Magyar Ujság, 1874. október (8. évfolyam, 223-249. szám)
1874-10-01 / 223. szám
ársán , Simon Lajos, Nagy-Kátán , Mega Alajos és Tápió-Szelén Sárközy Simon felszólíttattak, hogy nyilatkozzanak az iránt október 20-áig, hogy elfogadják-e a virilis bizottsági tagságot ? a két utóbbi azonban, ha azt nem fogadná el, akkor ők tovább is megmaradhatnak választott bizottsági tagoknak, de az előbbi nem, minthogy azok az augusztusi közgyűléskor kisoroltattak. — Az aradi „Alföld“ megkezdte azok neveinek közlését, kik az okt. 6-án Aradon tartandó gyászünnepélyre elmenetelüket bejelentették. Az említett lap nyomán adjuk a névsort: Buda-Pestről: Damjanich János özvegye és 2 nő, Bogdánovits százados, Petes százados, Téri Mihály tüzérirányzó, Gáspár Iánok, Krivácsy József, Földváry Albert alezredes, Szathmáry Mihály ezredes, Tassy Becz László százados, özvánóczy Flóris, Feleky Miklós százados és neje, Kühnel Ignácz százados, Schindler János őrnagy, László Alajos és neje, Eördögh hadnagy, b. Mednyánszky Sándor ezredes, Kaldor István őrnagy, Mikes János százados, Agustich Imre a „M. Újság“ tudósítója Gyöngyösről: Freyburg Lajos őrnagy, Fehér Kálmán hadnagy, Török-Kanizsáról: Rácz István százados, Piskulics Ernő százados, Nagy-Kőrösről: Bakos Miklós főorvos, Szentpétery Sándor százados, Beretvás Farkas főhadnagy, Kovács Lajos hadnagy, Farkas László hadnagy. A honvéd menházból : Réthy János százados, Knapp Ferencz százados, Székely Károly őrmester,Gáspár József káplár. Zentáról: Majoros István. Gömör megyéből: Kriston László szolgabiró egy küldöttséggel. Biharmegyei honvédegyletből: Markovics Dénes vadász-honvéd őrnagy,Menszáros Lajos százados, Rédli Lajos főhadnagy, Komlóssy Pál tüzérfőhadnagy, Lázár Mihály főhadnagy, Beöthy Sándor főhadnagy, Kalotay Zsigmond főhadnagy, Koszta Gerő főhadnagy, Paur Rudolf főhadnagy, Menszáros Dániel hadnagy, Szabó József tűzmester, Valachek Venczel tűzmester, Tokody György röppentyűs tűzmester, Gobóczy Károly őrmester, Német István huszár őrmester, Szele Károly őrmester, Felety Ödön tűzmester. (Folytatjuk.) —Stampfer a budapesti német színház igazgatója a kapufélfától búcsúzva hagyta el a várost. Ugyanis az utóbbi időben nagyon roszul mentek a német színház dolgai. Stampfer adósságcsinálással akart segíteni magán. De igy sem boldogult. Fogta magát tehát néhány nap előtt kereket oldva elillant, hátrahagyva egy csomó hitelezőt s a színház tagjait üres kézzel. A színház bútorzata lefoglaltatott s Stampfer vagyonára a csőd fog kimondatni. — A fogaskerekű vasút igazgatósága új menetrendet léptet életbe okt. 1-étől fogva. Eszerint a rendes vonatok az alsó pályaudvarból reggel 6 óra 30 perc, déli 12 óra és délután 3 és fél 7 órakor indulnak, a felső pályaudvartól d. e. 8 és 12 órakor, d. u. fél 4 és 7 órakor indulnak lefelé. Ezenfelül reggel 8 órától esti 8 óráig pótvonatok lesznek készen, mihelyt 30 személy jelentkezik a pénztárnál, legfeljebb egy óra múlva ily vonat elindul. A hídfőnél a fentebbi időpontok előtt fél órával egy-egy lóvonatú kocsi indul el; ezek megkülönböztetésül „svábhegyi vasút“ felirattal vannak ellátva; e kocsikon jegyeket lehet váltani az egész útra. — Brassóban e hó 23-án egy Closius Frigyes nevű polgár