Magyar Ujság, 1874. november (8. évfolyam, 250-274. szám)
1874-11-02 / 250. szám
miután pedig ezen törvényekben, nevezetesen a pénzügyi viszonyokat szabályozó törvényekben arról, hogy az 1848/9 események tartama alatt az akkori államkincstár ellen támadt s az akkori kormány által ki nem elégített követeléseket — ki s miként tartozik kielégíteni szó nincsen — „ezeknél fogva mindaddig, mig a magyar törvényhozás azt, hogy az A.D. alattiakban az 1848-ks kormány által vállalt kötelezettséget a mostani magyar kormány tartozik teljesíteni — törvényesen el nem rendeli, — a bírósági határozatnak törvényes alapja nem lévén — önkényt folyik, hogy az ily kötelezettség teljesítését szorgalmazó keresetnek a bíróság előtt helye nincs; az első bíróság tehát az által, hogy ezen ez idő szerint még tisztán közjogi kérdést tárgyazó, s a felperes által F. szerint megkísérelt országgyűlési tárgyalásra tartozó ügyben eljárt — a 297. §. 2. p. alá eső semmiséget követett el.“ — A pénzügyminiszteri adóelőterjesztésekhez csatolt kimutatások egyik legszomorubbja az adók végrehajtás útján eszközölt behajtásának költségeit állítja egybe. Nemcsak a behajtási költségek óriási összege döbbent meg, hanem ez összeg fokozatos emelkedése is. 1871-ben a végrehajtási költségek 659,103 írtra, 1872- ben 786,461 írtra, 1873-ban pedig már 868,881 írtra mentek. Épen oly kevéssé örvendetes adat az is, hogy a végrehajtási költségek minden évben nagyobbak voltak a befolyt adóbehajtási illetékek összegénél, és pedig fokozatos növekedéssel, 1871-ben 27,914,1872-ben 49,345, 1873-ban 78,474 írttal múlván felül a befolyt adóbehajtási illetékek összegét. A kérvényi bizottság, melynek névsora még nem tétetett közzé a lapokban, a következő tagokból áll : Apponyi Albert gr., Bartha Miklós, Batthyányi Zsigmond gr., Bogyó Sándor, Buzinkay Pál, Jankovics Miklós, Lészay Lajos, Molnár Antal, Steiger Gyula, Szakácsy Dániel, Szögyényi László, Solymosy Bálint, Vizsolyi Gusztáv, Ürményi Miksa, Tombor Iyán. Elnökké Vizsolyi Gusztávot, jegyzővé Molnár Antalt választotta mai alakuló gyűlésében a bizottság. A fővárosi közmunkák tanácsa legutóbbi ülésében felolvastatott a füstemésztő készülékek tárgyában kiküldött bizottság jelentése, mely szerint oly készülék mely a füstöt tökéletesen megemészsze vagy az azzal járó káros és kényelmetlen következményeket tökéletesen megszüntesse, nem létezik, hogy a létező füsteryésztő készülékek nem csak hogy a bajt meg nem szüntetik, hanem még tetemes költségeket is okoznának, amennyiben azok alkalmazása által a tüzelési anyag nagyobb mértékben vétetik igénybe, hogy a füst nagyobb tömegekben való mutatkozása, illetőleg annak káros következményei nem is a füstemésztő készülék hiányának, hanem inkább az egyes gőzgépek egyéb hiányos szerkezetének tulajdonítható. Ennek következtében a szakértők azon nézetben vannak, hogy a füstemésztő készülékek alkalmazásának kötelezettségét kimondani nem czélszerű, hanem helyesebb volna a kémények legkisebb magasságának megállapítása által segíteni. Tekintetbe véve az előadott szakférfiúi véleményt, a műszaki bizottság a következő javaslatot mutatja be: mondassák ki, hogy a főváros területén felállítandó gőz- kazánoknál a kémények legkisebb magassága 110 láb legyen, hogy joga van a hatóságnak a gőzgépek erejéhez és nagyságához képest, vagy a szomszédos házak magassága és fekvéséhez képest, a legkisebb 110 lábnyi magasságnál, a most felsorolt viszonyokhoz arányosítva, még esetről esetre nagyobb magasságot is kikötni, miután kétségtelen, hogy a füstből származó bajok és hátrányok legtöbb esetben a hiányos gőzgép szerkezetnek következményei, joga van a hatóságnak bármikor az egyes gépeket megvizsgáltatni s a hiányok megállapítása esetében a szükséges módosításokat és átidomításokat elrendelni. Miután Müller Ottó szakértő által időközben egy külön vélemény adatott be, ezen kérdésnek érdemleges tárgyalása függőben tartatni határoztatok mindaddig, míg a bizottság ezen újonnan bemutatott véleményre nézve jelentését meg nem