Magyarország, 1957. március-június (1. évfolyam, 1-17. szám)
1957-03-06 / 1. szám
'V * #• « ’• , ' <. ?* ;c x in'** j\ T> r> ' r*7jATTv-y t >T ,‘ 1 iiiAu i iüÁ Ki-iL'i.-Ui i V -1 -i ii .. AUCiiiVUM MAGYARORSZÁG POLITIKA 9 GAZDASÁG ® TUDOMÁNY • IRODALOM MŰVÉSZÉT Kend, bizony, elporladt. De mink, akik élünk; Vagyunk bizalommal, Vagyunk új Táncsicsok S miként kend, remélünk. Kend új rendet akart: Mindenkit szeretni. Mi más rendre vágyunk: Vagy igaz világ lesz, Vagy nem lesz itt semmi. Kendet azért mégis Áldjuk mint egy szentet. Istenünk: az Eszme, Haló porában is Áldja-verje kendet. lis élet egyes területein. Türelmesen meg akarunk vizsgálni minden jószándékú ellenvéleményt; nyíltan és őszintén akarunk beszélni saját hibáinkról; de kíméletlenül fogjuk leleplezni ae ellenforradalom bárminő nyilt, vagy burkolt mesterkedését. Ezt tekinti alapvető feladatának a forradalmi munkásmozgalom kipróbált harcosainak Táncsics Mihály Köre is, mely a Magyarország szellemi bázisa. Harcolunk ezeken kívül a hazánkra váró többi fontos és nehéz feladat megvalósításáért is. Szolgálni akarjuk a magyar népgazdaság átszervezését hazánk nemzeti és természeti adottságainak megfelelően, és küzdünk azért, hogy gazdasági politikánk elsősorban népünk jólétének és kulturális emelkedésének eszköze legyen. Erősíteni kívánjuk a proletár- diktatúrát a kizsákmányoló osztályok ellenséges maradványaival szemben, valamint a szocialista demokráciát is a dolgozó nép számára. Küzdeni kívánunk azért, hogy az ország ügyeit hozzáértéssel és szakszerűen intézzék és biztosítsák a tehetségek szabad érvényesülését. Részt akarunk venni ifjúságunknak a haza és nép önzetlen szolgálatára, emberiességre, erkölcsös életre való nevelésében, i múlt különösen sok mulasztását kell e tekintetben helyrehoznunk. Ápolni lés erősíteni kívánjuk a dolgozó osztályok nemzetközi szolidaritását, a szocializmust építő országok baráti együttműködését és az emberiség általános érdekeit szolgáló kapcsolatokat a világ békeszerető és haladó embereivel. Ugyanekkor arra is törekszünk, hogy lehetetlenné tegyük a múlt I. ÉVFOLYAM, 1. SZARÉ 1957. MÁRCIUS 6e Ára: 1.50 forint A TARTALOMBÓL Fogarusi Béla: Szocializmus, proletárdiktatúra, értelmiség Bölöni György: Az irodalom kérdései Rideg Sándor: Riígyfakadás a Szarka utcában Dobozy Imre : Fellegek, oszoljatok Hajdú Ferenc: Az ellenforradalmi erők bukása Tatabányán A Táncsics-kör vitája a munkástanácsokról Versek, riportok, tudósítások minden hibás, vagy bűnös vezetési módszerének — a dogmatiz- musnak, a személyi kultusznak, a szavak és a tettek közötti ellentmondásnak r— a felélesztését, akárhonnan, akárki részéről is tennének erre kísérletet. De ide tartozik eredményeink megbecsülése is. Bíráljunk! De ne engedjük túlozni a hibákat, Tem nődig tagadni a múlt és a jelen eredményeit, népünk, szocialista vívmányait! A hazánkra és népünkre váró nagy feladatok csak úgy valósíthatók meg, ha a párt vezetésével minden igaz hazafi részt vesz nemcsak a végrehajtásban, hanem a helyes politika kialakításában is. A TÁNCSICS MIHÁLY KÖR — a munkásmozgalom régi harcosainak szabad, konstruktív vitafóruma — két népes vitadélelőtt és a szakcsoportokban rendezett számos zártkörű vita után, lapunk megjelenésével kilép a nagy nyilvánosság, az ország közvéleménye elé. A munkásmozgalom régi harcosainak — az egykori illegalitás közkatonáinak, a spanyolországi polgár- háború volt magyar önkénteseinek, a második világháború magyar partizánjainak és ellenállóinak többsége régen rádöbbent a Rákosi-Gerő- féle vezetés hibáira és torzításaira és kemény harcot vívott a párt- és országvezetés marxi—lenini tisztaságáért. E régi harcosokban már egy esztendővel ezelőtt megérett a terv, hogy a párt