Magyar Ujság, 1873. december (7. évfolyam, 277-299. szám)

1873-12-02 / 277. szám

Bazaine pere. A november 21-ei ülésen Boyer tábornok, Ba­zaine bizalmas embere hallgattatott ki, s ő kijelente, hogy szeptember hónapban csak egyszer volt a német főhadiszálláson, tudniillik 15-én, midőn Bazaine levél­ben felvilágosítást kért Frigyes Károlytól az ország helyzetéről. Továbbá azt állítja, hogy Regnier szep­tember 23-án jött a városba, de arról nem tud semmit, ha várjon hozott-e magával levelet. Elnök: Regnier értésére adta-e Bazainenak, hogy Bourbaki a várba vissza nem mehet? — Boyer: Na­gyon nehéz volt belőle valamit kivenni, s azt állítá, hogy a tábornok, ki a császárnéhoz megy, nem is jöhet többé vissza a várba, mivel, amit mi hittünk, a béke meg fog köttetni. Elnök: Látta későbben Regniert? — B­oyer Láttam Londonban, s később Brüsselben, hol panasz­kodott, hogy Eugenie nem eléggé erélyes. Kormánybiztos: Ismerte ön Arnoux-Riviére-t ? !s tudvalevőleg az előőrsöket vezényelte.) Boyer i­gen. Ezután Lamey kapitány hallgattatott ki, ki a császári herczeg mellett volt Angliában. Előadja Regniernek Hastingsba érkeztét, s hogy azt javasolta, hogy a németekkel békét kössön. Ezt azonban a császárné visszautasítá. Regnier ekkor egy arczképet kért, s tanú nem tagadhatta meg tőle, mivel franczia volt s nagyon érdeklődni látszott a császári család iránt. Regniert egészen elfelejtették, midőn Bo­urbaki megérkezett. „Honnan jön tábornok, megadta magát Metz ?“ kérdem tőle, mire Bourbaki egészen magánkívül fölkiáltott: „Tehát megcsaltak!“ Fölem­líti még, hogy Regnier másodszori találkozása alkal­mával a császárné előtt kijelenté, hogy Metznek élel­mével okt. végéig is kihúzhatják. Ezután több tanú vallomása olvastatott föl, de ezek többnyire érdektelenek voltak. Bompard képviselő és maire Bar-le-Duc-ban látta Regniert, a­mint szeptember 26-án Metzből meg­érkezett. Regnier tőle azt követelte, hogy a német fő­hadiszállásra szállíttassa, de tanú vonakodott, még az­után is, miután Regnier útlevelet mutatott elő Bis­marcktól, továbbá Bazainetól, és elővette a császári herczeg arczképét is. Ezután előadva a német tisztek­kel való beszélgetést, kijelenti, hogy ezek Bazaine felől a legroszabbul nyilatkoztak, sőt többen aként véleked­tek, hogy Bazainet milliókkal meg is lehetne venni. Bompard hozzáteszi, hogy tiltakozott e vádak ellen. Bazaine is tiltakozik tanú vallomása ellen. Legközelebbi tanú Jules Favre, ki a követke­zőket vallja : Szept. 18-án Ferriersben volt első talál­kozásom Bismarckkal, s a rákövetkező napon második, s a kanczellár ekkor, a­nélkül, hogy szólt volna, egy arczképet nyújtott át nekem, melyen a császárné neve állott saját kézírásával. Azután azt állítá, hogy ezt egy bizonyos egyéniség adta át neki azon hozzátevéssel, hogy fel van hatalmazva a béke megkötése iránt alku­dozni. E beszélgetés alkalmával gyakran fordult elő a szó Francziaország várairól, s Bismarck kérdé : „Biztos ön, hogy Bazaine engedelmeskedni fog?“ Én azt felel­tem, hogy bízom a marsallban s nem hiszem, hogy egy franczia tábornok az ellenséggel szemben megfeledkez­nék föladatáról. Bismarck azt felelte: „Nincs igazsága, mert nekem alapos okaim vannak hinni, hogy Bazaine már nem tartozik önökhöz.