halt meg, ki emlékét a kép örökíté meg, hogy összes vagyonát — kivéve 6000 irtot, melyet unokaöcscsének hagyott — Brassó városnak hagyta oly kikötéssel, hogy az 100 évig takarékpénztárban kamatoztassék, s ha 3 millióra szaporodott, akkor egy árvaház, egy lelenczház, egy ágostai hitv. gymnasium, egy dologház e más épületek fölállítására fordittassék. — Nevessünk. A „Temesi Lapok“-ban olvassuk a következő nagy fontosságú hírt: „Lehető dalmagyarázatok megelőzése végett teljesen biztos értesítéseink alapján felemlítjük, hogy Ormós főispán úr, ő felsége Aradról távozásakor a megillető díszes nemzeti öltözet helyett azért jelent volt meg frakkban az indóházban, mivel ily öltözetbeni megjelenésre az udvari ebédhez kijelölve volt s ennek végével ő felségének rögtön bekövetkezett elutazása miatt az átöltözködésre idő fenn nem maradt, mely körülmények figyelembe vétele mellett ő felsége legkegyelmesebben megengedte, hogy nevezett főispán ur frakkban megjelenhessék.“ — Söród községben, írják lapunknak, a napokban egy úri egyén, kit a pandúrok bekísértek, a biró lakásán a konyhában a tűzhelyen levő konyhakést fölragadva, mellébe szúrta s azonnal meghalt. Utolsó szavai a pandúrokhoz intézve ezek voltak: „Most már vigyenek vissza Móórra.“ Neve Jencsik alias Virág János, ki már több ízben csalást követett el, és most is ily tette miatt került volna bíróság elébe. — Dobsináról a napokban egy asszony gyermekeivel haza utazván, kik közt egy csecsemő is volt, a Henczkó és Vesz verés közt elterülő úton a részeg kocsis nem bírta többé a lovakat tartani, miért is a kocsi az út szélére jutott, fölfordult és a mélységbe zuhant. Szerencsére, épen akkor egy a jégbarlangban volt társaság jött arra vissza, kik látván az iszonyú esetet, oda rohantak és a kocsit fölemelték. Akkor kitűnt, hogy a kis csecsemő a megrémült asszony kezéből kisiklott és az ott közel folyó Sajóba esett. A társaság egyik tagja látván azt, azonnal a vizbe sietett, honnan a gyermeket ki is húzta, ki daczára, hogy több mint öt perczig bepólyázva vízben volt, magához jött, miután testéből a sok vizet sikerült eltávolítani. A kocsiban levőknek szerencsére nagyobb bajuk nem lett, mint hogy testük itt-ott könynyen megsérült. A Gölniczbányáról Szomolnokra menő posta e hó 12-én a város közelében eddig még ismeretlen tettesek által kiraboltatott A kődobás által fején megsebesített postakocsis a városba menekült, hol jelentést tett a rablásról. Szerencsére a kirabolt postakocsin nem voltak pénzes levelek, csak egy 10 irtot tartalmazó pénzes levél volt, míg csak néhány nappal előbb 20 ezer írt szállíttatott Szomolnokra, s a rablók valószínűleg azt gondolták, hogy ezen a kocsin szállittatik a föntebbi összeg. MAGYAR ÚJSÁG 1874. OKTÓBER 1. — Szolnokon a múlt héten 4 kereskedő bukott meg; minthogy pedig az ily bukások és csődök az egyes hitelezők és jótállók megkárosításával járnak — az ottani törvényszék — nehogy a könnyelmű hamis bukások mindennapivá váljanak — az illető helyen igen szigorúan lépett fel. A csőd alá esettek közül kettő, u. m. Klein Adolf és Hoffmann A. B. — kik mintegy 75 ezer forintig szedtek fel egytől-mástól pénzt — vizsgálati fogságban ülnek. — A keleti vasút-társulat igazgató