Magyar Ujság, 1874. május (8. évfolyam, 99-123. szám)
1874-05-01 / 99. szám
az, hogy túléljék a nyomor napjait, szemet hunyni az ínség jelei előtt, nem volna illő dolog sem a kormányhoz sem a törvényhozáshoz. Adatokat kérünk tehát, melyek közgazdasági, közegészségi s kivált közmunka, termelési és élelmezési viszonyainkra több világosságot vessenek, mint az eddig közlöttek. Adatokra van szüksége a törvényhozásnak, hogy tudhassa mit kell tennie eme rendkívüli időkben, a török - tatárjárásnál és némely hiresztelt külellenségnél veszélyesebb belesemények ellenében. Az idő, az alkalom már itt van; itt azon időpont, melyen túl nem halaszthatjuk fizetési eszközeink szaporítását s javítását. Veszélyes mulasztás lenne, jelen körülmények közt tovább folytatni a „tollfosztás“ mesterségét. — K.— Eredeti levelek. Eger, April hó 27. Tisztelt szerkesztő úr! Tegnap, vagyis f. hó 26-án ment végbe nálunk a Ruzsin Ferencz polgár és Bartha Endre városi főorvos halálukkal üresedésbe jött két megyebizottsági tag helyének betöltése. Az első helyre 199 szavazat közül 197-tel Babócsay Sándor ügyvéd, a másodikra 219 szavazat közül 208-al Völgyi Lajos baloldali elvtársaink lettek megválasztva. A Deákpárt jelölteket nyíltan ugyan nem állított, mindazáltal a soraikból jelen volt választók közül 10 Völgyi Lajos ■balpárti jelölttel szemben Burik István érseki lyúzeumi jogtanárra szavazott. A választás a lehető legszebb rendben folyt le. Éljen Eger város derék szabadelvű baloldali népe!ő. Napi hírek a politikai világ köréből. Felel — nem felel, mint a szerelmesek a rózsalevéllel— számolják most a lapok is, hogy felel-e már G h y c z y a bankügyben, vagy nem felel ? Tegnapelőtt, mindenki azt híresztelte, hogy a 30-án tartandó ülésben fog felszólalni, tegnap a „P. Napló“ megcáfolta, ma a „Reform“, már ezt közli: „Ghyczy Kálmán pénzügyminiszter a bankügyben hozzá intézett interpelláczióra nem holnap, mint több lapban említve volt, hanem csak holnapután fog válaszolni, közölvén előbb válaszának tartalmát a Deák-körnek holnap este tartandó értekezletével. Mint hírlik, Ghyczy Kálmán nem tartja időszerűnek, sem kivihetőnek az önálló nemzeti banknak az osztrák nemzeti bank mellőzésével életbeléptetését.“ Azt körülbelől gyanítottuk már magunk is, hogy nem akarásnak utoljára is nyögés lesz a vége. Ghyczy Kálmán is úgy fog nyögdécselni, mint elődei tették, mert hát, aki nem akar, az mit tehet mást, minthogy köhög és nyög.* Végre valahára Trefort úr is megmozdult kényelmes kultusminiszteri székében, gondolt egyet, s öszszehívatott egy képviselői értekezletet, hogy mit gondolnak a „középtanodákról“ szóló törvényjavaslatra nézve ? Valóban nagyszerű ez a mi kormányunk működése. Trefort még csak most kérdezősködik, hogy mit gondolnak az ő törvényjavaslatáról, mikor tulajdonképen a javaslatot, már tárgyalni kellene. * Ghyczy Kálmánról azt is beszélik, hogy a jövő szombaton felszólalván a bankügyben, azt a választ fogja adni , hogy azért is semmit sem válaszol. Valóban mulatságos dolgokra lehetünk elkészülve. * Egy másik versió szerint Ghyczy Kálmán nagy zavarban van, hogy tulajdonképen mit is mondjon a bankügyben ? Előbb azon nézetben volt, hogy egyszerűen kijelenti azt, miszerint: akkor Akit magyar nemzeti bankot, majd ha fagy. Azonban most épen olyan fagyos az idő, hogy ezen mondatával, épen szaván fognak — így hát most phrasist kell találnia, mely alá, a diplomaták szerint gondolatát elrejthesse. * A keleti vasút ügyről is hallunk valamit. Az egyesült pénzügyi s vasúti bizottság május hó elején Horfán Ernő volt államtitkárt a közlekedési minisztériumnál, a hírhedt Thoment, s végre a vasút-társulat igazgatótanácsát, ki fogja hallgatni, s e régből nevezettek már meg is idéztettek. Lassan-lassan, úgy egy évtized múlva, majdcsak elérünk oda, hol a dolognak még csak tulajdonképen kezdete van.