Magyar Ujság, 1873. június (7. évfolyam, 126-148. szám)

1873-06-01 / 126. szám

nélkül örömest hozzájárul mindazon kedvezmé­nyekhez, melyek a határőrvidéki lakosságnak biztosíttatnak s Magyarország jogait érdekeit nem sértik. De ha a fenforgott nehézségeket te­kintetbe véve az eddig követett n­é­p alkotmá­nyos eljárásra szemet hunyna is, annak törvény általi szentesítését nem lehet kívánni tőle. Itt a Forma nem csupán forma, hanem lényeg.­­ A pénzügyi bizottság ma alkalmasi­t befejezi a költségvetések feletti tanácskozást, jövő kedd­n és szerdán pedig a jegyzőkör­y­veket fogja hitelesíteni úgy hogy csütörtökön a jelentést a ház elé terjesztheti. Sat cito si sat bene. — Szlávy miniszterelnök a hor­át képviselőkkel mondja a „P. N.“, megkezdd a horvát ügyben az előre jelentett értekezletet. A tegnapi tanácskozás majdnem három órán át tartott, s mint halljuk, több kérdésre nézve megegyezés jött létre. A horvát képviselők nagy része az ünnepekre haza utazik, ezek múltával azonban azonnal feljön Pestre és szerdán tartazik a mai­ ryar és horvát tagok közös értekezlete, melyben valószínűleg végleges eredményre jutnak.­­ Több lap azt indítványozza, hogy a jogászgyű­­lés elnökéül Hoffmann Pál választással?. Ha ezen indítvány előbb létetik mintsem Hoffmann a polgári törvénykönyvre vonatkozó munkáját közé­tette még hagyján; de most, miután ezen munkálat oly általános kudarczot vallott, ez indítvány valóságos satyra.A magyar jogászgyűlés nem tenne ez által egye­bet, mint hogy szegénységi bizonyítványt szolgáltatna ki magának, illetőleg a magyar összes jogászkarnak.­­ A belgrádi félhivatalos ,,Jedinsztvo“ szerint Risztics a nagyhatalmaknál lépést tett az iránt, hogy Szerbiában lakó alattvalóik a községi terhek viselésé­ben osztozzanak. Az angol kormány a szerb minisz­terelnöknek ebbeli indítványát elfogadta. Granville Longworth belgrádi angol ügynökhöz állítólag intézett soraiban a szerb kormány kívánatot helyeselvén, nem érti hogyan is lehetne azt kívánni, hogy az idegenek a községi terhek alól felmentessenek, miután ez utóbbi a községnek emelkedését nagyban akadályozná, kivált oly helyeken, hol az idegenek vagy számuak, s a községi terhektől mégis mentesek. — A „Moszkovskija Vjedmosti“-nak konstantiná­polyi levelezője a Kis-Zvorniki kérdésről és a török­szerb vaspályáról érdekes felvilágosításokat ad. Az el­sőt illetőleg állítja, hogy a szerb kormány, nem várva az említettt kérdés végleges megoldását, a török sul­­tánnak járó adót megfizeti. Milán szerb fejed­­em Kon­­stantinápolyba való utazásáról szól , erősíti, hogy ám­bár nincs elhatározva, mikor indul útnak, de annyi bi­zonyos, hogy menni fog, s ez annál bizonyosabb, mivel­hogy ezt az európai hatalmak is tanácsolták. A vaspá­lyákat illetőleg annyit tud mondani, hogy azokhoz majd akkor fognak hozzá, ha a boszniai és magyaror­szági vaspályák összekapcsolása be lesz végezve. An­­drássy gróf, Ristics szerb miniszterelnökkel megtartott értekezletéről, általában véve kedvező módon nyilat­kozik. ------------------------------------------ -— A minisztertanács, mondja a ,,P. N.‘‘, nem fo­gadta el Csemegi államtitkár lemondását, miről Cse­­megi úr tegnap tudósittatott. Csemegi ennek következ­tében folytatja államtitkári működését.