Magyar Ujság, 1874. május (8. évfolyam, 99-123. szám)

1874-05-01 / 99. szám

VIII. évfolyam­99. szám. Péntek, 1874. Május 1. Szerkesztőségi iroda és Kiadó hivatal: Megyeháztér 9-dik szám Ide intézendő minden előfizetés, hirdetmény és a kiadás körüli panaszok és a lap szellem! részét illető minden közlemény. Kéziratok s levelek vissza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős ke­zektől fogadtatnak el. Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben házhoz küldve Egy hónapra . . I frt. 40 kr Negyed évre . . 4 „ — „ Félévre .... 8 „ — „ Egy évre . . 16 „ — „ Egyes szám 6 kr. Hirdetési dij: H»t muíboi petit­sor egyszeri hirdetése 1! kr, többször 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 30 kr. — Nyilttér : bárom hasábos petit- sor 30 kr. Tisztelt olvasóinkhoz! Miután a „Hunnia“ vallott elvei, a „Magyar Újságéval“ ugyanazonosak, a két lap között foly­tatott tárgyalás eredményéül örömmel jelenthetjük azt, hogy a közös elvek közös erővel leendő ter­jesztése s munkálására a „Hunnia“ a „Magyar Újsággal“ egyesült s holnap már az egyesült köz­löny fog a „Hunnia“ tisztelt előfizetőinek is meg­küldetni. Reméljük, hogy tisztelt olvasóink szivesen fo­gadják az egyesülést, mert igy összevetett vállal sikeresebben haladhatunk az utón, azon czél felé, melyen szeretett hazánk s népének szabadsága és jóléte van jelszóul felírva. Jelentjük tisztelt olvasóinknak azt is, hogy Áld or Imre ur a „Hunnia“ szerkesztője, ez igy egyesült közlöny főmunkatársa leend, s így jeles tollával épen úgy mint eddig a „Hunnia“ olvasói, tisztelt olvasóink naponként találkozni fognak. Szerkesztőség. Budapest, áprll 30. Az országgyűlés bizottságai kebelében most, igen nagy fontosságú tárgyak forognak fenn, me­lyeknek helyes megoldása, kétségkívül államunk újjá születéséhez, igen sokkal fog járulni. E nagy fontosságú tárgyak : a választási tör­vény revisiója, a képviselői összeférhetlenség, s az állam és egyház közötti viszony szabályozásának kérdései. A választási törvény, az alkotmányos életnek egyik legfőbb oszlopát képezi, s ugyszólva, létfelté­tele az alkotmányosságnak. E nélkül nincs s nem lehet alkotmányos élet ; hiszen az önkormányzat alap elve a szabad választáson nyugszik. A választási törvény minősége, magának az alkotmányos életnek jellegére, minőségére enged következtetést. Anglia aristokratikus szellemű al­kotmánya, választási törvényének kiváltságos voná­sain alapszik; mert az angol választási törvény kiváltságokat ösmer el, s valamint választási törvé­nyében tért ad a kiváltságoknak, úgy maga az egész alkotmányossága, kiváltságos szellemű. Amerika, mely intézményeit az angoléból köl­csönözte, elég bölcs és okos volt arra : hogy a mi rósz volt ez intézményekben, azt ott hagyta az angoloknak; a helyest, a jót, a demokratikus igé­nyeknek megfelelőleg alakítva át, — tette magáévá, így Amerika, már az átalános szavazat jog elvé­nek engedett tért; mert ez felel meg egyes-egyedül, a jog — egyenlőség nagy elvének, mely Európa szerte proklamálva van ugyan, érvényesítése azon­ban — ugylátszik — még mindig a messze jö­vőre vár. Nem czélunk most az átalános szavazati jog­ról írni, s annak az államéletben nélkülözhetlen jogosultságát fejtegetni; csupán a magyar válasz­tási törvénynek körülményeit óhajtjuk megtekin­teni, úgy a mint az most előttünk fekszik. Az tagadhatatlan, hogy a 48-iki törvényho­zás, czensusra alapította a választási jogot, úgy mint az 1848. évi Y. tezikk 2. §. szóban előírva van. E census azonban oly alacsonyra van szabva, hogy innen csak egy lépés van, az átalános szava­zatjoghoz. A 48-iki törvényhozás, a jogegyenlőség nagy elvein állva, e tekintetben is elég bőkezű lett volna egyenlő mértékkel mérni: ha ezen műve nem ez ideiglenességre lett volna számítva; de ideiglenes intézkedés volt ez; s igy a 48-iki törvényhozás pzabádelvüsége ez oldalról sem jöhet megro­vás alá, A-48-iki törvényhozás kimondotta a legala­csonyabb czensust, melyet a haladó kor kívánalmához képest nem szorítani, hanem még inkább tágítani a mi kötelességünk. Minden állam, mely saját ér­dekét felfogja s