Magyarország és a Nagyvilág, 1875 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1875-10-24 / 43. szám

43. SZÁM. Magyarország és a Nagyvilág. 541 földművelés, ipar, és keresk. ügyi minisztériumban titkár. XII-ik évfolyam. Ara fűzve 80 kr. »L i d é r c z-n a p t á r,« kalandok, bűnesetek, tündérregék, csodás tünemények stb. gyűjteménye. XV-ik évfolyam. Ára 60 kr. »U j bonvé d- naptár.« (Egyúttal katonai naptár.) Szerkeszti Áldor Imre. IX-ik évfolyam. Ara 60 kr. »A N é p zászlója naptára.« A magyar nép számára. Szerkeszti Áldor Imre. Vlll-ik évfolyam. Ára 40 kr. »Koesut h-n a p t á r.« Szerkeszti Honfi Tihamér. Vl-ik évfolyam. Számos, a szöveg közé nyomott képpel. Ára 40 kr. »Szabadelvű párti naptár.« Szerkeszti Deák Kálmán. Számos képpel. 1-sö évfolyam. Ára 50 kr. »Nem ze ti n a g у к é- pes naptár.« Szépirodalmi és ismeretterjesztő tarta­lommal, számos képpel s egy nagy czimképpel. Magyar birodalmi közigazgatási tiszti czimtárral. Szerkeszti Áldor Imre. VII-ik évfolyam. Ára 1 frt. »A magyar nők házi naptára.« Szerkeszti Beniczky Irma. Napló jegyzetekkel ellátva. VIII-ik évfolyam. Ára 60 kr. »Zsidó évkönyv.« 5636 (1875 —1876). Acsády J., Dr. Ágai A., Dr. Bacher V., Dr. Dux A., Deutsch J., Dr. Goldzieher J., Gelléri M., Dr. Grosz IC., Dr, Kármán M., Klein H., Dr. Kohn S., Körösi J., Dr. Hirschler E., Löw L., Dr. Löw T., Dr. Löw 8., Dr. Nordau M., Dr. Silberstein A., Dr. Simon F., Schnitzer F., Sonnenfeld Zs., Schwarcz A., Viharos (Sturm) A., Dr. Weisz B. és mások közreműködé­sével szerkeszti Kiss József (Szentesi Rudolf). I-ső évfo­lyam. Ára 1 frt 50. »Borászati naptá r.« Szerkeszti dr. Nyáry Ferencz, a tarczali vinczellér-tanoda igazgatója. A földmivelési minisztérium megbízása folytán. III-ik évfolyam. Ára 80 kr. »Községi jegyzők naptára és évkönyve.« Tartalom: I. Politikai és közigazga­tási rész. Dr. Fésűs György, tanár. A szegény-ügy és a szegény-ügyi törvényhozás Magyarországon. — A magyar- országi városok eredete és fejlődésének első korszaka. II. Jog- és törvényismertetési rész, Dr. Dárday Sándor. A kézbesítőkről. — A polgári házasságról. Zlinszky Imié. A család-tanács és annak jövője hazánkban. — Végrendel­kezések felvétele. III. Gazdasági rész. Kacziány Nándor. A spárga-növény (nyulárnyék, vájná) okszerű termesztése. Szerkeszti Dr. Dárday S. Il-ik évfolyam. Ára 1 frt. »I p a- r о s-n a p t á r.« Szerkeszti Gelléri Mór, az »Alföldi ipar­lap« szerkesztője. Számos fametszettel. I-ső évfolyam. Ára 50 kr. »N e vessünk.« Uj humorisztikus és mulat­tató naptár, számos képpel illusztrálva. VII-ik évfolyam. Ara 40 kr. »A magyar nép naptára.« Képes ka­lendárium, sokféle hasznos és mulattató olvasmánynyal ellátva. Szerkeszti Tatár Péter, a magyar nép számára. Ára 25 kr. »K is nemzeti naptár.« A magyar nép számára. Szerkeszti Tatár Péter. Ára 20 kr. »Neuer illustrirter Volkskalender« für Uugarn und Siebenbürgen. Számos képpel. Ára 50 kr' »Uj fali naptár.« Egész iv. Ára 20 kr. («A NÉPSZÍNHÁZ KÖNYVTÁRA «).E czim alatt Pfei­fer Ferdinándnál egy uj vállalat indult meg s mindjártelső alkalommal a megnyitó előadás 4 darabja adatott ki, u. m. 1. Fölavatás. Drámai prolog. Irta A. K. 2. Leánykérő. Népszínmű egy felvonásban. Erdélyi József »Villáin Ban­dija« után. R.3. Jeremiás siralmai. Bohózat egy felvonásban Irta Vidra Sipka. 