Magyar Ujság, 1874. július (8. évfolyam, 147-173. szám)

1874-07-01 / 147. szám

Aumale herczegről , nyíltan beszélik, hogy látva a bonapartismus rémeit, őszintén oda nyilat­kozott, hogy nincs más hátra, mint minden utógon­dolat nélkül republikánussá lenni. Hogy különösen az Orleans herczegek köré­ben a hangulat egészen megváltozott, jele­n ama le­vél is, mel­yet Montalivet hg. intézett Per­­r­i­e­r­h­e­z , indítványa alkalmából. Nevezett hg. a régi orleanista iskola növendéke, most mestere, Lajos Fülöp trónra lépésénél már segédke­zett, s hűségesen szolgálta az orleanisták ügyét minden idő­s körülmények között. Montalivet herczeg gratulált Perriernek, indítványa czélszerű­­ségéhez. Ez annyit tesz, hogy Montalivet her­czeg is, egyesegyedül a köztársaságot látja Fran­­cziaország üdvéhez megfelelőnek. Párisi lapok tudni vélik, hogy a herczeg nem saját kezdeménye­zéséből írta a gratuláló sorokat, hanem írta az Orleans herczegek utasítása folytán. Mindegy akár­milyen befolyás nyomán irta legyen; ez tanúskodik arról, hogy a köztársaság ügye ellenállhatlan hódí­tást tesz előre, még­pedig nem a szuronyok s ut­­czai harczok élén, hanem a béke és rend fegyve­reivel, nem a gyanúsítható demagógia szó-özöné­­vel, hanem az érett megfontolás biztos hódítá­sával. Eddig Francziaországban s másutt is, a köz­társaság mint vészes,fenyegető intézmény, mintegy villámokat s fergeteget rejtő fell­eg volt feltüntetve, a világ égboltozatán, ma mint a nyugalom, béke, jólét és boldogság egyedüli menedéke nyújtja kar­ját a népeknek, s ebben fekszik jövendőjének leg­nagyobb biztosítéka. Valószínű az, hogy a harminczas bizottság monarchikus többsége, eszméik ellenébe nyújtott keserű pohár kiürítésének idejét, minden módon hátráltatni fog igyekezni — akármiként hátrál­tassa azonban, akármiként járja is a tojástánczot a köztársaság és monarchia között: a jelek nem csalnak, hogy Francziaországban a köztársaság végleges szervezésének ideje közelebb van, mint talán képzelnék is. — A „Magyar Politika“ írja: Még mielőtt az in­­compatibilitási törvény tárgyalásra került, jól értesült forrás alapján közöltük azon hírt, hogy azon képviselők, kik ezen törvényjavaslat alapján jövőre országos képvi­selői állást nem viselhetnének, közös értekezletet tar­tanak, hogy további eljárásuk iránt kölcsönös megálla­podásra jussanak. Az értekezlet akkor, mivel sokan nem helyeselték, elmaradt. Jelenleg azonban, midőn már a törvényjavaslat a képviselőház által véglegesen elfoga­dott szövege meg van, az értekezlet összejövetelét so­kan igen czélszerűnek tartják, különösen azért, hogy az iránt közösen megállapodjanak, várjon a jelenlegi or­szággyűlési ülésszak befejezése után a parlament ildom­­mal összeférő teend­e, a képviselői állásnak a legköze­lebbi választásig megtartása, vagy mindenkinek saját belátására bízassák, hogy e bizalmi kérdést miként in­tézze el választóival. Kiváncsiak vagyunk a hozandó ha­tározatra. — Bécsből ma következő táviratok érkeztek : A tegnap Constantin Nicolajevics nagyherczeg tiszteletére rendezett diszebéden király ő felsége következő felkö­szöntést mondott : „Drága barátom az orosz czár egész­ségére ! A vitéz orosz hadsereg és tengerészet s fenséges főtengernagya egészségére, kit ma körünkben van sze­rencsénk látni.