eddigi egynegyed telek szavazatra oly házból belső és külső telekből álló birtok jogosít, mely mind alkatrésze, mind kiterjedésére nézve legalább annyit tesz, mennyit az 1836V. t. ez. 1-ső §-a egy negyed telki állományhoz, s ha a rendezés megtörtént, annak tartozékaihoz is megkívánta nem ébreszti-e bennünk ezen intézkedés azon jogos gyanút, hogy a kormányt az urnék egy negyed telek eldarabolását tiltó törvényjavaslat beterjesztésénél nem a haladó korszellem, hanem as census felemelésének, és jogos megszorítását szándéka vezérelte ? — mert azon egynegyed telkes gazda, ki bel- vagy kültelkéből néhány öl földet, vagy legelő nádlas és erdő illetőségének egy részét eladta, de a vételárt egész birtokára betáblázott adósság törlesztésére fordította,jogosan fosztatik-e meg a szavazati jogtól mind a mellett, hogy értékét nem csökkentette, hanem tehermentessé tevén gyarapította? — továbbá nem czáfolata-e az az 1848-iki törvény alapjául szolgáló egyenlőség elvének, — a mire jelen pontnál a minisztérium nem hivatkozik, — hogy csak az egy negyed telket gazda bírjon szavazattal, de a katonáskodás és minden követelt adózás terhét egyenlő mértékben érző és a miveltség hasonló fokán álló egy nyolczad telket vagy épen kis házas birtokos pedig abból kizárassék? A törvényjavaslat 3-ik §-a által az 1848. V. t. ez. 2-ik §-a a. pontjának azon része nehezittetik meg, mely szerint eddig mindazok választók voltak, kik szabad királyi városokban vagy rendezett tanácscsal ellátott községekben 300 pft. értékű házat vagy földet bírtak, mert a házak és földek értéke a 3-ik §. szerint a házbér vagy osztályadó után lévén meghatározandó, miután az adót 60-szorosan számítva 5 frt 50 fr, adó kívántatik ahhoz, hogy 300 pfrt vagyis 315 frt v. e. érték kiszámittassék, sokan azok közül, kiknek házuk vagy földjük a 300 pfrt többszörösen megéri, a szavazati jogtól meg fognak fosztatni, — mert az adó a jövedelem 10% százalékát tevén, — 300 frtot biró egyénnek jövedelem pedig 5 százalékkal csak 15 frt lévén, — miután MAGYAR ÚJSÁG 1872. MÁRCZIUS 1. ennek 10% adója csak 1 frt 50 fr, ezt 60- szor véve csak 90 frt jön ki, — ámde az ily számításban nagy fallatlal van, mivel ezen adókulcs nem a valódi értéket, hanem annak csaknem négyszeres összegét veszi alapul, és igy a 300 frt értékű birtok helyett 1000 pfrt értékűt kívánván, nem szabatositja, hanem gyökerestől felforgatja az 1848-as törvényt, s annak romjain a censust megnégyszerezi, miért is a jog és teher elméletéből e pont alatt kovácsolt érvelések helytelenek. Ezen megjegyzés állt a 4-ik és 5-ik pontra, melyek szerint a földbirtok és tőkéből, továbbá az ipar és kereskedésből húzott jövedelem mennyisége is az adókönyv által bizonyítandó, mert e szerint az 1848. V. t. ez. 2-ik §-ban minősített földbirtokosok, iparosok és kereskedők közül sokan a választói jogtól elesnek. Az iparosokat illetőleg, hogy azok közül a választói jogtól sokan megfosztatnak, ha eddig kételkedtem volna, Szilágyi Dezső osztálytanácsos és képviselő úr tegnapi felvilágosítása után teljesen meggyőződtem, mivel azon mesterember, aki egy legénynyel dolgozik, 6 frt adóval, az pedig, a ki legény nélkül vallotta be magát, 4 frt adóval rovatott meg, — ezen törvényjavaslat szerint azonban csak a magát egy legénynyel bevalló, s 6 frt adót fizető bírván szavazattal, a szegényebb mesteremberek nagyobb része, habár segéddel dolgoznak is, mivel az