* A közalapok és alapítványok megvizsgálása tárgyában kiküldött egyik albizottság (a tanulmányi albizottság) elnökévé Horváth Mihály, előadójává Apponyi Albert gróf választatott meg. Kérdés, hogy e kettő közül melyik a nagyobb jezsuita? A megfejtője megérdemli, hogy neve megörökittessék. * A közjegyzői törvényjavaslat ellen a felsőházban nagy opposiczió készül, s valószínű, hogy az egész törvényjavaslatot visszaküldi a felsőház. Ha ezt teszi, még csak nem is boszankodhatunk érette. A képviselőház unalmában sorra szavazza meg a rosz törvényt. Unalmában szavazza meg a kataszteri törvényt is, melyet a felsőház szintén visszaküldött, s ma ott vagyunk, hogy maga a kormány ad akta tenni készül. Kívánjuk, hogy az egész közjegyzői törvényjavaslat is oda kerüljön, mi úgy sem bánjuk, ha a felsőház közbenjárásával is történik az.* Végre egy elkésett fecskét kell bemutatnunk. Szó- MAGYAR ÚJSÁG 1874. MÁJUS 1. vénmegye most jött deputáczióval, hogy hagyassák meg eddigi alakjában. E megye is azt véli, hogy czélszerű biztosítani még akkor is,ha a jégfelhő elvonult a láthatáron — mert vissza is fordulhat még az ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése ápril 30. Elnök: Perczel Béla. Jegyzők: Wachter Frigyes, Szeniczey Ödön, Beöthy Algernon. Miniszterek közül jelen vannak: Szende Béla, Zichy József, Pauler Tivadar, Bittó István. Elnök bemutatja Kassa szab. kir. város kérvényét a törvényhatóságok hatáskörének kiterjesztése iránt. ■— Szörény megye kérvényét önálló törvényhatóságának fentartása iránt; —Aranyosszék kérvényét a törvényhatóságok új területi felosztása tárgyában; — Sáros megye kérvényét az uzsora korlátozása iránt; Bartal György Kisnyires kerületi képviselő megbízó levelét; — A főrendiház elnöke megküldi két rendbeli szentesített törvény eredeti példányának az országos levéltárba tett elhelyezését igazoló elismervényt. Nikolics Sándor kérdést intéz a közlekedési miniszterhez a török és szerb vasút csatlakozási pontjait illetőleg. A török kormány köztudomás szerint beleegyezett, hogy Nissánál legyen a csatlakozási pont. De most a salonici vasutat Bosnia felé akarja vinni s csak a konstantinápolyit vezeti Nissa felé. Ez Magyarországra nézve káros, mert a salonicin, Belgrádon, Budapesten át vezetett vonal a tengerrel és Suezzel kötné hazánkat össze. (Just József közbeszól: Bár Nyitrára tudnánk jutni!) Magyarország meggátolhatja ezt a többi csatlakozási pontok megtagadása által, s valóban ideje már, hogy ne örökösen zsákutczába jussunk vasutainkkal, azért a következő kérdést teszi: Minthogy Magyarország érdeke azt kívánja, hogy nem csak Konstantinápolyból kiinduló, és Sophián átvezetendő Európai fontosságú vasútvonal, de a Saloniciból kiinduló világforgalom vasútvonal is, mely a suezi csatorna közvetítésével legrövidebb úton kötendi össze Indiát Európával, további folytatásában Nizzán át Belgrádnak és Buda-Pestnek vezettessék ; — kész-e a tisztelt közlekedési miniszter úr a megkívántató lépéseket arra nézve megtenni, hogy a török kormány a Saloniciból kiinduló vasútnak csatlakozását a szerbiai vasúttal Nizzánál megengedje. Esetleg kész-e a török vasutaknak bosniai csatlakozását a magyar korona országai vasutaival mindaddig megtagadni, mig a nizzai csatlakozás a salonici vasútvonalra nézve a török kormány részéről megmásithatlanul biztosítva nem leend. Gr. Zichy József: Ezen ügy jelenleg tárgyalás alatt van, nem tartja czélszerűnek, hogy most válaszoljon, a midőn még válasza kielégítő nem lehetne. Azért ez érdemleges választ az elintézés utánra halasztja. Nikolics S. megnyugszik e válaszban s feleletét akkora halasztja. Lüke Géza. A sepsi járásbíróság visszaélései ellen nyújtott be egy interpellációt, hol a bírói teendők fel vannak halmozva, hol apa és fiú, sőt most