Magyarország, 1978. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

MAGYARORSZÁG szerkesztősége szíves-örömest vállalja az együttműködést a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal: a politikai ismere­tek terjesztésében közösek a fel­adataink. Ennek az együttműködésnek a jegyében látogat el szerkesztő­ségünk több tagja január 9-én, hétfőn délután a TIT budapesti szervezetének közkedvelt Kos­suth Klubjába (VIll. kerület, Múzeum utca 7.), hogy ott köz­reműködjék a budapesti szer­vezet nemzetközi politikai szak­osztályának klubestjén. „Világ­­politika 1977—78", ez a klubest témája és egyben címe is. Lesz miről beszélni . .. Itt említjük meg, hogy mun­katársaink nagyon sok egyéb meghívást is kaptak és kapnak vidékre és Budapestre egyaránt, TIT-szervezetektől és vállalati kollektíváktól, KISZ-bizottságok­­tól és iskoláktól, művelődési há­zaktól és Népfront-szervektől. Azoknak a kollégáinknak az előjegyzési naptára, akik vál­lalnak ankétot, előadást, tájé­koztatót — vagy ami napjaink­ban különösen népszerű: „fó­rumot", nos, a naptáruk már igen-igen teli. S ha már az új esztendőt em­legetjük, itt kívánunk minden olvasónknak erőt, egészséget, egyéni boldogságot 1978-ra! Ebben az 1978-as esztendőben egyébként immár az áll a lap homlokán, a jobb oldalon levő kis négyzetben: „XV. évfolyam". Igaz, csak február első napján lesz a lap születésnapja, hiszen 1964. február elsején jelent meg­­ az első évfolyam első száma. Ám a lapok életében már úgy van, hogy az évfolyamszámozás az esztendő első számától kez­­­­dődik minden évben. Most, a lap tizenötödik élet­évében újra csak megismétel­hetjük azt, amit az első évfo­­­­lyam első számában rövid prog­­ramadó cikkünkben írtunk: „ .. . többet kell tudnunk és tud túl adnunk a világról — lapunk, a Magyarország akkor teljesíti becsülettel vállalt feladatát, ha bőven, híven tájékoztat, ha goly­dósan, alaposan elemez, ha hozzájárul kinek-kinek világképe tisztázásához." Hetenként levelek halmaza igazolja: az olvasó figyelemmel s nem is egyszer kritikával fi­gyeli munkánkat, annak apró részleteit is. A minap egy ol­vasónk azt kérdezte: „Vajon az első néhány számban még sze­replő úgynevezett kurziválás - vagyis a cikkek egyes monda­tainak,­­szavainak kiemelt, delt­a betűs szedése — elmaradása szándékos volt? Nem tervezik újra a dőlt betűs, vagy a még feltűnőbb vastag betűs kiemelé­sek használatát a lapban?" Vá­laszunk határozott nem. Pedig ugye a dőlt betű, meg a vas­tag betű megkönnyíti az olvasó dolgát, kiemel, aláhúz, figyel­met kelt egy-egy dolog iránt. Mégis: mi ugyanazon betűtí­pussal adjuk cikkeink teljes szövegét. Az idézett levélíró egyik kérdésében rátapintott, miért: „Vagy arra gondolnak: az olvasó, ha nincs külön ki­emelés, maga is hozzászokik a legfontosabb rész észrevételé­hez — talán ezzel is segíteni kívánnak a politikai vélemény­­formálásban?" Igen, tájékozott, figyelmesen olvasó olvasóink megszerették ezt a módszert, nem is változtatunk rajta. ________ | Álláspontunk Deklaráció Moszkvában kezdeményezték, New Yorkban megszavazták és a világ minden részén támogatják: ez a deklaráció a nemzet­közi enyhülés elmélyítéséről és megszilárdításáról. 147 ország szavazott rá az ENSZ-közgyűlésen, méltóképpen zárva ezzel a világszervezet 1977. évi tevékenységét. 