4. A király csókja. Operette egy felvo­násban. Irta Bérezik Árpád. Zenéjét szerzetté Huber Ká­roly. Ezen füzetek ára nincs kitéve. Minden színdarab a színházakra nézve kéziratnak tekintendő. Halottak emléke. (LÖW LIPÓT TEMETÉSÉRE), mely vasárnap ment végbe, az ország minden részéből számos tagú küldöttsé­gek gyűltek Szegedre. D. u. fél 3 órakor az ünnepélyesen földiszitett zsinagógába, vitték a koporsót, hol a képvise­lők, küldöttségek és néhányan a helybeliek közül színig megtöltők a feketével bevont és fényesen kivilágított tem­plomot. A gyászünnepélyt a templomi chorus nyitotta meg, melyet Steinhardt aradi főrabbi magyar szónoklata követett. Utána a boldogult fia : Löw Immanuel papjeb'dt lépett a szószékre. Az ifjú ember könytelt szemekkel mondá el, hogy apja ép egy év előtt ugyanazon a helyen, hol most kiterítve fekszik, mutatá be a zsidó hitközségnek fiát, ki ugyanezen ünnepen, melyen most eltemetjük, tartá első magyar hitszónoklatát. Megindulva mondá a fiatal papjelölt, hogy e név : Löw Lipót nem puszta emlék, ha­nem jelszó tiszta vallásosságra, a Razaftui szeretetve, az önzetlen buzgó működésre és a háziasságra. A jelen vol­tak mélyen megindultak a fiú búcsúztatóján. Ezután a helybeli dalárda megható gyászdalt énekelt és a koporsó a templom udvarára vitetett, hol roppant közönség várta már Kohn Sámuel budapesti rabbi szónoklatát. Kohn ur hosszabb magyar szónoklata behatóan foglalkozott az el­hunyt érdemeivel. A menet aztán a temető felé indult, hová beláthatlan néptömeg kisérte, számra nézve megha­ladta a tizezeret. A temetőben fáklyavilági tás mellett is­mét megindultak a gyászbeszédek, s itt különösen Rosen­berg nagyváradi rabbi tűnt ki szabatos magyar beszédével. Szólották még Fischer makói és Spitzer eszéki rabbik. Ez utóbbi kettő németül, mindkettő hatásosan. A temetés este 10 órakor ért csak véget, a mikor a temetőhöz rendelt kü­lön vasúti vonaton a közönség hazafelé tartott. V egyes. (A KÉTFEJŰ SAS JELVÉNYÉRŐL) újabban még a következőket írják lapunknak, kiegészitőleg minapi so­rainkhoz : Kevesek előtt ismeretes és azt hiszem eléggé ér­dekes tudni, hogy a német birodalmi sas kezdetben nem fekete, hanem sárga volt. Heideloff a következőket mondja »Die Ornamentik des Mittelalters« czimü müvének III. kö­tetében. Szerzó a nürnbergi vár (Reichs-Veste) császári szobájában különös fedélzet nyomára jött. E fedélzeten sárga kétfejű sas látszik fekete mezőben, körülvéve zöld arabeszkekkel s vörös kerettel, mely fehér diszitményekkel van ékítve. A sas mellén tevő, négy részre osztott paizsból, mely a cseh és luxenburgi czimert tartalmazza, következ­tetni lehet, hogy az egész IV. Károly német császár idejé­ből való. I. Miksa római király s későbbi császár e várban tartózkodván, nem kevéssé csodálkozott, midőn e különös sárga sast megpillantotta. A tudós Schreier egyházgond­nok neki a következő felvilágosítást adta : Miután 1291-ben a szent föld a hitetlenek kezébe került volt, a római csá­szár a nyilvános gyász jeléül elhatározta, hogy a szent föld visszaszerzéséig fekete sast visel sárga mezőben. Az­előtt pedig a német birodalmi czimer sárga sast tartalma­zott fekete mezőben. Azon császárnak neve, ki azt elren­delte, nem ismeretes. Rudolf császár 1291-ben halt el. Va­lószínű tehát, hogy Adolf császár adta ki e rendeletet. Annyi bizonyos, hogy I. Zsigmond már a fekete sast hasz­nálta arany mezőben. HitlálozásoU. Krajner Imre, a magyar tud. akadémia tagja, októ­ber 5-én, élete 85-ik évében. Szűcs Imre, 1 ecskemét város egyik országgyűlési képviselője, jeles képzettségű férfiú, október közepén. LÖW Lipót, szegedi rabbi, a magyar zsidóság nagy tudományu és meleg hazafiságu vezérférfia, Szegeden okt. 13-án, 64 éves korában. Szinyey Merzse Felix, sárosmegyei főispán, a köz­ügyek egyik kiváló bajnoka, okt. 15-én, 59 éves korában. Duelling Ferencz, kitűnő franczia nemzetgazda és hirlapiró, okt. 3-án, 55 éves korában. SAKKFELADVÁNY. Zagyva Imrétől, Debreczenben. Sötét. Világos indul s a második lépésre matot mond. A 40-ik számban közölt sakkfeladvány megfejtése : Világos. Sötét. 1) H. e5—d3 . . 