“ A békekötés alkalmával beszéltem Bismarck herczeggel Regnier felől, s sze­mére vetettem, hogy megcsalt. A kanczellár kitérőleg válaszolt, s nem védte magát. Leflo tábornok, a honvédelmi kormány hadügy­minisztere, előadja, hogy a kormány mennyi kísérletet tett összeköttetésbe lépni Bazaine marsallal. Az egyik ügynök a marsall nejének levelét is vitte, s egy jelen­tésben értesíttetett a marsall a Párisban történtekről és rajzoltatott a lakosság hazafias lelkesülése. Kérte a marsallt, hogy csatlakozzék ez áramlathoz, s bármeny­nyire különös is volt, hogy hadügyminiszter létére nem parancsolt, hanem kért, mégis megtette, mert már ekkor kételkedett Bazaineben. Az elküldött sok tudósí­tás közül azonban egyet sem kapott meg a marsall, de az gyanús tanú előtt, hogy megkapta nejének levelét, s a melléje adott jelentést nem. Következik Gambetta. Az el­nök kérdi tőle: Minő intézkedéseket tett, hogy Metz várával összeköt­tetésbe lépjen ? Gambetta: Mindjárt a kormány megalakulásá­nak első napjaiban megbíztuk a rendőrfőnököt, hogy valaki által tudassa a párisi eseményeket a metzi had­sereggel, mert nézetünk szerint e hadsereg volt legna­gyobb segítségünk a veszélyben forgó haza megmenté­sére. Ekkor nemcsak a kormány, hanem az egész ország bizalommal viseltetett Bazanei fővezéri tehetsége és ha­­zafisága iránt. Szeptembe 4-re oly tény volt, melynek az előzött események után be kellett következnie. Az egész országban csak egy kiáltás hangzott végig: „El­len kell állnunk!“ s ez ellenállás két pontra támaszkod­hatott : a metzi és az új hadseregre. Midőn tehát én Toursban voltam, onnan is igyekeztem a történtekről értesíteni a marsallt. Hallottuk a harczokat, s ezek újabb lelkesedést öntöttek belénk. Midőn azonban meg­tudtuk a valóságot, le voltunk verve. Londoni köve­tünk , Tissot értesített, hogy Bazaine megadása politi­kai okokkal van összeköttetésben. Lachaud kérdi tanút, hogy Bourbaki előadta-e a metzi hadsereg állapotát. Gambetta azt feleli, hogy Bourbaki levert volt, de ismét fölbátorította e szavak­kal : Ha az országban vannak emberek, kiknek szívek helyén van, akkor a harcrot tovább kell folytatni.“ A november 22-ei ülésen nem történt semmi lé­nyeges , többnyire oly ügynökök hallgattattak ki, kik­nek nem sikerült Metzbe bejutni. Fi­a h a n t volt az egyedüli, kinek sikerült a porosz vonalakon átjutni, s ez elbeszéli, hogy őt kényszerítették, hogy a perre vo­natkozó minden papírját elégesse. A nov. 23-ai ülés már valamivel érdekesebb volt, mert Bazaine testvére, egy mérnök hallgattatott ki. B­a­z­ain­e Domokos előadja, hogy Toursba érkezvén fölajánlotta szolgálatát Gambettának,s egy tervet adott át neki, mely szerint Metz várával közlekedni lehetne. Thiers és Chandordy is helyeselték e tervet, különben Thiers azon fáradozott, hogy fegyverszünetet kössön az ellenséggel, s ez által mentse meg a metzi hadsereget. Bismarck azonban nem felelt semmit, s így elérkezett október 28-án a kapituláczió. Ekkor, végzi tanú beszé­dét, megjelent azon proklamáczió, melyet nem tudok eléggé megmagyarázni, s a­mely szerint, mielőtt Cré­­mieux átnézte volna, minden osztályparancsnok haza­árulónak mondatott ki. Ekkor beszéltem Gambettával s kifejeztem előtte rászólásomat e tett felett. Schmidt tábornok elbeszéli, hogy Magnan tá­bornok őt szeptember közepén fölkereste, s tanú neki egy állást ajánlott föl a párisi hadseregnél. De a leg­közelebbi napon Magnan Belgiumba utazását jelezte, mivel onnan hírt kapott Bazaineről, s így neki is oda kell menni. Ezután a Bazaine javára tanuskodók jönnek. Lefort orvos előadja, hogy Metzben az egész­ségi állapot igen rosz volt, s orvosság