átérti a kort — e szerint jár el. Maga Anglia fontolgatva ugyan, de lépésről lé­pésre közeledik az átalános szavazatjog proklamá- lásához s aligha messze az idő, midőn egészen oda fog elérni. Ez minden államnak jól felfogott érdekében áll, s igy a magyar államnak is érdekében áll a ha­ladás e téren, — melyet azon választási novella, mely most a lapokban átalában úgy közöltetett, mint a kormány körében megállapított javaslat — épen nem tanúsít. De konstatálhatjuk azt is, hogy azon a 48-ki választási törvényhez tervezett kiegészítés, illető­leg magyarázat nem is felel meg, magának a 48-iki törvények szellemének sem, beigazolására nézve. Először is, a 300 frt érték, a javaslat, adóki­mutatást kíván. Csak most tárgyalta a képviselőház, nem ré­gen a katasteri törvényjavaslatot, melyet azon plou- sibilis indokkal sürgetett a kormány, hogy a birto­kok átalában helytelenül vannak felvéve adó alá. * No most egy helytelen, rósz adó alapot felven­ni egy nagyfontosságu választási jog gyakorlása igazolására, melyet a 48-iki törvény nem rendel, valóban önmaga árulja el e tény, a lépés helytelen­ségét. A 48-iki törvények értéket állítottak fel a választási jog alapjául. Ez értéket az adókimu­tatás pláne még ehhez, egy meghatározott adó­összeg, soha és semmiféle körülmények között, nem derítheti ki s nem igazolhatja. Például, az 1848 évi választási törvény tőke után 100 frt jö­vedelemmel, választói képességet enged. Ezen ké­pesség, a mostani javaslat szerint igazolandó 10 frt 50 kr jövedelmi adó kirovásával, ügy de a jö­vedelmi adó alá, a tiszta jövedelem bizonyos kate­góriája vétetik, mert csak ez vétethetik fel — a választói képességet megadó 100 frt jövedelem pe­dig épen nem az, mely a jövedelmi adó alá eső tiszta jövedelemnek felelne meg. Ott van a gyakor­lat, ez tanúsítja, hogy e 100 frt évi jövedelem so­hasem értetett az adó alá eső tiszta jövedelemmel egynek. Adó alá a tiszta jövedelem vétetik, a 48-ki választási törvény pedig, nem adó alá eső tiszta jö­vedelmet ért, hanem állandó és biztos jő­ve d e 1 m e t vagyis bevételt bizonyos értékből. A jövedelmi adó kimutatással való igazolása a 100 frt jövedelemnek, egyenes kijátszása s meghamisí­tása a 48- ki törvények szellemének, mely ily ma­gas választási czenzust épen nem akart megállapí­tani. Ily magyarázattal, melyet most készülnek adni a 48-ki törvényeknek, ezrek és ezrek fognak elesni eddig gyakorlott választói jogoktól; — de e ma­gyarázatnak nincs semmi jogalapja, ellenkezik a törvény szellemével értelmével, s hiszszük is, hogy a képviselőház, ezt nem fogadja el. Van még több megjegyzésünk is a fentemli- tett tárgyakra, úgy magára, a választási törvényja­vaslatra is még; de erről bővebben máskor. — A képviselöház mentelmi bizottsága ma d. e. 10 órakor tartott ülésében tárgyalta Haller Ferencz gróf mentelmi ügyét s teljes három óráig tartó beható vizs­gálat és tárgyalás után egyhangúlag oda nyilatkozott, hogy miután meggyőződése szerint ezen ügyben csupán ismételt zaklatás ténye konstatálva van, Haller Ferencz gr. képviselőt nem véli kiadandónak. — A magyar delegáczió pénzügyi bizottságának tegnapi ülésén jelen volt Holzgethan pénzügyminiszter s Mérey osztálytanácsos. Ott volt Ghyczy magyar pénz­ügyminiszter is. A bizottság mindenekelőtt a közös aktí­vák ügyét kezdte tárgyalni. A Lloyd erről a következő­ket írja : A bizottság az ez ügy érdemében a miniszterek által adott válaszból, valamint a két monarchia közt fo­lyó alkudozások miben létéről azon meggyőződést me- rité, hogy a kérdés legközelebb meg fog oldatni. Tekin­tetbe véve azt, hogy az ügy úgy is mindkét fél törvény- hozása elé fog kerülni, a bizottság csatlakozott a minisz­ter azon nézetéhez, hogy most nem kell a közös aktí­vákra nézve határozatot hozni. Több fizetésemelésre nézve Holzgethan arra utalt, hogy ezek a múlt delega- cziónak a fizetések szabályozására vonatkozó határoza­tai, illetőleg ezek érvényesitése folytán jöttek létre. Utalt egyszersmind arra, hogy a kifogásolt nyugdijtéte- lek mind normálisán rendszeresitvék. Erre az albizott­ság Prileszky előadó jelentését egészen