Magyar Ujság, 1898. február (7. évfolyam, 32-59. szám)

1898-02-01 / 32. szám

1898 február 1. MAGYAR UJSAG.____________ d­onképeni tárgyához« a ragályozó kórokhoz ... fejtegette, fejtegette őket, mialatt a perczek sűrűn leperegtek, az óramutató elérte az egyet, túl is ment rajta és a hosszanszavaló doktor m még egy órakor áttért egy másik »tulajdon­­képeni tárgyára«, a tébolydák dolgára. Maga a tisztelt Ház nem törődött sokat a néppárti doktor beszélgetéseivel, csak egy em­ber feszengett kényelmetlenül a helyén és tekint­­getett valóságos kétségbeeséssel hol a szónokra, hol meg az órára. A­mint a negyedórák egyre múltak és Major doktor még mindig nem akart beszű­nni, az aggódó honatya homlokára a két­ségbeesés verejtéke ült ki. Ez az aggodalmas férfiú Pichler Győző volt, a­ki még ma beszélni kívánt a rendőrség tételénél. — Már nem kerül rám a sor! sóhajtozott busán. Pedig micsoda karzat! Micsoda karzat! A karzat csakugyan szép volt, de mikor végre Major befejezte a beszédét, szólásra kelt a belügyminiszter. Beszédében alaposan és körülményesen ki­terjeszkedett a két néppárti egészségügyi férfiú valamennyi ellenvetésére és erélyesen megczá­­folta valamennyit. Lehámozta felszólalásaikról a humanizmus sallangját és kimutatta, hogy a nép­párti urak vajmi furákat mondtak. Különösen Buzáth úr követett el sajátságos állításokat. —* A képviselő úr — mondta a miniszter — paralellát vonva eljárásom és földművelési miniszter úr eljárása között, mulasztással vádol engem, mert én nem adtam ki rendeletet a tüdővészes emberek érdekében, míg a földműve­lési miniszter úr ezt a tüdővészes marhák érde­kében megcselekedte. Mit akar a képviselő úr? A földművelési miniszter rendelete intézkedik, hogy a tüdővészes marhákat agyon kell verni; micsoda rendeletet kiván én tőlem a képvi­selő úr ? ... A képviselő úr sajátos ízlésének a jellem­zője az a másik állítása is, hogy a halandóság­nak a pénzügyminiszter örül, mert az örökösö­dési illetékek szaporítják a bevételeket. Szelle­messég ez, képviselő úr? Humanizmus ez, vagy pedig czinizmus ? .. . A belügyminiszter fejtegetéseit sűrű helyes­lés követte a jobboldalról. Mikor befejezte a beszédét, hosszas tetszés hangzott fel, a két nép­párti honatya pedig erős szükségét érezte sze­mélyes kérdés czímén egy sdő mosakodásnak. Változatlanul fogadták el a tételt, míg a Major és Buzáth határozati javaslatait el­vetették. Mikor a Major javaslata felett szavaztak, a néppárti doktor lelkesen kiáltott fel: -- Most látjuk meg, kinek van érzéke a ragályos kórok iránt. Nagyon keveseknek volt. Még a betegápolás tételénél kérte Thaly Kálmán, hogy czélszerűbben rendezzék be a pozsonyi kórházat, a­mire Perezd Dezső belügy­miniszter teljesen megnyugtató választ adott, kijelentve, hogy a kérdés rendezését tárgyaló javaslatot már a közeli napokban a Ház elé terjeszti. Ezután Visontai Soma kért Gyöngyösre szakértőt, a­ki megállapíthatná, hogyan véde­kezzenek a gyöngyösiek az ivóvíz által terjesz­tett tífusz ellen. Két óra volt már, a­mikor Major Ferencz még egyszer felszólalt, egy nép­szerű orvosi útmutató könyvecske kibocsátását és terjesztését kérve. • Két óra elmúlt, mire vége lett az ülésnek. Visontai Somához pedig odaszólt egy jókedvű honatya a folyosón. — Hát Gyöngyösön is muszáj már vizet úz. embereknek! A képviselőh­áz ülése január 2--én. Délelőtt 10 órakor. Elnök: Berzeviczy Albert. Jegyzők: Molnár Antal, Perczel Béni, Laka­tos Miklós. A kormány részéről jelen vannak: Erdély Sándor, Perczel Dezső, Josipovics Imre. Hitelesítették a múlt ülés jegyzőkönyvét. Elnöki előterjesztések. Bemutatom a miniszterelnök úr átiratát, mely­ben arról értesít, hogy a vár­- és bankügynek, valamint ezekkel összefüggő némely kérdésnek ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslatot ő Felsége legkegyelmesebben szentesítvén, az mint folyó évi I-ső­t.