is igen kevés. MAGYAR ÚJSÁG 1873. DECZEMBER 2. úgy hogy a kapituláczió napján nem láthatta volna el betegeit orvossággal, ha a belga orvosok nem adtak volna neki gyógyszert. Y­aide se kapitány egy német fogoly tiszttel ki­cseréltetett, s azt állítja, hogy a német tisztek igen ked­­vezőleg nyilatkoztak Bazaine felől. ( C h a s e 1 o u f-L­aubat kapitány előadja, hogy az október 8-ai ütközet alkalmával Bazaine a tűzben volt, 8 eS7 gránát épen azon fát törte össze, mely mellett a főparancsnok állott. Ezután Meyer házbirtokos Metzben adja elő, hogy többször látta Bazainet az előőrsök felé menni, s ott a német tisztekkel találkozott, kik kocsin jöttek és mentek. Paquin József szintén látta, hogy a marsall­­gyakran a szőllőhegyeken keresztül bujkálva haladt a németek vonala felé. Jernier metzi ügyvéd, jelenleg Nancyban van, állítja, hogy egy napon meglátogatta a corny-i kastélyt , ott egy inas monda : „Látja uram, e teremben gyak­ran láttam Bazainet Frigyes Károlylyal beszélgetni, s egy alkalommal a német herczeg egészen az ajtóig ki­­kisérte a marsal.“ Roussalt állítja, hogy október 18-án Noveaut mellől egy csoport lovast látott jönni Corny felé. A csoport élén két lovas porosz tiszt volt, azután maga Bazaine s végül négy franczia lovastiszt ment. Több tanú hasonlóan azt állítják, hogy Bazainet látták Co­­ryban. Saget tü­zérezredes előadja, hogy azon ütegnek, mely a corny-i kastélyra lövöldözött, ő volt parancs­noka. Október 12-én Frossard tábornok megparan­csolta, hogy nem kell többé a kastély fele, sőt még Ars felé is lőni. Fölhívja a hadi törvényszék figyelmét e pontra. Kivonat a hivatalos lapból. B­e­r­h­á­z­y János kolozsvári bányaigazgató s osz­tálytanácsos a pénzügyminisztériumhoz osztálytaná­csossá kineveztetett. A magyar kir. pénzügyminiszter diósgyőri vas­gyár- főnökké és bányatanácsossá H­a­m­r­á­k Mihály brezovai kincstári hengermű-felügyelőt nevezte ki. Az aradi m. kir. pénzügyigazgatóság Veress Bélát Vl-ad osztályú és P­e­t­r­o­v­i­t­si Demetert VII-ed osztályú adótisztekké nevezte ki. ÚJDONSÁGOK. Buda-Pest, deczember 1. _ A dunapataji választókerületben az or­szággyűlési 48-as pártnak, mely az iránt felszólíttatott, ajánlatára, Szederkényi Nándor fűzetett ki or­­szággyűlési képviselőjelöltnek. Reméljük, hogy t­­erv­barátunk és munkatársunk, ha egyhangúlag nem, bizo­nyosan roppant többséggel meg fog választatni. _A közmunkatanács nov. 27-iki üléséből pótlólag közöljük még a következendőket: A sugárút kiépítésének meghosszabbításához következő feltételek köttetnek: 1-ér : hogy egy utóbbi meghosszabbíttásnak semmi szín alatt többé helye nem lehet; 2-ér: hogy meghosszabbítás 2 évi tartamán át a munkák be ne állít­tassanak, s hogy ellenben folyamodók köteleztessenek ezen két évi idő­tartamán belül legalább 15 házat fel­­épitni; 3-er: Tökéletesen tisztába kell hozatni a folya­modók ellen fenlevő követelési állapotnak és leszámo­lási viszonynak ; 4-er: A teljesített leszámolások nyo­mán mutatkozó tőketartozás kamatai fél évi részletek­ben mindenkor pontosan fizetendők; 5-ör: A még hát­ralevő tőke­tartozások a két hosszabbítási év lefolyása után, tehát 4 év alatt, hasonló részletekben fizetendők. A közmunka-adó behajtása iránt elhatároztatott, hogy e behajtást gyakorló közegek az 1870. 