Magyar Ujság, 1874. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1874-01-01 / 1. szám

I. szám. Csütörtök. Szerkesztői iroda: Barátok-tere 1-só szám. II. emelet. ide intézendő a lap szellemi részit illető minden közle­mény. Kéziratok s levelek visazanem adatnak. — Bérmentetlen le­velek csak ismeröa kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Egyetem-utcza 4-ik szám. földszint Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közle­mény, u. m. az előfizetési pénz, a kiadás körüli pa­naszok és a hirdetmények. ^111. évfoly am. (GYORSPOSTA) POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDASZATI NAPILAP. 1874 Jan. 1. Előfizetési ár: Vidékre postán vagy hely­ben házhoz küldve : Egy évre 16 frt. — kr. Félévre 8 » — » Negyed évre 4 » — » Egy hónapra 1 » 40 v Egyes 9?.ám 6 kr. Hirdetési dij: kilencz hasábos petittől egyszeri hirdetés« 12 kr. többszöri 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 30 kr. Nyílt tér : négy hasábos petitsor 30 kr. Előfizetés! fölhívás MAGYAR ÚJSÁG politikai és nemzetgazdászati napilap tárgyában. Hetedik éve hogy a „Magyar Újság“ fenáll, daczára ezernyi akadálynak, a melylyel születése óta mai napig küzdenie kellett. Az egyenes üldözéstől az ijesztgetés, a gyanúsítás és gúnyig minden eszközt felhasználtak ellenségeink, hogy a 48-as pártnak ezen közegét ha lehet megöljék, ha nem, legalább megbénítsák. S a „M. Újság“ mindazonáltal fenáll, sőt erősödik mint a pálmafa, mely a teher alatt nő. És fenn fog állani s reméljük erősödni jövőre is, még inkább mint ekkorig. Mert nem lehet, hogy az elvek iránti tántoríthatatlan hűséget ne jutalmazza az ellenzék még nagyobb mértékben, mikor annyi ingadozást, annyi megtántorodást lát maga körül. Ez erős hitünk, ez alázatos kérelmünk egyúttal. Nem önhaszonlesés sugallja ezt nekünk: az ügy iránti szeretet s a hazafiságba vetett bizalom indit reá. A „Magyar Újság“ nem nyerészkedésre alapított vállalat, hanem áldozatok árán fentartott missió, küldetés. Az önállóság, a szabadság és egyenlőség, az erkölcsiség és felvilágosodás békés missiója. E küldetést, e missiót nemcsak folytatni, de hovatovább kiterjeszteni és sikeresebbé is tenni akarjuk. Hódítani akarunk az igének uj híveket, megerősíteni hitökben a régieket, s igy előkészíteni a diadalt. De erre az elvtársak támogatása szükséges, az eddiginél nagyobb mértékben. Senki sem ismeri a „M. Újság“ hiányait jobban mint magunk. Megengedjük, sőt őszintén megvált­juk, hogy a hiba mi bennünk, a szerkesztőségben is rejlik; de rejlik az anyagi nehézségekben is, a melyekkel untalan birkózni kénytelenek, s a melyeket legyőzni képesek nem vagyunk. A lap javulása a pártolás nagyobb fokától függ. Mi készek és eltökélve vagyunk még inkább megfeszíteni erőnket; legyen szabad remélenünk, hogy elvtársaink is még jobban fogják előmozdítani igyekezetünket. Jól tudjuk ugyan, hogy az idők járása Önök, az egész ország felett megnehezült, de azért azt is tudjuk, hogy a hazatiság sokat tehet a mi nehéz, a mi lehetetlennek látszik. Ez indulatra hivatkozunk, ez indulatra építünk tehát, midőn a jövő évre is előfizetésre hívjuk fel a közönséget, a vidéki munkatársakat pedig a további közreműködésre kérjük fel. A mit a „M. Ujság“-ért tesznek, a 48 as elvek diadaláért teszik. Azon t. ez. olvasóinkat, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, tisztelettel felkérjük : szíveskedjenek előfizetésüket mielőbb megujitni, hogy lapunk szétküldése fenakadást ne szenvedjen. Felkérjük egyszersmind t. vidéki elvbarátainkat, használják fel a jelen alkalmas időpontot arra, hogy a 48-as párt ezen közlönye körül mindinkább több pártolót csoportosítsanak. Előfizetési föltételek január 1-töl kezdve: Egész évre (január - deczember) ........................................16 frt. — kr. F él évre (január—juni)....................................................8 frt. — kr. Negyed évre (január—márczius) . ..........................................4 frt. — kr. K ét hóra..................................................................... 2 frt. 80 kr. Egy hóra . . . ,........................................................ 