még testvér is együvé működnek a közönség romlására. Azért megújítja kérdését: Pauler Tivadar. Intézkedett mind ez utóbbi visszaélés, mind a felhalmozott teendők eligazítását is illetőleg egy ideiglenes biró oda rendelése által, az utóbbi bajon biróküldés elrendelése által kívánt segíteni. Lüke Géza: Nem kétkedik, hogy a miniszter intézkedett, de annak még eddig nincsen foganatja. Pauler Tivadar: Csak a napokban történt az intézkedés s azért nem lehetett eredménye, de ha még jövőre sem lenne , kész az információ szerint intézkedni. A ház a miniszteri választ tudomásul veszi. Bittó István miniszterelnök: benyújtja az ő felsége által szentesített „belvizek levezetéséről“ szóló törvényt Szeniczey Ödön olvassa a törvényt. Toszt Gyula központi előadó a központhoz utasított közjegyzői törvényjavaslatot illető módosításokat, nyújtja be. Schmausz Endre a vasúti károkra vonatkozó törvényjavaslat módosításait; Matolay Etele váltóhamisításról szóló javaslatra vonatkozó módosításokat; végre Besán Antal a mentelmi bizottságnak Becze Antal kikérését illető javaslatát nyújtják be. Elnök : Következik a napirend: az 1871. XXXI-ik törvényczikk 24. §-ára vonatkozó módosítás. Schmausz Endre előadó röviden indokolva, ajánlja a javaslatot a ház pártolásába. Vidlíczkay József a következő határozati javaslatot nyújtja be : „A ház utasítja az igazságügyminisztert, hogy a telekkönyvi intézmény czélszerű, gyökeres reformja tárgyában mielőbb és mindenesetre oly időben terjesszen be törvényjavaslatot, hogy az még ez országgyűlés folyama alatt tárgyalás alá vétethessék.“ Vargics Imre a központi bizottság, Lázár Ádám Vidliczkay javaslatát pártolja. A ház a központi bizottság javaslatát fogadja el. Következett a fővárosi telekkönyv átalakításáról szóló javaslat tárgyalása, mely a bizottság szövegezése szerint elfogadtatott. Következett a marhavész elleni intézkedésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Cseh Károly a törvényjavaslatot nem fogadja el a részletes tárgyalás alapjául s a következő határozati javaslatot nyújtja be : „Tekintetbe véve, hogy a marhavész elleni intézkedések eddig is csaknem oly módon tétettek meg, s voltak életben, mint azt az előttünk fekvő törvényjavaslat czélozza; tekintetbe véve, hogy legújabb időben külföldi előhaladott államok is lépéseket tettek, hogy az eddigi marhavész elleni eljárás átvizsgáltassék, illetőleg a tudomány és elfogulatlan tapasztalatok alapján, azok követelményei szerint módosíttassák; tekintetbe véve, hogy Bécsben 1873-ban tartott nemzetközi orvosi kongressus főleg a szárazföldi carantaint megszüntetendőnek nyilvánította, kimondja a ház, hogy a marhavészre vonatkozó törvényjavaslatot jelenleg nem tárgyalja, hanem utasíttassék a kereskedelmi miniszter, miszerint tanulmányoztassa ezen tárgyat szakférfiak által és igyekezzék magának a külföldön ez irányban legújabban tett és teendő intézkedésekről kellő tudomást szerezni, s ezek alapján aztán annak idejében a ház elé javaslatot terjeszteni.“ T. képviselőház ! Annyival is inkább ajánlom a t. háznak ezen határozati javaslatot, mert amint tudva van, az előttünk fekvő törvényjavaslatot úgyis nem a jelenlegi miniszter terjesztette be, de másfelől e határozati javaslat elfogadása még teljességgel nem zárja ki azt, hogyha szükségesnek bizonyult és a megejtett vizsgálat és a tudomány azt fogja kimutatni, hogy e javaslat úgy amint van czélszerű, mondom nem zárja ki azt, hogy e javaslat el ne fogadtassák. Bartal György kereskedelmi miniszter kéri a határozati javaslat mellőzésével a törvényjavaslat elfogadását. A ház átalánosságban elfogadja a törvényjavaslatot. Az 1—16. §§ ok változtatás nélkül elfogadtattak A 17. §-nál mely azt rendeli, hogy vész idején egészségi bizonyítvány csak orvosi, ha lehet, állatorvosi bizonyítvány alapján