­­ A D­e­á­k-k­ö­r által a határőrvidék polgárosí­tására vonatkozó törvényjavaslatok fölötti véleménye­zés czéljából kiküldött 12-es bizottság kétnapi tanács­kozás után munkálatát bevégezte, s ennek folytán a be­nyújtott törvényjavaslatokat a részletes tárgyalás alap­jául elfogadandóknak s a házközösségek rendezése tár­gyában 1872. évi junius 9-én a bánsági határőrvidék és titeli zászlóalj számára kibocsátott kir. rendeletet, és a határőrvidéki lakosokat az ottani állami erdőkben illető erdei szolgalmak megváltásáról 1871. június 8-án kibocsátott törvényt változatlanul törvénybe igtatan­­dóknak határozta. A részletes tárgyalásnál a 298. sz. törvényjavaslat­ban foganatosított styláris módosításokon kívül a 13. es­­yes szépségre, kit valóban Calderon ,,dama topada“-já­­nak lehetett gondolni. Az előadás Lygdamon és Lydias-sal kezdődött A díszítések szép erdős vidéket ábrázoltak, zöld mohával, csörgedező patakokkal és a távolban kékelő hegyekkel, a szép látvány kedvező benyomást tett a nézőkre. — Leander, ki Lygdamon szerepét játszta, zöld hímzésű vid­aszin ruhában volt öltözve, az akkori pász­tori modorban. Haja fürtökben csüngött le és szalaggal volt megkötve feje tetején. Nyaka, mely fehérebb volt a női nyaknál, keményített kerek gallérból állott ki.­­ Arczát pirosító festék élénkítette, fogai fehéren ragyog­tak mint valódi gyöngyök. Tus-vonal sötétítette szem­öldökeit, más igen-igen finom vonal szemfedelei szélén, rendkívüli fényt kölcsönözött szemeinek. A nézők meg­­elégedési morajt hallatának. A nők susogva hajoltak egymáshoz, és egy ifjú leányka, ki csak épen akkor jött volt ki a zárdából, elkiálta magát egész ártatlanul: „va­lóban elbájoló!“ miért is anyja által megdorgáltatott. E gyermek, ártatlanságában, a többi nők érzését fe­jezte ki és talán saját anyjáét is. A feddésre elpirult és szemeit lesüté, néha azonban újra felveté azokat, mikor gondolá, hogy nem ügyelnek reá. De mindenik közül a legmegindultabb az álorás hölgy volt. L gyezőjét izga­tottan mozgatá, kihajolt a páholyból, hogy jobban lás­son, melle sebesen dobogott, mindenkép elárulta, meny­nyire érdekli őt Leander. Szerencséjére senki sem né­zett reá, minden szem a színpad felé volt fordítva, s így ideje jön helyrejönni. Lygdamon, a­hogy mindenki tudja, mert mindenki olvasta Ludéry darabjait, hosszú magánbeszéddel kez­di, mely megható és szenvedélyes, hol a kérlelhetlen Sylvia visszautasított szeretője azon fontos kérdést fon­tolgatja, mikép fog életének véget vetni, kedvese rosz bánása miatt ez neki tűrhetetlen lévén. Kötéllel vagy karddal fogja bevégezni szomorú napjait ? vagy le fog-e szökni a magas szikla tetőről. Hátha vizbe öltte magát, •hogy lángját a habokba oltsa ? (Folytatása köv.) MAGYAR ÚJSÁG 1873. JUNIUS 1. 14. §. közé, a bizottság véleménye szerint, két uj sza­kasz iktatandó, melyek közül az első a tankerületi is­kolai kerületek beosztása szempontjából az 1868: XXXVIII. törvényczikk rendeleteinek megfelelő in­tézkedéseket, a második pedig a határőrvidéki népisko­lák oktatási ügyeiről szóló szabályrendeletben a polgá­­riasítás és visszakebelezés tényleges foganatosítása által szükségessé vált módosításokat jelöli ki. Az eredeti 15. §-ba Józseffalva nevez et helyett a történetileg helye­sebb Zsablya iktattatott be, a 16. § ban a miniszter