ellenfél előadása szerint bölcsen eltagadták,hogy egy legénynyel dolgoznak, a szavazati jogtól elesik ; de mivel ezt sorsuk könnyebbítése tekintetéből tették, s a képviselőház fagyjai szívükre tevén kezüket, kénytelenek beismerni, hogy ritka az, ki jövedelmét adó alá egy fillérig bevallja; — megegyezik-e az a méltányossággal és osztó igazsággal, hogy épen a mesteremberek fosztassanak meg jogaiktól a bevallást megvizsgáló adókivető bizottság beleegyezése mellett helytelenül történt adókivetés miatt még akkor is, ha más bizonyítékkal a törvényszabta feltételt bizonyítja ? A 6-ik §. a felsőbbségtől függésben álló alattas hivatalnokok nagy számát hordandja be a választók jegyzékébe, s ezen intézkedés a szabadság rovására történik. E pont a szavazók számát szaporítja, — miután azok, kik mint gazdatisztek vagy hivatalnokok eddig földbirtok vagy tőkepénz után 100 frt. jövedelmet ki nem mutathatván, szavazásra nem bocsáttattak, — mint szellemi tőke tulajdonosai ezen pótlás által szavazattal birandnak, a kiknek szavazatjoggali felruházása ellen eddig ugyan senki fel nem szólalt, s az intelligenciának a közgyűlésbeni befolyását megtagadni én sem kívánom, minda mellett a szabadságra nézve ezen pótlást károsnak nem tartom, mert az alattas hivatalnok az illemnél és tiszteletnél fogva is tartózkodni fog nyíltan főnöke és a kormány ellen szavazni. A 7-dik pont, mely a honoratiókról szóló erdélyi törvényt a falukon lakó honoratiónkra is kiterjeszti, a miniszter úr által mint valami különös haladás jeleztetik, s gúnyosan hozatik fel általa, hogy ezen jogkiterjesztés talán nem találkozandik az ellenzék nem tetszésével; de elfelejté a t. kormány, hogy e pont alatti javítása még az 1848. Y. törv. czikkben foglalt 48-kihaladásig sem jutott el, mert az 1848. Y. t. ez. 2-ik §-a e) pontjában szavazati joggal felruházott jegyzőket a IV-ik osztály határozata és sürgetése ellenére kihagyta. (Vége követ.) telmes pillantást vált segédeivel. Különböző nagyságú fegyvereket mutat elő, az idegen szakértő szemmel vizsgálja s aztán egyet kiválasztva a töltést kéri. — Az nincs ! — hangzik a kereskedő válasza. — Nincs? Hisz a nélkül nem vehetem hasznát a fegyvernek ! Sajnálom, mert a fegyver tetszik. Lássuk hát amazt! — Annak sincs töltése ! — Furcsa, hát miféle töltése van ? — Semmiféle — volt a türelmét vesztő kereskedő válasza — bizony itt a maga számára semmiféle töltés nincs. Majd csak a kellene, hogy itt a szemem láttára meglője magát. — Megbolondult ön ? — Úgy látom, hogy az ön esze nincs egészen rendén. — E már mégis sok. Hallja az úr ... — Nem hallok semmit, hanem azt mondom, elmenjen innen vagy . . . Szó szót ért vevő és kereskedő között, mit csak egy rendőrbiztos megjelenése szakított meg rövid időre. A segédek egyike hívta be észrevétlenül az utczáról. A sok mi, ki, hogy, hogynem után végre kiderült, hogy az egész levélhistóriával valami elménet fölültette a fegyverárust. Az idegen — egy P. A. nevű alföldi földesúr — belenyugodott, ámbár nem bírja kitalálni, hogy mikép írhatták le személyét, mikor ő senkivel sem tudatta szándékát, hogy Pesten fegyvert vesz. — Egy nagyfontosságú kérdést döntött el a bécsi hadügyminisztérium egész csöndben. Azt a kérdést t. i., hogy milyen szine legyen ezentúl a katonatiszti bugyogóknak? De eddig csak a lovassági részen estek túl s ennek számára a piros varrásu szürke bugyogó lett elfogadva,a gyalogsági kék nadrágra nézve azonban még nem hozatott meg a határozat s mint hírlik nincs kilátás, hogy a szürke szin győzzön. — A budai lövészek ez évi közgyűlése márczius 24-én d. e. 10 órakor lesz s ez alkalommal leleplezik a lövölde elnökének , Érczhegyi Ferencnnk életnagyságu képét, melyet megrendeltek. Az ünnepélyen részt vesz a budai dalárda is. — A latin nyelvet a közoktatási minisztérium kissé megszorítja az akadémiákon, annyiban t. i., hogy az „index“-ek és a bizonyítványoknál a magyar használatát rendelte el. A budapesti Fröbel-nőegy- et elhatározta, hogy addig is, míg saját kebelében egy gyermekkertésznőket képző intézetet állíthatna fel, egyelőre egy magyar bonne (dajka) képezdét fog létesíteni, oly czélból, hogy a szegényebb sorsú családoknak nőgyermekei, akik életpályájukat a gazdagabb családoknál mint gyermekdajkák akarják megkezdeni, pályájukra ezen intézetben lehetőleg tisztán a nagy paedagog Fröbel elvei szerint kiképeztessenek. Az egyleti elnök, Vidats Jánosné asszony ennek értelmében felhívást tesz közzé, melyet melegen ajánlunk úgy a szülők mint a benne foglalkozásra hajlandó szegény sorsú nők figyelmébe. A felállítandó dajka-képezdében minden növendék ingyen nyeri az oktatást, tartozik azonban lekötelezni magát, hogy úgy az előadásokban, mint a gyakorlati útmutatásokban szorgalmasan fog részt venni. A fölvételre megkövettetik, hogy legalább 13 éves legyen, írni és olvasni tudjon s erkölcséről jó bizonyítványt mutasson fel. Nagykorúak s különösen az anyák mindenkor szívesen láttatnak az intézetben, ha szinte magukat be nem jegyeztették is. A jelentkezéseket folyó év áprilisáig bezárólag Komáromy-Bayer Lujza úrhölgy, az egylet gyermekkertjének vezetőnője, fogadja el (király utczai 15. sz.) naponként reggel 9—11-ig s délután 2-4- ig. Az előadások és gyakorlati útmutatások folyó év ápril 3-án kezdetnek meg az intézet helyiségeiben (Király-utcza 15). — A marhahús drágasága ellen fordul a gazdasszonyok panasza, miután árát csak a múlt hóban rugtatták föl a mészárosok 30 krra, most pedig újra emelni akarják. — A Vesuv legújabb kitörését Palmieri olasz tanár hosszasabban ismerteti. E szerint a tűzhányás kis mérvű s két ponton ismétlődik koronkint. A tüzes lávát néha 50 méternyi magasságra löveli. Tekintettel a hegy sok látogatójára a közlekedés most oly korban van, hogy az observatóriumig kocsin, innen a kitörések színhelyéig pedig lóháton lehet jutni. — József főherczegről, a honvédség főparancsnokáról írják, hogy legújabban esztergályos munkával foglalkozik legszívesebben. Régebben a kőmives és kertész mesterséget is megtanulta. — Török János és Lonkay Antal eddig egy falovon ült ugyan, de volt köztük mégis egy kis különbség. Török Jánosnak már két éve van arany sarkantyúja, míg Lonkay csak közönséges módra hajcsolt a közös nyeregből. Ma reggel óta azonban nem nézheti le többet „Magyar Állam“-t vitézlő vitéz tulajdonostársa. A „Mátyás diák“ kiadása által szerzett magának annyi érdemet, hogy vele egy rangba jusson. S el is jutott. Irodalmi tevékenysége elismeréséül a pápa őt is kinevezte a szent Szilveszterrend középkeresztes és aranysarkantyús vitézének. Hanem már most meg az a kérdés, hogy megtűri e lovuk a négy sarkantyút. A szervezendő „országos közoktatási tanács“ népnevelési osztályába három tagot a budapesti összes néptanítók, polgári iskolai és képezdei tanárok közgyűlése választ. E gyűlés vasárnap