tanácsa részéről Vay Miklós elnök vezérlete alatt Bottlik, Lazarus, Schwarcz s Herz urakból álló küldöttség nyújta át tegnap előtt a vasút ügyének rendezésére vonatkozó s az igazgató tanács által elfogadott tervet a pénzügyi s közlekedési minisztereknek. A miniszterek megígérték,hogy a tervet megvizsgáltatják. — Szatmár városa mellett az északkeleti vasút társulat egy nagyobb szabású vasuti hid építését megkezdette. Az új hid költségei 280,000 írtra vannak előirányozva. — Vegyes hirek. A Brassóban eddig megjelent „Nemere“ október 1-től kezdve Szepsi-Szent-Györgyön fog megjelenni. — Nagy-Maroson (Vácz közelében) az idén nagy lendületet vett a szőlővel való kereskedés, úgy hogy naponként több vagyonnal szállítanak Lembergbe, Varsóba, Szentpétervárra és az észak több városába. — A főváros és Újpest közt ez évben létesített csavar gőzhajó forgalom igen élénk volt. A tavasz óta mintegy 36 ezer személy szállíttatott. A vállalkozó Türr tábornok a tavaszszal két újabb gőzöst fog vízre bocsájtani. A bihar megyei honvédegylet igazgató választmánya e hó 24-én Markovics Dénes volt vadászőrnagy elnöklete alatt ülést tartott s megválasztá a képviselőket az aradi honvédgyűlésre. A neveket e rovatban más helyen közöljük. A gyűlés egyszersmind jegyzőkönyvi köszönetet szavazott az aradi honvédegyesületnek és a pesti központi választmánynak, a kegyeletes ügy iránti éber buzgalmáért. A British Múzeum ásványgyűjteménye legközelebb egy szép jáczintkővel lett gazdagabb. Többe kerül 700 font sterlingnél, ámbár nem nagyobb, mint egy borsó szem. A kő az eddig ismertek közt a legszebb. Vörös fényben ragyog, mintha valóban lággal égne. — Renz Ernő engedélyt kért a tanácstól, hogy lovardájában az István téren előadásait okt. 13-áig meghosszabbíthassa. A tanács az engedélyt megadta, s kötelességévé tette Renznek, hogy az iparmúzeum javára 200 ft, az iskola és szegényalapok javára pedig 50—50 forintot fizessen, le. — 404 koleraárva érkezett ma a fővárosba felföldről, hogy az alföldre szállíttassanak, hol eltartásukra jótevő emberek vállalkoztak. — Balla-Wesselényi ügye tegnap folytatólagosan tárgyaltatván, elnök legelőször is azt jelenti, hogy a pótvizsgálat csak aug. végén ért véget. Vádlott Deák Ferencz kihallgatását kérte, ami meg is történt. A vallomás még nem jött köztudomásra. Ezután vádlott az iránt kérdeztetik meg, hogy Sipos Zsuzsánnát ő verte-e meg és tartóztatta-e le erőszakosan ? Vádlott a testi sértést tagadja. — Következett Spissák Mária, Nagy Lukácsné vallomása, mely szerint Sipos Zsuzsánna megveretett karikással, meztelenre vetkőztette, 1 éj és 1 napig istállóban tartotta,daczára a nagy hidegnek. A két forint ellopását nem tudja, a 6itere pálinkát azonban igen. Vádlott ezt nagyításnak mondja. Nyitrai szolgabiró nem emlékezik,Nagy Péter(törvényszéki biró) helyettesére hivatkozik, e kettős vallomás szerint vádlott nem küldött oda ruhát. Nagy Péter dobi jegyző nem emlékszik a történtekre. Vádlott a szolgabiró vallomását hamisnak mondja.. Az orvost kihallgattatni kéri s midőn elnök kérdi tőle, tudja-e az orvos nevét ? azt mondja, hogy neki kell tudni. Vádlott tagadja, hogy mikor a makói börtönből kiszabadult, fején véres sebek lettek volna. Ezután az elnök