Magyarország, 1966. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-03 / 27. szám

2 . A magyarországi 966/27 MAGYARORSZÁG egyik legnépszerűbb, állandó rovata az „öt világrész száz lapjából". Ke­vés szó esett eddig róla, elsősorban abból a meggondolásból, hogy ez a rovat önmagáért beszél, hétről hétre új érdekességeket közöl, s - mint ezt jó néhány olvasói levél megállapítot­ta — a benne idézett lapok változa­tossága is egyre nagyobb. Valójá­ban az állandó címnek csak a fele igaz: öt világrész lapjaiból idézünk, de a százat néhány hét alatt éri el a sorra került újságok száma. Pótolni akarván eddigi mulasztá­sunkat, most erről a hetenként há­romoldalas rovatról számolunk be. Nem akarjuk a legelején kezdeni, hiszen egy és negyedszáz lapszám­ról nem is lehetne egyetlen háztáji szűk keretei között beszámolni - könnyű kiszámítani, hogy ezalatt 375 oldalnyi lapszemle jelent meg ná­lunk. Most csupán a legutóbbi félév lapjairól esik szó. Mindenekelőtt: lapunk 101—126. számaiban összesen 114 külföldi új­ságból, hetilapból, folyóiratból vet­tünk át cikkeket, vagy karikatúrákat. (Természetesen vannak olyan lapok, amelyek gyakrabban kerülnek sorra.) Összesen 186 cikket vettünk át az idézett 114 lapból. A legtöbbször szemlézett lapok közé tartozik a Pravda, az SZKP központi lapja: az elmúlt félévben 8 Pravda-cikket kö­zöltünk részben vagy egészben. A nyugati lapok közül gyakran sze­repel szemlénkben az Egyesült Álla­mok egyik vezető orgánuma, a New York Times és csaknem ugyanannyit a New York Herald Tribune. Az utóbbiból több ízben idéztük Walter Lippmann-nak, a neves publicistá­nak írásait. Az európai kapitalista országok lapjai közül a Münchenben megjelenő Süddeutsche Zeitung cí­mű polgári napilap, az angol Sun­day Times című konzervatív lap és a TExpress című francia hetilap szere­pelt legtöbbet az elmúlt félévben ha­sábjainkon. Ami az „öt világrész”-t illeti, ter-­­­mészetes, hogy­­a legtöbb lap,­­ amelyből idézünk, európai. Amerikát a már említett lapokon kívül ebben a félévben az US News and World Report, a Washington Daily News, a Newsweek, a New Yorker, a Toronto Star képviselte egy-két cikkrészlettel, vagy karikatúrával. Afrikából a Jeune Afrique és az EAK-beli Al Gumhurija című lapokból közöltünk szemelvé­nyeket. Ázsia ebben a félévben egyetlen lapszemlével szerepelt, a Guangmin Ribao egyik cikkét közöl­tük. Az ötödik földrészt a The Aust­ralian és az Australian Bulletin című lapok cikkei képviselték. (Természe­tesen nehéz ennyire elhatárolni a földrészeket, hiszen az európai, ame­rikai lapok is többször foglalkoznak ázsiai problémákkal, főleg a viet­nami háborúval - és viszont­ más földrészekről is hozzászólnak Európa vagy Amerika ügyeihez.) Az orosz, angol, francia, német nyelvű lapokon kívül ezúttal is szere­peltek olyan sajtóorgánumok, ame­lyek olasz, spanyol, lengyel, cseh, szlovák, szerb-horvát, bolgár, arab, holland, héber és kínai nyelven je­lennek meg. Külföldön megjelenő magyar lapot is idéztünk: a pozsonyi Új Szó-t. A MAGYARORSZÁG 1966 második felében még tovább szélesíti a kört. E heti számunkban például egy olyan lapból idézünk, amely a köztudatban csupán lengén vagy még lengén sem öltözött höl­gyek képeit közlő lapként szerepel. Az amerikai Playboy-ról van szó, amely ritkán foglalkozik politikai kérdésekkel. Mint e heti számunk­ban látható, az „öt világrész száz lapjából" rovatunkban, mégis akad ilyen írása is. Álláspont Moszkva és Párizs ,,A Szovjetunió és Franciaország vitorláit Európában most kedvező szél dagasztja” — írta némi keserűséggel egy angol lap De Gaulle szovjetunióbeli