1 frt. 40 kr. Az előfizetések postautalvány utján legczélszerübben eszközölhetők és Budapestre egyetem-utcza4. szám a „Franklin-Társulat * magyar irodalmi inté ct és birlapkiadó hivatalába (ezelőtt Heckenast G.) intézendők. A szerkesztőség. annak idejében a nancy-i püspök tévé levelével, a püs­pökök eljárása ellen hivatalos közlönyeiben roszalását kifejezé. Ez azonban semmit sem eredményezett, mert az illetők figyelembe sem vo't -k. Ennek következtében a kormány élesebb hangú tiltakozáshoz nyúlt, melyet Fourton közoktatásügyi miniszter a püspökökhöz inté­zett köriratában használt. Úgy látszik, ez eszköz sem tévé meg hatását, mert az ultrainontánok szánalommal mosolyognak a kormány eredménytelen erőlködésén, hogy a püspökök szólásszabadságát a hazatiságukra való hivatkozással akarja korlátozni. Mint Parisból Írják, mindenki azt a kérdést veti föl, mily szándékból teszi a Mac Mahon kormány azt, hogy hivatalos közlönyeiben a spanyol köztársaságnak Anglia által leendő elismertetésének valószínűségét kétségbe vonatja. A nap, midőn Anglia hivatalos ösz- szeköttetésre fog lépni Spanyolországgal, a dologba beavatottak megbízható állítása szerint közel van. E napon a versaillesi kabinet azon kellemetlen helyzetben leend, hogy Anglia példáját lesz kénytelen követni. Jelenleg Vorsaillesban a royalieta körök azzal vigasz­talják magukat, hogy a Gladstone minisztérium napjai meg vannak számlálva s hogy azután az Alfonzieták iránt jó indulatu Disraeli kabinet fog a kormán ra ke­rülni. De bármit tegyenek is, a franczia royalistáknak készen kell lenni az elismerési keserű pohár kiüríté­sére, mert Anglia Spanyolországgal nem sokára hiva­talos összeköttetésbe fog lépni a az elismerésben Német- és Olaszország követni fogják. A porosz képviselőházban decz. 29-én terjesztetett be a legkeletibb tartományok (Posen kivételével) ren­dezésére vonatkozó tvjavaslat (Provinczialordnung). Ez szükséges folyománya volt a már egy éve életbe léptetett kerületrendezési törvénynek (Kreisordnurg). A sajtó és a közvélemény is erélyesen sürgette ezt. A német birodalmi gyűlés számára történendő vá­lasztások napjának közeledésével ez ügy veszi igénybe Németországban az egész politikai tevékenységet, El- sass-Lotharingia is fog vál sztani képviselőket a német birodalmi gyűlésbe. E tartomány 15 választókerülete közöl azonban eddig m-g csak kettőben van képviselő- jelölt, t. i. Sztrassburg városban Bergmann és Zabern- ban Blusz Eugen. — Bergmann a straszburgi kereske­delmi kamara tagja, Straszburg város több t kintélyes polgára által a jelöltség elfogadására kéretvén föl, ki merítő nyilatkozatot bocsátott közre, melyben Elsasz- Lothuringiának politikai tekintetben Németországhoz való tartozandóeágát tartózkodás nélkül elismeri. Azon képviselők föladatául; kik Elsasz-Lotbaringiából a né­met birodalmi gyűlésre mennek, Bergmann azt vallja, hogy töreked enek ezek vissz .állítani a személyes szabadság azon alkotmányos biztosítékait, melyeket a dicta túra megszüntetett, visszaszerezni a birodalmi can- cellársággal szemben a közigazgatási és pénzügyi önál­lóságot, úgy, hogy Elsasz-Lotharingia külön alkot­mányt, külön törvényhozó testületet nyervén, önkor­mányzat te intetében a német birodalom többi államai­val egészen egyenlő legyen. Bajorországban a speyeri pü-pököt, aki egy jog­érvényes házasságot törvénytelennek nyilvánított, a legfőbb törvényszék 400 tallér kárpótlásra éa a költsé­gek megfizetésére Ítélte. Poroszországban pedig, ille­tőleg Posenban Ledochowaki érseknél házn^otozást tar­tottak, mely alkalommal az érseknek Kómával és egyéb helyekkel folytatott magán le élezéseit is átku­tatták. A „Gacetta“ jelenti, hogy a carthagenai erődök 29-én keményen tüzeltek. A 9. sz. ütegnek estig felsze­relve kellett lenni, hogy a Calvario- és St.