“ A nagyherczeg megköszönte a toasztot s ismételt szerencsekivonatait az orosz czár, az orosz hadsereg s a György-rend nevében. Toasztját így vé­gező : „Az isten védje és tartsa meg felségedet és hű­­ hadseregét !“ A nagyherczeg ma az északi vasút gyors­vonatán Varsóba utazik. A „Neue Wienerblatt“ Jirecsek volt miniszter Palaczkyhoz intézett levelét közli, mely­­ azt mondja, hogy azon hir, hogy Jirecsek országgyűlési képviselőjelöltté kiáltatott volna fel, alaptalan. Constan­tin nagyherczeg vasárnap délután Károly Lajos, Albrecht és Vilmos főherczegek, a braunschweigi és modenai herczegek látogatását fogadta és viszontlátogatásokat tett. A vasárnap tartott katonai díszebéden jelen voltak a helyőrség tábornokai, az orosz nagykövetség, a főher­czegek és a­ braunschweigi és modenai herczegek. Este látogatás a Carl-színházban. Hétfőn a nagyherczeg And­rássy grófot fogadá, kivel egy órai értekezlete volt, ezután Albrecht főherczegnél a Baden melletti Weil­­burgban ebédelt. Este Schönbrunnban udvari hangver­seny volt, a férfidalegylet közreműködése mellett. Eredeti levelek: A Hegyaljáról jun. végén. Napjaink közömbösen folynak , földművelőinket egy pár bő eső megörvendeztette, lakosainkat átalában fölzavarta Vecsey Oláh Károly hegyaljai képviselő­nek halála. Volt hite, hogy baloldali jelölt Mezőssy László ellenében a keleti vasút tanácsossá Bocskay úr lép föl, ennek visszaléptével haso­nlag magát baloldalinak valló pesti gyáros Ráth Károly léptettetett föl. A választás 3-ik júliusban lesz. Azt már megszok­tuk, hogy mint Vecsey ur az 1848-ki törvények pro­­grammja megtartása ígérete mellett lépett föl, s még is osztrák pártivá szegődött, s igy csak is Mezőssy­ben bírunk garantiát arra, hogy zászlóját el nem hagyja. MAGYAR ÚJSÁG 1874. JULIUS. 1. Itt a vidéken személyesen nem ösmervén Ráth urat, minden érdeme mellett is csak is pénz és bor bőséggel érheti el a hajdani hírében nagyon alá szállott képviselői diszes állást. Szőlő termésünk kevés, s reménylen­ lehet, hogy az ó-boroknak, a ki azt az adó-végrehajtásoktól megment­hette) jó áruk leend. Sok helyen az őszi silány, a kukoriczák átalában szépek a tavasziakkal együtt. A tokaji kerületben egy ügyvéd van, ki máj. 30-án hat hónapi fogságra és silentiumra ítéltetett, s mégis az ítélet kihirdetése daczára — Ujhelyben, Tokajban, Sze­rencsen stb. személyesen pöröl. X. y. A keleti vasút közgyűlése. A közgyűlést Vay Miklós nyitá meg. Constatálja, hogy 91 részvényes 24,264 részvénynyel van jelen, és a közgyűlés határozatképes. Bemutatja Rendes János kor­mánybiztost. A hitelesítő és szavazatszedő bizottságba megválasztottak: Brüll, Nagy Gusztáv, Stiller Móricz, dr. Vilkos, és Schöffel (braunaui polgármester.) Dr. W­i­l­k­o­s tudomására hozza a részvényesek­nek, hogy a tegnapi nap folyamában kihallgatáson volt a közlekedési miniszternél, ki őt biztosította, hogy a kor­mány igyekezni fog oly kiegyenlítést létrehozni, mely mellett a részvényesek is méltányos kárpótlást nyerné­nek, például új járadék­jegyek kibocsátása által. Azon előterjesztésére, hogy a részvényeseknek nagyobb meg­nyugtatására