Magyarország, 1969. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-05 / 1. szám

A MAGYARORSZÁG e számával kezdi hatodik, 1969-es évfolyamát. Mint ilyenkor szokás, még egy búcsúpillantást vetünk az elmúlt esztendőre, megpróbál­juk néhány mondattal felmérni: mennyit haladtunk előre 1968- ban? Kezdjük talán azzal: egy évvel ezelőtt még javában foly­tak a viták olvasóink között la­punk új formátumáról. Voltak en­nek helyeslői és — mint ahogyan számítottunk is rá — ellenzői. Az utóbbiak köréből hangzott el — többször is­­ az az aggály, hogy a lap külsejében történt változás kedvezőtlenül befolyásolhatja az olvasottságot, a példányszámot. Egy év nem nagy idő ugyan, ahhoz mégis elég, hogy megálla­píthassuk: az optimistáknak lett igazuk, s velük együtt a szerkesz­tőségnek, a kiadóhivatalnak és a terjesztési szakembereknek. Mondhatnák úgy is: a számok a legbizakodóbbakat igazolták. Egy évvel ezelőtt 90 000 körül járt la­punk példányszáma, azóta egyenletesen emelkedett, s ma, 1969 legelején a hetenkénti át­­lag­példányszám 110 000. (Átlag­­példányszámról írunk, mert az egymás utáni számok kinyomott példányszáma között, a postai terjesztők igényei szerint lehet és van némi ingadozás. Akadt olyan számunk is, amely több mint száz­harmincezer példányban fogyott el.) Az elmúlt évben, éppen a­nnak utolsó heteiben jelentkezett ki­­adóhivatalunk megbízottja a negyvenezredik előfizetőnél, aki — mint megírtuk — külön ajándé­kot is kapott. S 1968 történeté­hez tartozik az is, hogy megje­lent — jóllehet, már 1969-es év­számmal — az első Magyarország Évkönyv. (A lapunkban levő meg­rendelési lappal jelentkező új előfizetők számára még félretett a kiadóhivatal ingyen Évkönyv példányokat.) A tartalomról ezúttal csak any­­nyiit: az elmúlt évben is igyekez­tünk minél változatosabb, érde­kesebb cikkeket adni olvasóink­nak. Megjelent néhány nagy si­kerű sorozatunk (A Kennedyek regénye, Őszi rózsa, vörös szeg­­,fű, Az első világháború vége stb.), újabb lapokkal gazdagítottuk „öt világrész száz lapjából” ro­vatunkat, s a témák bővítésével minden irányban igyekeztünk — reméljük, sikerrel — az olvasókö­zönség igényeit minél jobban ki­elégíteni. Cikkeinkhez mindig szívesen fo­gadjuk a hozzászólásokat, olva­sóink leveleit. Postafiók-rovatunk és valamennyi munkatársunk sze­mélyesen is örömmel válaszol minden, a lap tartalmát illető kérdésre. Arra viszont ismételten kérjük olvasóinkat: a lap terjesz­tésével, esetleges késésével kap­csolatos kérdéseiket kiadóhivata­lunkhoz (Budapest, Vil­., Blaha Lujza tér 3., telefon: 343-100) in­tézzék, ezeket szerkesztőségünk nem tudja orvosolni másképpen, csak úgy, hogy­­ ugyanoda to­vábbítja. A A MAGYARORSZÁG szerkesztősége az új esztendőben természetesen további tervekkel foglalkozik. Igyekszünk 1969-ben is minél jobb lapot adni hétről hétre, egyre növekvő olvasótábo­runk kezébe V________________________/ Álláspont Szolidáris világ A világot nem lehet becsapni. A népek átlátnak az impe­rialisták vietnami manőverein. Tudják, hogy az amerikaiak és a sadgoniak Vietnamban nem mondtak le agresszív céljaik erősza­kos megvalósításáról. A vietnami nép hősi harca azonban Viet­nam északi és déli részén egyaránt meghátrálásra, engedmények­re kényszeríti a támadókat. A vietnami probléma békés meg­oldása szempontjából tehát a