-Julién erő­dök ellen haladéktalanul megkezdhesse a tüzelést. A sánezok készitése gyorsan halad. Moriones tábornok még mindig Santonában és a körülte fekvő helységek­ben van. A cortqs elnöke a Madridból távollevő képviselő­ket decz. 81-re ülésre meghívta. A kormány egy ize- netet terjeaztend a cortes elé, melyben eddigi maga­tartásáról felvilágosítást fog adni és ragaszkodását fe- j°zendi ki a jelenlegi politika fentartásához Az Oroszország és Bpkhnr. közt kötött szerződés közzététotett. E szerint Bokhara me.gkapja az Amurét jobb partját, az őrs. ágot megnyitja a szabad kereske- kedelmi forgalom előtt, az oroszoknak megengedi, hogy maguknak Bokharában jószágot szerezhessenek ; meg­engedi továbbá a kereskedés folytatását is; eltörli a rabszolgakereskedést; s mindkét ország kölcsönösen követek által lesz képviselve. A szerb skupstina elfogadta a botbünté« eltörlé­sére vonatkozó indítványt. Kalocsáról a kővetkező örvendetes táviratot vettük egy derék és befolyásos elvtársunktól: „Reggeli negyedfél órakor 41 órai szavazás után Szederkényi Nándor kapott 1285, Föld- váry Gábor 939 szavazatot A szavazás rendben folyt le.“ Ez a 48-a3 párt győzelme a jobboldal és balközép egyesült ereje fölött. Fogadják lelkes elvbarátaink szives köszöne- tünket úgy az elvhüség mint a rendért, melylyel alkotmányos jogukat gyakorolták. Éljenek ! •í Budap s% decz. 31. ( Ismét egy év, és pedig egy viszontagsáytel- jes, egy borzasztó év múlt és vonult el felettünk. A megpróbáltatásnak iszonyatos időszaka. A rósz terméshez, mely pedig már a negyedik volt, a kolera jár ült, s ehhez a pénz-él hitelválság csat­lakozott ráadásul. A járvány kétszázezernél töb­bet ragadott el sorainkból s legalább egyszer annyit tett munkaképtelenné sok időre. A ro9z aratás ínséget szült, melyet a pénzszűke alig enged enyhíteni. Mezei gazda, iparos, keres­kedő s az is ki másból szer- * jövedelmet, mind szenved és küzd az élet gondjaival. És szenved az egyes po’gárokkal a polgárok összesóge: az állam maga is. Könnyelmű és lelketlen gazdálkodás a bukás szélére vitte az állam pénzügyeit. A közigazga­tás, az igazságszolgáltatás igen rósz, az ország becsülete a külföld előtt compromittálva. Paulus Aemilius legalább a köztársaság boldogságával vigasztalhatá magát családi szerencsétlenségé­ben; nekünk e vigasztalás se jutott osztály ré­szül egyéni szenvedéseink közepeit. Szerencsét­lenek vagyunk egyenkint és együtt véve, mint emberek és mint az állam tagjai egyaránt. Ama csapások it nagyobbrészt ugyan a gondviselés mérte reánk; emezeket azonban azok rövidlátása és bűnös könnyelműsége akik felettünk Őrködni vállalkoztak: a kormány és az országgyűlés többsége Mit (ettek ezek hosszú hét esztendő alatt, mi­óta az ország ügyeit vezetik ? A tények, az álta­Budapest, decz. 31. Külföldi szemle. A franczia nemz. tgyülés a jövő évi költségvetést, valamint a franczia ásványolajok adójának fölemelését elfogadta. A MAGIAK UJSAGTARCZAJA. „V égé!“ — Pest, 1873. deczember 31 — Ismét egy állomás — — — Pihenjünk . . . A vándor, ki görcsös botjával bőségben, hidegben, ütött-kopott viseltes ruhában, küzdve az ut fáradalmá­val, hegyen, völgyön, rónán egyiráut kitartó erélylyel halad czélja felé, hében-korban meg-megpihen, hogy uj erőt merítsen a hosszú útra. Mily jól esik ez szegénynek! Ah, de nyugoda­lomra csak a testnek, e mozgó anyagnak van szük­sége. A kedély, az érzelem benső világa még ekkor sem nyughatik. Ä gondolat visszaröppen az alig múltba. Nyomról nyomra halad azon az utón, melyen jártában az ese­mény