Magyar Ujság, 1897. október (6. évfolyam, 288-302. szám)

1897-10-17 / 288. szám

2 szereplés alkalmával is már »szeretett Ma­gyarországról« beszél s ezzel végzi: »Magam ünnepelni fogom mindig a napot, melyen fönség iránti bő szerete­temnek és a magyar nemzethezi élénk ra­gaszkodásomnak nyilvános jelét adhatom.« E szavakból ismerünk rá a mai Ferencz Józsefre. Proféczia ez, melyet nem a sors, hanem ő maga tett való­sággá; magva, csírája annak a helyes politikának, melyből a korona és nemzet közötti kölcsönös érzület és egyetértés talajából kinőtt mai Magyarországnak hatalmas fája keletkezett. Hogy ne gondolnánk Ferencz József ez első szereplésére boldogan, hálával és megelégedetten. Pest­ megye fényesen meg­ülte ezt a napot, de ez az ünnep nem csak a megyéé, hanem az egész nemzeté s vele együtt a királyé is. Mert nem csak mi gondolunk vissza szívesen a mi jó királyunk első szereplésére, hanem bi­zonyára ő maga is. »Legyenek meggyőződve — igy szólt, mikor búcsút vett a megy egy üléstől — hogy nekem mindig édes örömet okozott, ezen első ,hivatalos működésemre leendő visszaemlékezés«. És ha visszagondol e szép napra, el­méjében is átfutja ötven évnek hosszú tör­ténetét, bizonyára örvendeni fog, hogy az ő szeretett Magyarországa az ő segítsé­gével ily szépen felvirult. Az isteni Gond­viselés adta őt e nemzetnek, ki első sze­replésével­ is a nemzet iránti szereteté­­nek adott kifejezést. Áldás fejére! ..i • 1 i- ■, ----itH JUI'.H. UrjJlflltOW! XI' ,nak teljes alaptalanságát és rámutattunk amg. kéret konzekvencziákra, melyek az ily alaptalan offestet­lenkedésekből származhatnak. Tettük ezt a tények­­alapján, teljes objektivitással. Az ügy léptére nézve tehét ismétlésekbe nem bocsát fenzn­k, ha százszor ismételnék is, hogy Horánszky Nándor volt az, ki az országot Bánffy egy közjogi téve­désétől, vagy a­mint az egyik, gorombaságáról hirhedt lap mondja: a hamisításától megmentette. Csak azt a tényt kívánjuk konstatálni, hogy a két nemzeti párti újság egyesült dühe és szemen­sze­­dett durvaságai ezúttal igen jó hatással voltak nevető idegeinkre. A támadás oly egyöntetű, hogy örök probléma marad: váljon németül irták-e elő­ször s úgy fordították magyarra, vagy megfordítva. Ő Nógrád megye főispánja, Dániel László már jóval ezelőtt kijelentette, hogy állását nem tartja meg. Mint értesülünk, a felség a lemondást.. elfogadta s igy az érdemes főispán felmentését főispáni állásáról a hivatalos lap holnapi száma már közölni fogja. Budapest, okt. 16.­­ Az imdemnity.. A pénzügyi bizottság teg­nap az indemnity­ tárgyalta. Hegedűs Sándor egyszerűen elfogadásra ajánlja a javaslatot. Kossuth Ferencz kijelenti, hogy nem fogadja el a javaslatot. Ugyanezt a kijelentést teszi Tom­­­csányi is. Még egy szakaszt szeretne azonban a javaslatba behozni, a közösügyi költségekre nézve, nehogy hézagos legyen a javaslat. Lukács pénzügyminiszter szerint a kor­mány épen azért, terjesztette be a provizórium­ról szóló javaslatot, hogy e hézag ne támadjon. A kormány e sorrendet is azért állapította ■ meg Pedig amúgy, is kettős bajban volt. Elő­ször is: nélkülöznie kellett a hozományt, melyre mint biztos összegre számított s arra alapította üzletét is. Másodszor: meg kellett küzdenie a gyanúval, melylyel iránta viseltettek. A mióta egyesü­lt oly nagy házat vitt, holott üzletbra­­tai tudták, hogy viszonyai azt nem engedik­­. Nagyban megcsappant a hitele. Szerencséje, hogy egy­­ pár spekulációja fé­­l­esen­ beütött, így a hakni híreket az ottan mutatkozó petróleumszükségről idejekorán hasznára fordíthatta. Nagy mennyiségű orosz petróleumra csinált kötést alacsonyabb