legfontosabb: további győzelmekre segíteni ezt a harcot. A nemzetközi békemozgalom vezérkara, a Béke-Világtanács és a Stockholmiban ülésezett Nemzetközi Vietnam-konferencia ezeket a tényeket helyesen ismerte fel akkor, amikor a békesze­rető embereket világszerte a vietnami nép harcának további foko­zott támogatására szólította fel. Ez a cél vezérelte azt a kezde­ményezést is, hogy 1969 legyen az Egyesült Államok vietnami ag­ressziója elleni tiltakozás, és a vietnami nép iránti szolidaritás éve. A népek összefogása kényszerítse az amerikaiakat és a Sai­gon­jaikat a tárgyalóasztalhoz, hozza közelebb azt a napot, amikor megvalósul a béke Vietnamban: a VDK népe zavartalanul foly­tathatja a szocializmus építését, a dél-vietnami nép pedig a DNFF programja szerint megkezdheti a független, demokratikus, békés és semleges ország kialakítását. A kezdeményezés világszerte kedvező fogadtatásra talált. A haladó világ nem csökkentette imperialista ellenes küzdelmét. A több éve tartó harc ellenére is újra meg újra mozgósítani tudja a béke erőit. A vietnami nép iránti szolidaritás érzése változatlanul erős a magyar népben is. A napokban elkészített összesítés szerint né­pünk 1968-ban több mint 125 millió forint értékben küldött Viet­namnak különböző felszereléseket, járműveket, gén­ berendezé­seket és élelmiszert. A magyar békemozgalom idei tevékenysé­gének középpontjában is a Vietnam iránti szolidaritás erősítése áll A vietnami nép az imperialista ellenes harc első vonalában vállalt harcával és ott aratott győzelmeivel hálálja meg az önzet­len támogatást. 1969 újult erővel bizonyítja majd,­­hogy sikeres harcának hátországa a tettre kész, békeszerető népek világa. Élénk baloldal „Meg kell nyernünk népünket egy olyan Németország szá­mára, amelyet nem a­­tőkés kisebbség profitja és hatalmi céljai érdekében használnak fel, hanem népe jólétének és a békének a szolgálatába állítanak” — ezt a programot, amelyet egy nyu­gatnémet munkásgyűlésen fogalmaztak meg, egyre többen vall­ják magukénak a Német Szövetségi Köztársaságban. Az NSZK- ban megélénkültek azok az erők, amelyek a politikai színtér bal­oldalán helyezkednek el és reális, a német nép érdekeit igazán szolgáló alternatívát képviselnek a jelenleg uralmon levő tőkés csoportokkal szemben. Ez a baloldal — bár ma még kevés eséllyel vesz részt a ha­talmi harcban — az utóbbi idők­ben három mozzanattal hívta fel magára a nyugatnémet közvélemény figyelmét. Először is a le­gális Német Kommunista Párt megalakításával, másodszor a kü­lönböző nyugatnémet baloldali szervezetek és csoportosulások választási összefogásának, a Demokratikus Haladás Akciófront­jának megteremtésével, harmadsorban pedig egyrészt a kommu­nista párt, másrészt a választási akciószövetség programjának megfogalmazásával és közzétételével. A nyugatnémet politikai jövő szempontjából a baloldal ak­tivizálódása, elképzeléseinek széles körű propagálása és főleg egységtörekvése bíztató jel. Nyilvánvaló, hogy az egység aka­rata ma még csak lazább szövetkezéshez vezethet, mert a nyu­gat-németországi baloldal soraiban különféle mozgalmak, áram­latok szereztek képviseletet. Az a tény, hogy a kommunistáktól kezdve egyes diákszervezetekig egyetértés született néhány alap­vető célkitűzésben, lehetővé teszi a közös harcot annak érdeké­ben, hogy az 