az igazságügyi törvények életbeléptetése tekintetében az igazságügyi miniszternek véli a bizottság a fölhatalma­zást adatni. A 22 i. §-ban világosan kitétetné, hogy a képviselőválasztás körüli központi intézkedéseket Bács- Bodrogh m. központi bizottmánya teljesíti. Az erdei elkülönítést tárgyazó törvénynél a bizott­ság egyik tagja Bilics képviselő az iránt terjesztvén elő panaszt, hogy a határőrvidéki városok, melyek „freie Gränz-Comunionen“ név alatt szerepeltek, s állítólag szinte némely erdei szolgalmak élvezetében voltak, a szegregálásnál t­ljesen mellőzve lettek. Miután azonban ez iránt előterjesztés a bizottság előtt nem volt, de az érdekeltek eddigelé ez irányban panaszt vagy kér­enet a képviselőházhoz nem juttat­tak, s a föntebbi törvény folytán jobbára máris elfele­dett erdők a védelmi szolgálatot teljesített határőri ke­rületi községek közt már nagyrészt tényleg kiosztattak s igy azoktól semmi körülmények között visszavehetők nem lennének, de ezen állítólagos igények a most jel­zett törvényben vagy helyesebben beczikkelyezésnél különben is tárgyalás alá nem vehetők: a bizottság ezen törvény beczikkelyezését a jelzett igénytől függővé tenni nem kívánja, mibe a fölszólaló is belenyugodott, miután Szlávy miniszt­relnök a jelz­őt tényálladék mi­benléte iránti vizsgálat megejtését ígérte, s ezen ígére­tét fölszólaló illetőleg a kérdéses városok megnyugta­tására egy hason irányban hozzá intézendő interpellá­­czió alkalmából a házban is ismételni késznek nyilat­kozott. („P. N.“) — A képv. ház pénzügyi bizottság közelebbi ülé­seiből következőket emeljük ki. Folyó hó 29-ik i ü­lésében VT. czim. Állam­javak el­ad­á­sá­b­ó 1 (előirányzat 2.056.369 frt). A minisztérium által előterjesztett kimutatás részlete­sen átvizsgáltatván, helybenhagyatott a következő mó­dosításokkal. A naszódvidéki 44 határőre­red részére elő­irányzott összeg töröltetett, miután a képviselőház ha­tározata folytán magának a miniszternek indítványára egy bizottság küldetett ki a kérdés megvizsgálására, addig míg e kérdés iránt a jelentés beadatik, e rovat függőben hagy­atván az előirányzatból. A pesti dohány beváltási telek, mely eladásra kijelöltetett, kihagyatott az eladandók sorá­ból, miután e telek a bizottság nézete szerint kincstári czélra lenne felhasználandó. Kérdés intéztetvén egyéb­iránt e tárgyban a miniszterhez, azon választ nyerte a bizottság, hogy az államvasúti igazgatóság tisztviselői részéről azon ajánlat létetett, hogy a tisztviselők nyug­­díjegyletének tőkéjét, mely mimegy 300.000 fontra rúg, hajlandók volnának kamat mellett a kincstárnak áten­gedni, oly feltét alatt, hogy ott az ő számukra épület emeltessék, mely természetesen kincstári birtokot ké­pezne. A bizottságnak ez ellen nincs ellenvetése, s a felvett összeget az előirányzatból törölte. Továbbá a horvátországi uradalmakból 330 négyszeg­ölnyi telek eladásából előirányzott összeg (150,000 írt) szintén tö­röltetett. A f. hó 30-án délelőtt tartott ülésben, melyet nyilvános ülés után tartott a bizottság, a hitel- és pénztári miveletek vétettek tárgyalás alá. A hitel- és pénztármiveletek kiadá­sait a bizottság észrevétel nélkül megszavazta. Szintúgy megszavaztattak a pénztár és hitelműve­­leti bevételek összesen 15.862.033 frtban. A függő államadósságok kezelési költségei vétet­tek ezután tárgyalás alá, a függő államadósság ellen­őrzésére kiküldött országos bizottság jelentésével együtt, a­melyből a bizottság arról győződött meg, hogy a kezelési költség 1874-re magasabb a múlt évi­nél és 129,600 frt. helyett 144,600 frtban állapitotta meg e czim költségeit. Fedezetül azonban felvenni ha­tározta ugyan ez összeget, mint bevételt azon alapból, a­mely az 1868. 