azt mondja vádlottnak : Ön Tasnádi Balla József, és neje Veres Mária született fia, minek következtében ön nem Wesselényi László. Vádlott erre így felel: Én azt valónak tartom, hogy én Wesselényi László vagyok, mert anyám, G. T. B. mondod. Szongoth Jakab állítja, hogy őt vádlott arra kérte meg egy ízben, hogy ne ismerjen rá mint Balla Gergelyre. Erre vádlott azt feleli, hogy Pesten nem játszott bujosdit, hanem több ízben sétált vele az utczán. — Fülöp Istvánné fölolvasott vallomásáról azt mondja vádlott, hogy hamisan vallott, mert őt mint kis gyermeket nem ismerte, mert soha sem fordult meg a háznál, hogy nevezett látta Balláné emlőin, az meglehet, a titok elpalástolása végett őt egy oláh dajka szoptatta. Születéséről a bába tehetne említést, az látta. Hogy mi osztályrészt kapott Balláéktól, erre azt mondja, hogy titkos anyja segítette. Az elnök egy sós szerződést mutat vádlottnak, melyet ő írt volna alá. Vádlott elismeri, hogy egyszer írt alá juss szerződést, de a mutatott nem az ő aláírásával van ellátva. A tasnádi börtönből lett elszökésére vonatkozólag tett tanúvallomásra tagadólag felel, mert anyja vádjának visszavonása következtében lett szabadon bocsátva, Ivófi vallomása szerint vádlott nála rablási kísérletet tett; vádló erre azt mondja, hogy farsang lévén akkor, csak tréfált. Fölolvastatott ezután Glosz Károly, Mocsáry Lajos, Lónyay Sarolta s Vladár Józsefné vallomásaik, melyek tartalmáról a tudósítók hallgatnak s ezek mondják, hogy vádlott azokra nem felel. Azon kérdésre , hogy Wesselényi mint tölthette ki a végrendeletet sajátkezüleg miután vak volt. Vádlott tagadja, hogy Wesselényi vak lett volna, de szerinte még az esetben is megtanulhatott írni. Lónyai Gábor vallomása szerint Kazinczy Gábor az előttemezés ideje alkalmával Pesten sem volt. Több tanúvallomás felolvasása után olvastatik Versényi László vallomása, mely szerint ő lévén Wesselényi oldalánál, ha valakit ott bemutattak, ő mindig ott volt. Nem látta a bárónál Ballát. Olvastatott Lövei Klára vallomása, ki állítja hogy G. T. B. az okirat keltekor nem Gräfenbergben, de Pesten volt. — Elnök kérdi vádlottól, hogy irt-e Lövei Klárának levelet, mire nemmel felel. És felolvastatik vádlott egy levele, melyben Lövei Klárát találkozásra hivja fel. E levélben a grófnét anyjának nevezi. Vádlott a levél eredetijét kéri felmutatni. — Ezután az ülés véget ért. _____ KÖZGAZDASÁG — A vidéki pénzintézetek és a „Hazai első pesti takarékpénztár“ közt előzetes megállapodás jött létre, melyet mint a „P. N.“ hallja a választmány rövid időn vesz tárgyalás alá. A szerződési pontok lényege a „P. N.“ szerint következő: A biztosítéki alapot azon arány és mérték szerint mint ez a hitelsegélyegyletnél volt, a hazai első takarékpénztár sajátjából állítja elő. A h. e. takarékpénztár az osztrák nemzeti bank által megszabandó dotatiót a magyarországi vidéki pénzintézetek három hónál nem hosszabb lejáratú tárczaváltóik visszleszámitolására fordítja, mely visszleszámitolást elsősorban azon intézetek szövetségének tagjaivá válnak. Ezen visszleszámitolási üzletért a pesti h. e. takarékpénztár az osztrák nemzeti bank által, a terhére felszámított kamatlábon felül egy fél százalékot számíthat, melyben