Magyarország, 1973. július-december (10. évfolyam, 26-52. szám)

1973-07-01 / 26. szám

MAGYARORSZÁG szerkesztőségébe is érkeznek olyan levelek, amelyeknek fel­adói az iránt érdeklődnek, ho­gyan lehet valaki ma újságíró? A nyár elején, az iskolaév vé­gén ez természetes is, ismétlő­dő is: szülők és gyermekeik egyforma gondja a pályaválasz­tás. (Néha-néha még egyetemi felvétel-ügyben is kérnek tőlünk egyesek segítséget, protekciót, közbenjárást,­­ mondanunk sem kell, hogy ilyesmivel nem tudunk s nem akarunk szolgál­ni !) Az újságíró pálya ha nem is tartozik a legfelkapottabbak kö­zé, eléggé divatosnak, keresett­nek mondható, ezt tudjuk le­szűrni az érdeklődésekből. Szer­kesztőségünk egyik tagjának kü­lön is, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége felvételi bi­zottsága tagjaként is van erről némi tapasztalata. Ma már főiskolai végzettsé­get kívánnak a pályakezdőktől. (Jó sportújságíró természetesen elsősorban abból lesz, aki elvé­gezte a Testnevelési Főiskolát, a külpolitikusnak hasznos a közgazdaság-tudományi egyete­men szerzett sok ismeret, agrár­­mérnöki diploma birtokában a mezőgazdaságról is jobban, ala­posabban írhat az újságíró ...) Csak egészen kivételes tehetség jelentkezésekor lehet eltekinte­nie a MUOSZ felvételi bizottsá­gának ettől a követelménytől, s akkor sem a kétéves újságíró-is­kola lesz a kezdő kolléga utolsó iskolája, hiszen tartozik esti vagy levelező tagozaton főisko­lai végzettségét később megsze­ A pályakezdő először egy szer­kesztőségben kóstol bele az új­ságíró munkába. Egy évet kell el­­töltenie, utána áll a felvételi bizottság elé, amely aztán vagy 50 tesztkérdésre vár tőle felele­tet, amely elbírálja írásbeli dol­gozatát, azaz a helyszínen írott cikkét, és amely a végén elbe­szélget vele, kifaggatja céljai és indítékai felől. Természetes, hogy elsősorban napilapnál (Budapesten vagy vidéken) és üzemi lapnál ismer­kedhet meg egy fiatalember az újságírás gyakorlati elemeivel. Lapunk nem alkalmaz gyakor­nokot, mivel a mi munkánk jel­lege más: nálunk tulajdonkép­pen mindenki inkább szer­keszt ... Az újságíróképzés gondjai az egész világsajtót foglalkoztat­ják. Többek között erről is szó esett azon a nemzetközi (euró­pai) újságíró-tanácskozáson, amelyet az olasz szövetség ren­dezett, s amelyről a beszá­molót olvasóink a 10. oldalon találják. A magyar tapasztala­tokról is hallhattak a 20 or­szágból egybesereglett részve­vők. S mintegy a nápolyi-capri-i tanácskozás folytatásaként Bu­dapesten volt nemzetközi ta­pasztalatcsere e tárgyban. Ahány ház, annyi szokás, ahány ország, annyiféleképp formálják a jövő újságíróját: hol egyete­men, hol szakmai iskolákon. MAGYARORSZÁG már kész embereket kér és vár. Persze mindenki volt egyszer kezdő is. A magunk részéről se­gítjük is, támogatjuk a fiatal te­hetségeket. ___________ | Álláspontunk F­elelősségtudat „Valamennyien, akik ide érkeztünk, készek vagyunk azon fáradozni, hogy a tárgyalások igazolják népeink reményeit és szolgálják minden ember békés jövőjének érdekeit.” „A tárgyalások alapján úgy gondolom, hogy a szovjet—ame­rikai kapcsolatok alapvető megjavításának hívei derűlátóan néz­hetnek a jövő elé.” Leonyid Brezsnyevnek a csaknem kilencnapos egyesült ál­lamokbeli látogatás kezdetén és végén tett kijelentései — így együtt olvasva — adják a leghitelesebb kommentárt a szovjet— amerikai csúcstalálkozóhoz. Kicsendül belőlük az elégedettség érzése, amelyet a tárgyalások eredményei táplálnak. Ezeket az eredményeket persze nemcsak a megkötött egyezmények számában mérhetjük. Igaz, a zsúfolt megbeszélé­sekkel teli látogatásnak szinte minden napjára jutott egy-egy megállapodás. Ez a szovjet—amerikai kapcsolatok rendkívüli módon