Magyar Ujság, 1874. május (8. évfolyam, 99-123. szám)

1874-05-01 / 99. szám

az, hogy túléljék a nyomor napjait, szemet hunyni az ínség jelei előtt, nem volna illő dolog sem a kormányhoz sem a törvényhozáshoz. Adatokat kérünk tehát, melyek közgazdasági, közegészségi s kivált közmunka, termelési és élel­mezési viszonyainkra több világosságot vessenek, mint az eddig közlöttek. Adatokra van szüksége a törvényhozásnak, hogy tudhassa mit kell tennie eme rendkívüli idők­ben, a török - tatárjárásnál és némely hiresztelt külellenségnél veszélyesebb belesemények ellené­ben. Az idő, az alkalom már itt van; itt azon idő­pont, melyen túl nem halaszthatjuk fizetési eszkö­zeink szaporítását s javítását. Veszélyes mulasz­tás lenne, jelen körülmények közt tovább foly­tatni a „tollfosztás“ mesterségét. — K.— Eredeti levelek. Eger, April hó 27. Tisztelt szerkesztő úr! Tegnap, vagyis f. hó 26-án ment végbe nálunk a R­u­z­s­i­n Ferencz polgár és B­a­r­t­h­a Endre városi főorvos halálukkal üresedésbe jött két megyebizottsági tag helyének betöltése. Az első helyre 199 szavazat közül 197-tel Babócsay Sándor ügyvéd, a másodikra 219 szavazat közül 208-al Völgyi Lajos baloldali elvtársaink let­tek megválasztva. A Deákpárt jelölteket nyíltan ugyan nem állított, mindazáltal a so­raikból jelen volt választók közül 10 Völgy­i Laj­os ■balpárti jelölttel szemben Burik István érseki ly­­úzeumi jogtanárra szavazott. A választás a lehető leg­szebb rendben folyt le. Éljen Eger város derék szabad­elvű baloldali népe!­ő. Napi hírek a politikai világ köréből. Felel — nem felel, mint a szerelmesek a rózsale­véllel— számolják most a lapok is, hogy felel-e már G h y c z y a bankügyben, vagy nem felel ? Tegnapelőtt, mindenki azt híresztelte, hogy a 30-án tartandó ülésben fog felszólalni, tegnap a „P. Napló“ megc­áfolta, ma a „Reform“, már ezt közli: „Ghyczy Kálmán pénzügymi­niszter a bankügyben hozzá intézett interpelláczióra nem holnap, mint több lapban említve volt, hanem csak hol­napután fog válaszolni, közölvén előbb válaszának tar­talmát a Deák-körnek holnap este tartandó értekezleté­vel. Mint hírlik, Ghyczy Kálmán nem tartja időszerűnek, sem kivihetőnek az önálló nemzeti banknak az osztrák nemzeti bank mellőzésével életbeléptetését.“ Azt körülbelől gyanítottuk már magunk is, hogy nem akarásnak utoljára is nyögés lesz a vége. Ghyczy Kálmán is úgy fog nyögdécselni, mint elődei tették, mert hát, a­ki nem akar, az mit tehet mást, minthogy köhög és nyög.* Végre valahára Trefor­t úr is megmozdult ké­nyelmes kultusminiszteri székében, gondolt egyet, s ösz­­szehívatott egy képviselői értekezletet, hogy mit gon­dolnak a „középtanodákról“ szóló törvényjavaslatra nézve ? Valóban nagyszerű ez a mi kormányunk műkö­dése. Trefort még csak most kérdezősködik, hogy mit gondolnak az ő törvényjavaslatáról, mikor tulajdon­képen a javaslatot, már tárgyalni kellene. * Ghyczy Kálmánról azt is beszélik, hogy a jövő szombaton felszólalván a bankügyben, azt a választ fogja adni , hogy azért is semmit sem válaszol. Valóban mulatságos dolgokra lehetünk elkészülve. * Egy másik versió szerint Ghyczy Kálmán nagy zavarban van, hogy tulajdonképen mit is mondjon a bankügyben ? Előbb azon nézetben volt, hogy egyszerűen kijelenti azt, miszerint: akkor Ak­it magyar nemzeti bankot, majd ha fagy. Azonban most épen olyan fagyos az idő, hogy ezen mondatával, épen szaván fognak — így hát most phrasist kell találnia, mely alá, a diplo­maták szerint gondolatát elrejthesse. * A keleti vasút ügyről is hallunk valamit. Az egye­sült pénzügyi s vasúti bizottság május hó elején H­o­rf­á­n Ernő volt államtitkárt a közlekedési minisztériumnál, a hírhedt Thoment, s végre a vasút-társulat igazgató­­tanácsát, ki fogja hallgatni, s e régből nevezettek már meg is idéztettek. Lassan-lassan, úgy egy év­tized múlva, majdcsak elérünk oda, hol a dolognak még csak tulajdonképen kezdete van.