teszi. Olvastatott továbbá az utczák elnevezésére kiküldött vegyes bizottság jelentése, mely eltekintve több utczának, a tanács által is elfogadott elnevezésétől, főleg a Dunaparti részeknek a fővárosi hatóság kívánsága szerint leendő elnevezését akkér oldotta meg, hogy a „Dunapart“ és „Dunasor“ elnevezésnek elhagyása mellett az egész part négy részre felosztatván a pesti oldalon és pedig : az újpesti határtól a Margithídig terjedő rész „Újpesti rakpart“, a Margithidtól a lánczhidig „Rudolf rakpart“, a lánczhidtól kezdve az új vámházig „Ferencz József rakpart“, az új vámház épülettől kezdve a határig „Csepeli rakpart“ elnevezéssel bírjon. A budai oldalon pedig az óbudai határtól a Margithidig terjedő rész „Óbudai rakpart“, a Margithidtól a lánczhidig „Margit rakpart“, a lánczhidtól a sáros fürdőig „Várkert rakpart“, a sáros fürdőtől a határig „Gellért rakpartinak neveztessék el. A budai honvéd emlékszobor felállítására az illető bizottásg által a krisztinavárosi templomtér szemeltetvén ki, ennek ellenében tekintve a kiszemelt térnek szemben a felállítandó szoborral való aránytalanságát a közmunkák tanácsa vagy a kapuczinus zárda előtti tért, vagy pedig a várbeli kis köröndök egyikét tartaná e czélra legalkalmasabbnak. Miután azonban a felállítani szándékolt emlékszobor, kiállítását illetőleg még a legszerényebb kívánalmaknak sem felel meg, felszólíttatni rendeltetett az illető bizottság, hogy a kiszemelt helyekhez mérten egy méltóbb kiállításról gondoskodni szíveskedjék. MAGYAR ÚJSÁG 1974. NOVEMBER 1. Eredeti levelek: Kisújszállás, október 28. Nagykun-Kisujszálláson folyó hó 25-dikén 48-as párti értekezlet tartatván, az mind a helybeli mind a vidéki 48-as párt küldöttei által, Turkevi és Karczagról, igen látogatott volt. Csanády Sándor országgyűlési képviselő úr is szerencséltető szíves kérelmünk folytán becses megjelenésével az értekezletet. Pártunk bizottsága bár nem tette a nép előtt közhírré a derék hazafi, ha népképviselő megérkeztét, mégis nagy számú néptömeg várta őt az indóháznál, hol riadó éljenekkel fogadtatott, hol a hozzá intézett üdvözlet után rövid, de velős szavakban köszöné meg e város népének rokonszenvét, melyet úgy a 48-as elv, mint saját személye iránt több ízben tapasztalt. Majd a piacz térre érkezvén, az ott rávárakozó még sokkal nagyobb számú nép előtt mondott lélekemelő beszédet, mely után a menet, a „Nemzeti kör“-nél állapodott meg, hol azon kör tiszteletbeli elnökének lett megválasztásáról szóló okmányt vette át a képviselő úr. Majd ezután még mindig nagy sokaság kíséretében a „48-as olvasó kör“ helyiségébe érkezett, hol ismét köszönetet mondott a népnek, mely nem a látványból hanem inkább a 48-as elvhezi tántoríthatlan ragaszkodásból jelent meg. Az értekezlet a „48-as olvasó körben“ ezennel kezdetét vette. Mind a kisújszállási, mind a túrkevei, mind a karczagi 48-as párt részéről határozottan kimondatott, hogy a függetlenségi párttali egyesülést a nagykunsági 48-as elvű polgárok czím és programai megtartása mellett szívesen veszik. Az értekezlet végeztével szintén a 48-as körben rendezett számos terítékű társas vacsoránál a jó kedvű társalgást fűszerezték a lelkes pohárköszöntések, melyek nagy hazánkfiára, a 48-as pártra, annak egyes tagjaira, a kisújszállási 48 as kör zászlóanyjára mondattak. Éjfél után vett búcsút kedves, körünktől szeretett vendégünk. Kisérje áldás lépteit, hogy nyerjen diadalt az elv, melyet képvisel. Üdvözlettel maradtam Janó Lajos, a 48-as párt jegyzője. Ez is derék egy pap! Apostag, (Pest megye) okt. végén. Egy évtized alatt nálunk már öt papváltozás volt. Udvary Antal plébános helyébe a váczi püspök által Kun Szent Miklósról büntetésből ide kinevezett Füzy István plébános másfél hónap óta van itt. E papocska megérkeztekor azt követelte, hogy a hívek fizessék meg neki a harczolkodási költségeket, pedig annak ő az oka, hogy ide degradáltatott. Midőn Ú. A. volt plébánosunk ide költözködött, az is sajátjából fedezte útiköltségeit. Azonban Füzy István a községbirót bepanaszolta a