1871. és 1872. évekbeli hátralékok behajtása fejében 6°/0 — az 1873-iki — egy 5°/0, és az 1874-ik, valamint az arra következő évekre egy 4% jutalom-dijba részesittessenek. Az élelmezési és a fazekat-tér között a Duna mentében építendő ideiglenes csatorna építtetése tárgyában hatá­roztatok, miszerint az erre vonatkozó ügyiratok a vá­rosi hatósághoz visszaintéztetnek azon javaslat mellett, hogy a csatornázási rendszert még e télnek idején le­tárgyalván, a kérdéses helyen a végleges főcsatornát a tavasz beálltával fektettesse le, annyival is inkább, mi­után ennek létesítése csak 50,000 forintba kerülne, m­íg ellenben a tervezett ideiglenes, és néhány év múlva is­mét betöltendő csatorna 20,000 forintnyi költséget igényelne.­­ Az országos ellenzéki kör s Krenedics Károly elnöklete alatt tegnap (vasárnap) tartotta ala­kuló közgyűlését. A kör tiszteletbeli elnökévé : Kossuth Lajos, elnökökké : Simonyi Ernő, Simonyi Lajos báró, és Csávolszky Lajos kiáltottak ki egyhangúlag. Leg­közelebbi gyűlés jövő vasárnap lesz, a­midőn akár több tisztviselőt választatnak meg. — A központi erőbelnőegylet három gyermekkertje javára decz. 6-án a „Hungária“ szállo­dában tánczvigalmat rendez. Belépti dij 2 frt, a pénz­tárnál 3 forint. Kezdete 8 órakor. — Napirenden vannak a rablások. Bánfi- Hunyadon, mint a „M. Polgár“-nak írják, nem régen kirabolták a izraelita templomot, ezután nemsokára egy polgár házába törtek be s e hó 25—26-ka közti éjen a róm­. kath. tanitó fáskamarájába törtek be s minden tű­zifát elhordták. — Az országos középtanodai tanáregylet I. szakosztálya decz. hó 2-án d. u. 5 órakor a pestvárosi főreáliskolában ülést tart, melynek tárgyai: I. Az isko­lai latin remekírók kezelési módja. Módszertani értekezés Garami Rikárdtól. II. Szász Károly „Versszavalás“ czimü kézikönyvének bírálata Névy Lászlótól és Tömör Ferencitől. — A második zenekari hangverseny Richter János művezetése alatt decz. 3 lesz a reboutban. Műsora : Nyitány a „Carneval romain­“hoz Berlioztól; továbbá: Beethoventől, hangverseny zongora, hege­dűre és gordonkára, zenekar- kísérettel. (Zongora: Theindl János, hegedű Krancsevics D., gordonka Ru­­doff H.) és­ Schuhmanntól C-dúr symphonia. Jegyek Rózsavölgyinél kaphatók. — A m. t. akadémia mai (hétfő), ülésén Hunfalvy Pál: Az európai ősmiveltség képe Vorsane után. Szarvas Gábor „A csángó nyelvjárásról“ fog felolvasást tartani. — Szathmáry István, volt honvédfőhad­nagy, megvakult családapa részére Egerből K­a­p­á­csi Dezső megyei árvaszéki jegyző úr által szerkesztő­ségünkhöz következő adományok küldöttek be: Dr. Adler Mór ügyvéd részéről 3 frt., Csillag Adolf ügy­védjelölt részéről 2 frt., Kömley Ferencz városi alka­­pitány részéről 1 frt. és Kapácsi Dezső megyei jegyző részéről 1 frt. Összesen 7 frt. o. é. Ezen összeget mai nap postautalvány utján elküldtük Nagy-Szalontára Szathmáry volt honvéd-főhadnagynak. — Bécsben Haust kereskedőház pénztárnoka, Funk Henrik 1872-ben a kis­ lotteriát kezdte rakni.­­ Eleintén berakta nem jelentéktelen havidiját, de amint többet és többet rakott részint álmodott, részint com­­binált számaira, és oly mértékben nőttön nőtt szenve­délye. Havidijából már ekkor nem futotta és ekkori gazdájának reá bízott pénzéhez nyúlt. Előbb kis össze­gek járták, végül már ezrek vándoroltak a lotteriába. Egyszerre 4000 frtot rakott egy húzásra. Néhány nap előtt fölfedezték sáfárkodását. Az elsikkasztott összeg 64,300 frtra rúg, melyet egy év alatt rakott be a kis­­lutribs.