látogatása kapcsán. A kommentátor azonban nem fejtette ki, mi rejlik e képletes megállapítás mögött. A gondolatmenetet azonban érdemes folytatni; az angol újságíró valóban fontos mozzanatra figyelt fel. A „kedvező szél” emlege­tése ugyanis más szóval azt jelenti: Európában egyre több körül­mény kedvez a kontinens békéje és biztonsága megszilárdításá­nak. Az alapvető politikai és gazdasági realitások — elsősorban az erőviszonyok alakulása, Nyugat-Európa és az USA gazdasági ve­télkedése, a NATO-válság és hasonló fejlemények — mellett figyelmet érdemel például az a körülmény, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista állam békepolitikája egyre nagyobb hatást gyakorol még az európai polgári politikusok egy részére is. A szo­cialista országok külpolitikai lépései gyakorta kedvező reagálásra találnak olyan körökben is, amelyek eddig elzárkóztak a Keletről jövő kezdeményezések elől. Az Egyesült Államok fokozódó agresszivitása meggondolásra készteti a tőkés országoknak azokat a politikusait is, akik nem akarják megégetni a kezüket az amerikai katonai kalandokban. E meggondolások esetenként az Egyesült Államokkal való szövet­ség gyengülését eredményezik. Párizs példája szemlélteti, hogy a francia kormánykörök tö­rekvése az Egyesült Államok terhes gyámkodásának felszámolá­sára, növeli az ország tekintélyét, nagyobb politikai mozgás­­szabadságot biztosít a francia diplomácia számára. Mindezek a körülmények az előbb említett alapvető realitá­sok mellett közrejátszanak abban, hogy a Szovjetunió és Francia­­ország hajója kedvező széllel haladjon az európai béke és bizton­ság vizein. Ezt a haladást kívánták elősegíteni a szovjet és francia vezetők szovjetunióbeli tárgyalásai, amelyek a két nagyhatalom eddigi párbeszédét a meghatározott területeken együttműködéssé változtatják. Világos persze, hogy a földrész békéje és biztonsága aligha születik meg egyes diplomáciai lépések és egyezmények révén. Az európai biztonság szilárd épületének felépítése sokrétű és bonyolult folyamat. De Gaulle szovjetunióbeli látogatása fon­tos alapkővel, a nemzetközi légkör megjavítására irányuló közös igyekezettel járult hozzá ehhez az építőmunkához. Szabadságmenet A hömpölygő, zúgó Mississippiről sok bánatos dal él a nége­rek ajkán. A dalok az üldöztetés fölött érzett néger keserűségről és arról az elszántságról adnak számot, hogy a fekete polgárok véget vetnek a kiközösítésnek. Erről az eltökéltségről napjainkban szintén a Mississippi nevével összefüggésben szerez tudomást a világ. Az amerikai fajüldözők fellegvárában, Mississippi államban öt bátor néger — köztük James Meredith — több mint 300 kilo­méteres tiltakozó felvonulást kezdeményezett. Ezzel kívánták bátorítani azt a félmilliónyi négert, aki a fajgyűlölőktől való félelmében nem próbál élni választójogával. A menethez három hét alatt huszonötezren csatlakoztak. A végcél az állam fővárosa, Jackson volt, ahol a menet résztvevői már a jogok törvényes el­ismerése mellett a négerek teljes és valódi gazdasági és politikai egyenjogúságának követelését kiáltották világgá. Az állampolgári jogokért küzdő négerek mozgalma mindin­kább alapvető társadalmi változásokat kíván előmozdítani. Ezt még ma is sokan kétségbe vonják, mondván, hogy a négerek a kapitalista rendszeren belül akarnak emberi és egyenlő élet- és munkakörülményeket teremteni maguknak, s nem céljuk a társa­dalom átalakítása. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy e körülmények megteremtését éppen a faji megkülönböztetés gátolja, amely a kapitalista kizsákmányoló társadalom egyik ismérve. A fajüldözés elleni harc tehát már eleve küzdelem a kapitalista társadalom egyes sajátosságai ellen. Tény az is, hogy a húszmillió néger — az Egyesült Államok lakosságának tíz, munkásosztályának húsz százaléka — a legelnyomottabb réteg, amelynek sorsán csak akkor lehet javítani, ha általában javulnak a fekete tömegek életviszonyai, ha megszűnnek a néger gettókat magukba foglaló nyomornegyedek —, vagyis alapvető társadalmi és gazdasági változások következnek be. Ezek a változások azon­ban az amerikai külpolitika függvényei is, mert az imperialista agresszivitásának fokozódása, a háborúból származó nagy profit utáni hajsza, a gazdaság militarizálása, az agresszióval szemben növekvő belső ellenállás mind-mind élezi a belpolitikai helyzetet. A négerek mozgalma közvetve tehát az agresszív külpolitika ellen is irányul. A négerek polgárjogi mozgalma ma már nem csupán a „ki­zárólag fehéreknek” jelzésű iskolák, éttermek, üzletek, vasúti ko­csik megszüntetését követeli, hanem húszmillió amerikainak gaz­dasági és politikai egyenjogúságot akar kiharcolni. Ez pedig új lendületet, forradalmi jelleget ad a négermozgalomnak, melynek sikere az eddiginél is jobban függ a munkásmozgalom és a néger népi tömegek együttműködésétől. MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkeszti: Dr. Pálfy József főszerkesztő és Gárdos Miklós h. főszerkesztő Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója Külföldi tudósítók: ACCRA: Éliás Béla BÉCS: Heltai András BELGRÁD: Marton László BERLIN: Dr. Pinczési Pál BONN: Dr. Dobsa János BUKAREST: Korányi János LONDON: Köves Tibor MOSZKVA: Pirityi Sándor PÁRIZS: Dr. Léderer Frigyes PRÁGA: Nyárádi Róbert SZÓFIA: Nagy Károly VARSÓ: Hegedűs Dániel WASHINGTON: Kis Csaba az MTI állandó külföldi tudósítói. Szerkesztőség: Budapest, Vili. Gyulai Pál utca 14. Telefon 137-660 Postafiók: Budapest 62. Pf. 634. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100. 142-220. Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj: 1 hónapra 8,— Ft, öt évre 24,— Ft, fél évre 48,- Ft, egész évre 96,- Ft Előfizethető minden postahivatalban és a kézbesítőknél 66.02193/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest V„ Bajcsy-Zsilinszky út 78. F. v.: Bolgár I. Index: 25 606 Lapunk külföldre előfizethető közvetlenül a KULTÚRA Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál. BUDÁPEST 62. P. O. B. 149. vagy ANGLIA: Collet’s Holdings Ltd. 44-45 Museum Street, London W. C. 1. - Danubia Book Co., 78, Shaftesbury Av. London W. 1. AUSZTRÁLIA: A. Keesing, Sydney, G. P. O. Box 4886. AUSZTRIA: Vertrieb Ausländischer Zeitungen, Höchstädtplatz 3. WIEN 20. BRA. ZI LI A: Livrario Brody Ltda., P. O. B. 6366. Sao Paulo. FRANCIAOR­SZÁG: Nouvelle Messagerie de la Presse Parisienne, 111 Rue Réau­mur, Paris 20. - Société Balaton, 12. Rue de Io Grange Bataliere. Paris 9. KANADA: Pannónia Books, 2. Spadina Rue, Toronto 4.. Ontario. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTARSA. SÁG: Kunst und Wissen. Erich Bie­ber, Wilhelmstrasse 4„ Stuttgart N. - Griff Verlag, Sedanstrasse 14., München, Kubon und Sagner, München 34., Schliessfach 68. USA: Joseph Brownfield, 1484 Third Ave­nue. New York. N. Y 10028. - Farn Book Service, 69 Fifth Avenue, New York 3. N. Y. — Stechert and Hafner Inc. 13. East 10th Street. New York 3. N. Y. A MÁGYLRORSZÁG 1966/27. (127.) számának fényképei. MTI Külföldi képszolgálat - MTI Fotó: Tóth Béla, továbbá Bozsán Endre, Lányai Sándor, Nagy József és Székely László felvételei, valamint a Legújabbkori Történeti Múzeum gyűjteményéből Karikatúra: Balázs-Piri Balázs

Next