elfogadta, s el­határozta, hogy a pénzügyminiszter budgetét (164 forint levonással a közös számszéknél) a delegácziónak elfoga­dásra fogja ajánlani. A legközelebbi ülés május első napjaiban lesz. ________ A datokat kérünk. A delegáczió az oszág termelési viszonyainak ismerete s figyelembevétele nélkül akarja megsza­vazni Kuhn hádügyér költségvetéseit, melyek sze­rint a hadsereg szükséglete majdnem 3 millióval haladja meg a jelen évit; több mint két millió frt emelkedés van előirányozva csupán zabra, szénára, kenyérre és legénységi eledelre. Az ország területét a fagy pusztítja s nem tudjuk hol áll meg romboló hatalma. Hagy-e csak annyit is mint a múlt évben a múlt évben a rozsda ? A múlt évi terményhiány ugyan nagyrészt pótolva van a külföldi, főkép aldunai szállítmányok által. De, számos ezer meg ezer családra nézve, mitsem ér e szállítmány mert nincs keresete, nincs pénze, hogy abból vásároljon : szükségletét egésség rontó pótszerekkel fedezgeti s e miatt a közegésség hihetőleg országszerte olyannyira alásülyedt, mint itt a fővárosban. A fővárosban már egy év óta hónaponkint rendesen több a halottak mint a szülöttek száma : a lakások jelentékeny része üresen kezd maradni s kivált a pinczelakások tultömöttsége most már nem képezi panasz tárgyát. Ezek az ínség jelei. Azon ínségé, mely nagy zaj nélkül pusztítja kivált a szegény munkaképtelen vagy keresetet nem találó családokat. így megy-e ez országszerte is ?. Felül mulja-e a halottak száma a szülöttekét országszerte? S mily mérvben, mi okok miatt ? Hogyan áll a köz­egésség? hát a népek élelmezése? Igaz-e, hogy né­hol füvet, sóskát, dudvát s egésségtelen zöldségeket, kenyér helyett pedig korpát esznek, sőt már a ten­geri csutkát is megőrlik, hogy éhségüket vele csila- pitsák ? Ezek iránt tájékozásra van szüksége a tör­vényhozásnak, hogy intézkedhessen az ily hiányok enyhítése s a hiányokból származható veszedelmek megelőzése szempontjából. Mert ha népünk élelmezése valóban oly nyo- moruan megy, mint egyes hitelt érdemlő tudósítá­sok mutatják, akkor a közel nyár forró napjai irtó­zatos betegségeket, pusztításokat idézhetnek elő. Az élelmi szerek drágasága s hiánya kihat a házi s gazdasági állatokra is. Ezek sem tápláltat- nak kellőleg s ezek is ki lesznek téve újabb pusztu­lásnak ha kellő időben nem gondoskodunk élelme­zésükről. A termelő év jó része még csak most fog kö­vetkezni. Számos liszttartalmu s takarmányféle növény van, mely még teljes termést adhat a ki­pusztult őszivetések helyén. Kiterjednek-e a hótlantél s száraz tavasz által okozott károk s hiányok kipuhatolására a hivatalos kutatások ? Megbízhatóbb adatokat nyert-e már a kormány a minapi hivatalos tudósításnál — kivált azon 20—25 megye egész területéről, melyek rendesen termelnek eladható felesleg gabonát. Nem úgy történt-e, hogy ama kitűnő 20—25 „rósz“ termést jelző jelentés épen e megyéket karolta fel mig a „jó“ talán csakis a Kárpátok bérezés vidé­keiről szóltak. És ha a hiány már is érezhető, némely vidé­ken feltűnő vagy épen „kiáltó“ - történtek-e intéz­kedések arra, hogy némely országos munka által segélyeztessenek a munkaképes lakosok. Ha a tél s rendetlen tavasz által okozott károk némely vidé­ken már is kétségbe vonhatlan tények: tétettek-e lépesek ezek mérvének s orvoslatának kitudására s eszközlésére ? Hát a gazdasági egyletek még mindig csak a magas politikával szeretnének elsőrendben foglal­kozni? Hányadrészét karolják fel ezek az ország­nak ? Kérnek s szereznek-e tudomást az általunk felkarolt vidékek szükségleteiről ? S adnak-e leg­alább jó tanácsot a lakosságnak; vagy ezek utján adhat-e a kormány szükség esetében oly vetőmag­vakat a kártszenvedt vidékeknek, melyek segélyé­vel a még hátralevő nyári időszak mindent kipó­tolhatna. Hiszen már 5—6 hónap előtt azért ült össze, már V* év óta azért lett minden oldalról sürgetve a törvényhozás összeülése, hogy megmutassa, mi­ként nemcsak kérni, követelni, hanem segíteni is tud ott, hol kell, munka, vetőmag, kölcsön s élel­miszer nyújtása által. Hosszas vizsgálatokat tartani, melyek főczélja

Next

/
Thumbnails
Contents