Magyarország, 1973. január-június (10. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 1. szám

--------------------------- A MAGYARORSZÁG a tizedik évfolyamába lépett. Persze ez még nem ok az ivásra, hiszen majd csak az első szám megjelenésének tizedik évfor­dulóján, azaz 1974. február else­jén jubilálhatunk. De már az is elgondolkoztat bennünket az idő múlása felől, hogy most az ke­rült fel a lapfejre: X. évfolyam, 1. szám. (Ez sorrendben a 467. szám is. Ha éppen gyakran akarnánk ün­nepelni é­s éppen mi legyünk kivétel ünnepkedvelő hazánk­ban? - akkor még az idei esz­tendőben megemlékezhetnénk az 500. szám megjelenése alkalmá­ból is az addig megtett útról...) Már kérdezgetik egyesek, ol­vasóankétokon, meg levelekben is: mit tervezünk a tizedik évfor­dulóra? Van, aki külön kiad­ványt sürget, amolyan nagyobb szabású évkönyvet. Erre az erőnkből nem futja. Hiszen még a korábban volt évkönyvet sem tudtuk már tavaly sem (az idén sem) megjelentetni... Felbuk­kant újra az ötlet, hogy készít­tessünk olyan borítót, amelybe az előfizetők, a lapot gyűjtők le­rakhassák az egyes évfolyamok számait. (Nehéz kivitelezni — az ára miatt... Egyszer már egy könyvkötő céggel tárgyaltunk ez ügyben, kiderült, hogy igazán íz­léses és praktikus borító ára a 100 forint körül járna!) Ami valószínű: ünnepi, jubilá­ns nagy rejtvénypályázatot indí­tunk. Olyat, amely régi hagyo­mányaink szerint a nagy nyil­vánosság előtt megrendezendő döntővel zárul. Elképzelhető az is, hogy majd dupla számmal jelentkezzünk a mi kis ünnepünkön. Az azonban bizonyos, hogy nagy tűzijátékot nem fogunk - nem is kívánunk — rendezni: olvasóink eddig is lát­hatták, hogy nem szokásunk ün­nepi számokat gyártani. Egyelőre annak örülünk, hogy túl vagyunk az ünnepeken. A karácsonyi három- és az újévi kétnapos ünnep számunkra nem­csak hosszabbra nyúlt pihenőt hozott, mint a dolgozóknak álta­lában, hanem hajszásabb, sűrí­­tettebb munkát az ünnepek előtt. Nyomdai közállapotaink miatt az óév utolsó számát bizony már karácsony előtt kellett elkészíte­ni, s nyomban a karácsonyi ün­nepnapok után el is indult a nyomdagép. Reméljük, az olvasó nem káro­­­­sodott így sem. (Legfeljebb csak rejtvényeink megfejtőitől kell tü­­­­relmet kérnünk: a megfejtések­nek és a jutalmazottak névsorá­nak közlése késedelmet szenve­dett.) Az ünnepnapok éjszakáin — míg mások a mákos- és dióska­lács, a hal, a disznótoros és a töltött káposzta túlzott élvezete miatt nem tudhattak aludni — nekünk azért lehetett néha li­­dércnyomásos álmunk, hogy mi lenne, ha „leesne a csillár"? Pénteken volt az utcán lapunk óévi utolsó száma, vasárnap dél­után jött a hír a vietnami fordu­latról. Erről már részletesen szá­molhatunk be mostani számunk­ban. MAGYARORSZÁG 3. oldalán sokszor szerepelt a kis híján tíz év alatt a viet­nami probléma, lapunk élete el­ső évtizedének legfontosabb, leg­izgalmasabb, legfájdalmasabb nemzetközi kérdése. Álláspontunk Hatékonyabban Az ünnepi és évzáró számvetések, tervezgetések után eljött terveink megvalósításának újabb időszaka, az 1973-as esztendő. Ez az év is szervesen kapcsolódik azoknak az esztendőknek a sorozatához, amelyekre még 1971-ben, a negyedik ötéves terv indulásakor megszabtuk tennivalóinkat. Akkor — a X. párt­­kongresszus állásfoglalása szerint — azt tűztük magunk elé, hogy kiegyensúlyozottan fejlesztjük a gazdaságot, fokozzuk ha­tékonyságát, tovább bővítjük a nemzetközi gazdasági kapcsola­tokat, s lehetőségeink szerint javítjuk a dolgozók élet- és mun­kakörülményeit. Három év tapasztalatai azt mutatták, hogy a magunk által megszabott feladatoknak jórészt eleget tettünk, hiszen a tények sokasága bizonyította, hogy — a nem kevés ne­hézség, tervszerűtlenség ellenére is — a népgazdaság előrehala­dása dinamikus, s ennek gyümölcseit élvezi a társadalom. Az új év kezdetén csakis így, a negyedik