i. é. márczius 3-án d. e. 10 órakor fog a pesti czukor-utezai polgári iskola helyiségeiben megtartatni, mire a helybeli tanfelügyelőség tisztelettel meghívja a jogosultakat. — Halálozás. Varjassy János ügyvéd 1861-ben Arad város főkapitánya folyó hó 24-én Aradon elhunyt. — A gyapjuutczai német színház fölött megkondult a lélekharang. Mint hírlik, legalább a részvénytársulat igazgató-tanácsosai nem mervén újabb követelésekkel a részvényesek elé állni módot keresnek, hogy a társulat tömérdek adósságait egyesítsék s a vállalaton túladva anynyit megmentsenek, amennyi ilyen körülmények között lehetséges. Csak a legutóbbi tél deficitje meghaladja az 50.000 forintot. — Másfélszázados hírlap. A berlini „Vossische Ztg.“ alapításának százötvenedik évfordulóját ünnepelte múlt szombaton. — Felfordult világ. Nálunk, hol rendszerint a legtöbb dologban felfordult a világ, nincs szükség, hogy a szökőév februárjának utolsó napja azzá dekretálja. Hanem Amerikában ez a mai nap az úgynevezett felfordult világé. Ilyenkor a nők „szökőévi bálokat“ szoktak rendezni, melyekben az a szokás hnp-vad it wwi. -tánczet. Ha a vacsora ideje közeledik a férfinak csöndesen le kell ülni s bevárni, mig valamely nő könyörül rajta s asztalhoz viszi. Hogy a hölgyek bál után házáig kisérik-e tánczosaikat azt nem tudjuk. — Több ur és nagyszámú nézők. Egy vidéki lap szerint „a n.-kanizsai önkéntes tűzoltók e hó 25-én délután több ur és nagy számú nézők jelenlétében gyakorlatot tartottak.“Váljon szerkesztő-kollegánk melyikhez tartja magát a két osztály közül. ” Egy játékos vége. Párisban a napokban halt meg egy Garcia nevű spanyol, ki egy időben a badeni és homburgi játékasztaloknál olyan hírt szerzett, mely szélesebb földön ismeretessé tette nevét. Elszántsága szójárásossá lett. Vagy négyszer vitte a millióig, de majd végkép hátat fordított neki a szerencse s mint koldus halt meg. — Ismét egy gyermek öngyilkossági kísérletéről olvasunk. Egy 11 éves budai tanuló, mivel atyja megfenyítette, a lánczhidon felül a Dunába ugrott. Hajósok megmentették és nagyobb baj nélkül viszszakerült a szülői házba. — Linné Károly, a nagy természetbúvárnak, hazája Svédország, emléket fog állítani halála századik évfordulóján 1878. jan. 10-én. — Ajánlkozás nevelőségre. Egy nyolcz gymnosztályt végzett és jeles oktatási oklevéllel biró ifjú, nevelői állást keres szerény feltételek mellett. — Öt évi nevelősége után gyakorlott kezekre bíznák a szülők gyermekeiket. — Szives megkereséseket elfogad a vallás és közoktatásügyi minisztériumnál a „Néptanítók Lapja“ szerkesztője Mayer Miksa. A kholera. Hivatalos tudósítás szerint Gácsországban f. é. febr. hó 8-tól 16-ig újabb kholera-eset oly községben, mely eddig járványmentes volt, nem fordult elő, de e kór egyik járványos községben sem szűnt meg. E járvány jelenleg 3 községben uralt, hol az ápolás alatt maradt 17 cholera-beteghez újabban 35 járult, kik közül 24 meggyógyult, 10 meghalt, 18 pedig további ápolás alatt maradt. Kivonat a hivatásos lapból. A pénzügyminiszter Czerminger Jánost a központi számvevőséghez számtanácsossá nevezte ki Janauschek Gyula pozsonyi lakos vezetéknevének „Jánosiéra, Chachinovich Endre pécsi lakos vezetéknevének „Tarai“-ra, Schaschek Bálint magyar kir. államvasuti igazgatósági felügyelő saját és gyermekei vezetéknevének „Csáki“-ra Hohaneky Lajos pesti lakos vezetéknevének „Kállay“-ra és Bovancice György