46. t. sz. 20. §-a szerint a közös függő államadósságok kezelése költségeinek fedezésére azon törvényben kijelölt forrásokból képeztetett. Ezután a vallás és közoktatási miniszteri ta­o költ­­ségve­tése vétetett fel. A felsőbb tanintézetek közös költségeire felvett 5000 főt töröltetett; h­asonlag töröltetett a brassói ro­mán gymnasium segélyezésére felvett 4000 f­rt, miután a nevezett gymnasium nem fogadta el a segélyt, nem akarván ráállani azon felt­ételekre, melyeket az állam a segélyezéshez kötött. Szintúgy töröltetett a vidéki kereskedelmi tanodák segélyezésére felvett 5000 főt. A bizottság e tanodák segélyezésére nézve azon elvet követi, hogy csak ott állapítja meg a segélyt, hol a mi­nisztérium részéről minden egyes meghatározott eset­ben ki van tüntetve, hogy az illetők­orüjökhöz képest hozzá­járultak a tanoda fentartásához és általában az állami segélynek szüksége be van bizonyítva. Általá­nosan felvett ily rovat alatt tehát a kereskedelmi tano­dák segélyezésére, habár­ ezek segélyezését a bizottság elvileg helyesli is, segélyt nem szavazhat meg. A népnevelési lapnak hét ny­elven való kiadására fölvett 30,000 frtot, a bizottság szintén törölte, miután a tapasztalt hiányoknál fogva a lapnak hét nyelven való kiadása nem biztosítja azon czélt, melyet ezen összeg­gel a t­ozás elérni akart; j­len alakjában tehát az in­tézm­­nyt megszüntetendőnek véleményezi. Azonban a népnevelési irodalom segélyezésére a bizottság a minisz­ternek 10,000 frtot bocsát rendelkezésére. Katonai fegyvergyakorlatok tanítóinak díjazására felvett 36,000 frtot szintén törölte a bizottság, miután a törvény erről nem intézkedik. D. u. 5 órakor a bizottság tárgyalását folytatta s a közmán­y és közlekedési miniszter költségvetésére tért által, s azt ma délelőtt is folytatta. Ötnyi bevételből, 15.463,403 forintnyi összeg mutatko­zik, a­mely a múlt évi 14.552,243 frtnyi jövedelmet 911,160 frttal haladja meg. A többlet emelkedése azon arányban mutatkozott mint az utóbbi zárszámadások mutatják. XXI. Lottójövedék 1.931,901 frtban, a sójövedék pedig 3.345,906 frtban az előirányzat szerint megsza­vaztatott. A sójövedék tiszta jövedelme 10.956,880 frt, — a múlt évben 10.916,413 frt, és igy a többlet 40 497 frtot tesz. A bizottság tudomásul vette a miniszternek azon jelentését, hogy miután a marmarosi aknák az ország távollevő részeivel is összeköttetésben vannak és így azon vidékkel is, melyek eddig Wieliczkából vették­ a sót, gondoskodott arról, hogy a vidék is, név szerint Árva, Turócz, Liptó elegendő sót kapjanak a marma­rosi aknákból, hogy addig is, mig e tárgyban törvény­hozási után intézkedések történhetnek a fennálló ren­deletek foganatosításával ama vidékek szükségletei fe­dezve legyenek. XXIII. Állam­i jószágigazgatóságok 393,361 frt. XXIV. Állami jószágok részletesen átvizs­­gáltatván 1.764,660 frtban