­­ A nőképző egylet választmánya jövő év első vasárnapján egy sétahangversenynyel összekötött jelmezes tombolát fog rendezni. Teleky Sándor grófnő fölkéri a közönséget, hogy e tombolához minél nagyob számú nyereménytárgygyal járuljon. — Tolcsvai Nagy Gedeon, a főváros so­kaktól ismert lakosa s az itteni helvét hitvallású eklésia főgondnoka múlt csütörtökön esti hét órakor, életének 73-ik évében végelgyöngülésben meghalt. — Megjelent: Simonyi Ivántól „Állam és egyház“ czímű munkának első füzete. Az irány, melyet a munka követ, eddig sem a hazai sem a külföldi iroda­lomban kiemelve nem volt; a kérdést radicális szem­pontból tárgyalja népszerű modorban.­­ Az eltévedt gyermek, G. miniszteri hivatal­nok pénteken este nejével estélyre levén meghiva, távozá­­suk előtt meghagyta a szobaleánynak, hogy a király jubileuma alkalmából rendezett kivilágitás megkez­dése után vezesse le 7 éves fiukat az utczára, és megné­zetvén ezzel a fényes látványt, nemsokára térjen vissza a lakásra. A szobaleány úgy is tett , azonban az alagúttéren találkozván egy ismerős földijével, azzal elkezdett fecsegni, és észre sem vette, hogy ezalatt a fiúcska elbocsátotta kezét és eltűnt. A leány megré­mülten futkosott mindenfelé több órán át, de a fiút se­hol sem lelé. Azalatt a megrémült szülőknek, kik idő­közben hazatértek, visszahozták a fiút egy ingben, a hi­degtől dideregve.Elbeszéléséből kiderült,hogy egy isme­retlen, ki az eltévedt gyermeket sírni látta, elcsalta az elypsre, és ott levetkezkőztette. Úgy találták más em­berek és miután kikérdezték nevét és kipuhatolták szü­lői lakását, haza vitték.­­ Szathmáry István a megvakult család­apa, volt honvédfőhadnagy és csizmadia felől sok érde­kes adatot közöl a Nagyvárad.­­ Becsületes ember, jó apa és jó barát volt mindig, a budai vár ostrománál kitüntetett vitézségéért pedig érdemjelt is kapott. Mint iparos derekasan megfelelt nevének, feltalált egy ülő és varrószéket, foglalkozott virág- és konyhakerté­szettel, sőt még a poézissal is. A többi közt két igen sikerült verset olvasunk tőle, az egyik egy humoros csizmadia dal, melyben a mesterséggel szemben saját mesterségét dicsőíti, s egy a szabadságharcz utáni elégia: „Egyre zsong a zene A táncznak vége nincs Bár legjobbjainkon Zörög a rabbilincs. Oh ne kérdezd! könyvm Miért foly arezomon? Hogy más vigadni tud, Én azt most siratom.“ KÖZGAZDASÁG. — A vas­úti forgalom a közelebbi hivatalos kimutatások szerint e­z. évben jelentékenyebb mint a múlt évben volt. Még a gabonaforgalom is nagyobb kivált Galicziában, hol a vasúti lakhelyek túltömöttek rozszsal. Nagyon sajnos ezen ténynyel szemben az, hogy a vasutak részvényei átalában Ausztriában és Magyar­­országon sokkal alantabb jegyeztetnek most, mint je­­gyeztettnek a múlt év hasonló szakában. A vasútrész­­vények értékcsökkenése fordított arányban van jöve­­delmezésükkel s ezen csökkenésnek egyik oka ugyan az általános válság, de másik oka a bécsi tőzsde, mely előre megijedvén a rosz terméstől, alábbszállitotta a „koszt-pénzt“ azaz kevesebb százalékot adott a vasúti részvényekre, holott kivált a személyforgalom teteme­sen nőtt s a tiszta haszon a gabonaneműek után, melye­ket kivált a vámok felfüggesztése óta jelentékeny nem­zetközi forgalmi czikket képeznek, nagyobb mint az előzött évben. Nagymérvű a gabonaforgalom, a vizen is, de csak ott, ahol lehet. A vaskapunál p. o. csupán az osztrák gőzhajózási társulatnak 110 gőz­uszályha­­jója ácsorog gabonával terhelve a víz csekélysége miatt.