ek, a jó és rósz tapasztalások emlékébe vésődtek. Látja újra a helyet, hol annyi örömöt élvezett. At érzi azon vágy kellemeit is, hogy mily sokáig-----­n agyon sokáig szeretett ' olna ott és ott időzni. Oh de a czél folyton szemei előtt lebegett, mintha csak látná a messze távolban az „előre I“ szót, mely mintegy mosolyogva készti búcsúzáéra. Nincs maradás. Menni kell. Előre! A szenvedést, nyomort, mik útját megkeseriték, ismét átélni véli, de a megilletődés s borzalom érzetei még akkor is oly nagyok a tapasztaltak fölött, hogy a gondolat hamarjában különböztetni sem tud, hogy hisz ez már elmúlt. Mily bátorító s vigaszt, ló rá nézve ekkor e szó: előre 1 Igen, előre s mindig előre, míg azt nem mondják: megállj I ..........Ily vándor sorsa van minden egyes ember­nek. Minden évben egyszer tart pihenőt. A z év utolsó napján visszatekint a bosszú útra. S egy napon a vissza emlékezés játszva kóborolja be a 364 nap eseményeinek színhelyét. Pedig hány ember­nek egy nap is olyan hosszú volt, mint egy egész es - teudő ! Üljünk le rögös pályánk évjelölő kövére, törüljük meg verejtéktől gyöngyödző homlokunkat, mert biz volt oka mitől megnedvesedni s vessünk egy pillantást az elhagyott tájékra. Sokáig úgy sem időzhetünk. Sylvester bácsi na­gyon rósz ember. A szegény messziről jött utast alig engedi lélekzetet venni. Pedig hát mi már ismerősök is volnánk vagy mi ? Hisz már annyiszor láttuk egymást. De ő vénsége nagyon kegyetlen. A kitűzött órán túl senkit sem tűr meg, legyen biboros király, vagy föld­höz ragadt foszlányos koldus. Neki az mindig egy. So­kat látott ő már ilyent s sem az egyik fénye, ragyo­gása, sem a másik könye s didergő aszott te-te nem volt képes könyörülotro bírni. Mennie kell. Takarodja­tok. Úgyis nem sokára ismét vendégeim lesztek, ha — lesztek. Mert ő csak igy szokott beszélni. Nyugodt lehetsz öreg ur, nem fogunk sokáig időzni. Egytől — egyig sötét kép az, a mit ez év esemé­nyeiből emlékezetünk megőrzött. Gondolatunk mind­egyiken gyorsan akar tova röppenni. De mi haszna? A komort még komorabb követi. Ennek a szinnek derült változata nincs. Az anyagi csapások mindenféle részéből bőven ki­jutott mindenkinek. Mintha csak valaki úgy gondolta volna ki, oly szép sorrendben következett egyik a má­sik után. Kétségkívül nagyon találékony észre mutat. Mind erre még csak gondolni is leverő. Gyorsan, siess tovább gondolat . . . De megálljunk. Mégis jobb lesz lassabban haladni, hisz még borzasztóbb fog jönni. Igen, mintha most is látnék, hogy a két kézre fogott kasza, hogy ritkitá sorainkat. Csodálkozik is Sylveszter bácsi, hogy az idén olyan sok rongyos, éhes embert lát a határnál megje­lenni. öreg eszével nem tudja elgondolni, hogy mennyi szenvedés érhette ez utasokat ? — De hát mi történt, hogy az idén olyan sokan elmaradtak? — kérdi a gondolkozókat. — Bizony nagyon sokan! De ne beszéljünk erről . . . Töröljük le homlokunkról a verítéket. Gondolkoz­zunk tovább. Emlékezetünk egy másik tért jár be. Fölidézi a szellemi s erkölcsi képeket. Ügyelve halad lépésrő lépésre, hogy egyet se hagyjon a f ledékenység leple alatt. Lássuk csak a magyar szellem, az a régi lelkesülés, melyről a múltból az akadémia épülete s sok más oly büszkén tanúskodik, nem találkozott-e velünk valahol útközben? Vagy a magyar hazafias érzület hangos nyil­vánítása nem volt-e csak egy napra is kísérőnk ? Gon­dolkozzunk csak .... Ah a visszaemlékezés oly pajzáo, a közel múltból oly hamar visszaszökik a régibb időkre, hogy az ott föltalált nyomon a keresés sikeresebb legyen. S a mint lépést tartunk vele, egy korszak vonul el szemeink előtt, midőn a magyar magyar volt, mert magyar akart lenni. De ez nem sokáig tartott. Jött a visszavonás. Még ez sem bírta megtörni. Tán használni fog egy más levegő, melynek köre oly csábító. S a magyar em­bert szép