megszavaztattak az elő­irányzat szerint. A jövedelem 3.486,353, múlt évben volt 3.210,219 forint többi­­, 276,134 forint tiszta jö­vedelem. XXV. Álla­m­ er­dők 7.262903, forint megsza­vaztatott az előirányzat szerint. A tiszta jövedelem 448,717 frt. XXVI. Bányászat és pé­nzverés 14.224,114 frt. A bizottság tételenként átvizsgálta. Miutá­n itt előre nem látott beszerzések, vagy időközben előforduló elkerülhetlenül szükséges beruházásokra lehet szükség, a bizottság, hogy a miniszter kezeit meg ne kösse, ez okból nem vélt törölhetőnek e czimből. XXVII. XXVIII., XXIX. czimek változatlanul megszavasztattatak. A rendkívüli költségvetés I. czim. Pesti vámhivatal utolsó részletéül 450,000 frt. II. Dohány jövedék uj építkezésre 175,000 frt helyett, miután az uj építkezések csak most fognak megkezdetni, a bizottság 1874-re 100,000 frtot elégnek tart, raktárakra 25,000 frtot, s igy 50,000 frtot von le. III. ez. Sójövedék 24,000. IV. ez. Álla­­mjószágok 138,627 forint szavazta­tott meg. V. ez. Államerdők 408,679. A bizottság meggyő­ződött, hogy sokkal kevesebb van felvéve, mint a múlt évben és csak oly beruházások vetettek fel, melyek megkezdetten, abba nem hagyhatók. A többi czím változatlanul hagyatott, kivéve a Vajda-Hunyad vár helyreállítására előirányzott 50,000 frtot, mely helyett 30,000 forint szavaztatott meg. Fedezet. Miután az 1872. zárszámadások még nem vizsgáltattak át, a bizottság e kérdés tisztába hozata­láig a bevételek kérdésének megállapításába nem bo­csátkozott, hanem azt azon időre halasztá, midőn a zárszámadások átvizsgálásának eredménye és a fedezet kérdése iránt jelentéses javaslat fog a ház elé terjesz­tetni, s a­z adós bevételek megállapítása az összes fe­­dezettel együtt fog elintéztetni.­­ A pénzügyi bizottság tegnap d. u. 5 órakor tartott ülésében folytatta a pénzügyminisztérium költ­ségvetésének tárgyalását. Ebből kiemeljük a követke­zőket : XX. rovat. Dohányjövedék. Széll Kálmán előadó előterjesztett számítások nyomán, melyet a beváltandó dohánymennyiségű,­ fuvarozási, beváltási és üzemkölt­ségeket, a kész gyártmányok vételére előirányzott ösz­­szegeket a bizottság törlendőnek vélt, a beváltás „bel­földön“ czimű­ rovatból 36.100 frtot,a beváltási és üzem­költségekből 17.320, a fuvarozási költségekből 30.140 és így a beszerzés czim alatt 83.560 frt törlés mellett megszavaztatott 9.315,869, gyártásra 36.126 frt, törlés mellett 390.000 frt , eladásra az előirányzat szerint 1.247,393 forint szavaztatott meg. A dohányjövedék tiszta jövedelme, levonva a szükségletet a 29.237,346 Lázár fal­ini beszéde a képviselőház május 30-ai üléséből A királyföld rendezése tárgyában. T. ház ! Igen sajnos, midőn a kormányt épen az általa teremtett törvényhatóságok kénytelenek a tör­vény tiszteletére és a törvényszabta kötelessége teljesí­tésére figyelmeztetni,­­ de még sajnos abb, midőn az ország egyik része az alkotmány felfüggesztésével csak­nem kivételesen kezeltetik. Úgy látszik, hogy ezen ki­vételes intézkedés bármely irányban legyen is az, nem mutathat egyébre né­zetem szerint, mint hogy az abso­­lutismus maradványai a reactio érdekében fentartassa­­nak, és hogy a Bécs előtt kedveskedni akaró osztrák­­magyar politika hosszú időre inauguráltassék, mert különben a kormány eddigelé kötelességének