Magyarország, 1966. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-03 / 27. szám
2 . A magyarországi 966/27 MAGYARORSZÁG egyik legnépszerűbb, állandó rovata az „öt világrész száz lapjából". Kevés szó esett eddig róla, elsősorban abból a meggondolásból, hogy ez a rovat önmagáért beszél, hétről hétre új érdekességeket közöl, s - mint ezt jó néhány olvasói levél megállapította — a benne idézett lapok változatossága is egyre nagyobb. Valójában az állandó címnek csak a fele igaz: öt világrész lapjaiból idézünk, de a százat néhány hét alatt éri el a sorra került újságok száma. Pótolni akarván eddigi mulasztásunkat, most erről a hetenként háromoldalas rovatról számolunk be. Nem akarjuk a legelején kezdeni, hiszen egy és negyedszáz lapszámról nem is lehetne egyetlen háztáji szűk keretei között beszámolni - könnyű kiszámítani, hogy ezalatt 375 oldalnyi lapszemle jelent meg nálunk. Most csupán a legutóbbi félév lapjairól esik szó. Mindenekelőtt: lapunk 101—126. számaiban összesen 114 külföldi újságból, hetilapból, folyóiratból vettünk át cikkeket, vagy karikatúrákat. (Természetesen vannak olyan lapok, amelyek gyakrabban kerülnek sorra.) Összesen 186 cikket vettünk át az idézett 114 lapból. A legtöbbször szemlézett lapok közé tartozik a Pravda, az SZKP központi lapja: az elmúlt félévben 8 Pravda-cikket közöltünk részben vagy egészben. A nyugati lapok közül gyakran szerepel szemlénkben az Egyesült Államok egyik vezető orgánuma, a New York Times és csaknem ugyanannyit a New York Herald Tribune. Az utóbbiból több ízben idéztük Walter Lippmann-nak, a neves publicistának írásait. Az európai kapitalista országok lapjai közül a Münchenben megjelenő Süddeutsche Zeitung című polgári napilap, az angol Sunday Times című konzervatív lap és a TExpress című francia hetilap szerepelt legtöbbet az elmúlt félévben hasábjainkon. Ami az „öt világrész”-t illeti, ter-mészetes, hogya legtöbb lap, amelyből idézünk, európai. Amerikát a már említett lapokon kívül ebben a félévben az US News and World Report, a Washington Daily News, a Newsweek, a New Yorker, a Toronto Star képviselte egy-két cikkrészlettel, vagy karikatúrával. Afrikából a Jeune Afrique és az EAK-beli Al Gumhurija című lapokból közöltünk szemelvényeket. Ázsia ebben a félévben egyetlen lapszemlével szerepelt, a Guangmin Ribao egyik cikkét közöltük. Az ötödik földrészt a The Australian és az Australian Bulletin című lapok cikkei képviselték. (Természetesen nehéz ennyire elhatárolni a földrészeket, hiszen az európai, amerikai lapok is többször foglalkoznak ázsiai problémákkal, főleg a vietnami háborúval - és viszont más földrészekről is hozzászólnak Európa vagy Amerika ügyeihez.) Az orosz, angol, francia, német nyelvű lapokon kívül ezúttal is szerepeltek olyan sajtóorgánumok, amelyek olasz, spanyol, lengyel, cseh, szlovák, szerb-horvát, bolgár, arab, holland, héber és kínai nyelven jelennek meg. Külföldön megjelenő magyar lapot is idéztünk: a pozsonyi Új Szó-t. A MAGYARORSZÁG 1966 második felében még tovább szélesíti a kört. E heti számunkban például egy olyan lapból idézünk, amely a köztudatban csupán lengén vagy még lengén sem öltözött hölgyek képeit közlő lapként szerepel. Az amerikai Playboy-ról van szó, amely ritkán foglalkozik politikai kérdésekkel. Mint e heti számunkban látható, az „öt világrész száz lapjából" rovatunkban, mégis akad ilyen írása is. Álláspont Moszkva és Párizs ,,A Szovjetunió és Franciaország vitorláit Európában most kedvező szél dagasztja” — írta némi keserűséggel egy angol lap De Gaulle szovjetunióbeli látogatása