* A közalapok és alapítványok megvizsgálása tár­gyában kiküldött egyik albizottság (a tanulmányi albi­zottság) elnökévé Horváth Mihály, előadójává A­p­­ponyi Albert gróf választatott meg. Kérdés, hogy e kettő közül melyik a nagyobb jezsuita? A megfejtője megérdemli, hogy neve megörökittessék. * A közjegyzői törvényjavaslat ellen a felsőházban nagy opposiczió készül, s valószínű, hogy az egész tör­vényjavaslatot visszaküldi a felsőház. Ha ezt teszi, még csak nem is boszankodhatunk érette. A képviselőház unalmában sorra szavazza meg a rosz törvényt. Unal­mában szavazza meg a kataszteri törvényt is, me­lyet a felsőház szintén visszaküldött, s ma ott vagyunk, hogy maga a kormány ad akta tenni készül. Kívánjuk, hogy az egész közjegyzői törvényjavaslat is oda kerül­jön, mi úgy sem bánjuk, ha a felsőház közbenjárásával is történik az.* Végre egy elkésett fecskét kell bemutatnunk. Szó- MAGYAR ÚJSÁG 1874. MÁJUS 1. vénmegye most jött deputáczióval, hogy hagyassák meg eddigi alakjában. E megye is azt véli, hogy czélszerű biztosítani még akkor is,ha a jégfelhő elvonult a láthatá­ron — mert vissza is fordulhat még az­ ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése ápril 30. Elnök: Perczel Béla. Jegyzők: Wachter Frigyes, Szeniczey Ödön, Beöthy Algernon. Miniszterek közül jelen vannak: Szende Béla, Zichy József, Pauler Tivadar, Bittó István. Elnök bemutatja Kassa szab. kir. város kérvényét a törvényhatóságok hatáskörének kiterjesztése iránt. ■— Szörény megye kérvényét önálló törvényhatóságának fentartása iránt; —Aranyosszék kérvényét a törvény­­hatóságok új területi felosztása tárgyában; — Sáros megye kérvényét az uzsora korlátozása iránt; Bartal György Kisnyires kerületi képviselő megbízó levelét; — A főrendiház elnöke megküldi két rendbeli szentesített törvény eredeti példányának az országos levéltárba tett elhelyezését igazoló elismervényt. Nikolics Sándor kérdést intéz a közlekedési mi­niszterhez a török és szerb vasút csatlakozási pontjait illetőleg. A török kormány köztudomás szerint beleegye­zett, hogy Nissánál legyen a csatlakozási pont. De most­­ a salonici vasutat Bosnia felé akarja vinni s csak a kon­­­­stantinápolyit vezeti Nissa felé. Ez Magyarországra nézve káros, mert a salonicin, Belgrádon, Budapesten át ve­­­­zetett vonal a tengerrel és Suezzel kötné hazánkat össze. (Just József közbeszól: Bár Nyitrára tudnánk jutni!) Magyarország meggátolhatja ezt a többi csatlakozási pontok megtagadása által, s valóban ideje már, hogy ne­­ örökösen zsákutczába jussunk vasutainkkal, azért a kö­vetkező kérdést teszi: Minthogy Magyarország érdeke azt kívánja, hogy nem csak Konstantinápolyból kiinduló, és Sophián átve­­­zetendő Európai fontosságú vasút­vonal, de a Salonici­­ból kiinduló világforgalom vasútvonal is, mely a suezi csatorna közvetítésével legrövidebb úton kötendi össze Indiát Európával, további folytatásában Nizzán át Bel­­grádnak és Buda-Pestnek vezettessék ; — kész-e a tisz­telt közlekedési miniszter úr a megkívántató lépéseket arra nézve megtenni, hogy a török kormány a Salonici­­ból kiinduló vasútnak csatlakozását a szerbiai vasúttal Nizzánál megengedje. Esetleg kész-e a török vasutak­­nak bosniai csatlakozását a magyar korona országai vas­­utaival mindaddig megtagadni, mig a nizzai csatlakozás a salonici vasútvonalra nézve a török kormány részéről megmásithatlanul biztosítva nem leend. Gr. Zichy József: Ezen ügy jelenleg tárgyalás alatt van, nem tartja czélszerűnek, hogy most válaszoljon, a midőn még válasza kielégítő nem lehetne. Azért ez ér­demleges választ az elintézés utánra halasztja. Nikolics S. megnyugszik e válaszban s feleletét akkora halasztja. Lüke Géza. A sepsi járásbíróság visszaélései ellen nyújtott be egy interpellációt, hol a bírói teendők fel van­nak halmozva, hol apa és