ismer­hette volna ezen többrendbeli törvények által megha­tározott törvényjavaslatot a Királyföld rendezéséről be­terjeszteni. E részben már számos kérvényt adtak be a képvi­­selőh­ázhoz több törvényhatóságok, s e részben szintén szerencsés voltam pár hétt­­­el­ előtt a belügyminiszter úrhoz kérdést intézni. Előadtam egyszersmind azon iz­galmas mozgalma­t, mely egy önfejű törvényt a vasút­tal a Királyföldön előidéztetek, de a belügyér úr vagy nem volt arról informálva, és akkor jobb lett volna a felelettel kissé késni,­­ vagy ha informálva volt, nem látta jónak elődjét bizonyos tények leleplezésével meg­sérteni, hanem röviden azt felelte akkor, mint saját szavai mutatják: „hogy a kormány igen is intéz­kedett, a törvényjavaslat elkészítéséről, és mihelyt a ház azon helyzetben lesz, hogy ezen törvényjavaslatot tárgyalás alá veheti, a kormány ezen törvényjavaslatot be fogja­­ terjeszteni.“ Az országgyűlésnek, illetőleg a képviselő­háznak vesztegetni való ideje nincs ugyan, de dolgozni való ideje igen­is van, és hogy ha a kormány megfor­dítva, nem mint a miniszter nyilatkozott, hogy mihelyt a ház azon helyzetben lesz, hogy dolgozzék beterjeszti, épen ellenkezőleg, be kellett volna terjeszteni a törv.­­javaslatot, hogy lássa az Országgyűlés, lássák a képvi­selők, min alapszik a törvényjavaslat, hogy előkészüle­teket tehessenek és a tárgyalást megkezdhessék. Épen azért a kérvényi bizottság által előterjesztett­­ véleménynyel nem érthetek egyet, s azt azon érd­­em-­­­ben kívánom a belügyminiszternek átadni, hogy tekin­­­­tettel az ügynek már régóta függőben létére, tekintet­tel a törvény által meghatározott önálló törvényhozási intézkedésre, legyen kötelessége a belügyminiszter úr­nak a Királyföld rendezéséről szóló törvényjavaslatot a legközelebbi napokban benyújtani. Kére­m a kérvényi bizottság véleményét ezen hozzáadással elfogadni. A módosítás így hangzik: „A Királyföld rendezé­­sét illetőleg utasíttatik a belügyminiszter, hogy a tör­vények által meghagyott e tárgybeli törvényjavaslatot a legközelebbi napokban a képviselőház elé terjeszsze­­ be. (Helyeslés balfelől.)­­ Ugyancsak Lázár a tegnapi ülésben a kolozs­vári egyetemi tanárok felirata mellett következőkép szólt : Nem kívánok a kérvényi bizottság véleménye ellen szólani, csakis a közoktatási miniszternek becses figyel­mébe akarom ajánlani a kolozsvári m. kir. egyetemi ta­nárai által beadott kérvényt, mely kérvény érdekében pár észrevételt kívánok tenni, hogy azt a pénzügyi bi­zottság által eszközlendő tárgyalás alkalmával használ­va a pénzügyi bizottság tagjainak szintén figyelmébe ajánlhassa. E körülmények a következők : 1-er. A közoktatásügyi miniszter közelebb Kolozs­várott járt, megvizsgálta az ottani tudományos egyete­met, a tanerőket, a tanhelyiségeket és meggyőződött arról, hogy legkevésbé sincs a kolozsvári egyetem mindamellett hogy rövid idő alatt szerveztetek, azon állapotban , hogy a tudomány minden kellékeinek megfeleljen, meggyőződött arról, hogy azon helyi­ Hitelválság. — Pozsonyból a nyugat magyarországi leszámí­toló és hitelbank fizetés­képtelenségét jelentik s a „Napló“ szerint a banknál a letéteket veszély fenyegeti. Pozsonynak majdnem összes társadalma bele­sodorta­tott e bank által a bécsi börzejátékba s nem egy