és jó irányban felgyorsult mozgását tanúsítja. De talán mégsem szabad megrekedni a látogatás számada­tainál, a tárgyalással töltött órák, az aláírt megállapodások mennyiségénél. Annál inkább sem, mert a csúcstalálkozó minő­ségi változásokat hozott a két ország kapcsolataiban, s ezen ke­resztül a nemzetközi helyzetben. Természetesen nem abban az értelemben, hogy egy csapásra megszűntek volna az alapvető érdekellentétek a szocializmus és a kapitalizmus nagyhatalma között vagy a világra ráköszöntött volna a teljes béke napja. Továbbra sincs semmi okunk illúziókat táplálni a monopoltőke politikáját képviselő Nixon, az amerikai nagyhatalmi politika és általában az imperializmus iránt. Számításba kell vennünk — Brezsnyev szavaival élve — „a hidegháború tehetetlenségi nyo­matékot, valamint a nemzetközi ügyekre és az emberek gondol­kodásmódjára gyakorolt utóhatásait”. Nyilvánvaló, hogy ugyan­ahhoz az eredményhez — a közös közleményben lefektetett konstruktív együttműködési programhoz — más-más úton jutott el a Szovjetunió és az Egyesült Államok. A Szovjetunió a szo­cialista külpolitika szilárd elveinek következetes érvényre jut­tatásával, a békés egymás mellett élés politikájának határozott képviseletével haladt előre. Az Egyesült Államokat a világhely­zet realitásai, a belső és külső erőviszonyok, az amerikai nép jól felfogott érdekei térítették az új útra. E tekintetben igen biztató, hogy a szovjet—amerikai tárgya­lásokon mindkét fél az egyetemes béke sorsáért, a háború el­hárításáért rájuk háruló különleges felelősségből indult ki. Ezt tükrözi a közös elhatározás: további nagyszabású lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a maximális stabilitást biztosít­sák kapcsolataiknak, és a népeik közötti barátság és együttmű­ködés fejlődését a nemzetközi béke állandó tényezőjévé alakít­sák. S máris szemünk elé tűnik a tavalyi és az idei szovjet— amerikai csúcstalálkozó eredményeként kirajzolódó, egyik minő­ségi változás: „Sikeresen megvalósul — olvashatjuk a közös közleményben — a szovjet—amerikai kapcsolatok átszervezé­sének folyamata a békés egymás mellett élés és az egyenlő biz­tonság alapján.” Hasonlóképpen a nemzetközi helyzet új vonása, hogy a két legerősebb hatalom megállapodott a hadászati fegyverzet korlá­tozására vonatkozó új, átfogóbb és lényegesen hosszabb lejáratú egyezmény előkészítése érdekében végzett további munka alap­elveiben. Ez pedig azt jelenti, hogy a politikai enyhülés kiegé­szül a katonai enyhüléssel. Ezeket az átalakulásokat — bár önmagukban is jelentősek — nem szemlélhetjük elszigetelten, hanem csak mint — Brezs­­nyevet idézve — „a nemzetközi légkör alapvető megjavulása átfogó folyamatának szerves, méghozzá rendkívül fontos részét”. A nemzetközi légkör megjavításában pedig az egész szocialista közösség bel- és külpolitikája meghatározó szerepet játszott. Ez az összefüggés is magyarázza, hogy a szocialista országok mély­ségesen érdekeltek a szovjet—amerikai kapcsolatok javulásában s ezen keresztül a nemzetközi feszültség enyhítésében. Tudatá­ban vannak annak, hogy ez a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista mozgalom még egységesebb és összehangoltabb fel­lépését követeli a nemzetközi küzdőtéren. Ennek jegyében a ke­let-nyugati érintkezés aktivizálódása mellett rendkívül meg­élénkültek a szocialista szövetségesek, a testvérpártok legfel­sőbb szintű kapcsolatai is, beleértve Brezsnyev és az USA Kom­munista Pártja vezetőinek megbeszéléseit is. A szocialista külpolitika egyértelmű törekvése — s ezért a legtöbbet a Szovjetunió teszi —, megnyerni a békét. Az adott történelmi pillanat valóban a legalkalmasabb e célkitűzés emle­getésére és megvalósítására.