Dömsödön lakó szolgabirónál. Ez a bírótól felvilágosítást kért. Volarics Antal biró azt a község nevében meg is tette és egyúttal a panaszt be is nyújtotta azon kérés mellett, hogy a plébános vagy más helyre tétessék át vagy pedig fel Váczra deficientiába helyeztessék. (Legjobb volna kiküldeni Afrikába a kecskeméti volt plébános és prépost Fektor József mellé missionáriusnak.) E pap ép oly udvariatlan viseletű, mint isméri Kis József a tinyeiek plébánosa. Füzy nemcsak a férfiakat bántja, hanem a nőkét is. Alig hogy itt elhelyezkedett, szolgálóját megverte, de ezen tettéért a községi bíróság pénzbírságban marasztalta el. Nem sokára pedig édesanyját taszigálta meg az udvaron istenkáromlások közt, szidván az olyan anyát, a ki 3 fiát pappá taníttatta ki. E közben testvér bátyját, a ki nála mint káplán működött, arczul verte és ennek édesanyját (tehát az övét is) azzal fenyegette, hogy először őt, azután magát lövi agyon. Midőn pedig később a községházánál tőle az adó követeltetett, az illető adótisztviselőnek azt válaszolta, hogy az „Isten Istenének sem fizet“ kezeivel az eget fenyegette. N. N. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése október 31-én. Perczel Béla elnök az ülést megnyitván, legelsőben is a múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetett. Ezután elnök bemutatja Fehér megye felterjesztését a tanfelügyelő intézmény megszüntetése iránt. (Helyeslés balfelől.) Arad megye fölterjesztését a községek egymássali csatlakozásának előmozdítása iránt, ugyanazon megye fölterjesztését a Bibics-féle alapítvány kiegészítése iránt, továbbá Alsó-Fehér megye fölterjesztését az indokolatlanul távol lévő képviselők illetményének elvonása tárgyában. (Átalános helyeslés.) Nógrádmegye fölterjesztését ugyancsak az indokolatlanul távol lévő képviselők illetményének elvonása tárgyában, szintén Nógrád megye fölterjesztését a tanfelügyelői intézmény megszüntetése és a népnevelési ügynek a törvényhatóságok körébe utasítása iránt, végre Nógrádmegye fölterjesztését a véderőről szóló 1838- XL. t. sz. 27-dik §-ának módosítása iránt. Mindezen fölterjesztések a kérvényi bizottságnak fognak kiadatni. Schmausz Endre a budapesti ügyvédi egyletnek kérvényét nyújtja be, melyben az ügyvédi rendtartás közelebbi tárgyalása alkalmával a főrendiháznak a vegyes fegyelmi bíróság létesítését célzó módosítását mellőztetni kéri. Molnár Antal több erdélyi község kérvényét nyújtja be, melyben azt kérik, hogy egy újon felállítandó Segesvár-Medgyesi megyébe kebelezhessenek be. A két beadvány a kérvényi bizottsághoz utasíttatik. A ház által megválasztott bizottságok a Vl-ik osztály kivételével megalakulván, bemutatják jelentéseiket. (Ezt már közöltük.) Szeniczey Ödön benyújtja a központi bizottság jelentését a választási s az incompatibilitási törvény iránt. Ki fog nyomatni s keddre napirendre tűzetik. Szögyényi László Sós Gábor s Csermadák György választásai iránt nyújtja be az igazoló bizottsági jelentést. A képviselők igazoltatnak. Szederkényi Nándor a 9-ik osztály részéről a választási törvényhez kisebbségi véleményt jelent be. Kinyomatik. Benyújtatik ezután még a ház e havi költségvetése, mely a keddi ülésre tűzetvén, az ülés Vk 2 órakor véget ér. Németország. A Kullmann-per véget ért. Az ítélet ez: Kullmann aj gyilkosság megkísérlésében vétkesnek mondatván ki, 14 évi fegyházi büntetésre, 10 évi becsületvesztésre és rendőrségi felvigyázat alatt tartásra ítéltetett. Az Amim ügy a grófnak szabadon bocsátásával újabb fordulatot veend. Ez ügyben, a félhivatalos „Gazetta d‘ Italia“ azt mondja, hogy Arnim szabadon bocsáttatása képezi a Bismarck-féle politika első vereségét, ezért az eredményért bizony nem volt érdemes Arnim ellen oly kérlelhetlen szigorral eljárni. Anglia területe újra gyarapodott a Fidsi-szigetekkel. Sir Hercules Robinson október 25-én az angol kormányhoz intézett sürgönye szerint ugyanis az említett szigetek feltétlenül meghódoltak Angliának s a szigeteken már angol közigazgatás is szervezhetett. A Fidsiszigetek királya, Thakombau