1 ' l a) K. d5—c4 (üt) b) H. b7 —d6 c) B. c8—b8 a) H. d3—Ъ4 1 2) b) B. c4— c5 (üt) 11 . c) V. f6—f7 j ' 1 a) K. c4—b4 (üt) b) B. c8—c5 f c) K. d5—d6 а) V. f6—c3 1 3) b) H. d3—ЬЗ 1 t és с) B. h7—h6 1 mat, Helyesen fejtették meg: Resch József, Tóth Imre, Ambrus Kálmán, Markovits Sándor, Jankovits Ferencz, Veress István, Pichovszky József, Kéry István, Hellzin­ger Emil. K. S. Kecskemét. Ha a sötét világos első lépésére F. hl—e4-gyel felel, akkor világos a következőképen fog sö­tétnek matot adni. 2) V. e6—d6 f . . F. c7—d6 (üt), 3) H. d8—e6 f . . . K. d4—c4 vagy — d5-re 4) H. d7—b6 f és mat. A 41-ik számban közlött szótalány megfejtése : Szív és lélek valóságom, S azért minden boldogságom A két legszebb érzelem : Barátság és szerelem. {Szeretni és szerettetni Két szívnek egygyé lehetni: Ennél feljebb már nem liág Az emberi boldogság. Kisfaludy. Helyesen fejtették meg : Veres K., Kőszeghy G., Schür- ger Lesner Amália, Kovács Klára, Zöldy J., Gillyén Jó- zsefné, Ruprecht J., Angyal F., a Somogy-szilli olvasókör, Schimmer Friderika, br. Bornemisza A., Beleznay Ilonka, Möller, Blahovich P., Soós Gy., Mácsay G., A »kis-zombori olvasókör«, Ujváry Irma, A »debreczeni könyvnyomdászok önképző egylete«, ifj. Rudnay D. Zboray K., Stieder V., Glesinger Emil, Turcsányi-Szabó Fanni, Kecskemétliy J., Kégl Ceczilia, Steurmann E., A felsőbányái olvasóegylet, Zsilka L., Monostor, Kutserik S., Nyikos Gy., Káposztás Erzsébet, Gáspár Antalné, Wnutsko F.. Munk B., Váldner M., Pintér Juliánná, Kabik M., Klein J. A megfejtők közül elsőnek kihúzatván : »A debreczeni könyvnyomdászok önképző egylete,«, számára , »G u у о n E iká r d« czimü műlap megküldetik. A 40. számban közölt képtalány megfejtését utólag bek üldték még : Tarnay J., Komáromi olvasó-kör, Füleki kaszinó«, Nyikos Gy., Berey Gy. TRÉFÁS KÉPREJTVÉNY. (Zoológiái.) Megfejtése a 45. számban. A megfejtők közül elsőnek kihúzott jutalma : »K ont« czimü műlap. Bdpst, F. L. A munka inkább politikai lapba való. A kéziratot ennélfogva szerkesztőségünkben átveheti. — J—i. Sikerült. Hasonlókat mindig szívesen veszünk. — Hk, G. I. A sorozát hibátlan s egyes pontjaira rá is derül a napvilág. De többek, melyeket ön feldolgozott, megelőz­ték az ön közleményét. Különben a kétségbeejtő kéziraton is múlt a közlés. Ezentúl, ha már apró betűiről le nem te­het, a fél hasábos Írást kérjük. A többit a távolság teszi nehezen kivihetővé. — „Fájdalomhangok.“ Siralmasnak elég siralmasak. íme: Vígan repdes a madár A szabadban. Nyílik a rózsabimbó • Pünkösdtájban. München, IV. J.Kivánságáhozképest jártunk el. — „Nép­dal.“ A mi czélunk egy-egy költemény kiadása által nem a szerzőt kötelezni hálára, hanem az olvasót. Az ön nép­dalát pedig — megköszönné az olvasó. — „Szakasztott mása vagy.“ Ön igyen bug: Láttam a tiszta kék eget És azt súgta nékem az agy — Hogy az égnek csillagival Együtt szakasztott mása vagy. Az ön agya nyilván rendkívüli izgatottságban lehet, ha már súgni is kezd. E verset mutassa meg orvosának. Az tán még segíthet. Nálunk nincs kegyelem. — „Szép viz“. (Rege). Szent László király egész nap lovagol, megszomja­zik, vizet talál és iszik — inde nomen »Szép viz«. Előadás és tartalom versenyez egymással a bogácsért. Egyik (föld­rajzi) részlete azonban megérdemli, hogy szélesebb körök­ben is elterjedjen : Észak s keletre zord vadon’ i Testörkint környezé Ma is ott állnak kopaszon, Csángó, székely kaszál azon A hely : azé s ezé. Az a »környező testőr« élénken emlékeztet arra az »egy szál hemzsegő szabó legényre«. Aztán, ha az a zord v a- d о n kopaszon állnak: csángó, székely rajta váljon mit kaszálnak ? — „Temetőben“ — szomoru-fűz ágon termett. — „Stella maris“ stb. Még csak rövid türelemre kérjük önt. A hét hosszú s a szám rövid. — „Rövid bol­dogság“. Ha akarja, nagyra lehet vele, hogy tiz lapon busz kötetnyi unalmasságot bir kifejteni. A »mii« átve­hető. — Páris, M. M. Eddig semmi sem érkezett. — „Te­rézia napján.“ Az ön verse, nem »Üti meg jóakaratunk mértékét«.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents