Magyar Ujság, 1874. október (8. évfolyam, 223-249. szám)

1874-10-01 / 223. szám

ársán , Simon Lajos, Nagy-Kátán , Mega Alajos és Tápió-Szelén Sárközy Simon felszólíttattak, hogy nyilat­­kozzanak az iránt október 20-áig, hogy elfogadják-e a virilis bizottsági tagságot ? a két utóbbi azonban, ha azt nem fogadná el, akkor ők tovább is megmaradhatnak választott bizottsági tagoknak, de a­z előbbi nem, mint­hogy azok az augusztusi közgyűléskor kisoroltattak. — Az aradi „Alföld“ megkezdte azok neveinek közlését, kik az okt. 6-án Aradon tartandó gyászünne­pélyre elmenetelüket bejelentették. Az említett lap nyo­mán adjuk a névsort: Buda-Pestről: Damjanich János özvegye és 2 nő, Bogdánovits százados, Petes szá­zados, Téri Mihály tüzérirányzó, Gáspár Iánok, Krivácsy József, Földváry Albert alezredes, Szathmáry Mihály ezredes, Tassy Becz László százados, özv­­ánóczy Flóris, Feleky Miklós százados és neje, Kühnel Ignácz százados, Schindler János őrnagy, László Alajos és neje, Eördögh hadnagy, b. Mednyánszky Sándor ezredes, Kaldor Ist­ván őrnagy, Mikes János százados, Agustich Imre a „M. Újság“ tudósítója Gyöngyösről: Freyburg La­jos őrnagy, Fehér Kálmán hadnagy, Török-Kan­i­­z­s­á­r­ó­l: Rácz István százados, Piskulics Ernő száza­dos, Nagy-Kőrösről: Bakos Miklós főorvos, Szent­­pétery Sándor százados, Beretvás Farkas főhadnagy, Kovács Lajos hadnagy, Farkas László hadnagy. A hon­véd menházból : Réthy János százados, Knapp Ferencz százados, Székely Károly őrmester,Gáspár József káplár. Z­e­n­tár­ó­l: Majoros István. G­ö­m­ö­r m­e­g­y­é­b­ő­l: Kriston László szolgabiró egy küldöttséggel. Bihar­­megyei honvédegyletből: Markovics Dénes vadász-hon­véd őrnagy,Menszáros Lajos százados, Rédli Lajos főhad­nagy, Komlóssy Pál tüzérfőhadnagy, Lázár Mihály főhad­nagy, Beöthy Sándor főhadnagy, Kalotay Zsigmond fő­hadnagy, Koszta Gerő főhadnagy, Paur Rudolf főhad­nagy, Menszáros Dániel hadnagy, Szabó József tűzmes­ter, Valachek Venczel tűzmester, Tokody György röp­­pentyűs tűzmester, Gobóczy Károly őrmester, Német István huszár­ őrmester, Szele Károly őrmester, Fel­ety Ödön tűzmester. (Folytatjuk.) —Stampfer a buda­pesti német színház igazgatója a kapufélfától búcsúzva hagyta el a várost. Ugyanis az utóbbi időben nagyon roszul mentek a német színház dolgai. Stampfer adósság­csinálással akart segíteni ma­gán. De igy sem boldogult. Fogta magát tehát néhány nap előtt kereket oldva elillant, hátrahagyva egy csomó hitelezőt s a színház tagjait üres kézzel. A színház bú­torzata lefoglaltatott s Stampfer vagyonára a csőd fog kimondatni. — A fogaskerekű vasút igazgatósága új menetren­det léptet életbe okt. 1-étől fogva. Eszerint a rendes vo­natok az alsó pályaudvarból reggel 6 óra 30 perc­, déli 12 óra és délután 3 és fél 7 órakor indulnak, a felső pálya­udvartól d. e. 8 és 12 órakor, d. u. fél 4 és 7 órakor in­dulnak lefelé. Ezenfelül reggel 8 órától esti 8 óráig pót­vonatok lesznek készen, mihelyt 30 személy jelentkezik a pénztárnál, legfeljebb egy óra múlva ily vonat elindul. A hídfőnél a fentebbi időpontok előtt fél órával egy-egy lóvonatú kocsi indul el; ezek megkülönböztetésül „svábhegyi vasút“ felirattal vannak ellátva; e kocsikon jegyeket lehet váltani az egész útra. — Brassóban e hó 23-án egy Closius Frigyes nevű polgár halt meg, ki emlékét a kép örökíté meg, hogy összes vagyonát — kivéve 6000 irtot, melyet unokaöcs­­csének hagyott — Brassó városnak hagyta oly kikötés­sel, hogy az 100 évig takarékpénztárban kamatoztassék, s ha 3 millióra szaporodott, akkor egy árvaház, egy le­­lenczház, egy ágostai hitv. gymnasium, egy dologház e más épületek fölállítására fordittassék. — Nevessünk. A „Temesi Lapok“-ban olvassuk a következő nagy fontosságú hírt: „Lehető dalmagyaráza­tok megelőzése végett teljesen biztos értesítéseink alap­ján felemlítjük, hogy Ormós főispán úr, ő felsége Arad­ról távozásakor a megillető díszes nemzeti öltözet helyett azért jelent volt meg frakkban az indóházban, mivel ily öltözetbeni megjelenésre az udvari ebédhez kijelölve volt s ennek végével ő felségének rögtön bekövetkezett elutazása miatt az átöltözködésre idő fenn nem maradt, mely körülmények figyelembe vétele mellett ő felsége legkegyelmesebben megengedte, hogy nevezett főispán ur frakkban megjelenhessék.“ — Söród községben, írják lapunknak, a napokban egy úri egyén, kit a pandúrok bekísértek, a biró lakásán a konyhában a tűzhelyen levő konyhakést fölragadva, mellébe szúrta s azonnal meghalt. Utolsó szavai a pan­dúrokhoz intézve ezek voltak: „Most már vigyenek vissza Móórra.“ Neve Jencsik alias Virág János, ki már több ízben csalást követett el, és most is ily tette miatt került volna bíróság elébe. — Dobsináról a napokban egy asszony gyerme­keivel haza utazván, kik közt egy csecsemő is volt, a Henczkó és Vesz verés közt elterülő úton a részeg ko­csis nem bírta többé a lovakat tartani, miért is a kocsi az út szélére jutott, fölfordult és a mélységbe zuhant. Sze­rencsére, épen akkor egy a jégbarlangban volt társaság jött arra vissza, kik látván az iszonyú esetet, oda rohan­tak és a kocsit fölemelték. Akkor kitűnt, hogy a kis cse­csemő a megrémült asszony kezéből kisiklott és az ott közel folyó Sajóba esett. A társaság egyik tagja látván azt, azonnal a vizbe sietett, honnan a gyermeket ki is húzta, ki daczára, hogy több mint öt perczig bepólyázva vízben volt, magához jött, miután testéből a sok vizet sikerült eltávolítani. A kocsiban levőknek szerencsére nagyobb bajuk nem lett, mint hogy testük itt-ott köny­­nyen megsérült.­­ A Gölniczbányáról Szomolnokra menő posta e hó 12-én a város közelében eddig még ismeretlen tette­sek által kiraboltatott­ A kődobás által fején megsebesí­tett postakocsis a városba menekült, hol jelentést tett a rablásról. Szerencsére a kirabolt postakocsin nem voltak pénzes levelek, csak egy 10 irtot tartalmazó pénzes le­vél volt, míg csak néhány nappal előbb 20 ezer írt szál­líttatott Szomolnokra, s a rablók valószínűleg azt gon­dolták, hogy ezen a kocsin szállittatik a föntebbi összeg. MAGYAR ÚJSÁG 1874. OKTÓBER 1. — Szolnokon a múlt héten 4 kereskedő bukott­­ meg; minthogy pedig az ily bukások és csődök az egyes hitelezők és jótállók megkárosításával járnak — az ot­tani törvényszék — nehogy a könnyelmű hamis bukások mindennapivá váljanak — az illető helyen igen szigorúan lépett fel. A csőd alá esettek közül kettő, u. m. Klein Adolf és Hoffmann A. B. — kik mintegy 75 ezer forintig szedtek fel egytől-mástól pénzt — vizsgálati fogságban ülnek. — A keleti vasút-társulat