­­ A magyar államvasutak igazgatósága a következőben emeli ki az e f. hó 16-án életbe lépte­tett új menetrend előnyeit: 1) Az összeköttetés Hatvan és Szolnoknál Budapestre és vissza az eddiginél kedve­zőbb, különösen az utazás Hatvan és Budapest közt minden irányban naponta 5 különböző időszakban történhetik. 2) Eger város lakossága kivonatának megfelelőleg, az éjjel közlekedő vonatokkal össze­köttetés létresítetetett. 3) Azon utazók számára, kik S.-Tarjánból Miskolcz felé Hatvanon át vagy vissza utaznak, Hatvanban közvetlen csatlakozás létesítte­­tett. Hasonlóan Szolnok és Miskolcz közti utazásra Hatvanon át csatlakozásról gondoskodtunk. 4) Buda­pest és Ruttka közt közlekedő személyvonatok a Ber­linbe és Berlinből való egyenes csatlakozás fentartása mellett az eddiginél 2 órával rövidebb menetidejük van. 5) Beigtattatott Budapest és Miskolcz közt mind­két irányban egy 3-ik személyvonat, mi­által az össze­kötés Kassára nem különben Lembergből és az éjszak­keleti vasút állomásairól Szerencsen át könnyebbitte­­tett. 6) Budapesten a vonatok megérkezése és elindu­lása a kedvezőbb nappali órákon esik.­­ A salgótarjáni vasfinomító részvénytársa­ság, melynek részvénytőkéje csak a múlt évben emelte­tett négy millió frtra, közelebb rendkívüli közgyűlést fog tartani a részvénytőke leszállítása végett. A rész­vények nagy részét ugyanis a bécsi W­echslerbank és az angol-magyar bank vették át, a Wechslerbank azonban tudvalevőleg megbukott, az angol-magyar bank pedig a válság által szintén sokat szenvedett, úgy hogy az át­vett részvényekre eső összegek befizetése nem eszkö­zölhető és így legczélszerűbbnek mutatkozik a részvény­­tőke redukálása. Heti szemle. A gabonaforgalom e hét folytán is jóval túlhaladta a 150,000 mázsát, főleg helybeli őrlésre és fogyasztásra vásárolva. Búza m. e. 120 ezer mázsa érkezett s átalá­ban nagyon silány minőségű lévén, hivatalos jegyzés szerint 7 ffrt 54 — 74 kron költ; a szép nehéz búza azonban 8 frt 20--30 kron is talál l­evőt. Rozs eladatott m. e. 12,000 mérő 5 frt 56 kr áth. áron. Árpa m. e. 14,000 m. 3 frt 67 kr. zab m. e. 25,000 m. 2 frt 9 kr; tengeri m. e. 7000 v. m. 4 frt 9 kr. A. marhavásáron (27-én) elada­tott: 1561 db ökör­­ párja 115 frt 366 frtig; 650 db teh­én, párja 110 frt 275 frtig; 95 db borjastehén párja 115 frt 250 frtig; 132 db bival, párja 100 frt 240 frtig; 661 db birka párja 12 frt 18 frtig; 1040 db sertés 22'/2 frt 36 frtig ; mázsája a marhahúsnak 26 frt 30 frtig ; egy mázsa sza­lonna 36 frt 38 frtig. Az iparüzlet mai napig is csak teng: a boltok üre­sek, a külföldi iparosok haza mennek, a belföldiek nagyrészt csak hitelben dolgoznak a míg birják. Most már az építkezés is kezd szünetelni, az építészek ré­szint a kedvezőtlen időjárás, részint megrendelések hiányában tevékenységüket megszorították, így építő­­asztalos, lakatos, bádogos, mázolóknál, kőműves, ács és kőfaragóknál munkások részint elbocsáttattak, részint a munkaidő szállíttatott le. A pénzbehajtás kedvezőtlen eredményű. Más gazdasági czikkekre nézve az üzlet elég élénk volt; kivált az élelmezési czikkek nagyon kapósak. A heti mozgalomból kiemeljük a következőket: Hü­vel­y­e­sek : új fehér bab 5.25 —5.50; törpe 5.75, régi 4.50 — 5 ft; régi törpe 5, zöld 4, barna 5, lencse 4 — 8, borsó 5 — 7, bab 4.25, kása 7.50—60, mind vámmázsánkint. Mák kék morvaországi 13, szürke 12, magyar 10 frt. Muhar 4.50­­ 5 ft mázsánkint. Köles 3.20—40 kr 82 fitkint. Szilva élénk üzlet volt, eladattak bozsniai hor­dóáru 18.25 — 19, zsákáru 