szolgálna, ha a kormány akként intézked­nék, hogy már a legközelebbi júliusi szelvény 4 írtjával beváltassék, azon választ nyerte, hogy ez rendelkezésre álló pénz hiányában nem teljesíthető. Kérné a kormánybiztost nyilatkozzék erről. Rendes. Nincs azon helyzetben, hogy a felhozot­takat hiteleseknek nyilvánítsa. Előtte szóló előterjesztése csak félreértésen ala­pulhat, mert őt a közlekedési miniszter úr azon kijelen­tésre hatalmazta fel, hogy a vasút ügyének rendezésére vonatkozó javaslatait az országgyűlés elé még ez ülés­szak alatt terjesztendő, de hogy azok tartalmára nézve az országgyűlésnek a folytatott vizsgálat fölött hozandó határozatai lesznek főleg mérvadók. Ezután az igazgatótanács által előterjesztett üzleti jelentés felolvasottnak nyilváníttatván, Lazar­us pontról pontra c­áfolgatja a jelentés előszavában foglalt állításokat, melyek következtében a részvényesek által indítványozott napirend elejtetett. Absurdumnak tekinti, hogy az igazgatóság az absoluto­­rium kérdését befejezett ténynek tekinti: saját ügyében nem lehet bíró. Kéri, hogy a beterjesztett indítványok a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzessenek. Az üzleti jelentésre térve azt találja, hogy két bűn követtetett el. A kormány által és az igazgatóság által. A kormány magatartását olyannak tekinti, hogy nem hiszi, hogy ehhez hasonlót Chinában lehessen találni. (Taps.) Rendes kéri részvényest, hogy tisztességesebb hangon szóljon azon kormányról, melynek a keleti vasút fennállását köszönheti, hogy már eddig végkép meg nem bukott. Lazarus folytatja éles megtámadását a kormány ellen. A kormány nem ismerte az ügyet legtávolabbról, nem tudott számításokat tenni ott, hol a legprimitívebb kérdések forogtak fenn. Hivatkozik a nép jogi érzületére , hogy nem fogja megengedni, miszerint a kormány annyira megsértse az állam érdekét, az állam hitelt. A kormány hibázott számításaiban, méltányos, hogy e téve­désből származott károkat ő fizesse meg. Az igazgatóság bűnére áttérve azt találja, hogy az igazgatóság a részvényesekről megfeledkezett; minden tettében tájékozatlan volt: például felhozza, hogy 800,000 ártért tervek vásároltattak. Még részletes ter­vei sem voltak, csak a vállalkozók birtokában voltak tervek, hogyan ellenőrizhette volna tehát a vállalkozót. Azon időben midőn az építési vállalkozó eltávozott, ál­dozatokat kellett az igazgatóságnak hozni, hogy a terve­ket megszerezhesse. 60 millió adatott ki és még 30 millió hiányzott, meg lehetett várni, hogy 60 millió kiadása után ismerni fogja a helyzetet és még ekkor is teljes tájékozatlansággal áll a társulat elé. Sokat felhozhatna a részletes hibákról, de ezekre nem akar kiterjeszkedni. Indítványozza,hogy 4 hó letelte után rendkívüli közgyűlés tartassák és ezen az igazgatóság tegyen jelentést, vagy a kormány szán­dékairól s a részvénytársulat kártalanításáról, vagy a kormány ellen intézendő lépésekről. Az igazgatóságnak sem bizalmat, sem bizalmatlanságot nem szavazhat, mert még nem lát tisztán az ügyekbe. R e n d e s. A tett indítványt nem tartja elfogadha­tónak. A javaslat felett az igazgatóság alapszabályszerű­­leg már határozott. A kormánynak ez ügyre vonatkozó