Magyarország, 1964. július-december (1. évfolyam, 23-48. szám)

1964-07-05 / 23. szám

2 Álláspont MAGYARORSZÁG Lapok a határidő-naplóból Napjainkban a vezető politikusok személyes találkozása, a „csúcs-párbeszéd” a világpolitika formálásának elismert módszere lett. Rendkívül jelentősek a szocialista országok párt- és állami vezetőinek találkozói, amelyek erősítik az új tár­sadalmat építő népek internacionalista kapcsola­tait. Történelmi fontosságúak a szocialista orszá­gok és a fejlődő ázsiai, afrikai, latin-amerikai ál­lamok politikusainak megbeszélései, mert elő­mozdítják, hogy a szocialista világrendszer léte és szolidaritása a gyakorlatban is a nemzeti felszaba­dító mozgalom szilárd támasza legyen. A békés együttélést szolgálják a szocialista országok és a fejlett kapitalista államok vezetőinek eszmecse­réi, mert hozzájárulnak a kölcsönös megértéshez, növelik az államok közötti bizalmat, következés­képpen: közelebb hozzák egymáshoz a különböző társadalmi rendszerben élő népeket. Ezek a találkozók, megbeszélések és eszmecse­rék természetesen csakis azért érlelhetik a béke és a biztonság édes gyümölcseit, mert korunkban a nemzetközi erőviszonyok a béke, a szocializmus, a demokrácia, a társadalmi haladás ügyének ked­veznek. A szovjet diplomácia felismerte és alaposan ki is használja a ,,legrangosabb nagykövetek”, a leg­felső vezetők közvetlen tárgyalásaiból fakadó elő­nyöket. Erről győz meg bennünket a szovjet kor­mány határidőnaplójának legutolsó 80—90 lapja, amelyekből kiderül, hogy közel 3 hónap alatt Nyikita Szergejevics Hruscsov vezetésével szov­jet párt- és kormányküldöttség járt Magyarorszá­­ glíidnévy, szí'’rösi'o!­íhö... '-i ta­j­ gon, lengyel küldöttség tárgyalt Moszkvában. Ben Bella algériai elnök látogatást tett a Szovjetunió-­­ban, Szalai jemeni államfő megbeszéléseket foly­tatott a szovjet vezetőkkel, Mikojan miniszter­elnökhelyettes Japánban járt, Hruscsov minisz­terelnök körutazást tett az Egyesült Arab Köz­társaságban, Walter Ulbricht a Szovjetunióban tartózkodott, Tito jugoszláv elnök Leningrádban találkozott Hruscsovval, a szovjet kormányfő meglátogatott három skandináv országot , hogy csak néhányat említsünk a fontos események kö­zül. A szovjet vezetők, s elsősorban a már csaknem huszonöt országban járt, fáradhatatlan Hruscsov miniszterelnök utazásainak, valamint vendégei­vel folytatott hazai tárgyalásainak közös ismérve, hogy azok mindig a béke biztosítását és a nem­zetközi feszültség további enyhítését célozzák. Egyre erősítik a jószomszédi kapcsolatokat és a kölcsönösen előnyös együttműködést. E megbe­szélések közös vonásai a realizmus ésszerű állás­pontjára épülnek. A határidő-napló bejegyzései mindig konkrét lépéseket vonnak maguk után a népek boldogulásának előmozdítására. Végül min­den ilyen „csúcs-párbeszéd” emeli a Szovjetunió nemzetközi tekintélyét. A béke diplomatáinak naptárában soha sincse­nek üres rovatok. Mikojan indiai, majd indoné­ziai tárgyalásai után a szovjet kormány már ké­szül U Thant közelgő moszkvai látogatására. A békés egymás mellett élés elve mindennapos gyakorlattá lett: dolgozik a béke diplomáciája. Jelszavak, évfordulók A függetlenné vált arab országokban különös jelentőségük van az évfordulóknak: a szabad lét örömünnepei lépnek a nemzeti gyásznapok he­lyébe. Július 5-én Algéria ünnepel. A függetlenség napja több mint 130 esztendős nemzeti tragédia emlékét taszítja a múltba: a fiatal algériai állam úgy választotta meg a függetlenség kikiáltásának napját, hogy az egybeessék Algír elestének szo­morú dátumával, a francia gyarmatosítás kezdeté­nek