elküldötte ezüsttel ékített harczi eszközeit Victoria angol királynőnek és népét ennek igazságérzete és nagylelkűségébe ajánlotta. A franczia lapok jelentése szerint, Pas-de-Calaismegyében nov 1én lesz a pótválasztás. Itt tudvalevőleg Brasme köztársasági, ki a múltkor 61,000 és Delisse- Engrand bonapartista, ki 66.000 szavazatot kapott, küzdenek egymással. A harmadik jelölt, a monarchisták jelöltje, ki összesen csak 18.000 szavazatra tudta vinni, most végkép visszalépett s azt ajánlja híveinek, hogy ne vegyenek részt a szavazásban. E miatt nagy az aggodalom a bonapartisták táborában. Attól tartanak, hogy jelöltjük a monarchisták tartózkodása esetén kisebbségben fog maradni. Az állandó kamrabizottság csütörtöki ülése igen rövid és jelentéktelen volt. A brüsseli congressus fölemlítése után a köztársasági képviselők szokásos panaszaikat adták elő a sajtó ellen foganatba vett rendszabályok miatt. A kormány e panaszokra szokott tartózkodással felelt. A spanyol északi hadsereg parancsnokságában újra változás állott be. Mint Santanderből oct. 29-től jelentik,Laserna tábornok főparancsnok leköszönt s Madridba utazott. Utóda valószínűleg Mariones lesz. Különben — mondja a távirat — fontosabb események a legközelebbi időben az északi hadseregnél nem várhatók. ÚJDONSÁGOK. Buda Pest, október 31. — Az Országgyűlés megnyíltával nagyérdekű országgyűlési eseményeknek nézünk elébe. Sietünk erre felhívni a t. olvasó közönség figyelmét s e végből értesítjük, hogy lapunkra előfizethetni nov.decz. hónapokra 2 frt 80 krral, 1 hónapra 1 frt 40krral. — Mindenszentek napja. A főváros népe e napon tesz még egy kirándulást a temetőbe. E nap délutánján a forgalom élénksége roppant nagy. A temetőben látni ilyenkor a hölgyvilág hosszú életre mutató viruló orczáit s a divat különféle fokozatos czifraságaiban a holtak földjén van e napon bemutatva. A föld alatt ezerek porladoznak s ezek fölött ezerek nyüzsögnek a legtöbb mosolylyal ajakain. Ki tudja megmondani, hogy kinek mi érdeke volt ma kimenni a temetőbe? A sírokat fölhantolták , koszorúval földiszítették. Az est alkonyaiban a kis mécsesekből szétáradt fénytől nem látni a sok kidőlt emlékfát, a letaposott s elhagyott sírokat. Valamikor ezek is szépen föl voltak díszítve, de az idő sorrendje már leszólította a megemlékezőket. Minden évben több lesz az elhagyott sírok száma,ugyanannyival több az igen földíszítetteké. S az igy megy évről évre. Ki kijárunk, míg ki nem visznek. Különben a nagy tolongás miatt némi bátorság kell ahhoz, hogy az ember e kirándulásban részt vegyen.Székely Imre zeneművész és tanár úr megérkezett falusi lakáról fővárosunkba (Ősz-utcza 28.) s megkezdte tanóráit, melyek vizsgája a „matinék“ már nem egyszer méltán igénybe vették a zeneművészet, kedvelőit. Óhajtjuk, hogy a jelen idény kedvező maradjon jeles tanár művészünk egészségére s ajánljuk az ő sikeres tanítását kivált azok figyelmébe, kik a művészet terét „belterjesen“ azaz több ízléssel mint zajjal, s kivált a magyar művészet terét művelik örömmel. — A m. t. akadémia II. osztálya november hó 2-án d. u. 5 órakor ülést tart. Tárgyai a következők: I. Jakab Elek r. t. székfoglaló értekezése : „A levéltárakról átalaban, s különösen egy magyar állam levéltárszükségességéről.“ II. Rómer Flóris r. t. jelentése „Svéd- és Oroszországban tett tudományos utazásáról.“ III. Ribáry Ferencz értekezése : „A jobbágyi viszony a rómaiaknál és helléneknél.“ — A kolera-árvák közül okt. 29-én ismét 101 érkezett Trencsén megyéből, kiket maga az árvaszéki elnök , Vanda és Brogyányi zsolnai szolgabiró kisért a fővárosba, hol a pályaudvarban Szapáry miniszter, Ribáry József mint tanácsos és több trencséni képviselő fogadta. Nagy Kőrös átvett 4- et, Abony 19-et, Tápió-Szele 2-őt, Kis-Ujszállás 14-et, Szód 4-et, a többi pedig Pest megyében helyeztetett el. Az árvák ellátása útközben és a fővárosban úgy ment végbe, mint már más alkalommal történt. A Párisba lóháton utazó Zubovics 27-ikén este 6 órakor Esserdingbe érkezett, amiről az ottani posta