leirata fekszik a közgyűlés előtt, az ellen egyes részvé­nyesek felfolyamodhatnak. Lazarus: A közgyűlésen lehet indítványokat tenni, kéri indítványát e szempontból felvenni. Schönberger. A mai közgyűlést a végszükség által előidézettnek tekinti. A részvényesek a világ min­den részéből eljöttek ide és képviseltetik magukat. Az igazgatóság azon eljárását, melynél fogva hibáinak fede­zését az ő felsége által szentesített alapszabályokkal kí­­­sérti meg, tarthatlannak tekinti. Az alapszabályok nem törvényesek, alakuló köz­gyűlés azokat nem fogadta el. Hollán ez alapszabályok atyja, oly érvekkel támogatja az alapszabályokat, melye­ket szóló egymás után megc­áfol. De most a szabályok még­is kötelezők. A jelentést igen hiányosnak tartja, mert nincs ab­ban szó még az építési számláról sem. A tényállás olyan, hogy a keleti vasút részvényt „baubank“-nak lehet te­kinteni. Csak a végből készültek a szabályok, hogy a részvényesek vagyona elköltessék. A részvényesek most azért gyűltek össze, hogy a kizsákmányolás ellen ünne­pélyesen óvást tegyenek. Hiányzik a mérlegszámla. Ő tehát átalában oda nyilatkozik, hogy a múltkori absolutorium revideáltassék, s addig az üzleti s építési jelentésre ajánlott följ­entés az idénre se adassék meg. V­i­­­k­u­s azt aldi.rá, hogy az absolutorium függesztessék fel, míg a képr.­házi bizottság nem fejezte be műkö­dését. Szemle: Francziaországból semmi újabb fordulatot sem jelez a távirda. A nemzetgyűlés közelebbi ülése tegnap tartatott­ belőle, vagy felőle még nem érkezett hír, de már érkezett volna, ha ott valami jelentékeny esemény történt volna. Legfontosabb esemény a nemzetgyűlésen kívül a bonapartismus fészkeinek megvizsgálása. Június hó 27-én számos nagytekintélyű bonapartista háza vizsgál­tatott meg s a vizsgálat élénk eszmecserére nyújt alkal­mat és anyagot országszerte. A házmotozás következő egyéneknél sikerült: Amigues, az „Ordre“ munkatársa, Lebrun de Robot, nyugalmazott katonatiszt, Pietri nyu­galmazott alezredes, Bouny az „Ordre“ adminisztrátora, Monsart egy megyei lap directora, Morrange egy bona­partista röpirat kiadója, Mourot lisztkereskedő, ki Chislehurstba egy küldöttséget vezetett. Minden házmo­tozás egy rendőrbiztos és öt ügynök által hajtatott végre. A házmotozásokat de la Haye vizsgáló­biró ren­delte el. Elfogatások nem történtek ugyan, de a papí­rok, fényképek, röpiratok sat. lefoglaltattak. — Mon­­sartnál és Amiguesnél a munkások egy jegyzékét ta­lálták, kik bonapartista czélokra díjaztatnak. Pietrinél és Bounynál oly okmányokat fedeztek fel, melyek arról tanúskodnak, hogy azok büntetésre méltó egyetértésben és szövetségben állanak a hadsereg számos magas rendű tiszteivel. Morougesnél egy sajtó alá szánt, el­készített bonapartista programmot foglaltak le. A bizottságok ugyan erélyesen dolgoztak a múlt héten is, de minden jelentékenyebb eredmény nélkül. A parlementáris kezdeményező bizottság La Rochefou­­cauld-Bisaccia a monarchia visszaállítására irányuló in­dítványát akarta tárgyalni. Hosszabb eszmecsere után azonban azt határozta, hogy előbb az indítványozót sze­mélyesen meg fogja hallgatni. A költségvetési bizottság Magne pénzügyminiszter új adóterveit elvetette. A