-cz, az »Országos Törvénytár« út­ján kih­irdettetett. E bejelentés tudomásul szolgál. Bemutatom továbbá Komárom vármegye kö­zönségének feliratát, a Gellérthegyen létesítendő Pantheon ügyében. " Komárom és Pozsony vármegyék közönségének feliratait az 1848-iki törvények megalkotása fél­százados évfordulójának megünneplése tárgyában. Szabó István és társai pécsvárad-várkonyi la­kosoknak Perczel Béni képviselő által beadott kér­vényük napszámuk felemelése iránt. Stemmer Jó­zsef kecskeméti vendéglősnek Horváth Ádám kép­viselő által beadott kérvényét, jövedéki birság tár­gyában. Mind e feliratok és kérvények tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizott­ságnak. Az igazságügy miniszter javaslatai. Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. kép­viselőház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém bemutatni egy törvényjavaslatot a kisbirtokosok országos földhitelintézetéről szóló 1879: XXXIX. t.-cz. módosi­ásáról s egy másik törvényjavas­latot az 1881 : LIX. t.-cz. 30. §-ának módosí­tásáról. Tisztelettel kérem mindkét törvényjavaslatot kinyomatni, a Ház tagjai közt szétoszlatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az igazságügyi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Elnök: Az igazságügyminiszter úr által be­nyújtott két rendbeli törvényjavaslat és pedig a törvényjavaslat a kisbirtokosok országos földhitel­­intézetéről szóló 1879: XXXIX. t.-cz. módosítá­sáról a törvényjavaslat az 1881 : LIX. t.-cz. 30. §-ának módosításáról indokolásaikkal együttt ki fognak nyomatni, a Ház tagjai között szét fognak osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett mindkét törvényjavaslat a Ház igazságügyi bizott­ságához utasíttatik. A belügyi költségvetés tárgyalása. Az Operaház tételénél: Visontai Soma: A színházak kérdésénél szólal fel és azt kívánja, hogy a Nemzeti színház és Operaház viszonyairól évenként pontos és kimerítő jelentést terjeszszen a Ház elé. Azt mondta a miniszter, hogy nem akarja újabb aktákkal ter­helni a Ház tagjait, de ő meg van győződve arról, hogy minden egyes képviselőtársa meg van győ­ződve az ügy­­ fontosságáról és így szívesen hatol­nak be mélyebben a dologba. A vidéki színészet kérdésénél megjegyzi, hogy a miniszter tervezete mindenesetre hivatva van arra, hogy a bajokon segítsen. Ezt csak úgy találomra mondhatja, mert a miniszter nem is igen fejtette ki a Ház előtt tervezetét. Pedig hasznos volna, ha azt a kérdést bővebb jelentésekkel világítaná meg. Perczel Dezső: A jelentések kérdésénél semmi elvi­ ellentét sincsen közte és Visontai között, s ő csak takarékossági szempontból tette tegnapi kijelentéseit. Mert ő készséggel bocsátja a jelentéseket a Há­z tagjainak rendelkezésére, de elég, ha csak azok kapják azt, a­kik spec­iel érdeklődnek a dolog iránt. A­mi a színésznők és éne­kesnők kiképzésére előirányzandó összeget illeti, azt már tíz év előtt szüntette meg az akkori pénz­ügyi bizottság, s az utóbbi években csak azért adattak ki ilyen segélyösszegek, mert már e meg­szüntetés visszaható hatása nem lehetett s már az előző években hirdettek ki stipendiumot, a­melyeket a pénzügyi bizottság határozatainak daczára ki kellett szolgáltatni. A vidéki színé­szet ügyéről pedig teljesen lehetetlen jelentést nyújtani a Ház színe elé. Hogy tarthatnék számon, hogy egy vidéki direktor mikor szedi össze sátorfáját és mikor eszközöl változta­tásoi­kat truppjában. Kéri a tétel elfogadását. (Élénk helyeslés.)