igazgató tanácsa részé­ről Vay Miklós elnök vezérlete alatt Bottlik, Lazarus, Schwarcz s Herz urakból álló küldöttség nyújta át teg­nap előtt a vasút ügyének rendezésére vonatkozó s az igazgató tanács által elfogadott tervet a pénzügyi s köz­lekedési minisztereknek. A miniszterek megígérték,hogy a tervet megvizsgáltatják. — Szatmár városa mellett az észak­keleti vasút társulat egy nagyobb szabású vasuti­ hid építését meg­kezdette. Az új hid költségei 280,000 írtra vannak elő­irányozva. — Vegyes hirek. A Brassóban eddig megje­lent „Nemere“ október 1-től kezdve Szepsi-Szent-Györ­­gyön fog megjelenni. — Nagy-Maroson (Vácz közelében) az idén nagy lendületet vett a szőlővel való kereskedés, úgy hogy naponként több vagyonnal szállítanak Lem­­bergbe, Varsóba, Szentpétervárra és az észak több vá­rosába. — A főváros és Újpest közt ez évben létesített csavar gőzhajó forgalom igen élénk volt. A tavasz óta mintegy 36 ezer személy szállíttatott. A vállalkozó Türr tábornok a tavaszszal két újabb gőzöst fog vízre bocsáj­­tani.­­ A bihar megyei honvédegylet igazgató választ­mánya e hó 24-én Markovics Dénes volt vadászőrnagy elnöklete alatt ülést tartott s megválasztá a képviselő­ket az aradi honvédgyűlésre. A neveket e rovatban más helyen közöljük. A gyűlés egyszersmind jegyzőkönyvi köszönetet szavazott az aradi honvédegyesületnek és a pesti központi választmánynak, a kegyeletes ügy iránti éber buzgalmáért.­­ A British­ Múzeum ásványgyűjte­­ménye legközelebb egy szép jáczintkővel lett gazdagabb. Többe kerül 700 font sterlingnél, ámbár nem nagyobb, mint egy borsó szem. A kő az eddig ismertek közt a leg­szebb. Vörös fényben ragyog, mintha valóban lággal égne. — Renz Ernő engedélyt kért a tanácstól, hogy lo­vardájában az István téren előadásait okt. 13-áig meg­hosszabbíthassa. A tanács az engedélyt megadta, s kö­telességévé tette Renznek, hogy az iparmúzeum javára 200 ft, az iskola és szegényalapok javára pedig 50—50 forintot fizessen, le. — 404 koleraárva érkezett ma a fő­városba felföldről, hogy az alföldre szállíttassanak, hol eltartásukra jótevő emberek vállalkoztak. — Balla-Wesselényi ügye tegnap folytatólagosan tárgyaltatván, elnök legelőször is azt jelenti, hogy a pótvizsgálat csak aug. végén ért véget. Vádlott Deák Ferencz kihallgatását kérte, a­mi meg is történt. A val­lomás még nem jött köztudomásra. Ezután vádlott az iránt kérdeztetik meg, hogy Sipos Zsuzsánnát ő verte-e meg és tartóztatta-e le erőszakosan ? Vádlott a testi sér­tést tagadja. — Következett Spissák Mária, Nagy Lukácsné vallomása, mely szerint Sipos Zsuzsánna meg­veretett karikással, meztelenre vetkőztette, 1 éj és 1 napig istállóban tartotta,daczára a nagy hidegnek. A két forint ellopását nem tudja, a 6­itere pálinkát azonban igen. Vádlott ezt nagyításnak mondja. Nyitrai szolgabiró nem emlékezik,Nagy Péter(törvényszéki biró) helyettesé­re hivatkozik, e kettős vallomás szerint vádlott nem kül­dött oda ruhát. Nagy Péter dobi jegyző nem emlékszik a történtekre. Vádlott a szolgabiró vallomását hamisnak mondja.. Az orvost kihallgattatni kéri s midőn elnök kérdi tőle, tudja-e az orvos nevét ? azt mondja, hogy neki kell tudni. Vádlott tagadja, hogy mikor a makói börtönből ki­szabadult, fején véres sebek lettek volna. Ezután