és a kormány megsegítésére pártszerű vitafórumot hoz létre, s ennek keretében összesíti és közkinccsé teszi a munkásmozgalmi harcokban, a pártépítésben, a gazdasági és politikai munkában szerzett sok évtizedes tapasztalatait. A tragikus októberi és novemberi események után, az MSZMP vezetősége lehetővé tette, hogy a Táncsics Mihály Kör a múlt év végén megalakuljon. Lapunk más helyén részletesen beszámolunk a kör eddigi munkájáról és eredményeiről, itt csak az a feladatunk, hogy eloszlassunk két máris felbukkant félreértést. Az egyik félreértés, amely a közvélemény egy részében elterjedt: sokan hiszik, hogy a Táncsics-kör a Petőfi-kör ..jogutódja”. A Táncsics- kör azonban, a Petőfi-körrel ellentétben nem „az utcára viszi a bírálatot”, nem tömeggyűléseken tárgyalja a magyar élet időszerű elvi és gyakorlati kérdéseit és az előforduló hibákat, hanem zárt körben, a legjobb szakemberek, a szocializmus magyarországi felépítése híveinek bevonásával. A Táncsics-kör, a Pe- tőfi-körrel ellentétben nem a hibák üres, imamalomszerű kiteregetésével foglalkozik, hanem feltárja a hibákat, ha kell bírálattal segít a pártnak és a kormánynak, de a viták során megoldást keres az égető és életünket alakító kérdésekre.- A Táncsics-kör tehát nem az indulatokra, és a vak ösztönökre, hanem a higgadt emberi értelemre, a kommunisták felelősségérzetére épít. A másik félreértés, amely — jólismert körök aknamunkája nyomán — máris tért hódított a közvélemény egy részében, hogy a Táncsics-kör — szektások gyülekezete. Ez sem igaz. A kör tagjai a vitákon szabadon mondják el véleményüket és szabadon bírálnak, ha kell. Valamennyien marxisták—leninisták. Éppen ez a biztosítéka annak, hogy a vitákban minden dogmatiz- mustól és minden elhajlástól és torzítástól mentes eredményekre és megoldásokra, elvi egységre jussanak. Reméljük, hogy a Táncsics Mihály Körben tömörült régi és új munkásmozgalmi harcosok és a szocializmus magyarországi felépítésének más következetes hívei munkájukkal hatékonyan elősegítik majd a tisztább, szebb és derűsebb magyar élet kibontakozását. Ehhez a munkához kérjük olvasóink .támogatását, javaslatait és elemző, alapos bírálatait. HARC A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGÉRT Küzdeni a magyar nép jólétéért és kultúrájáért — ez a Magyaror- i szag célja és önként vállalt feladata. A szocializmus magyarországi felépítésének göröngyös az útja. A társadalmi haladásért vívott harc még sohasem követelt az anyagi termelés és a szellemi élet minden területére kiterjedő olyan céltudatos és egyetemes erőfeszítést, mint hazánk mai rendkívül bonyolult és nehéz helyzetében. Az if-' jóság október 23-i tüntetéséhez munkáshatalom magyar és idegen j ellenségei véres, pusztító ellenforradalmat időzítettek. Az ellenfor- radalom kirobbantása lehetetlen-" né tette, hogy a párt és a dolgozm nép egészséges erői békés úton ve-^ zessék ki az országot abból a válságos politikai és gazdasági hely-^ zetből, amelybe a Rákosi—Gerö-^ féle vezetés vitte. . A vezetés hibáinak és bűnéinél^ fokozatos jóvátétele részben má^ 1953-ban, de különösen az SZKfj XX. kongresszusa után, Magyar^ országon is megindult. Dolgozó né^ pünk, a párttagság egy része é különösen a hevesebb vérű, min dig lelkes ifjúság azonban tűr eh luétienül látta, hogy a hibá-v v javítása lassan, huzavonával tői ____ mik. Nem kétséges, hogy ez a til almetlenség indokolt volt. De ezetés tehetetlensége folytán ibák bírálata szinte teljesen ki súszott a párt irányító befolyás Jól. Ennek a következménye vol íogy a szocializmus ellensége íönnyen és tömegesen befurakod ak a türelmetlen kritizálok köze Í!S a párton belüli ellenzék jelsza rai mögött megbújva, egyre in sább magukhoz ragadták a veze