időpontjával. Az algériai nép tapsolhatott a francia hódítás másik emlékezetes napjának év­fordulóján is: pontosan 134 évvel azután, hogy az első francia expedíciós egységek partra szállottak Algéria földjén, azon a júniusi napon a főváros­ban bevonták zászlajukat az utolsó szpáhik is. Nincs többé francia katona Algírban. Az új ország népének régi követelése: a sza­badság, a függetlenség beteljesedik. Az eddigi jel­szót­­isztiklál, felváltja az új, a iszirakija. Ez a szo­cializmus igenlése. A szocializmus építésének útján elinduló Algé­ria igénye példázza, hogy igazán független csak az az állam lehet, amely szabadságát az igazság társadalmi és politikai rendszerével alapozza meg. Z­ ásdi kürt szava Németország történelmében eddig még csak egyszer fordult elő, hogy az ország területén kívül választották meg az állam fejét. 1871. január 18-án a versaillesi királyi palotában tették a ko­ronát I. Vilmos porosz király fejére. A harsogó fanfárok akkor nem is annyira a ceremónia ünnepélyességét, hanem mindenek­előtt azt hirdették a világnak, hogy íme, a „Reich” Elzász-Lotharingiával gazdagabb lett. Hogy az efféle hongyarapítás hova vezetett, azt ma már mindenki tudja, kivéve azokat az urakat, akik a régi, bismarcki kürtök hangját szerették volna július elsején is újra pallani, ami­kor is, abban a Nyugat-Berlinben választották meg az új NSZK államelnököt, amely ma éppoly , kevéssé része ennek az országnak, amilyen ke­véssé akkor Versailles a Birodalom részének szá­mított ... A terv azonban pompásan beillik azoknak az elemeknek tervébe, akik ijedten szemlélik a bé­kés egymás mellett élés politikájának szüntelen erősödését, s ahol csak tehetik, akadályozzák ér­vényesülését. Valóban, senki sem csodálkozhat azon, hogy az olyan kormány, amelyben Lemmer, ez a Gestapo­­spicli, a Pester Lloyd egykori náci tudósítója mi­niszter lehet, odaadja magát ilyen ósdi provoká­ciónak. És vajon azok az erők, amelyek kétségtelenül lé­teznek már és hatnak is bizonyos alkalmakkor és bizonyos kérdésekben, méghozzá jó irányban, az NSZK-n belül is, mikor látják elérkezettnek az időt arra, hogy végérvényesen kirekesszék köz­életükből történelmük — és történelmünk! —a legsötétebb időszakát idéző alakjait és dobják sutba az ezekre jellemző politikai módszereket? V MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkesztik: Dr. Pálfy József főszerkesztő és Gárdos Miklós h. főszerkesztő Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója MAGYARORSZÁG külföldi tudósítói: ACCRA: Éliás Béla BÉCS: Heltai András BELGRÁD: Hável József BERLIN: Dr. Pinczési Pál BONN: Dr. Dobsa János BUKAREST: Korányi János LONDON: Köves Tibor MOSZKVA: Pirityi Sándor PÁRIZS: Léderer Frigyes PRÁGA: Nyárádi Róbert ROMA: Róbert László SZÓFIA: Nagy Károly VARSÓ: Hegedűs Dániel WASHINGTON: Polgár Dénes, az MTI állandó külföldi tudósítói. MAGYARORSZÁG szerkesztősége: Budapest, Vili. Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220, 140-234. Postafiók: Budapest, 62. Pf. 634. Kiadóhivatal: Budapest, Vili. Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220. Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj: 1 hónapra 8,- Ft, '/a évre 24,- Ft fél évre 48,- Ft, egész évre 96,- Ft Előfizethető minden postahivatalban és a kézbesítőknél: 64.2823/2 Zrínyi Nyom­da, Budapest V. Bajcsy-Zsilinszky út 78. Fv.: Bolgár I. Index: 25 606 MAGYARORSZÁG 1964. 23. számának fényképei MTI Fotó: Bartal Ferenc, Hornung Róbert - MTI Külföldi Képszolgálat, Pais­e Sarterelli Roma - Bozsán Endre, Szalay Zoltán és Wormser Antal felvételei Grafikon: Mácsai István

Next