tönkre futott család adja meg most ennek árát. A nyugatma­gyarországi leszámitoló tisztán a bécsi alapitás szüle­ménye. A papírok mesterségesen nagy agróval bocsát­tattak ki s már ebből tudni lehetett, hogy itt szédelgés van a játékban. — A pesti Gruber Czég bukása, kivált a zimonyi paczot érzékenyen sújtotta. A Herzl Bernát czég egy­előre 180,000 frttal fizetésképtelennek jelente ki ma­gát. A pancsovai piacz kevesebbet szenvedett. Belgrád­­ban ugyane bukás következtében Csekenasy bőr nagy­­kereskedő is tetemes passivákkal mondott csődöt. Úgy hisszük, hogy még több bukást is kellene jelen­tenünk. — Az osztrák „Industrial bank“ a kereskedelmi törvényszéknél benyújtotta csődkérvényét. Erre vonat­kozólag a „N. Fr. Pr.“ a következőket írja : Tegnap­előtt a hitelezők a bank helyiségeiben értekezletet tar­tottak még, mit az igazgatótanács ülése követett, mely­ben izgatott jelenetek is fordultak elő. Beváltásra be­mutatott pénztárjegyek már tegnapelőtt visszautasít­­tattak, és a helyzet oly szomorúnak mutatkozik, hogy határozatot kell­ hozni, miszerint az üzleti helyiség többé ki nem nyittatik. A zárt ajtókon ma reggel következő hirdetmény volt olvasható : „A részletosztály üzletei egyelőre be­szüntette­­k, újra felvételük, mihelyt a más c­égre való átruházások iránt folyó tárgyalások be lesznek fejezv­e, a lapokban közzé fog tétetni.“ A csődre az előkészületek megtétettek, és az illető beadvány tegnap már be is adatott. Délelőtt a bank helyisége előtt szá­mos hitelező, kiknek követelései természetesen nem elé­gedettek ki, gyűlt össze, innét a rendőrséghez mentek, ennek közbenjövetelét fölhívandók. Voltak oly felek, kiknek lejárt pénztárjegyeik 5000 frtra szóltak. A rendőrség megtette a szükséges intézkedéseket és a bankhoz a további vizsgálat végett biztost kül­dött. Ezen vizsgálat eredményétől fog függni, vájjon a fenyitő törvényszéknek is akad-e itt dolga. Ezen inté­zet 1872. ápril 6-án alapíttatott 5 millió alaptőkével, melyből 3 millió van befizetve; működését a Fürst féle váltóüzlet átvételével kezdé meg. Az igazgatótanács következő tagokból áll: gr. Wickenburg Mátyás el­nök, dr. Moravetz Henrik alelnök, Breisach Gyula, Hofferl József, Lokenbach Gusztáv, dr. Neumann Fri­gyes, dr. Reif Manó és Weittenhiller Frigyes. — A soproni válságos" helyzetről e következőket írják a „H -n“-nak : Egész Magyarhonban nincs város mely a tő­zdejátéknak oly szomorúan esett volna áldo­zatul, mint a nyerészkedés után hajhászó városunk la­kosai. F. hó 25 én a kereskedelmi és iparbank, továbbá a Credit­bank több millióra csődöt jelentettek, legna­gyobb kereskedőink — bár példájukat még nem követ­vén — az insolventia szélén állanak, egész Sopronban nincs ember, kitől nem hallani, hogy részint betétek, másrészt pedig játék következtében annyi s annyi ezer forintig ne volna érdekelve, szóval, a dús­gazdag város tönkre ment. Egyesek, melyek csak néhány nap előtt százezerekről rend­ekeztek, ma majdnem kenyér nélkül vannak. Curiosításból azon tényt is fölemlítem, hogy az építkezésben levő zsidó templom a tőzsdejáték mar­taléka lett Adakozás útján összegyűlt nagy összeg (hallomás szerint 50,000 frton felül) az illető községi gondnok által elspeculáltatott,­­ ily száz még száz legszomorubb eseteket számlálhatnék elő, de