kapcsán. A kommentátor azonban nem fejtette ki, mi rejlik e képletes megállapítás mögött. A gondolatmenetet azonban érdemes folytatni; az angol újságíró valóban fontos mozzanatra figyelt fel. A „kedvező szél” emlegetése ugyanis más szóval azt jelenti: Európában egyre több körülmény kedvez a kontinens békéje és biztonsága megszilárdításának. Az alapvető politikai és gazdasági realitások — elsősorban az erőviszonyok alakulása, Nyugat-Európa és az USA gazdasági vetélkedése, a NATO-válság és hasonló fejlemények — mellett figyelmet érdemel például az a körülmény, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista állam békepolitikája egyre nagyobb hatást gyakorol még az európai polgári politikusok egy részére is. A szocialista országok külpolitikai lépései gyakorta kedvező reagálásra találnak olyan körökben is, amelyek eddig elzárkóztak a Keletről jövő kezdeményezések elől. Az Egyesült Államok fokozódó agresszivitása meggondolásra készteti a tőkés országoknak azokat a politikusait is, akik nem akarják megégetni a kezüket az amerikai katonai kalandokban. E meggondolások esetenként az Egyesült Államokkal való szövetség gyengülését eredményezik. Párizs példája szemlélteti, hogy a francia kormánykörök törekvése az Egyesült Államok terhes gyámkodásának felszámolására, növeli az ország tekintélyét, nagyobb politikai mozgásszabadságot biztosít a francia diplomácia számára. Mindezek a körülmények az előbb említett alapvető realitások mellett közrejátszanak abban, hogy a Szovjetunió és Franciaország hajója kedvező széllel haladjon az európai béke és biztonság vizein. Ezt a haladást kívánták elősegíteni a szovjet és francia vezetők szovjetunióbeli tárgyalásai, amelyek a két nagyhatalom eddigi párbeszédét a meghatározott területeken együttműködéssé változtatják. Világos persze, hogy a földrész békéje és biztonsága aligha születik meg egyes diplomáciai lépések és egyezmények révén. Az európai biztonság szilárd épületének felépítése sokrétű és bonyolult folyamat. De Gaulle szovjetunióbeli látogatása fontos alapkővel, a nemzetközi légkör megjavítására irányuló közös igyekezettel járult hozzá ehhez az építőmunkához. Szabadságmenet A hömpölygő, zúgó Mississippiről sok bánatos dal él a négerek ajkán. A dalok az üldöztetés fölött érzett néger keserűségről és arról az elszántságról adnak számot, hogy a fekete polgárok véget vetnek a kiközösítésnek. Erről az eltökéltségről napjainkban szintén a Mississippi nevével összefüggésben szerez tudomást a világ. Az amerikai fajüldözők fellegvárában, Mississippi államban öt bátor néger — köztük James Meredith — több mint 300 kilométeres tiltakozó felvonulást kezdeményezett. Ezzel kívánták bátorítani azt a félmilliónyi négert, aki a fajgyűlölőktől való félelmében nem próbál élni választójogával. A menethez három hét alatt huszonötezren csatlakoztak. A végcél az állam fővárosa, Jackson volt, ahol a menet résztvevői már a jogok törvényes elismerése mellett a négerek teljes és valódi gazdasági és politikai egyenjogúságának követelését kiáltották világgá. Az állampolgári jogokért küzdő négerek mozgalma mindinkább alapvető társadalmi változásokat kíván előmozdítani. Ezt még ma is sokan kétségbe vonják, mondván, hogy a négerek a kapitalista rendszeren belül akarnak emberi és egyenlő élet- és munkakörülményeket teremteni maguknak, s nem céljuk a társadalom átalakítása. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy e körülmények megteremtését éppen a faji megkülönböztetés gátolja, amely a kapitalista kizsákmányoló társadalom egyik ismérve. A fajüldözés elleni harc tehát már eleve küzdelem a kapitalista társadalom egyes sajátosságai ellen. Tény az is, hogy a húszmillió néger — az Egyesült Államok lakosságának tíz, munkásosztályának húsz százaléka — a legelnyomottabb réteg, amelynek sorsán csak akkor lehet javítani, ha általában javulnak a fekete tömegek életviszonyai, ha megszűnnek a néger gettókat magukba foglaló nyomornegyedek —, vagyis alapvető társadalmi és gazdasági változások következnek be. Ezek a változások azonban az amerikai külpolitika függvényei is, mert az imperialista agresszivitásának fokozódása, a háborúból származó nagy profit utáni hajsza, a gazdaság militarizálása, az agresszióval szemben növekvő belső ellenállás mind-mind élezi a belpolitikai helyzetet. A négerek mozgalma közvetve tehát az agresszív külpolitika ellen is irányul. A négerek polgárjogi mozgalma ma már nem csupán a „kizárólag fehéreknek” jelzésű iskolák, éttermek, üzletek, vasúti kocsik megszüntetését követeli, hanem húszmillió amerikainak gazdasági és politikai egyenjogúságot akar kiharcolni. Ez pedig új lendületet, forradalmi jelleget ad a négermozgalomnak, melynek sikere az eddiginél is jobban függ a munkásmozgalom és a néger népi tömegek együttműködésétől. MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkeszti: Dr. Pálfy József főszerkesztő és Gárdos Miklós h. főszerkesztő Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója Külföldi tudósítók: ACCRA: Éliás Béla BÉCS: Heltai András BELGRÁD: Marton László BERLIN: Dr. Pinczési Pál BONN: Dr. Dobsa János BUKAREST: Korányi János LONDON: Köves Tibor MOSZKVA: Pirityi Sándor PÁRIZS: Dr. Léderer Frigyes PRÁGA: Nyárádi Róbert SZÓFIA: Nagy Károly VARSÓ: Hegedűs Dániel WASHINGTON: Kis Csaba az MTI állandó külföldi tudósítói. Szerkesztőség: Budapest, Vili. Gyulai Pál utca 14. Telefon 137-660 Postafiók: Budapest 62. Pf. 634. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100. 142-220. Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj: 1 hónapra 8,— Ft, öt évre 24,— Ft, fél évre 48,- Ft, egész évre 96,- Ft Előfizethető minden postahivatalban és a kézbesítőknél 66.02193/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest V„ Bajcsy-Zsilinszky út 78. F. v.: Bolgár I. Index: 25 606 Lapunk külföldre előfizethető közvetlenül a KULTÚRA Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál. BUDÁPEST 62. P. O. B. 149. vagy ANGLIA: Collet’s Holdings Ltd. 44-45 Museum Street, London W. C. 1. - Danubia Book Co., 78, Shaftesbury Av. London W. 1. AUSZTRÁLIA: A. Keesing, Sydney, G. P. O. Box 4886. AUSZTRIA: Vertrieb Ausländischer Zeitungen, Höchstädtplatz 3. WIEN 20. BRA. ZI LI A: Livrario Brody Ltda., P. O. B. 6366. Sao Paulo. FRANCIAORSZÁG: Nouvelle Messagerie de la Presse Parisienne, 111 Rue Réaumur, Paris 20. - Société Balaton, 12. Rue de Io Grange Bataliere. Paris 9. KANADA: Pannónia Books, 2. Spadina Rue, Toronto 4.. Ontario. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTARSA. SÁG: Kunst und Wissen. Erich Bieber, Wilhelmstrasse 4„ Stuttgart N. - Griff Verlag, Sedanstrasse 14., München, Kubon und Sagner, München 34., Schliessfach 68. USA: Joseph Brownfield, 1484 Third Avenue. New York. N. Y 10028. - Farn Book Service, 69 Fifth Avenue, New York 3. N. Y. — Stechert and Hafner Inc. 13. East 10th Street. New York 3. N. Y. A MÁGYLRORSZÁG 1966/27. (127.) számának fényképei. MTI Külföldi képszolgálat - MTI Fotó: Tóth Béla, továbbá Bozsán Endre, Lányai Sándor, Nagy József és Székely László felvételei, valamint a Legújabbkori Történeti Múzeum gyűjteményéből Karikatúra: Balázs-Piri Balázs