napi áron­­­ egy hét múlva a petróleum ára kerek négy forinttal emelkedett. Ez tiszta ötvenezer forintot hozott egy hét alatt. Hasonlóképen hasznára fordította a czukor­­gyárak veszekedését. A kartell beomlott, ő pedig vásárolt. Néhány h­ét alatt a gyárak összebé­­kültek, helyre állt a kartell s a czukor fölszállt, az is csinos összeget jelentett. Azonban, nagyok voltak a terhek s egy sztendő múlva bizony a jó kedvű Gabihoz igy jólt a morcsos, gondsanyargatta . Rendes G­ábor: — Kedves barátom, nagyon szép, hogy ng­­ereted a feleségedet, de ha még soká akarod eltartani számára a hat szobát s mind azt, mi vele együtt jár, akkor előbb, vagy utóbb, de inkább előbb, mint utóbb arra ébredsz, hogy még egy padlásszobát sem adhatsz neki. És a jókedvű Lakii hós is morcsos ember lett, a­ki a könyveket nézegetve felsóhajtott: — Biz ez keserves igazság, meg kell nyi­latkozni az asszonynak. Ugyanakkor jutott erre a megállapodásra, mikor az­ asszonykának egy­ kitűnő, ötlete támadt: — Hallod-e, Gabika? Minek törnéd úgy magadat pénz után? Látod, elég gazdagok va­gyunk úgy is, hagyj föl azzal a­­ csúnya üzlettel s legyünk inkább mindig együtt.. Legfölebb egy­­ kicsit takarékosabban­ fogunk élni, ha már olyan nagyon szereted a pénzt. . . . A mire­ Gabi barátunknak : leesett az­ álla, de .ttgy gondolatban egyet esett-intett a mutató­­,és a hüvelyujjával, mi azt­ jelenti, és mégis túl kell esni rajta. Édes kis feleségem, — szólt ' »rendes­­enyelgő modorában, — az ötleted igazán ki­tűnő és meg is valósítható, legalább a­mi a takarékosabb életmódot­ illeti. Mert, édes barát­nőm, igazán rászorultam, hogy némi takarításo­­kat eszközöljünk. Tudod, a petróleumon meg a cukron­­sokat veszítettem, rosszul spekuláltam s akár hiszed, akár­ nem, ha így élünk tovább, egy fél év múlva ott leszünk, a­hol édes­apád. Nagyon megkönnyebbült a lelke, hogy túl­esett a Szónoklaton. Soha se­­hitte volna, hogy köpés­ lesz reá. Aztán leste, mit mond erre a kis felesége. Az,­csak nézett reá, azokkal , a nagy, kék szemekkel, sehogysem fért a fejébe, a­mit most hallott. De mégis. Ismételte: — Mint az édes­apám? ■ Aztán megint az urára nézett. — nem a kedves Gabi állt előtte, hajlém­ , a gondokkal küzdő, görnyedező és ráncos homloka Rendes Gábor — először látta az urát igy és mindent megértett. Odatemette arcát az ura tenyerébe és meg­csókolta: — Bocsáss' meg, — szólt halkan, és ismét megcsókolta. Nem adta volna sokért, ha az asszonyka sirt és jajgatott volna s a lábával roppantva kijelenti: kedves barátom, nekem a maga petróleumához semmi közöm s az én rovásomra ne spekuláljon rosszul. Ez a hirtelen átérzése a helyzetnek, ez a néma megadás, különösen ez a­ sajátságos kézcsók, ott a tenyérben — a szi­vébe vágott. Mondhatatlan fájdalomban össze­­szorult a szive s a szeme könybe lábbadt, mi­kor egészen öntudatlanul mondta: — Miért nem vagyok olyan gazdag, hogy aranyba foglaltathatnálak, én édes ragyogó gyé­mántom ! — Igen, szólt halkan az asszony, föl nem emelve arczát, ha engem nem vettél volna el, most gazdag lehetnél. —­ Kis bobóm, magyarázta, még mindig gyanútlanul, hiszen ha nincs gyémántom, mit csinálnék a foglalattal?, — I­gy­e? kapott a szón az asszony s hir­telen fölverte a fejét, magad is bevallod, hogy akkor gazdag volnál? Most már kezdett melege lenni Rendes Gá­bor uramnak. Érezte, hogy ezzel a gyermek­­asszonylogikával bajos közönséges kalmarésznek megbirkózni. — Már hogy mondtam volna? Csak azt mondtam, hogy nélküled a pénznek semmi ér­téke rám nézve. De az egyszer megfogalmtott gondolatot nem lehetett belőle kitépni. • E­AGYAR ÚJSÁG, 189­7. október 17. s-Így­ külön szakasznak bevétele neincok felest­leges, de teljesen indokolatlan is. A javaslat elfogadtatott.