szóval, női puha kacsóval oly könnyen lehet lekerenyezni, ha már ráadta a fejét. Hát miért mond­ják róla hogy az ingét is oda adja. Oda bizony, csak legyen. De már aligha lesz. Hanem aztán mikor kezdte észrevenni, hogy inge nincs s magyarnak is olyan fele más furcsa magyar, ak­kor elkezdett gondolkozni, már pedig ha a magyar em­ber szépen hallgat' a el kezd gondolkozni, az már annyi szokott lenni, hogy ennek vagy annak igy kell lenni. Ez a dolog szép rendben már nagyon gyakran megtörtént s a mint emlékezetünkkel haladva a leg­utolsó napig visszajöttünk, úgy vettük észio, hogy majd még cssk évek mul-a fog a gondolkozáshoz. Töröljön' addig egyet homlokunkon. . . Az idegen áramlat s szellem nagy pusztítást vitt végbe a most múló évben is. S hogy a pusztítás annál nagyobb 1 gyen, még az oly vállalatok is nyertek táp­anyagot a magyar földön, a mik csak fogyasztanak, de nem termelnek. Az emberek térde és hátgerincze szintén nagyon sokat puhult. Még sok embernek nincs keresztje. Kinek a milyen. S rsát senki sem kerüli el. Az egyedüli \ iritó oáz, melyen emlékezetünk kissé hosszasabban szeretne időzni, az irodalom. Voltak en­nek is kinövései, a mit azonban a gondolkozás le fog nyesegetni. E téren a termékenység bőségesnek mondható. 1102 kötetben 910 mű jelent meg 495 írótól. E szám­ban a fordított munkáké 12 százalékát tesz. Legtöbb iskolai értesitvény jelent meg 145, történelmi 79, szép­tan-! mű 10, költemény 22, regény és beszély 20 eredeti s 35 fordított. A vidéki lapok nemcsak szám szerint szaporod­tak, de tartalom tekintetében is örvendetes haladást mutattak. Különösen az utóbbi időben közülök egy- pámak a szerkesztése a gondról és figyelemről tanús­kodik. A nem-eii színházban az év folytában az előadott darabok száma ez: 42 népszínmű, először adatott 1, Szigligetitől 24; bohózat 2; eredeti dráma 9, először adatott 1, Jókaitól 1 ; fordított dráma 10 ; eredeti víg­játék 23, először 1, Szigligetitől 1; fordított vígjáték 63, először 6 Shakespeare darab 2;eredeti szomorujáték 10, először 1, Sziglig titől 4, Jókai 1, Katona 1, Vö­rösmarty 1 ; forditoti szomorujáték 16, Shakespeare da­rab 11, Schiller 5; eredeti sz nmü 9, először 2, fordított színmű 20, először 2, Shakespeare darab 4; opera 134, először 2, Erkeltől ,Hunyadi László“ 8, ,,Bank-bán" 3, Wagnertől 12, op rette 1. 14 este vegyes darabok adattak. A színház zárva volt 15 nap. Hogy a fesiéazetben milyen volt a haladé* * 3, erről a közönség m '«győződhetik, ba az akadémiai épületben a képzőművészeti mü> sarcokban kiállított képeket nem mulasztja el megtekinteni. Van sok szép kép Ilyen a sok közül Kovács Mihály „Jupiter és Antiope“ képe. Zichy Mihály szénrajza „Krisztus és a pápa" és sok más, melyről itt csak röviden :■ kurtám megemlékezni, mert nem kételkedem, hogy a ki ezerét teheti, el fog menni Hogy milyen szép képek vannak ? Erre csak azt lehet felelni, hogy az ember a nézésben még csak fázni sem ér rá a filletlen termekben. .... No, Sylvester ur, mármost kipihentünk, adja ide i zi az életitallal telt serleget. Az óra ut. . . . Me­gyünk ii át, ba nem is mutat hosszú csontos kezével. Koczczintsu’*- : a viszontlátásig! Hanem aztán netréfál- j n ám I ügy e úgy lesz ? Ki tudja? Az ilyenre Sylvester bácsi nem tud felelni. Lépjünk át tehát a határon 1874-be. ? ? ? Agustich Imré. A franczia püspökök a versaillesi kormányt pász­tor leveleikkel kellemetlen zavarba hozták. Alig hogy a sárgakönyv megjelent,melyben Décazes a Fran­czia- és Olaszországgal való jó egyetértést hangsulyozá, nem sokára ezután napvilágot látott Freppol angerti s Plantier nimesi püspökök levele, melyekst Német- és Olaszország ellen intéztek. A kormány attól tartva, hogy különösen a nimesi püspök levele szintén diplo­mádéi bonyodalomra fog okot szolgáltatni, mint e t

Next

/
Thumbnails
Contents