Magyar Ujság, 1897. december (6. évfolyam, 332-360. szám)
1897-12-01 / 332. szám
VI évfolyam 332. szám. Főszerkesztő: GAJÁRI ÖDÖN. Budapest, 1897. Szerda, deczember 1. MAGYAR ÚJSÁG, 1897. deczembrt elsejével új előfizetést újítunk lapunkra. Előfizetési árak; leczemt»er Itrtra . . . — kr. Negyedévre• • • ’ • • • • • 3 „ 99 Felévre . • • • »» 99 Egész évre . — •9 Kérjük azokat a tez. előfizetőket, kiknek előfizetésük november hó végén lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap küldése fennakadást szenvedjen. A MAGYAR ÚJSÁG KARÁCSONYI AJÁNDÉKA gyönyörűen kiállított 3 frtnyi bolti áru diszmit. BENEDEK ELEK: Magyar Népköltés Gyöngyei lesz, melyet díjtalanul megkap mindenki, aki a Magyar Újságra legalább egy negyedévre előfizet, minden előfizető, az is, aki csak egy hónapra rendeli meg a Magyar Újságot, abban a rendkívüli kedvezményben részesül, hogy a hazai és világirodalom száz kiváltó művét majdnem teljesen PET ingyen, ams a bolti ár egy negyed részéért rendelheti meg a kiadóhivatalban. Mutatványszámot a vidékre kívánatra küld a kiadóhivatal. A „MAGYAR ÚJSÁG“ TÁRCZÁJA, A téli képhiillisíís. — A Magyar Újság eredeti tárcsája. — Nagyszabásúnak kissé bajos volna elnevezni a képzőművészeti társulat téli képkiállítását, melyet a kultuszminiszter ma délután nyitott meg ünnepélyesen és amely holnap nyílik meg a nagyközönség számára. Össze-vissza háromszázhuszonkilenc mű van kiállítva ezen a tárlaton, melyet elég rossz hir előzött meg. A piktorok körében azt beszélték, hogy : — Gyönge kiállítás lesz! Pedig dehogy is gyönge. Egyike a legsikerültebb magyar kiállításnak, amely nevezetes először azért, mert kizárólag magyar művészek munkái vannak benne, másodszor, mert alig van terem, amelyben néhány föltétlenül jó mű ne volna látható. Ami pedig nagyon örvendetes: a fiatal piktorok igen jelentékenyen vannak képviselve a kiállításon. Egy egész tömeg alig ismert névvel találkozik az ember. De nem egy van e kezdők közt, akinek bátran és bízvást lehet nagy jövőt jósolni. Úgynevezett szenzácziói is vannak a tárlatnak. Az egyik Ipoly Sándornak a képe az »Erkel Ferencz géniusza« czmmű mű, aztán meg Tornai Gyulának két női arczképe.__________ Ipoly Sándor, aki eddig nem valami sokat beszéltetett magáról, de akit a festők körében mindig mint erős talentumot becsültek, most kiállított műve révén bizonyára nagyon ismertnevű piktorrá lsz. Kétségkívül meg is illeti a feltétlen elismerés. Műve az öreg Erkelt ábrázolja, aki karosszékében ott ül a zongora mellett és Bánk bánját komponálja. És körülötte víziójának, fantáziájának alakjai, megtestülései annak, amit érez, ami a lelkében él. Elmosódva, felhők tömege közt ott vannak Bánk bán és Gertrudis királyné alakja, a kép közepén egy fantasztikus női alak, egy szinte átlátszó női test, amely hegedűt tart a kezében: Erkel géniusza. A kép balsarkában egy remekül megfestett öreg lantos, másik sarkában pedig egy zenekar. A kép hatalmas benyomást tesz az emberre és bizonyára ezt a művet fogják legtöbben és leginkább megnézni. Az öreg Erkel alakja portrait hűség dolgában is kitűnő. Az Ipoly képével szemben van elhelyezve Tornai Gyulának, ennek a nagy szorgalmú, nagy tudású és mindig érdekes festőnek három nagy műve. Az egyik Tóth Vilmosnak, a főrendiház alelnökének igen jeles arczképe, a másik kettő női arczkép. S én most komoly zavarban vagyok, hogy melyikről beszéljek nagyobb lelkesedéssel, arról-e, melynek a művész »A nőm arczképe« czímet adta, vagy arról-e, amelyet úgy nevezett el, hogy: »Santa mia«? És tűnődöm rajta, hogymit magasztaljak jobban: a sajet fenséges voltát-e, avagy a kivitel tökéletes és poétikus voltát-e ? Melyik szebb, melyik jobb? A »nem arczképe« egy fejedelmi magatartású bájos asszonynak, a remek arczképe. De a másik, a »Santa