állítható ki. Tisza Kálmán ezt terhesnek és szükségtelennek tartja. Csanády Sándor figyelmeztet a törvényjavaslatban kimondott elvre, hogy bizonyos távolság szükségeltetik arra, hogy a marhákra vonatkozólag ezen intézkedések életbe léptettessenek. Úgy véli, hogy 6 mérföldnyi távolság mondatott ki és ebből következtetve egyátalán nem fog a törvény szellemével ellenkezni, ha kimondatik átalánosságban, hogyha pl. 10—12 mérföldnyi területen nem mutatkozik ily ragályos marhavész, minden orvosi bizonyítvány nélkül tovább bocsáthatók. Ezután a 17, 18, 22, 23 és 24 §§-ok újra szövegezés végett visszautasíttattak a központi bizottsághoz. A többi §§-ok a 30. §-ig változatlanul elfogadtattak. A tárgyalás a holnap 10 órakor tartandó ülésben folytattatik. A fagy. Mindenütt e rövid, de sokat jelentő szó hangzik most az ajkokon. Egy egész remény minden kincsével lett oda, e láthatatlan, de annál érezhetőbb ellenség fellépésére. Évenként kisebb-nagyobb mértékben már majdnem rendszeresen beáll a fagy így ápril végén, vagy május elején. Némely vidéknek valóságos isten-ostorává lön. Az áprilisi meleg kicsalja a növényzet erejét, s egy rövid éjjeli fagy semmivé teszi. Pár napja, hogy egyszerre igen csípős hideg idő állott be. A főváros falai közt is oly hideg volt, hogy az ember szinte didergett a szobákban. A falak között levő fák s átalában itt levő növényzet, keveset érzett a hideg fagyasztó erejéből. Még a budapesti határ is meg van kimérve, bár a kőbányai s újpesti szőlőkből károkat jelentenek, de annál nagyobb mérvben pusztított a vidéken, úgy hogy némely részen, teljesen tönkre tett mindent. A vidékről következő hírek érkeztek be: Erdélyből, Kolozsvárról távírják, hogy nagy havazás volt, előbb már dér is mutatkozott, a kár még eddig nem konstatálható. A Duna legalsó vidékéről Báziásról jött hír szerint ott ápril 28-án éjjel igen nagy fagy volt, mely fél hüvelynyi jeget képezett. A többnyire már elvirágzott gyümölcs, a körte kivételével, egészen elfagyott. A szőlő hajtásai, szakértők állítása szerint, egészen elfagytak. A gabonának keveset ártott a fagy, az különben a tartós szárazság folytán úgyis gyengén áll. A tengeri még nem kelt ki. A kár egész terjedelme még fel nem ismerhető. Tegnap délután igen kemény hideg volt és a tegnapelőttinél még nagyobb fagytól tartottak. Arad megyéből jelentik, hogy ott szintén 28-kan nagy fagy volt, a szőlőt, gyümölcsöt megsemmisítette, hogy a vetésben történt-e kár, még nem konstatálható. Szegszárd vidékéről szintén fagyról értesítenek, mely azonban nem lévén oly nagy, feltűnőbb károkat sem okozott. Szeged vidékéről úgy értesítenek, hogy a fagy teljesen megsemmisítette a gyümölcsöt. Kukoricza a szárazság miatt teng. A rozs jó, a búza azonban nagyon silány. Hódmezővásárhely vidékéről vesszük az értesítést, hogy ott a dudva vet fel mindent. Erő nincs, de félnek tőle, hogy akkor az elő aszott, fogja elpusztítani az igen silány terményt. Debreczen vidékén úgy látszik legerősebben dühöngött a fagy. 4 foknyi hideg volt, szőlő, gyümölcs, árpa, zab, mind lefagyott. Esőhiányról panaszkodnak. Nagyvárad vidékén nem oly mérvben pusztított, s még remény van gyümölcshöz is. Miskolcz és Eger vidékén a fagy szintén jelentkezett, azonban nem oly nagyon romboló hatással. Szatmár megyében mindenütt hó esett. Úgy a felvidéken, Liptó megyében, Késmárk vidékén vastag hó borítja a földet. Somogybról távirják, hogy a hideg 2 fok volt, s nagy károkat okozott. Hatvan vidékén erős fagy volt, s mindent elpusztított. A kapás növények még mindig a földben vannak esőhiány miatt. A Tisza vidékről hideg esőről panaszkodnak, fagy még eddig nagy mérvben nem jelentkezett. Íme újra nagy csapás ez, mely közgazdászatunkat érte e néhány nap alatt. Vájjon kiheverheti-e még a növényzet a nagy sérelmet, súlyosabb utókövetkezmény