hivatalos lap közzéteszi az áp­rilis és május havi állambevételek kimutatásait; e két hóban a bevétel tizennégy millióval kevesebb az elő­irányzatnál. Spanyolországból a közelebbi tudósítások június 29-ről következőket mondják : Concha tábornagy a murói csatában­ három kilorméternyire Estellától­ elesett. A hadsereg épségben maradt; Zabala az északi hadsereg főparancsnokává, Cottoner tábornok hadügyminiszterré és Lagasta a minisztertanács elnökévé neveztetett ki. — Cocha tábornagy halála nagy veszteség, azonban semmi befolyással sem lesz a carlisták ellen folyó hadműveletek menetére. Zabala, a­ki ma az északi hadsereg parancs­nokságának átvétele végett elindult, Concha tervét eré­lyesen folytatni fogja. Serrano Madridba érkezett. Az északi hadsereghez a legnagyobb gyorsasággal 18 ágyút indítottak. A köztársasági csapatoknál mondják kitűnő a fe­gyelem, mit következő esettel illustrálnak . A múlt napokban két tüzérszázad súlyosan vétett a fegyelem szabályai ellen s ezért parancsot kaptak, hogy fegyvertelenül a többi csapatok előtt sorban fölvo­nuljanak. Ekkor hadi törvényszék tartatott, mely vala­­menynyit bűnösnek jelentette ki. De miután ily sok em­bert lehetetlen, vagy legalább czélszerűtlen volt meg­büntetni, minden 10-ik ember hat évi várfogságra ítél­tetett, minek következtében 19-en kaptak ily büntetést, mi által a fegyelem a hadseregben teljesen helyreállott. A városok és falvak minden legkisebb oly tettekért, me­lyek az árulás bélyegét viselik magukon, szigorúan és kérlelhetlenül büntettetnek. E modus procedendi amen­­­nyire árt a carlistáknak, és annyira előmozdítja a köz­társaság ügyét. A szigorúságban kitűnő volt moncha­tlek. Minő be­folyása lesz a köztársasági csapatoknál az ő halála? azt majd csak a következmény mutatja meg. Hivatalos. Kineveztettek: birákká: a jászberényi törvényszék­hez : Kr­é­g­e­r József, a nagy­károlyi törvényszékhez: Krasznay István; járásbirákká, a szeniczi járásbíró­sághoz :Pachmann Lénánd; a kun­szent-mártoni já­rásbírósághoz : Széll Farkas; és a rimasz­écsi járásbí­rósághoz : Madarassy Dezső; végre alügyészszé: a kecskeméti kir. ügyészséghez : Horváth Béla. Kineveztetett: Zsuvicsics Paskal, a modrusi székesegyházi káptalan bukari-i társas káptalannál mes­ter­ kanonokká ; S­c­h­m­i­d­t Ferencz, a zágráb megyei tör­vényszék elnökévé ; dr. Span-Strizsics Napoleon, a báni táblához főállamügyészszé. ÚJDONSÁGOK. Buda-Pest, június 30. — Vasárnap reg. 11 órakor érdekes matinét adott Almás­sy S. képviselő, melyen fia Miklós Beetho­­ven A-dúr Sonatáját nemcsak könyv nélkül és hiba nél­kül, hanem oly kifejezéssel játszotta el, minővel Liszt F. is méltán meg lehetett elégedve. A fiatal virtuóz műso­­rozat szerint részt vett még Gounod Meditatiójának előadásában s végre Székely I. „Esős nyári napját“ ját­szotta. A műsorozat II-ik darabja Liszt F. „Au bord d’un­­source“ műve s Székely Imre „Sirene“ dala volt melyet Székely Ilona k. a. szokott gyöngéd, szabatos mo­dorával előnyösen tolmácsolt. Gom­o Meditatióját, Bach I-ső praelűdje felett hegedűn a kis Le­nhossé­k Dezső tolmácsolta, elmésen, és nyugodt biztonsággal, mi ily kis embereknél meglepő; a gordonkát pedig az ő

Next