mia«, egy szerelmes művészléleknek a mestermunkája. Az is a művész hitvesét ábrázolja. Szent kép modorában van megfestve, a kerete is olyan, mint egy szentképé. És a lebontott szőke hajú asszony feje körül glória, az arczának a kifejezésében pedig valami csodálatosan megkapó és elbájoló. Tornai büszke lehet erre a képre. Hatalmas alkotás a Vastagh Géza nagyképe. Két pompás bika párbaját ábrázolja. A A gyönyörű állatok élet-halál harczot vívnak, véresre öklelték már egymást és két jól megtermett gulyáslegénynek ugyancsak nehéz dolga van, hogy szétverje őket. Az I. teremben ott található Benczúr Gyula mesternek három műve: Fálk Miksa dr. arcz-i képe, Károlyi Tibor gróf portraitja, meg egy »keresztelő szent János.« Mester kezére vall, mind a három, de a legjobb köztük a kérész- telő szent János. Ugyanabban a teremben van Horowitz Lipótnak egy férfi-arczképe, a mely kitűnő, mint Horowitznak minden alkotása, Kriesch Aladár- nak néhány figyelemreméltó portraitja és Hegedüs Lászlónak néhány kicsiny igényű, de nagy ízléssel megfestett képe. Paczka Ferencz két táj- képet állított ki; az egyik, a »Bibliai tájkép«,’ fölötte megkapó. A II. teremben majd egy egész falat fog- Az új helyzet. Budapest, nov. 30. A lelépett osztrák kormány örökségül hagyta Gautsch kabinetjének az elintézetlen provizórium javaslatot. Mi történik e javaslattal? Ez a kérdés foglalkoztatja elsősorban a magyar közvéleményt. Fog-e sikerülni az eszközök megváltoztatásával biztosítani e javaslat sorsát, amelynek elfogadásához a monarkia oly fontos érdekei fűződnek ? A közjogi ellenzék bizonyos nyugtalan elemei, akik a nyáron kedvük ellenére félbehagyott obstrukciónak szép álmát álmodják most is, riadót dobálnak az egész vonalon. Arról beszélnek, hogy az ő kedvező alkalmuk elérkezett. Ütött az órájuk. Nem a nemzet ideje, nem az országos érdekek előmozdításának órája, nem az a kedvező alkalom, amelyet elszalasztani bűn volna Magyarország ellen. Ők az időt, órát és alkalmat nem így értelmezik. Mit akarnak ők? Azt mondják programmjuk megvalósítását a perszonáluniót. Tehát azt a programmot, amelynek hívei e hazában törpe minoritásban vannak. Parlamenti kisebbségek programmját parlamentáris uton keresztülvinni csak akkor lehet, ha a többség feladja elveit s magáévá teszi a kisebbség törekvéseit. Lehet-e reményük erre? Hogy százszor és ezerszer nem lehet, azt ők jobban tudják nálunk. Mi hát a tervük? Megvalósítani a perszonáluniót, tehát felforgatni az ország közjogi alaptörvényeit. Nem szavazással, nem a kormány megbuktatásával, mert erre elég erejük nincs, hanem — mivel? Ők azt mondják obstrukcióval, tehát a kisebbség erőszakával, jobban mondva parlamenti államcsínyével. Hát hiszen az obstrukció veszedelmes fegyver. Néha ezért lehet élni vele. Meg lehet vele akadályozni egy oly törvényjavaslat törvényerőre emelkedését, amelyről a kisebbség úgy van meggyőződve, hogy abból a nemzetre csak veszedelem következhetik. Valaminek a megakasztására tehát vígan folyhat az obstrukció, de a perszonálunió megvalósítása politikai alkotás volna. Alkotni pedig alkotmányos országokban csak a többség szavazatával lehet, de sehol, a világ egyetlen államárban sem kisebbségek erőszakával. Szóval, hogy világosan formulázzuk a dolgot: a kisebbség államcsínye ideigóráig meggátolhatja a többség akaratárnak érvényesülését, de nem pótolhatja soha a többségi akaratot. Ha nem pótolhatja, akkor csak rombolni képes. Valamely határozatot meghiúsíthat, de ő maga nem hozhat létre parlamentáris határt-Szerkesztőség: Budapest, IV. ker., Ferencziek tere 3. Előfizetési ár: 1 évre 22 frt, fél évre 6 frt, negyed évre 3 frt, 2 hóra 1 frt. Egyes szám ára: helyben ,4 é© vidéken / 1 ki . Kiadóhivatal: FudSpest, IV. ker., Ferencziek terv 3. '.■ Lapunk mai száma 16 oldal