ötéves tervet em­lékezetünkbe idézve indulhatunk munkába. Legfőbb törekvé­sünk ugyanis csak az lehet, hogy az idei fejlődés minél jobban illeszkedjék a negyedik ötéves terv céljaihoz és arányaihoz, s eközben megszilárduljanak azok az eredmények, amelyek a nép­gazdaság fejlesztésében, egyensúlyának javításában az utóbbi időkben születtek. Célok, arányok, egyensúly. Valóban e szavak tartalmára kell gondolnunk már az idei első munkanapokon. Nekünk nem csu­pán a növekedés ütemét, hanem az arányos növekedést kell biz­tosítanunk. Ez pedig nagyon is kézzel fogható feladatokat jelent. Először is azt, hogy a nemzeti jövedelem a hatékonyabb gazdál­kodás révén emelkedjék, majd elosztása a terv szerinti arányok­ban történjék. Ezzel járjon együtt a sokrétű és mélyreható tudo­mányos-műszaki fejlődés. A megtermelt javak alapján emelked­jék az egész társadalom, ezen belül az egyes osztályok és réte­gek életszínvonala. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink segítsék a hazai építőmunkát. Az ország nemzetközi fizetési mérlege pe­dig kedvezően alakuljon. Az idei terv ezeket a követelményeket hiánytalanul figye­lembe vette, s a kormányzat — gondoljunk csak az Országgyű­lés utolsó tavalyi ülésére — így körvonalazta az 1973. évi fel­adatokat: „A fejlődés járjon együtt a termelékenység és a haté­konyság további jelentős növekedésével, folytatódjék a gazdaság szerkezetének korszerűsítése. A nemzeti jövedelem felhasználá­sában érjük el az ötéves tervben körvonalazott fő arányokat, ezért a felhalmozási alap még mindig csak mérsékeltebben nö­vekedjék. A fogyasztás bővülése adjon módot életszínvonal-po­litikai céljaink valóraváltásához, mindenekelőtt ahhoz, hogy az állami ipar és építőipar munkásainak reálbére és reáljövedelme az átlagosnál gyorsabban emelkedjék. Tovább erősödjék az or­szág gazdasági, külkereskedelmi és pénzügyi egyensúlya.” Elég egy pillantást vetni ezekre a követelményekre, hogy kitűnjön: 1973-nak fontos szerepe lesz éppen az előbb említett arányos és kiegyensúlyozott, s változatlanul dinamikus gazda­sági fejlődés biztosításában. Ezek kormányzati feladatok — mondhatná valaki —, miért beszélni róluk a legszélesebb sajtónyilvánosság előtt? Először is azért, mert minden egyes dolgozó saját munkájával a gazdaság nagy egészének egyik kis fogaskerekét hajtja, ezernyi szállal kapcsolódik az országos folyamatokhoz. Ahhoz tehát, hogy tá­­gabb értelemben is világosan lássa munkája célját, s azt, mi­ként illeszkedik az ő fogaskereke a többihez, ismernie kell a társadalmi célkitűzéseket, az országos feladatokat is. Másodszor pedig azért érdemelnek ezek a kérdések nagy nyilvánosságot, mert egyáltalán nemcsak kormányzati feladatokat tartalmaznak. Nyilvánvalóan megtalálhatók bennük azok a tennivalók, ame­lyek végrehajtásáért a kormány, a miniszter, a Tervhivatal stb. felel. De ugyanilyen súllyal esnek a latba azok a feladatok is, amelyeket a vállalatoknál, az üzemekben, minden egyes munka­helyen kell és lehet végrehajtani. Sőt, ha a közvetlenül termelő kollektívák nem az országos fő követelmények szerint dolgoz­nak, a­kkor nincs az a központi szerv, amely egymaga érvényt tudna szerezni az előirányzatoknak. A tervszerűség, a hatékonyság — ezzel a szilárd meggyő­ződéssel kezdhetjük az új évet is — a munkahelyeken dől el. Minden dolgozó fegyelmezett, ütemes munkája kell ahhoz, hogy a gazdaság egészségesen fejlődjék. Ezért kap különleges jelentő­séget a mostanában már erősebben szorgalmazott vállalati üzem- és munkaszervezés, amelynek segítségével takarékosab­ban lehet bánni a munkaerővel és a pénzzel, növelni lehet a termelékenységet, s mindezek együttes hatására javítani a dol­gozók munka- és kereseti feltételeit. Ezért különösen fontos a vállalati tervek gondos és reális összeállítása. Ezért is kerül elő­térbe azoknak az üzemi fórumoknak a fejlesztése, amelyeken a dolgozók még aktívabban mondhatnak véleményt, dönthetnek közérdekű kérdésekben. Bár még előttünk az egész esztendő, már ma — ki-ki a munkahelyén — hozzáláthat az 1973. decem­ber 31-én lemérhető éves eredmények kikovácsolásához. MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő GARDOS MIKLÓS h.