Magyarország és a Nagyvilág, 1867 (3. évfolyam, 27-52. szám)
1867-07-06 / 27. szám
Harmadik évfolyam. Pest 1867. julius 6. 27. szám. Szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap. Elegjelen minden szombaton. / Felelős szerkesztő: VÉRTESI ARNOLD. Főmunkatárs: ÁLDOR IMRE. Kiadótulajdonos: DEUTSCH TESTVÉRE Előfizetési föltételek 1867-11 évre s Magyarország, és a Pragryvitas: és Festi Hetilap együtt: egész évre ±2 ft., félévre 1 ft., negyedévre 3 ft. Magyarország és a Magryvilág: külön : egész évre 8 ft., félévre 4 ft., negyedévre 2 ft. A Festi Hetilap külön : egész évre 4 ft., félévre 2 ft., negyedévre 1 ft. Az előfizetési pénzek küldendők: a kiadó-hivatalba, Pest, Dorottya-utcza, 11. sz. a. A Budai Nagy-Antal-féle zendülés és az erdélyi három nemzet Uniója 1437-ben. (Történeti rajz.) Irta : LUKÁCS BÉLA. I. Rotteck a középkort rajongó melléknévvel tiszlte meg. Is a lánglelkitörténeti rónak igaza van. A mai kor embere nem tudja, csodálkozzék, szómőrködjék-e azon kor történetein. Egyebet valóban nem is tehetünk ; — a föllelkesülhetés oly gyönyörű példáit, milyeket az ókorból a Hellenek és Rómaiak nyújtanak — itt hiában keressük. Vakság , butaságnál és ezek szüleményeinél nagyobbára egyébbel nem fogunk találkozni , főleg a középkor vége felén. A szellem uralkodik de fusio képében. A szép elvegyült az erkölcsi sülyedéssel. A nemes az aljas körmei közé juta, ennek eszközévé lön. — Valamely nagy és szép eszmének diadalra jutása az egész középkoron át hiányzik. Ily kornak már természet szerint csak rajongó lehet bélyege. A középkor elegyülten rajongott szép és aljas után. Mindkettőt vegyesen aratta. A rajongásnak alapja, tapadója a szellem. S mi a középkort kezdetben oly rajongóvá teszi, a vallási szellem.Jézus fölléptével a szellemvilág újjá alakult; — ez szükségkép magával vonta az anyagi világ újjászületését is. A népvándorlás ezt előmozdítá. A különféle népeknek, ezerszer különböző szokásaik, erkölcseik, intézményeik stbvel. .. csak egy összefűző kapcsok vala : Jézus tana, a fenséges keresztény vallás Egyszerű, de tiszta okok következtén a keresztény vallás — mely a legiszonyúbb üldözéseket szenvedte — a századokkal folyton mélyebb gyökeret vert. A vallási szellem az újdonszületett népeknél mind általánosabb len. Ez a dolog természetében fekszik. Nem csoda, ha e vallásos szellem fölkeltése, illetőleg fölhasználása által oly nagyszerű jelenetek idéztethetőnek föl, milyenek a keresztes hadmenetek valának. Az egyedüli, legtisztább, legönzetlenebb , nem anyagi érdekű czél ... az emberiség egész történetében. A vallásos szellem leng az egész középkoron át , csakhogy a köznép részéről elbizottsággá, magasabb állásúak részéről pedig lelkiismeretlenséggé fajult. Azon szellemet, mely anynyi ezreket idegen ég öv alá vezetett, önhaszonlesés nélkü csak szellemi kékért, mely egy adásért Ered. rajz. Br. Malthustól. PORTORE.