minden költsége bennfoglaltatik. Minden vidéki pénzintézet, a visszleszámítolási hitelt befizetett alap és tartaléktőkéjének erejéig veheti igénybe; fennhagyatik azonban a takarékpénztárnak azon joga, hogy az egyes intézetek által fél évenként beküldendő zárszámadásaik megvizsgálása alapján a hitel mértékét, — ha azt indokoltnak találja — megszoríthassa. A vidéki pénzintézetek az általuk igénybe vett hitel erejéig különös biztosítékot is kötelesek nyújtani, éspedig az összes választmányuk, vagy legalább annak kölcsönösen kijelölendő egyetemleges jótállása, vagy értékpapír letétele, vagy ingatlan jelzálog lekötése által. A váltók lejáratkor pontosan beváltandók, szabadságában áll azonban minden vidéki pénzintézetnek, hogy a már részére megállapított hitelt új váltók benyújtása által újólag igénybe vegye. Ezen egyezség érvényéhez a h. e. takarékpénztár igazgató-választmányának jóváhagyása fenntartatik, felkéretvén a h. e. takarékpénztár, hogy ezen jóváhagyás megtörténtével az osztrák nemzeti banknál, a dotatió kieszközlése végett, mindkét érdekelt fél nevében a további lépéseket tegye meg. Ha ezen feltételek teljesedésbe mennek, a h. e. takarékpénztár a kezelési szabályokat megállapítja, az életbeléptetés határidejét kitűzi, s mindezeket az összes vidéki pénzintézetekkeli közlés végett a vidéki pénzintézeteket képviselő bizottság elnökeinek megküldi. * Az első hazai takarékpénztár választmánya ma délben tartott ülésében, helybenhagyta a Hajós József igazgató s a vidéki pénzintézetek képviselői között létrejött szerződési pontozatokat. A választmány a maga köréből Brüll Miksa és Steiger Gyula urakat bízta meg azzal, hogy e tárgyban az osztrák nemzeti bankkal értekezzenek. A nevezett urak ma este Bécsbe utaznak. — Nemzeti színház : Csütörtök, okt. 1-én: Hauck Mina k. a. vendégjátékául: „Lohegrin,“ opem 5 felvonásban. — Vár szinház: Csütörtök, okt. 1-én: „A pajtáskodás,“ vígjáték 5 felvonásban. — István téri szinház: Csötörtök, okt. 1-én: „Száz szűz,“ nagy operette. Felelős szerkesztő: Szederkényi Nándor. * TÁVIRATOK. Paris, szept. 30. Az osztrák császár holnap Boulogneban kiszáll. Mac-Mahon marsall már viszszaérkezett. Róma, szept. 30. A pápa tegnap a franczia követséget,mely Ernőul, Chesneburg, és Beauregardból áll magánnhallgatáson fogadá. Belgrád, szept. 30. Milán szerb fejedelem már ide érkezett. — A belügyminiszter lemondását emlegetik. Bécs, szeptember 30. M. földteherm. kötv. 76.75.Magy. vas. kölcsön 99.—. — Salgó-Tarján 90.—. — Anglo- Magyar,36.—. — Magy. hitel 233.75 — Franko magyar bank, 85.50. —Magyar, záloglevél.86.25 — Alföld — 25 Erdély 139.50. — Magy. éjszak-kel. vas. 120.25. — Magy. kel. vas. ;63.25 — Kel.vasuti elsőb. kötv. 71.25 Magy. sosjegy 85.40. — Tiszai vasút 209.50 — Magy. földhitel —...— Municipal-bank —.— Bécs, szeptember 30. Hitelrészvény 249.50. Angol-osztrák 162.25 — Galicziai 241. — . — Lombard 145.75. — Államvasut 311.50.— Tramvay 149.—. — Rente 71.65 Hitelsorsjegy —.—. — 1860. 108.50. — Napoleond’or 8.78 — 1864. 134.50— Arany 5.25.50 — Ezüst 103.40 — Frankfurt 91.45. — London 109.10 — Porosz pénzutalv. 161.50. — Unió-Bank 128.75 — Török-sorsjegy 54.75. — Alti. épitő-bank 53.50. — Angol épitő-bank 61.25.