­ ­ MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkez­t: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő Szerkesztőség: Bános Tibor (kultúra), Gellért Gábor (politikai sorozatok), Gömöri Endre (nemzetközi politika), Körmend, István (katonapolitika), dr. Novobáczky Sán­dor (hazai élet), Nyárády Gábor (tu­domány), Nyerges Ágnes (olvasószer­kesztő), Várkonyi Endre (főmunkatárs) Budapest, Vili., Gyulai Pál u. 14. Telefon: 137-460 Postacím: 1396 Budapest, Pf.: 634. Külföldi tudósítók: BÉCS: Oltványi Ottó, BELGRÁD: Nyá­rád­ Róbert, BERLIN: Dr. Pinc­ési Pál, BONN: Bochkor Jenő, BUKAREST: Marton László, HAVANNA: Király Fe­renc, LONDON: Patak Károly, MOSZK­VA: Bokor Pál, BRÜSSZEL, PÁRIZS: Dr. Dobsa János, PEKING: Baracs Dé­nes, PRÁGA: Flesch István, ROMA: Magyar Péter, SZÓFIA: Nagy Károly, VARSÓ: Márkus Gyula, WASHING­TON: Köves Tibor az MTI állandó kül­földi tudósítói Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal. Levélcím: 1959 Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesí­tőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: 1 hónapra 12,- Ft, ne­gyed évre 36,- Ft, fél évre 72,- Ft, egész évre 144,- Ft 73.2340/2-26.­­ Zrínyi Nyomda, Budapest F. v.: Bolgár Imre vezérigazgató Index: 25 606 Lapunk a Szovjetunióban, NDK-ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bul­gáriában, Lengyelországban megren­delhető a helyi postahivataloknál, más országokban a „KULTÚRA" Külkeres­kedelmi Vállalatnál (Budapest 62, P. O. B. 149) vagy a következő elmeken: ANGLIA: THE DANUBIA BOOK COMPANY 78, Shaftesbury Avenue LONDON WIV 7 DG; AUSZTRÁLIA: COSMOS BOOKSHOP 145 Roland St. St. KILDA, Vic. 3182.; READ AND CO. 694-696 George St. SYDNEY NSW 2000.; AUSZTRIA: GLOBUS. Vertrieb ausländischer Zeitschriften (VAZ) Höchstedtplatz 3, A-1200 WIEN; Ru­dolf NOVAK GmbH, Postfach 739. (Köllnerhofgasse 4.) A-1011 WIEN I., BELGIUM: DU MONDE ENTIER S. A. Rue du Midim 162 1000 BRUXELLES, LA CENTRE DE LA CAMBRE, Jékei Elemér 31, rue G. et. J. Martin BRUXELLES 15., BRAZÍLIA: LIVRARIA BRODY LTDA. Caiza Postal 6366 SAO PAULO, LIVRARIA D. LANDY Cairo Postal 7943 SAO PAULO, DANIA: HUNNIA BOOKS AND MUSIC Lange mosevel 37, BAGSVAERD, FINNOR­SZAG: AKATEEMINEN KIRJAK4UPPA Keskuskatu 2. HELSINKI10.; FRANCIA­ORSZÁG: SOCIETE BALATON 12. Rue de la Grange Bateliere PARIS 9.; HOLLANDIA: CLUB OUALITON Prin­senstraat 26. AMSTERDAM: LIBREX AGENTUREN Pallieterstr. 57. AMSTER­VEEN; IZRAEL: ALEXANDER FISCHER R. H. Strauss 3. JERUSALEM: GON­DOS SÁNDOR Herzl 16. Bét Hakranot HAiFA; HADASH KÖLCSÖN KÖNYV­TÁR Nesz Ciona u. 4. TEL-AVIV (Kod No. 63904); JUGOSZLÁVIA: FORUM Vojvode Misica bro 1­1. NOVI SAD KANADA: DELIBAB FILM AND RECORD STUDIO 19. Prince Arthur Street West MONTREAL 130. P. Q.; PANNÓNIA BOOKS 2 Spadina Road TORONTO 179. Ont. NÉMET SZÖVET­SÉGI KÖZTÁRSASÁG: Dr. GEORGES MILOTAY Elbe Str. 73. 7 STUTTGART - Münster; ÚJVÁR­Y-GRIFF Pain breitenskr. 4/0 8022 GRUNWALD , München; NORVÉGIA: TAM­M­CAMMERMEYER Karl Johanngt 41/43 OSLO 1.; OLASZORSZÁG: A­l. ANDREI LAZAR Via Monte Delle Gioie, 24 00199 ROMA; SVÉDORSZÁG: A. B. NORDISKA BOKHANDELN Drott­­ninggatan 7-9. 10110 STOCKHOLM 5.: A. B. SANDBERGS BOKHANDEL Sture­gatan 8. 114 37 STOCKHOLM 5.: SVÁJC: METROPOLITAN VERLAG Teichweg 16. CH-4142 MUNCHEN­STEIN, USA: CENTER OF HUNGARIAN LITERATURE, Inc. 1538 Second Avenue NEW YORK, N. Y. 10028. HUNGARIAN BOOKS AND RECORDS 11802 Buckeye Rood CLEVELAND. Ohio ,ISO: VENE­ZUELA: LUIS TARCSAY Apartado: 50 892 CARACAS MAGYARORSZÁG 1973/26. (492.) számának képei az MTI Külföldi Képszolgálat, az MTI fotó, valamint Kékesdy Károly (24. oldal), Esztergály Keve (32. oldal) felvétele és Puszta Péter (25. oldal), továbbá Szepes Béla (28. oldal) rajza.

Next