szomorand-oklándi lakos vezetéknevének „Széplaky“-ra kért átváltoztatása megengedtetett. KRÓNIKA, Pest, fbruár 29. — Az országos iparszövetség gyűlésén jelen volt 18 szegedi iparosküldöttek testületileg megjelentek Kállay Ödön városuk képviselőjénél, hol Bakai Nándor iparos pár szóval bemutatta társait, s biztositván Kállayt rendithetlen bizalmukról, a küldöttség nevében kijelenté, hogy a jövő választásnál ismét köréje fog gyűlni Szeged szabadelvű lakossága. — Vadász kirándulás. Főuraink közül többen, Eszterházy Antal és Erdődy György grófok, a három Baltazzi, Stokau és Lamberg grófok társaságában vadászati kirándulást szándékoznak tenni Angliába, hogy a Liverpooli meetingen is részt vehessenek. — Az országházból. Szilágyi Dezső beszéde, jóllehet sok szót elölt, de szült is aztán szóbeszédet quantum satis. Az országház folyosóján még ma is forgatták, főkép a deákpártiak. — Ez a Szilágyi beszéde — mondá többek közt egy jobboldali képviselő — két beszédet tett tönkre. — Tiszáét és Iványiét, ugy-e? — kérdi egy hivatalnok képviselőtársa. — Nem annyira hanem a Tóth Vilmosét. — Hát a másik ? — Az, a melynek Tóth Vilmos most készül. — Annyi az öngyilkosság, hogy az alábbi kis történeten éppen nem lehet csodálkozni. Elsőrendű fegyverkereskedőnk egyike tegnap ismeretlen kézből eredt levelet kapott, melyben tudatják vele, hogy holnap, már mint ma, egy elegáns külsejű, szőke fiatal ember fog nála revolvereket nézni,de szándéka nem az hogy venne egyet, hanem, hogy ama szerencsétlen hivatalnok példájára, kiről az egész város beszélt, a kereskedésben agyonlőtje magát. A kereskedő elrémül. Rögtön meghagyja segédeinek, hogy minden fegyverből szedjék ki a töltést, s ha holnap netán távollétében egy szőke fiatalember revolvert kérne tőlük, csak olyant mutassanak neki, melytől nem nem kell félniök, hogy bajt csinál, de a töltést a világért se adják kezébe, így kissé megnyugtatva magát, valahogy eltöltötte az éjt s már kora reggel a boltba ment. Délig nem jelenkezett semmi gyanús, hanem a váczi utczai kronométer még alig mutatott tizenkettőt, midőn a kérdéses személyleirás hű eredetije könnyed főhajtással a boltba lépett és revolvert kért. A kereskedő sejirodalom és művészet. (A Kisfaludy - Társaság) tegnapi havi ülése három felolvasásból és egy pár jelentéktelen titkári jelentésből állt. Első felolvasó Rákosi Jenő volt, ki Goethe „Reineke“-jének általa eszközölt fordításából az első éneket mutatta be. Utána Vadnay olvasta fel Endrődy Sándornak szép költői évre mutató „Henrik“ eziali beszélyét. Végül Gyulai Pál ismertetett részleteket Valerius Flaccus „Argonauticon“-jából, (fordította Fábián Gábor), ki e művét a társaság pártolása mellett óhajtaná közrebocsájtani. A mű ennek okáért (Toldy Ferencznek és Hunfalvy Pálnak) adatott ki bírálatra. Greguss Ágost titkár ezután a már rég odaítélt balladai díjra még egy elkésett versenyzőt, „Dugovits Titust“ jelentette be, mely decz. 31-ike helyett febr. 3-án érkezett. Szerzője két hó alatt visszaveheti. Bemutatta ezután Kisfaludy Károlynak arczképét, melyet a társaság rendelt meg gyűlésterme ékitésére, s valóban ékitésül is szolgálhat, oly szép festmény. Jelenti továbá, hogy az új tagok, Baksay és Sayous elfogadták a megválasztást. Végre Hunfalvy Pál azon bírálatát közli, hogy Arisztophanes egyik művének fordítását kiadásra nem ajánlja Hunfalvy már a harmadik bíráló volt, s mivel a két bíráló véleménye