18—18 50 szerbiai hordóáru 16.25 —17.25, zsákáru 16—16.50.Szilvaszáru emelkedő 15.50-ről 19.50-re. Dió 1000 mázsa hozatott és következő árakon kelt : magyarországi 18 ft, hét végén 17 ft, szerbiai eleinte 17.50, utóbb 15.50. Gubacs körülbelül 2000 mázsa hozatott, első min. igen finom 13.50—14, első min. 12.50-13, má­sod min. 11, hármas 8, szerbiai első min. 12.50, másod min. 11, mind­e­tként. Hamuzsírban csekély üzlet volt, illyriai 23, magyar fehér 22, kék 30.50, házi 16- 17 forint. Disznózsír ára állandóan szilárd, pest városi áru hordóztul 43, hordó nélkül 41—41.50, amerikai 35 36 ft, szalonna városi 35 — 36, vidéki 29—30, füs­tölt 39, paprikás 42, Borkő 28 —31 ftjával kelt. Szesz: uj módszer 58 — 60 kr, régi 63—65 kr, szilvapálinka 500 akó akó hozatott, uj áru 22—25 ftjá­val kelt, törköly 21, álszüret 15—17, borovicska 23— 25 frtjával kelt. Asztalosé­nyv 300 mázsa hozatott és 29 —30 frtjával kelt. Viasz rozsnyói 100 mázsa hozatott és 77—78 frtjával köttetett, második kézből 82 frtot kértek, szla­­vonai 91, mézesbábos áru 94 frt. Méz nem igen van készletben, kereslete azonban tetemes ; bánsági tisztított 21 — 22, szlavóniai 20—25, 50, viaszméz 20 frt. Gyökérneműek e héten nem érkeztek : fehér szappanfa 29, barna 11, hámozott makk 8, hámozatlan 1.50, alkana félig tisztitva 13, pipacs 45, szegfű virág 16, bodzafavirág 24. Paprika első min. 45, másod min. 35, csöves 55 frt. Lóhere etyk­ai 25 — 28 frt, luezerna 27 — 27.50, minőség szerint. Kendermag néhány 100 mérő hozatott és 3.30— 3.40-jával kelt 60 fitkint. SZÍNHÁZ. Buda-Pest, hétfő, deczember 1-jén. A mentor. Vigj. 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. budai­ várszínház. Buda-Pest, hétfő, deczember 1-jén. Hunyady László. Eredeti nagy opera 4 felvonásban. Kezdete 7 órakor. NEMZETI Táviratok. Versailles, nov. 19. Az alkotmányjavas­lat bizottságának másodszori választásánál egy tag sem nyert többséget; hétfőn a választás foly­­tattatni fog s tárgyalásra kerül az ostrom álla­pot ügyébeni interpellatio, Madrid, nov. 29. Az angol, franczia és olasz hajók parancsnokai megkeresésére a Cartagenát ostromló parancsnok a lefolyt éjjel éjféltől haj­nali 4 óráig beszüntette a bombázást, hogy a nők, öregek és gyermekek biztonságáról gondos­kodhassanak. Tegnap este a bombázás folyton tartott s a város több helyen kigyult. Az olasz hajó parancsnoka a bombázás újólag beszünteté­sét kérte, mert a múlt éji fegyverszünet rövid volt; az ostrom parancsnoka e kérést visszauta­sitá. A kormány helyeslé a főparancsnok maga­tartását. Maestrazzo carlista bandája megve­retett. Bukarest, nov. 30. A kamara a felirati bi­zottságba nagy többséggel kizárólag conservati­­veket választott be, az ellenzék a szavazástól tar­tózkodott. Washington, nov. 29. Spanyolország min­den elégtétel! kijelentésbe megegyezett és meg­fogja adni az amerikai hadi lobogóknak becsület elismerését. A hajók készülődései mind an­nak daczára tartanak, tekintettel azon eshe­tőségre, hogy ha Spanyolország nem volna azon helyzetben az engedményeknek eleget tenni. Madrid, nov. 30. Az államminiszter je­lenti a minisztertanácsban, hogy ő a Virginius kérdésben a helyzet tisztázására az alapokat le­tette. Cartagenának bombáztatása folyvást tart. Bécs, decz. 1. Az 1864. államsorsjegyek hú­zása: Serries 967 szám V 1345 1741 408 2640 75 1J 38 fényerő. 17 „ 25,000 frt. 71 „ 15,000 „ ”­­ 5000 75 » ) Felelős szerkesztő : Irányi Dániel. « ·5­0 1­5)

Next