nem kí­vánv­án egyeseknek hitelekben vagy bármily tekintet­­is ártani. Van még négy hitelintézetünk, melyek még csak vegzálnak, ezek közül három, ha a sors javukra nem vesz fordulatot, alighanem az említett két intézet sorsát fogják követni, a negyedik pedig — értem a le­számítoló bankot — tartani fogja magát. Máj. 28-án reggel 8 órakor a városház termében a polgárság által — német nyelven — gyűlés tartatott a felett, hogy várjon nem volna e jó ő felségéhez segélyért folyamodni, magától értetődik, hogy egyetlen egy hang sem szó­lott az indítvány ellen, vita nélkül oda egyeztek tehát, hogy Mérey főpolgármester vezetése alatt deputatio megy a királyhoz Bécsbe s egyidejűleg a minisztéri­umhoz is. Egy itteni közbecsülésben álló polgár, sze­rencsétlen játék következtében életének véget vetett. mmm­iMmNMMffwiapMn­M­na» —— — —— —m­i­ségek, melyekben ott el van helyezve, legkevésbé felel­nek meg annak, hogy a habár még jelenleg csekély számú tanuló ifjúságot kellőleg befogadhassák, 2- szor. Különösen figyelmébe ajánlom a miniszter­nek azt, hogy a kolozsvári tanárok közül a rendesek a hatodik, a rendkívüliek pedig a hetedik rangfokozatba soroztattak, épen úgy, mint a p­sti kir. egyetem taná­rai, a­nélkül,hogy fizetésök egyenlő volna a pesti egye­tem tanárainak fizetésével, 3- szor. Hogy miután a kolozsvári egyetem még ez idő szerint az első félév tapasztalataiból kiindulva a tan­díjak nem mennek 3—4000 frtnál többre, ellenben a pesti egyetemen a múlt évben 90,000 frtra mentek, ezen aránytalanság már eléggé indokolja a kolozsvári tanárok ide beadott kérvényét, hogy fizetésük egyenlő­­sítessék azon rangfokozattt, melyet hasonlóan a pesti tanárokkal szemben elfoglalnak. Különben ha ez el nem fogadtatik, addig haszta­lan az egyetemi reform keresztül­viteléről beszélni, ak­kor a kolozsvári egyetem nem lesz egyéb, mint előké­szítő iskolája a pesti egyetemnek, másfelől pedig az egyetemnek jövője és léte csak úgy biztosíttatik, ha a két egyetem egyenlősíttetik, ez mindenki előtt, külö­nösen a szakértő miniszter előtt nyilván tudva van. Ug­anazért bátor vagyok a miniszternek kiváló figyel­mébe ajánlani, hogy a pénzügyi bizottságnál a kolozs­vári egyetem tanárainak fizetéséről a jövő költségvetés alkalmával ezen érdemben pártolólag közreműködjék. Kivonat a hivatalos lapból. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére a pesti Ítélő­táblához rendes birákká : Bobest Lajos, a kőszegi vegyes bíróság volt elnökét; Paulovics Antal, a szolnoki törvényszék el­nökét ; Szloboda János, a pesti törvényszék biráját, és dr. Kiss József, a pesti Ítélő tábla pótbiráját nevezem ki. Kelt Schönbrunnban, 1873. évi május hó 27-én. Ferencz József s. k. Pauler Tivadar, s. k. A kir. igazságügyminiszter Törőcsik Endre nagykátai já­­rásbirósági joggyakornokot ugyanoda írnokká, a pestvidéki tör­vényszékhez Írnokká Kovács Albert ugyanottani telekkönyvi dij­­nokot, a belényesi kir. tervszékhez jegyzővé Toperczer Kálmán igazságügy miniszteri fogalmazó gyakornokot nevezte ki. A vallás- és közoktatási m. kir. miniszter az országos min­­tarajztanoda és rajztanárképezdéhez az ékítményes és iparos raj­zolás szakmájára rendkívüli tanárrá Rauscher Lajost, és a fam­et­­szészeti szakmára segédtanárrá Morelli Gusztávot nevezte ki.

Next