­Hszerkeszti Szerkesztőség: Bános Tibor (kultúra), Gellért Gábor (politikai sorozatok), Gömb­i Endre (nemzetközi politika), Körmendy István (katonapolitika), dr. Novobáczky Sán­dor (hazai élet), Nyárády Gábor (tu­domány), Nyerges Ágnes (olvasószer­kesztő), Várkonyi Endre (főmunkatárs) Budapest, Vil­., Gyulai Pál u. 14. Telefon: 137-440 Postacím: 1394 Budapest, Pf.: 434. Külföldi tudósítók: BÉCS: Oltványi Ottó, BELGRÁD: Nyá­­rádi Róbert, BERLIN: Dr. Pinczési Pál, BONN: Bochkor Jenő, BUKAREST: Marton László, HAVANNA: Király Fe­renc, LONDON: Patak Károly, MOSZK­VA: Bokor Pál, BRÜSSZEL, PÁRIZS: Dr. Dobsa János, PEKING: Baracs Dé­nes, PRÁGA: Flesch István, ROMA: Magygy Péter, SZÓFIA: Nagy Károly, VARSÓ: Márkus Gyula, WASHING­TON: Köves Tibor az MTI állandó kül­földi tudósítói Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal: Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesí­tőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: 1 hónapra 12,— Ft, ne­gyed évre 34,- Ft, fél évre 72,— Ft, egész évre 144.— Ft 72.2340 2­57 — Zrínyi Nyomda, Budapest F. v.: Bolgár Imre vezérigazgató Index: 25 404 Lapunk a Szovjetunióban, NDK-s ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bul­gáriában, Lengyelországban megren­delhető a helyi postahivataloknál, más országokban a „KULTÚRA" Külkeres­kedelmi Vállalatnál (Budapest 42, P. O. B. 149) vagy a következő elmeken: ANGLIA: THE DANUBIA BOOK COMPANY 74, Shaftesbury Avenue LONDON WIV 7 DG. AUSZTRÁLIA: COSMOS BOOKSHOP 145 Roland St. St. KILDA, Vic. 3182.; READ AND CO. 494-494 George St. SYDNEY NSW 1 2000.; AUSZTRIA: GLOBUS, Vertrieb ausländischer Zeitschriften (VÁZ) Höchstädtplatz 3, A-1200 WIEN; Ru­dolf NOVAK GmbH. Postfach 739. (Köllnerhofgasse 4.) A-1011 WIEN I., BELGIUM: DU MONDE ENT1ER S. A. Rue du Midim 142 1000 BRUXELLES; LA CENTRE DE LA CAMBRE, Jéke, Elemér 31, rue G. et. J. Martin BRUXELLES 15., BRAZÍLIA: LIVRARIA BRODY LTDA. Caiza Postai 4344 SAO PAULO; LIVRARIA D. LANDY Caiza Postai 7943 SAO PAULO, DANIA HUNNIA BOOKS AND MUSIC Lange mosevej 37, BAGSVAERD, FINNOR­SZÁG: AKATEEMINEN KIRJAKAUPPA Keskuskatu 2. HELSINKI 10.; FRANCIA­­ORSZÁG: SOCIÉTÉ BALATON 12. Rue de la Grange Bateliere PARIS 9.; HOLLANDIA: CLUB OUALITON Prin­­senstraat 24. AMSTERDAM; LIBREX AGENTUREN Pallieterstr. 57. AMSTEL VEEN; IZRAEL: ALEXANDER FISCHER R. H. Strauss 3. JERUSALEM; GON­DOS SÁNDOR Herzl 14, Bét Hakranot HAIFA; HADASH KÖLCSÖN KÖNYV­TÁR Nesz Ciona u. 4. TEL-AVIV (Kod No. 43904); JUGOSZLÁVIA: FORUM Vojvode Misica broj 1. NÖVI SAD. KANADA: DÉLIBÁB FILM AND RECORD STUDIO 19. Prince Arthur Street West MONTREAL 130. P. 0.; PANNÓNIA BOOKS 2 Spadina Road TORONTO 179. Ont. NÉMET SZÖVET­SÉGI KÖZTÁRSASÁG: Dr. GEORGES MILOTAY Elbe Str. 73. 7 STUTTGART Münster; UJVARY-GRIFF Pain­­breitenstr. 4/0 8022 GRUNWALD b München; NORVÉGIA: TANUM­CAMMERMEYER Karl Johamgt 41/43 OSLO 1.; OLASZORSZÁG: An. ANDREI LAZAR Via Monte Delle Gioie, 24 00199 ROMA; SVÉDORSZÁG: A. B. NORDISKA BOKHANDELN Drott­­ninggatan 7—9. 10110 STOCKHOLMI.: A. B. SANDBERGS BOKHANDEL Sture­­aatan 8. 114 37 STOCKHOLM 5.; SVÁJC: METROPOLITAN VERLAG Teichweg 14. CH-4142 MÜNCHEN­STEIN; USA; CENTER OF HUNGARIAN LITERATURE, Inc. 1538 Second Avenue NEW YORK, N. Y. 10028; HUNGARIAN BOOKS AND RECORDS 11802 Buckeye Road CLEVELAND. Ohio 44120; VENE­ZUELA: LUIS TARCSAY Aportado: 50.892 CARACAS MAGYARORSZAG j 1973 1. (467.) számának képei az MTI Külföldi Képszolgálat, az MTI fo­tó, továbbá Fusi György (25. oldal), Péterfi István (32. oldal) felvételei

Next