fiú, sőt most még testvér is együvé működnek a közönség romlására. Azért megújítja kérdését: Pauler Tivadar. Intézkedett mind ez utóbbi vissza­élés, mind a felhalmozott teendők eligazítását is illetőleg egy ideiglenes biró oda rendelése által,­­ az utóbbi ba­jon biróküldés elrendelése által kívánt segíteni. Lüke Géza: Nem kétkedik, hogy a miniszter intéz­kedett, de annak még eddig nincsen foganatja. Pauler Tivadar: Csak a napokban történt az intéz­kedés s azért nem lehetett eredménye, de ha még jövőre sem lenne , kész az informác­ió szerint intéz­kedni. A ház a miniszteri választ tudomásul veszi. Bittó István miniszterelnök: benyújtja az ő felsége által szentesített „belvizek levezetéséről“ szóló törvényt Szeniczey Ödön olvassa a törvényt. Toszt Gyula központi előadó a központhoz utasí­tott közjegyzői törvényjavaslatot illető módosításokat, nyújtja be. Schmausz Endre a vasúti károkra vonatkozó tör­vényjavaslat módosításait; Matolay Etele váltóhamisításról szóló javaslatra vonatkozó módosításokat; végre Besán Antal a mentelmi bizottságnak Becze Antal kikérését illető javaslatát nyújtják be. Elnök : Következik a napirend: az 1871. XXXI-ik törvényczikk 24. §-ára vonatkozó módosítás. Schmausz Endre előadó röviden indokolva, ajánlja a javaslatot a ház pártolásába. Vidlíczkay József a következő határozati javasla­tot nyújtja be : „A ház utasítja az igazságügyminisztert, hogy a telekkönyvi intézmény czélszerű, gyökeres re­formja tárgyában mielőbb és mindenesetre oly időben terjesszen be törvényjavaslatot, hogy az még ez ország­gyűlés folyama alatt tárgyalás alá vétethessék.“ Vargics Imre a központi bizottság, Lázár Ádám Vidliczkay javaslatát pártolja. A ház a központi bizott­ság javaslatát fogadja el. Következett a fővárosi telekkönyv átalakításáról szóló javaslat tárgyalása, mely a bizottság szövegezése szerint elfogadtatott. Következett a marhavész elleni intézkedésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Cseh Károly a törvényjavaslatot nem fogadja el a részletes tárgyalás alapjául s a következő határozati javaslatot nyújtja be : „Tekintetbe véve, hogy a marhavész elleni intézke­dések eddig is csaknem oly módon tétettek meg, s voltak életben, mint azt az előttünk fekvő törvényjavaslat czélozza; tekintetbe véve, hogy legújabb időben külföldi elő­haladott államok is lépéseket tettek, hogy az eddigi marhavész elleni eljárás átvizsgáltassék, illetőleg a tudo­mány és elfogulatlan tapasztalatok alapján, azok köve­telményei szerint módosíttassák; tekintetbe véve, hogy Bécsben 1873-ban tartott nemzetközi orvosi kongressus főleg a szárazföldi caran­­taint megszüntetendőnek nyilvánította, kimondja a ház, hogy a marhavészre vonatkozó tör­vényjavaslatot jelenleg nem tárgyalja, hanem utasíttas­­sék a kereskedelmi miniszter, miszerint tanulmányoz­­tassa ezen tárgyat szakférfiak által és igyekezzék magá­nak a külföldön ez irányban legújabban tett és teendő intézkedésekről kellő tudomást szerezni, s ezek alapján aztán annak idejében a ház elé javaslatot terjeszteni.“ T. képviselőház ! Annyival is inkább ajánlom a t. háznak ezen határozati javaslatot, mert amint tudva van, az előttünk fekvő törvényjavaslatot úgyis nem a jelenlegi miniszter terjesztette be, de másfelől e hatá­rozati javaslat elfogadása még teljességgel nem zárja ki azt, hogyha szükségesnek bizonyult és a megejtett vizs­gálat és a tudomány azt fogja kimutatni, hogy e javas­lat úgy a­mint van czélszerű, mondom nem zárja ki azt, hogy e javaslat el ne fogadtassák. Bartal György kereskedelmi miniszter kéri a ha­tározati javaslat mellőzésével a törvényjavaslat elfoga­dását. A ház átalánosságban elfogadja a törvényjavas­­latot. Az 1—16. §§ ok változtatás nélkül elfogadtattak­ A 17. §-nál mely azt rendeli, hogy vész idején egész­ségi bizonyítvány csak orvosi, ha lehet, állatorvosi bi­zonyítvány