tést. Ilyen módon az október vég események szélesre tárták a kapu kát az ellenforradalom előtt. Nen sok választott el attól, hogy a vé rés terrorral uralomra törő fasizj mus hazánkat a nemzetközi imperializmus felvonulási területévé, í szocialista országok elleni támadás központjává és végeredménybei második Koreává tegye. Csak « párt kipróbált harcosainak határozott és bátor fellépése, s a szovjet népnek a nemzetközi szolidaritás alapján nyújtott önfeláldozó segítsége mentette meg dolgozó népünk szocialista vívmányait. A közvetlen veszély elhárult, de nagy erőfeszítésekre van szükség, hogy a régi rossz vezetés, valamint az ellenforradalom okozta gazdasági nehézségeket legyőzzük és a talán még sokkal súlyosabb _ terhet: az ellenforradalom reánk - nehezedő eszmei hagyatékát felszámoljuk. ^ Az októberi napokban a múlt ^ hibáinak elítélése és a kijavításukra irányuló helyes és jogos kö- > vetélések teljesen összekeveredtek ; az ellenforradalmi célkitűzésekkel. Ez a legnagyobb zavart keltette a tömegek nagy részének gondolkodásában is. Fokozta ezt még az a körülmény, hogy a fegyveres ellenállás és a sztrájk fasiszta irányítói nem kis súlyt helyeztek a tömegek eszmei befolyásolására is, egyebek közt például a félrevezető röpiratok egész országot eláisztó tengerével. Ennek a mesz- sz'e ható, hamis, ellenséges esz- rri befolyásnak a következménye, Így igen sokan még ma sem tud- ií tisztán megítélni a szándékos idösités nélkül is eléggé bonyolít októberi események politikai llegét, különösen pedig azokét, nelyek külső formája és tényle- ;s tartalma látszólag élesen el- ntmond egymásnak. így nem ér- k például azt, hogyan sodródha- >tt az ellenforradalomba számos lyan diák és munkás, aki nem olt ellenforradalmár és nem a épi demokrácia megdöntésére tö- ikedett. Sokan még ma is azt hiúk, hogy a múlt súlyos hibáinak pors kijavítása — mint például a mnkásigazgatás kezdeteinek a legteremtése, a bürokrácia eré- -es leépítése, a begyűjtés meg- íüntetése és a parasztság egyéb ilyos sérelmeinek orvoslása, a írek és a normák rendezése és ik más ehhez hasonló, valóban lentős vívmány megvalósítása — rtóber 23-ának és nem november ének és az utána következő ese- ényeknek köszönhető, s ezért rilamosak az ellenforradalmat is uradalomnak minősíteni. S az ■m világos méjy vsykalc szántát», hogy a Nagy Imre—Losonczy-cso- port tevékenysége hazánk függetlenségének és népünk szabadságának elárulása volt. Igen sok más kérdésben is meg óriási felvilágosító munkát kell végeznünk, hogy az ország lakosainak milliói teljesen megszabaduljanak az ellenforradalom eszmei örökségétől, amely helyes politikai állásfoglalásuk kialakulását is fékezi. Jól látja ezt a fegyveres harcban szétzúzott és a gazdasági szabotázs terén is megzavart, jórészt már illegalitásba kényszerült ellenfoi-radalom is. A legmegve- tendőbb eszközöktől sem riad visz- sza, hogy akadályozza ezt az országos felvilágosító munkát, hogy népünk számára megnehezítse az igazság felismerését az októberi eseményekben. Igyekszik az iskolákba is behatolni, hogy a legkönnyebben megtéveszhető rétegen —- a gyermekeken keresztül mérgezze az ország levegőjét. A Magyarország egyik fő feladatának tekinti, hogy az eszmei harc fegyvereivel segítse az ellen- forradalom szellemi befolyásának a leküzdését, akárhol és akármilyen formában jelentkezzék is a politikai, í?^zdas*í .-v kjitunj4DY fNDRf : EMLÉKEZÉS TÁNCSICS MIHÁLYRA ■tend volt, Táncsics Mihály, \ mi kora lelkünk; Attila ugarján, Táblabírók földjén, Szenvedő szerelmünk. vendet ostorozták, tutya se becsülte. Iert kend senki se volt, lindenkiért hevült, araszt-anya szülte. , endnek sok fájdalmát- ívesen fájlaljuk, e fájó országban i i mdnek ős szerepét- ívesen vállaljuk.