az elnök azt mondja vádlottnak : Ön Tasnádi Balla József, és neje Veres Mária született fia, minek következtében ön nem Wesselényi László. Vádlott erre így felel: Én azt valónak tartom, hogy én Wesselényi László vagyok, mert anyám, G. T. B. mondod. Szongoth Jakab állítja, hogy őt vádlott arra kérte meg egy ízben, hogy ne ismerjen rá mint Balla Ger­gelyre. Erre vádlott azt feleli, hogy Pesten nem játszott bujosdit, hanem több ízben sétált vele az utczán. — Fü­­löp Istvánné fölolvasott vallomásáról azt mondja vád­lott, hogy hamisan vallott, mert őt mint kis gyermeket nem ismerte, mert soha sem fordult meg a háznál, hogy nevezett látta Balláné emlőin, az meglehet, a titok elpa­­lástolása végett őt egy oláh dajka szoptatta. Születéséről a bába tehetne említést, az látta. Hogy mi osztályrészt kapott Balláéktól, erre azt mondja, hogy titkos anyja segítette. Az elnök egy sós szerződést mutat vádlottnak, melyet ő írt volna alá. Vádlott elismeri, hogy egyszer írt alá juss szerződést, de a mutatott nem az ő aláírásával van ellátva. A tasnádi börtönből lett elszökésére vonatkozólag tett tanúvallomásra tagadólag felel, mert anyja vádjának visszavonása következtében lett szabadon bocsátva, Ivófi vallomása szerint vádlott nála rablási kísérletet tett; vádló erre azt mondja, hogy farsang lévén akkor, csak tréfált. Fölolvastatott ezután Glosz Károly, Mo­­csáry Lajos, Lónyay Sarolta s Vladár Józsefné vallomá­saik, melyek tartalmáról a tudósítók hallgatnak s ezek mondják, hogy vádlott azokra nem felel. Azon kérdésre , hogy Wesselényi mint tölt­hette ki a végrendeletet sajátkezüleg miután vak volt. Vádlott tagadja, hogy Wesselényi vak lett volna, de szerinte még az esetben is megtanulhatott írni. Ló­­nyai Gábor vallomása szerint Kazinczy Gábor az előtte­­mezés ideje alkalmával Pesten sem volt. Több tanúval­lomás felolvasása után olvastatik Versényi László vallo­mása, mely szerint ő lévén Wesselényi oldalánál, ha va­lakit ott bemutattak, ő mindig ott volt. Nem látta a bá­rónál Ballát. Olvastatott Lövei Klára vallomása, ki állítja hogy G. T. B. az okirat keltekor nem Gräfenbergben, de Pesten volt. — Elnök kérdi vádlottól, hogy irt-e Lö­vei Klárának levelet, mire nem­mel felel. És felolvasta­­tik vádlott egy levele, melyben Lövei Klárát találko­zásra hivja fel. E levélben a grófnét anyjának nevezi. Vádlott a levél eredetijét kéri felmutatni. — Ezután az ülés véget ért. _____ KÖZGAZDASÁG — A vidéki pénzintézetek és a „Hazai első pesti takarékpénztár“ közt előzetes megállapodás jött létre, melyet mint a „P. N.“ hallja a választmány rövid időn vesz tárgyalás alá. A szerződési pontok lényege a „P. N.“ szerint következő: A biztosítéki alapot azon arány és mérték szerint mint ez a hitelsegélyegyletnél volt, a hazai első taka­rékpénztár sajátjából állítja elő. A h. e. takarékpénztár az osztrák nemzeti bank által megszabandó dotatiót a magyarországi vidéki pénz­intézetek három hónál nem hosszabb lejáratú tárczavál­­tóik visszleszámitolására fordítja, mely visszleszámito­­lást első­sorban azon intézetek szövetségének tagjaivá válnak. Ezen visszleszámitolási üzletért a pesti h. e. taka­rékpénztár az osztrák nemzeti bank által, a terhére felszámított kamatlábon felül egy fél százalékot számít­hat, melyben