megoszlott, most az övé dönti el, hogy a fordítás nem fog kiadatni. Végül Arany László tesz jelentést azon hármas bizottság nevében, mely a tagválasztási rendszabályok kidolgozása végett küldetett ki. A benyújtott javaslat tárgyalása a legközelebbi ülésre létetett. * Barna Ferdinándot, a „Kalevala“ fordítóját a helsingforsi fin irodalmi társaság tagjává választotta. * A kritikának mindenesetre új neme az, melyet a „Delejtti“ gyakorol. Nálunk legalább nem ismerték eddig, hogy valamely referens színésznél tudakozódott, mint játszott ő vagy ama kollegája. A Delejtti más irányt kegyel. Egyik tegnapi polemikus czikkéből tudjuk, hogy Szigeti Poloniusát (Hamletben) azért szidta le, mivel „a darab főszereplőjétől tudja, hogy mily kinő volt az este Szigeti Józseffel neki játszani.“ Tehát Hamlet főszereplője a kritikus? Bravo. Uj, pálya, új ember! Hamlet főszereplője még jó kriikus is lehet. Hanem aztán megtagadja a „Del.“ szavát és ne pajtáskodjék a színészekkel. Egy napig késtünk üdvözletünkkel, mert azt hittük, l]°£y „Hamlet főszereplője“ visszautasítja a bírálói szerepet, mely neki tulajdoníttatik. Ma már megtehetjük és csak azt sajnáljuk, hogy első debütjét nem dicsérhetjük meg,mert Szigeti Poloniusát mesteralakításnak tartjuk. *A vidéki színészet nyugdíjalapjára eddig 4500 frt gyűlt be. * A „Wagner egyet“ alapszabálykészítő gyűlése vasárnap márcz. 3-án d. e. 11 órakor lesz a „Hungária“ szálloda 4. számú termében. * Richter tegnapi zenekari hangversenye nagy közönség előtt ment végbe sima sikerrel, mely a par excellence Wagnerista karnagy föllépését nálunk eddig is kitüntette. Miután a még következő hangversenyek után részletesebben szándékozunk ez előadási ciklusról szólni, ezúttal csak a közönségre tett hatást kivánták jelezni. Jegyzetek a múltból, Márcz. 1. 1456. (Kr. sz. e.) Mózes törvényhozó és próféta halála. 86. (Kr. sz. e.) Sulla Athénét elfoglalja és a polgárokkal kegyetlenül bánik. 1562. Nagy vérengzés Vassyban a hugenották ellen. KÖZGAZDASÁG. Mai üzlet. Pest, febr. 29. A gabonaforgalom ismét igen csekély mérvű. Hivatalos jegyzés alá következő szerződések lettek bejelentve: Búza: tiszavidéki 86 fns 7 frt 25 kr. készp. 83 fns 7 frt 5 kr., 80 fns 6 frt 46, 90 kr.; 81 fél fns 6 frt 65 kr., mindkettő 3 hóra. Bánsági 83 fél fns 6 frt 95 kr. 3 hóra. Hevesmegyei 84 fs 6 frt 95 kr. 3 hóra. Tőzsdei szerződés szerint: tavaszkor átadva búza 646—650 kr; rozs 78 fns 357*/* —360 kr; zab 186—187 kr; tengeri 396 -397 kr. Az értéktőzsdén élénk üzlet mellett következő eladások jegyeztettek: Első hazai takarékp. 4200 frton, terézvárosi takarékpénztár 76 fton, külvárosi 107 fton, I. magy. biztosítás 900 fton, Pannónia viszonbizt. 530 fton Unió 335 fton, Haza 118 frton, francobank I. 117 fton, II. 108,75-ön, magyar hitelr. 170,50-en, anglo 117 frton fizetve. Osztr. hitelr. 351,60, Gschwindt-féle szeszgyár 226 frt, Drasche-féle téglagyár 135 frton véve. Valuták változatlanok. Napoleonbar 8.98, arany 5.36, tallér 1.68. Bécsi börze, febr. 29. (Távirati tudósítás.) Hitelrészvény 353.80 Északi vasút 350.— —. Államvasut 396.— Lombardok 208.- 1860-ik 104.1/4 1864-diki 147.3/* —. Magyar jutalomsorsjegy —.—. Napoleondor 898.— Magyar hitelrészvény 170VS—. Galicziai 261.— Angol Ausztriai 369.7. Franczia-magyar 116.1/4. Tramway 244.— Magyar földhitelintézet 1392. Útmutató. — márcz. 