alapján állítható ki. Tisza Kálmán ezt terhesnek és szükségtelennek tartja. Csanády Sándor figyelmeztet a törvényjavaslatban kimon­dott elvre, hogy bizonyos távolság szükségeltetik arra, hogy a marhákra vonatkozólag ezen intézkedések életbe léptettessenek. Úgy véli, hogy 6 mérföldnyi tá­volság mondatott ki és­ ebből következtetve egyátalán nem fog a törvény szellemével ellenkezni, ha kimonda­­tik átalánosságban, hogyha pl. 10—12 mérföldnyi te­rületen nem mutatkozik ily ragályos marhavész, min­den orvosi bizonyítvány nélkül tovább bocsáthatók. Ezután a 17, 18, 22, 23 és 24 §§-ok újra szövege­zés végett visszautasíttattak a központi bizottsághoz. A többi §§-ok a 30. §-ig változatlanul elfogadtattak. A tárgyalás a holnap 10 órakor tartandó ülésben foly­­tattatik. A fagy. Mindenütt e rövid, de sokat jelentő szó hangzik most az ajkokon. Egy egész remény minden kincsével lett oda, e láthatatlan, de annál érezhetőbb ellenség fellépésére. Évenként kisebb-nagyobb mértékben már majdnem rendszeresen beáll a fagy így ápril végén, vagy május elején. Némely vidéknek valóságos isten-ostorává lön. Az áprilisi meleg kicsalja a növényzet erejét, s egy rö­vid éjjeli fagy semmivé teszi. Pár napja, hogy egyszerre igen csípős hideg idő állott be. A főváros falai közt is oly hideg volt, hogy az ember szinte didergett a szobákban. A falak között levő fák s átalában itt levő növényzet, keveset érzett a hi­deg fagyasztó erejéből. Még a budapesti határ is meg van kimérve, bár a kőbányai s újpesti szőlőkből káro­kat jelentenek, de annál nagyobb mérvben pusztított a vidéken, úgy hogy némely részen, teljesen tönkre tett mindent. A vidékről következő hírek érkeztek be: Erdélyből, Kolozsvárról távírják, hogy nagy hava­zás volt, előbb már dér is mutatkozott, a kár még eddig nem konstatálható. A Duna legalsó vidékéről Báziásról jött hír szerint ott ápril 28-án éjjel igen nagy fagy volt, mely fél hü­­velynyi jeget képezett. A többnyire már elvirágzott gyü­mölcs, a körte kivételével, egészen elfagyott. A szőlő hajtásai, szakértők állítása szerint, egészen elfagytak. A gabonának keveset ártott a fagy, az különben a tar­tós szárazság folytán úgyis gyengén áll. A tengeri még nem kelt ki. A kár egész terjedelme még fel nem ismer­hető. Tegnap délután igen kemény hideg volt és a teg­napelőttinél még nagyobb fagytól tartottak. Arad megyéből jelentik, hogy ott szintén 28-kan nagy fagy volt, a szőlőt, gyümölcsöt megsemmisítette, hogy a vetésben történt-e kár, még nem konstatálható. Szegszárd vidékéről szintén fagyról értesítenek, mely azonban nem lévén oly nagy, feltűnőbb károkat sem okozott. Szeged vidékéről úgy értesítenek, hogy a fagy tel­jesen megsemmisítette a gyümölcsöt. Kukoricza a szárazság miatt teng. A rozs jó, a búza azonban nagyon silány. Hódmezővásárhely vidékéről vesszük az értesítést, hogy ott a dudva vet fel mindent. Er­ő nincs, de félnek tőle, hogy akkor az elő aszott, fogja elpusztítani az igen silány terményt. Debreczen vidékén úgy látszik legerősebben dü­höngött a fagy. 4 foknyi hideg volt, szőlő, gyümölcs, árpa, zab, mind lefagyott. Eső­hiányról panaszkodnak. Nagyvárad vidékén nem oly mérvben pusztított, s még remény van gyümölcshöz is. Miskolcz és Eger vidékén a fagy szintén jelentke­zett, azonban nem oly nagyon romboló hatással. Szatmár megyében mindenütt hó esett. Úgy a fel­vidéken, Liptó megyében, Késmárk vidékén vastag hó borítja a földet. Somogybról távirják, hogy a hideg 2 fok volt, s nagy károkat okozott. Hatvan vidékén erős fagy volt, s mindent elpusz­tított. A kapás növények még mindig a földben vannak eső­hiány miatt. A Tisza vidékről hideg esőről panaszkodnak, fagy még eddig nagy mérvben nem jelentkezett. Íme újra nagy csapás ez, mely közgazdászatunkat érte e néhány nap alatt. Vájjon kiheverheti-e még a nö­vényzet a nagy sérelmet, súlyosabb utókövetkezmény

Next