minden költsége bennfoglaltatik. Minden vidéki pénzintézet, a visszleszámítolási hi­telt befizetett alap és tartaléktőkéjének erejéig veheti igénybe; fennhagyatik azonban a takarékpénztárnak azon joga, hogy az egyes intézetek által fél évenként beküldendő zárszámadásaik megvizsgálása alapján a hi­tel mértékét, — ha azt indokoltnak találja — megszo­ríthassa. A vidéki pénzintézetek az általuk igénybe vett hi­tel erejéig különös biztosítékot is kötelesek nyújtani, és­pedig az összes választmányuk, vagy legalább annak köl­csönösen kijelölendő egyetemleges jótállása, vagy érték­papír letétele, vagy ingatlan jelzálog lekötése által. A váltók lejáratkor pontosan beváltandók, szabad­ságában áll azonban minden vidéki pénzintézetnek, hogy a már részére megállapított hitelt új váltók benyújtása által újólag igénybe vegye. Ezen egyezség érvényéhez a h. e. takarékpénztár igazgató-választmányának jóváhagyása fenntartatik, fel­kéretvén a h. e. takarékpénztár, hogy ezen jóváhagyás megtörténtével az osztrák nemzeti banknál, a dotatió kieszközlése végett, mindkét érdekelt fél nevében a to­vábbi lépéseket tegye meg. Ha ezen feltételek teljesedésbe mennek, a h. e. takarékpénztár a kezelési szabályokat megállapítja, az életbeléptetés határidejét kitűzi, s mindezeket az összes vidéki pénzintézetekkeli közlés végett a vidéki pénzin­tézeteket képviselő bizottság elnökeinek megküldi. * Az első hazai takarékpénztár választmánya ma dél­ben tartott ülésében, helybenhagyta a Hajós József igazgató s a vidéki pénzintézetek képviselői között lét­rejött szerződési pontozatokat. A választmány a maga köréből Brüll Miksa és Steiger Gyula urakat bízta meg azzal, hogy e tárgyban az osztrák nemzeti bankkal értekezzenek. A nevezett urak ma este Bécsbe utaznak. — Nemzeti színház : Csütörtök, okt. 1-én: Hauck Mina k. a. vendégjátékául: „Lohegrin,“ opem 5 felvo­násban. — Vár szinház: Csütörtök, okt. 1-én: „A pajtás­kodás,“ vígjáték 5 felvonásban. — István téri szinház: Csötörtök, okt. 1-én: „Száz szűz,“ nagy operette. Felelős szerkesztő: Szederkényi Nándor. * TÁVIRATOK. Paris, szept. 30. Az osztrák császár holnap Boulogneban kiszáll. Mac-Mah­on marsall már visz­­szaérkezett. Róma, szept. 30. A pápa tegnap a franczia követséget,mely Ernőul, Chesneburg, és Beauregard­­ból áll magán­­nhallgatáson fogadá. Belgrád, szept. 30. Milán szerb fejedelem már ide érkezett. — A belügyminiszter lemondását emlegetik. Bécs, szeptember 30. M. földteherm. kötv. 76.75.Magy. vas. kölcsön 99.—. — Salgó-Tarján 90.—. — Anglo- Magyar,36.—. — Magy. hitel 233.75 — Franko magyar bank, 85.50. —Magyar, záloglevél.86.25 — Alföld — 25 Erdély 139.50. — Magy. éjszak-kel. vas. 120.25. — Magy. kel. vas. ;63.25 — Kel.­vasuti elsőb.­ kötv. 71.25 Magy. sosjegy 85.40. — Tiszai vasút 209.50 — Magy. földhitel —...— Municipal-bank —.— Bécs, szeptember 30. Hitelrészvény 249.50. Angol-osz­trák 162.25 — Galicziai 241. — . — Lombard 145.75. — Államvasut 311.50.­— Tramvay 149.—. — Rente 71.65 Hitelsorsjegy —.—. — 1860. 108.50. — Napoleond’or 8.78 — 1864. 134.50— Arany 5.25.50 — Ezüst 103.40 — Frankfurt 91.45. — London 109.10 — Porosz pénz­­utalv. 161.50. — Unió-Bank 128.75 — Török-sorsjegy 54.75. — Alti. épitő-bank 53.50. — Angol épitő-bank 61.25.

Next