­­ A magyar-horvát pénzügyi egyességet is tárgyalta a pénzügyi bizottság. Előadó Hegedűs Sándor. A magyar-h­orvát pén­sügyi egyezmény 1898. évi jan. 1-én megszűnvén, gondoskodni kellett a provizóriumról. Ezt czélozza a javaslat, melyet­ a szükség indokol. Elfogadásra ajánlja azt. Gyurkovics kijelenti, hogy miután a ja­vaslat a helyzeten semmit sem­ változtat, elfo­gadja azt, mire a bizottság is elfogadja a ja­vaslatot.­­ A képviselőház összeférhetlenségi bizott-ságának ma délelőtti ülésében kellett volna hatá­rozni Konkoly-Thege Miklós és­ Heltai Ferenc kép­viselők mentelmi ügyében. A bizottság tagjai kö­zül azonban mindössze csak hárman jelentek meg s igy az ülést megtartani nem lehetett. E két mentelmi ügyben ennélfogva a bizottság, egy ké­sőbbi ülésen fog dönteni.­­ Zólyom megye új főispánja, Zólyom vár­megye üresedésben levő­ főispáni széke, mint ér­tesülünk már be van töltve. A király ő felsége Peressel Dezső belügyminiszter előterjesztésére Radvánszky János bárót nevezte ki zólyomi főispánná, a­mit a hivatalos lap holnapi száma fog­ közölni. - . Radvánszky János b. kinevezése a lehető legszerencsésebb választás..A Radvánszky-család Zólyommegyének ugyancsak a főispáni szék ré­vén jó emlékezetű nexusban van. Radvánszky Antal­­, szintén főispánja volt ,a megyének. Zólyommegye új főispánja előnyösen ismert alakja közéletünknek. A mellett, hogy örökös tagja a főrendiháznak, társadalmi téren is gyak­ran találkozunk nevével. Eadvánszky János. b. 1852-ben született, fia,Eadvánszky,Antal bárónak, a­ki éveken át volt Zólyom vármegye főispánja. Eadvánszky János az egyetemi tanulmányait Budapesten és Lipcsében tegezte és az állam­tudományok dok­tora. • Idejét varsányi és zólyommegyei gazdasá­gainak kezelése és­­ az ág. ev.. egyház ügyeinek intézése közt, osztotta meg. Radvánszky b. évek óta főgondnoka a,­magyar ág. ev. egyháznak. — A fiumei kérdés. A két nemzeti párti újság, melyeknek, egyike , magyarul, másika németül szolgálja jól-rosszul Apponyi ügyét, mai számuk­ban közös erővel rontanak a »Magyar Ujság«-nak, mely elég vakmerő volt H Horánszky Nándornak a házszabályok megkerülésével elmondott közjogi kifogását a fiumei ügyben, mint alaptalant rosz­­szalni. Kimutattu­k . Horánszky tévedését, aggálya­ A provizórium. A pénzügyi bizottság ülése. •— Saját tudósítónktól. — Budapest, okt. 16. Szokatlan, nagy számmal jelentek meg ma a pénzügyi bizottság tagjai az ülésre. Már jóval a kitűzött idő előtt — 11 órakor — tele volt a Ház első terme, hol a bizottság tartja üléseit. A kormány részéről jelen voltak: Bánffy Dezső báró miniszterelnök, Lukács László pénz­ügyminiszter, G­ranzenstein államtitkár, Popov­ics Sándor min. tanácsos, Szukováthy Gyula oszt. tan., Josipovich miniszter. . A bizottság részéről jelen voltak: Tisza Kálmán elnök, Hegedűs Sándor, Pulsztey Ágost, Kardos Kálmán, Fáik Miksa, Fenyvessy Ferencz, Farbak­y István, Nem­ényi Aml­jao, K­ohonyi, Szerb, Gajári Ödön, Pap Géza, Kossuth Ferencz, Gyurkovics, Dobóczky, Tomcsányi, Schmidt, Matlekovics, Andrássy Sándor gróf. Tisza Kálmán elnök , az ülést megnyitván, a, provizóriumról­­ szóló 1.-javaslatot tűzte ki napi­rendre. Pulszky Ágoston előadó : A javaslat a tény­­leges állapotra vonatkozik — kezdé Pulszky be­szédét — tisztán provizórium jellegű a javaslat, mert fel van véve az, hogy ha a megegyezés meg­történik, akkor elveszti a hatályát e törvény 18­98. december 31. előtt is. Maguk a h­atározmá­­nyok is merőben provizórium jellegűek. Ajánlja azt elfogadásra.. .

Next