1. — Nemzeti színház. „Színre szint“. Vigj. öt felv. irta Rákosi Jenő. A redout terme 30 kr. díjért szemlélhető meg, Pestváros közgyűlését minden szerdán d. u. 4, Buda város pedig csütörtök d. u. 5 órakor tartja. A magy. tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy társaság minden hó utolsó szerdáján, a történelmi társulat minden első csütörtökön, a természettudományi társulat minden hónap első és harmadik szerdáján tart népszerű előadásokkal egybekötött szakgyűlést, mindig d. u. 5 órakor az akadémia palotájában. Állatkert a városligetben. Beléptidij 20 kr. Országos képzőművészeti társulat. (Akadémiai palota 2-ik emelet, bejárat az akadémia utczából.) Naponként nyitva van. Nemzeti múzeum. Télen csak a könyvtár van nyitva 9-től 2-ig. Egyetemi könyvtár. Nyitva van naponkint 9—1 és 4—6 óra közt. Táviratok. Bécs, febr. 29. A pénzügyi bizottság hosszabb vita után a tisztviselők drágasági pótlékára vonatkozó határozati javaslatot elfogadta, mely szerint e czélra 5 millió engedélyeztetik, és szétosztásuk a következő elvek szerint kell, hogy történjék: Az első fizetési csoportban rangkülönbség nélkül 10%, a második csoport számára különbség nélkül 15%, a harmadikban (1050 frtón alul) Bécsben 25, és Bécsen kívül 20 százalék ; a drágasági pótlék márcz. 1-vel kezdődik ; a határozati javaslat második pontja felszólítja a kormányt a hivatalnokok fizetésének végleges rendezése iránti előterjesztését idejekorán az 1873. évi költségvetéssel előterjeszsze. Prága, febr. 20. Sladkowsky az ó-cseh politikai clubb ellenlábasául egy nemzeti clubbot alapított. — A Pertheim-féle gyapotgyár ma reggel óta tűzben ég; a gyárépületek elpusztíttattak, a gépek megsemmisültek ; az égés helyhez kötött maradt. Berlin, febr. 29. A szövetségtanács tegnapi ülésében a bécsi világkiállításra vonatkozó valamennyi indítvány elfogadtatott, a birodalmi költségek 500,000 tallért tesznek. Páris, febr. 29. A „Siécle“ jelenti: Bismarck elfogadja márcziusban leendő előrefizetését valamennyi 1872-ben esedékes hadikárpótlási összegeknek és 5 százalékos kamatokat megtérít. Arnim követnek Berlinbe történt utazása pénzügyi megállapodásokkal hozatik kapcsolatba. Konstantinápoly, febr. 28. Hírszerint, a görög származású Karatheodoros az oroszok kedvelője török követté fogna Pétervárra kineveztetni. Berlin, febr. 29. A „Staatsanzeiger“ a vallásügyminiszter egy rendeletét közli, mely szerint az eddig meg nem engedve volt felmentés a vallási oktatás alól a felsőbb tanintézeteknél megengedhető, hogyha egyebütt elegendő vallásoktatás adatik. A képviselőház 20.000 tallért szavazott meg az iskolafelügyelet költségeinek szaporítására, melyeket a vallásügyminiszter különösen az ország azon részei számára kér, hol az iskolafelügyeleti törvény valószínűleg legelőször fog alkalmaztatni. Felelős szerkesztő : Helfy Ignácz. Nyílt tér. * EKE* Aré engedés.*3^ | i «© T5 i ti S V « pH U I A Wheeler és Wilsonféle varrógépek Newyorkban tisztelettel jelenti, hogy készítményeinek árát leszállította és hogy Pesten OHM C. C. főképviselőjénél, Józseftől* 15. szám. legjobb hirben álló családi varrógépei VO írttól kezdve valódi minőségben beszerezhetők. Figyelmeztetjük a t. ez. közönséget, hogy minden más ajánlat valódi készítményünknek csak csaláson alapszik és intéssel vagyunk lelkismeretlen gépkereskedők ellenében, akik nem ártalanak védbélyegünket meghamisítani. Képes árjegyzékek kívánatra kiszolgáltatnak és elküldetnek. D&- ■sopaSuaajjv