­­ A tételt elfogadják. A Nemzeti színház tételénél Major Ferencz a játékrend megváltoztatását nemzetibbé és erkölcsösebbé változtatását kívánja. Továbbá azt is óhajtja, hogy a szegény nép és a diákság részére ingyenes előadásokat rendezzenek. Perczel Dezső: A Nemzeti színház igazga­tóságának úgy kell megállapítani a műsort, hogy abban a közönség minden rétege az ő ízlésének kielégítését lelje meg. A­mi pedig az ingyenes előadásokat illeti, megjegyzi a miniszter, hogy már úgyis meg­van az a kedvezmény, hogy vasárnap délután olcsóbb előadásokat rendeznek. Egész ingyenes előadások reményével egyelőre nem kecsegtethet a miniszter. A tételt elfogadják. A közegészségügyi tételnél Pap Samu dr. kijelenti, hogy bizony még sok a teendő a közegészségügy terén, de az is bizo­nyos, hogy már eddig is sokat tettek. A közegész­ségügyi haladás, első­sorban is annak a munkás­ságnak eredménye, a­melyet a közegészségügy harcrosai, a tudomány-fegyverekkel felruházott orvosok teljesítettek. Az orvosok e nagyfontosságú feladatával nin­csen arányban társadalmi állásuk. Egy társadalmi állás elérésére sem kell nagyobb szorgalmat, na­gyobb anyagi és szellemi áldozatokat hozni, mint az orvosinál. És van-e arány e túlfeszített munka és az elérhető eredmények között? Állításait adatokkal is bizonyíthatja. Az előkészület az orvosi pályára nyolcz évet vesz igénybe s hátra van még a tiszti és törvényszéki orvosi vizsgálatok. S a tanulási évek meg vannak fűszerezve a legdrágább kurzusokkal és szigorlatokkal. Alkal­mas volna, hogy a tiszti vizsgát rögtön az egye­temi tanulmányok befejezése után tehessék. Majd a ragályos betegségek ügyét veszi sorra. Nálunk a tüdőkór az összes halálesetek 12 százalékát okozza. A külföldi statisztikákhoz képest bizony szomorú viszonyok ezek. De azért nem kell kétségbe es­nünk. Az ország képviselőinek kötelessége az, hogy minden egyéb ellenségeskedést feledve, közös erő­vel keljen síkra és tegye meg óvintézkedé­seit a közös, nemzetünk jólétét fenyegető el­lenséggel szemben. Állítsunk föl szanatóriu­mokat, harczoljunk gazdasági és kulturális fegy­verekkel. Segítsünk a szegény nép nyomorán, a lakásviszonyokat orvosoljuk és n­­gy reményünk lehet a sikerre is. Nem mulaszthatja el, hogy kö­szönetét ne fejezze ki a miniszternek a közegész­ségügy terén kifejtett buzgóságáért. (Élénk, hosz­­szantartó helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Buzáth Ferencz: A mi költségvetésünk annyira meg van terhelve, hogy közegészségügyi c­élokra már nem jut semmi. A csendőrség ügyénél 300.000 forint tűzetett ki, a ragályos betegségeknél pedig mindössze 25.000 forint. Pedig az utóbbi ügy mégis csak fontosabb az államra nézve. Az van a dolog­ban, hogy az 1876 : XIV. törvényczikket sose jut­tatták érvényre! Közegészségünk mai állása mellett az orvosok is válságos helyzetbe kerültek. A hiva­talos orvos a betegsegélyző egyesületeknél, a bizto­sító intézeteknél stb. jó állásokra tesz szert, éppen hivatalos állásánál fogva, a magánorvos pedig, a­kinek a privátprakszisra nagyobb szüksége volna, nehezen jut ilyen jövedelmező álláshoz. Közegész­ségünk egyik főtényezőjét a kórházak képezik. Itt se teszi meg szerinte a kormány a maga kötelességét. Kétszer annyi a magánkórházunk, mint a közkórház. Kapcsolatos ezzel a beteg­ápolás kérdése is. A miniszter tavaly megjegyezte, hogy ezzel az ügygyel foglalkozni fog. Elmúlt az év,­­ de szónok hiába várta a betegápolás ügyé­nek rendezését. A közegészségügy nagy reformja elől többé kitérni nem lehet. De e nagy reformok keresztül­vitelét ő nem bízhatja a belügyminiszterre, arra más kormány van hivatva. Határozati javaslatot nyújt a Ház elé, melyben kéri a minisztert, hogy az 1876: XIV. t.-cz. 8. és 9. §-ának megfelelően a körorvosi állások betöltéséről és egyéb közegész­ségügyi intézkedések megtétele czéljából sürgősen javaslatokat terjeszszen be. Bíü­kk az ülést tíz perczre felfüggeszti. Szünet után: Major Ferencz szintén közegészségügyünk ha­nyatlását panaszolja. Elborzadva tekint arra a nagy halandóságra, mely közegészségügyeink hanyatlása következtében a gyermekvilág körében észlelhető. Ha évekkel ezelőtt nagyobb összegeket fordítottak volna a közegészségügy fejlesztésére, úgy most ki tudja bájoy emberélettel volna gazdagabb hazánk. Egyre azt siratjuk, hogy kevesen vagyunk, sőt, h­ogy még kevesebben leszünk. Érveléseit statiszta- 3

Next