1969-es parlamenti választásokon a baloldal bejus­son a Bundestagba és ott népi ellenzéket alkothasson. Szerepel ezek között az NSZK politikai és társadalmi életének demokra­tikus megújhodása, a meglevő európai határok és az NDK elisme­rése, az atomsorompó-egyezmény aláírása. A baloldal erőteljesebb fellépése nagy figyelmet érdemel azért is, mert voltaképpen az NSZK kül- és belpolitikájában tapasztalható jobbratolódás reakciója. Fellépése próbálkozás ar­ra, hogy Nyugat-Németország lakosságával elfogadtassa a béke és a haladás politikáját azzal a bonni vonalvezetéssel szemben, amelyet külpolitikában — egyebek között — a második világhá­ború után kialakult helyzet, az európai status quo markacs el nem ismerése, belpolitikában — sok más mellett — a szükségállapot­­törvények elfogadása jellemez. ti n iriTTTi im: 'im n i niiniinfiiriFiTmn rT MAGYARORSZÁG ' politikai és társadalmi hetilap Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő, GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő Szerkesztőség: Bános Tibor (kultúra), Gellért Gábor (politikai sorozatok), Gö­­möri Endre (nemzetközi politika), dr. Novobáczky Sándor (hazai élet), Nyárády Gábor (tudo­mány), Nyerges Ágnes (levele­zés), Várkonyi Endre (olvasó szerkesztő) Budapest, Vili., Gyulai Pál u. 14. Telefon: 137—660 Postafiók: Budapest 62. Pf. 634. Külföldi tudósítók: BÉCS: Heltai András BELGRÁD: Kocsis Tamás BERLIN: Dr. Győrffy Tibor BONN: Polgár Dénes BUKAREST: Dr. Gombos László LONDON: Dr. Sugár András MOSZKVA: Hável József PÁRIZS: Lehel Miklós PRÁGA: Halasi György VARSÓ: Sebeszta Miklós WASHINGTON: Kis Csaba az MTI állandó külföldi tudósítói Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220 Terjeszti a Magyar Posta. Előfi­zethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: 1 hónapra 12,­ ft, negyed­évre 36,- Ft, fél évre 72,- Ft, egész évre 144,— Ft 68.09018/2 — Zrínyi Nyomda, Bp. Készült ofszet rotációs eljárással Ultraset 72-es gépen. F. v.: Bolgár Imre Index, 25 606. Lapunk külföldre előfizethető köz­vetlenül a KULTÚRA Könyv és Hír­lap Külkereskedelmi Vállalatnál, BU­DAPEST 62. P. O. B. 149. vagy ANG­LIA: Collet's Holding Ltd., Denington Estate. Wellingborough, Northants. — Danubia Book Co., 78. Shaftesbury Av. London, W. 1. AUSZTRÁLIA: Current Books, G. P. O. Box 4886, Sydney. AUSZTRIA: Globus (VÁZ). Hőchstadtplatz 3-, A-1200. Wien I. BRAZÍLIA: Livrario Brody Ltda.. P. O. B. 6366. Söo Paulo. FRANCIAOR­SZÁG: Agence Littéraire et Artls­­tique Parisienne, 7 rue Debelleyme, Paris 3. Société Balaton, 12 rue de la Grange-Boteliére, Poris 9.; KA­NADA: Pannónia Books. 2. Spadina ave, Toronto 4., Ontario Délibáb film and Record Studio. 19. Prince Arthur Street. West Montreal. 18. Quebec. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZ­TÁRSASÁG: Kunst und Wissen. Post­fach 46., Wilhelmstraße 4.. 7 Stutt­gart 1. Griff Verlag. Ober der Klause 7.. 8 München 90. Kubon und Sag­­ner. Schließfach 68.. 8 München 34. USA: Joseph Brownfield, 1484 Third Avenue New York. N. Y. 10 028. — Fom Book Service. 69. Fifth Avenue. New York 3. N. Y. - Stechen and Hafner Inc. 13 East 10th Street, New York 3. N. Y. A MAGYARORSZÁG 1969/1. (258.) számának fény­képei. MTI Külföldi képszolgálat, MTI Foto és Végh Beri (Salgótar­ján) felvételei. _________________________|

Next