1978 pedig nemes örök­séget kapott, gyakorlattá érlelni azt a szándékot, amelyet az államok e szovjet békedokumentum elfogadásával kifejeztek. Mi indította a legkülönbözőbb viszonyok között élő orszá­gokat arra, hogy ilyen egységesen (a deklaráció egyhangú meg­szavazása alól csak Kína és Albánia vonta ki magát) azonosít­sák magukat az okmány tartalmával? Egy felismerés és egy meggyőződés. A felismerés, hogy ma már elengedhetetlennek tartják az ál­lamok közötti egyre szélesebb körű egyetértést és együttmű­ködést. Minden kormány érzi a népek törekvését az olyan élet­re, amelyben — a deklaráció szavaival élve — „semmiféle kény­szertől, erőszaktól vagy a vele való fenyegetéstől nem kell fél­ni”. Az államok felismerték azt is, hogy az utóbbi években fo­kozódott az általános érdekeltség a békés kapcsolatokban, s ez világszerte nem pusztán szavakban, hanem mind hatásosabb tettekben jut kifejezésre. A meggyőződés pedig az, hogy a felismert szükségességnek csak az enyhülés viszonyai között lehet eleget tenni! Ki is mond­ták: „Meggyőződésünk, hogy a fegyverzetek korlátozásáról és a leszerelésről, különösen pedig a nukleáris leszerelésről folyó tár­gyalásokon elért haladás, és a háború veszélyének megszünte­tése nagy jelentőségű az enyhülési folyamat folytatódása és az államok közötti baráti kapcsolatok további fejlődése szempont­jából.” Ez a felismerés és meggyőződés alkotja tehát azt a közös nevezőt, amelyre a világ államainak túlnyomó többsége a dek­laráció megszavazásával jutott. De nemcsak az egyenletet állították fel, hanem a megoldás képletét is. A legfőbb tennivaló megőrizni a béke és a bizton­ság elvei iránti elkötelezettséget és megvalósítani az azokra épülő nemzetközi megállapodásokat. Sőt: a leszerelési tárgyalá­sokon vagy a vitás kérdések békés rendezésével bővíteni kell az ilyen megállapodások körét. Jó feltétel 1978 gazdasági eredményessége azon múlik, hogyan dolgo­­zik a magyar nép majd egész évben. Munkájának hatásfoka vi­szont attól is függ, mennyire megalapozottak idei törekvéseink. Ebből a szempontból a leglényegesebb, hogy a gazdaságpolitika őerint­ és céltudatos, a terv alapos és reális. Adottságaink mel­lett a­zonban különösen fontos­­ a külső megalapozás, vagyis a népgazdaság fejlődéséhez szükséges nemzetközi gazdasági fel­tételek­ megteremtése. A napokban nagy előrelépés történt — túlzás nélkül mondhatjuk — a legjelentősebb feltétel biztosí­tása felé: elkészült az a dokumentum, amely­ hazánk és a Szov­jetunió között szabályozza majd az árucsere-forgalmat az idén. Szerényen jegyzőkönyvnek nevezik, de tartalmában olyan meg­állapodás, amely rekordot állított fel: a két ország történeté­ben először irányoz elő négymilliárd rubel értéken felüli for­galmat. A tervek szerint a két ország 1978-ban mintegy­ 4,4 milliárd rubel értékben szállít egymásnak árut. Számunkra az a döntő, amit az említett értéken belül vá­sárolni és eladni tudunk a szovjet piacon. Így például elsőrendű fontosságú, hogy központi fejlesztési programjaink jórészét nagy volumenű szovjet megrendelésekre építhetjük. A magyar jármű­iparnak nagyon sokat jelent, hogy 1978-ban — egyebek között — több mint 6000 Ikarus autóbuszt szállíthat a Szovjetunióba. Timföld- és alumíniumiparunk számára igen előnyös, hogy 300 ezer tonna timföldet exportálunk és ezért 150 ezer tonna alu­míniumot hozunk be. S köztudott, hogy a magyar áruexport ellenében a Szovjetunióból tudjuk beszerezni a nélkülözhetetlen nyersanyagokat. Kőszénből és kokszból egymillió tonnát, kőolaj­ból több mint hétmillió tonnát hozunk be. A magyar kohászat szinte száz százalékban szovjet importból származó vasércet használ. A két ország közötti árucsere-forgalom ilyen dinamikus fej­lődése azzal magyarázható, hogy abban mindkét fél igen érde­kelt. A már említett magyar érdekeltség mellett jól látható, hogy a szovjet partner is előnyösnek tartja például a Zsiguli- Lada kooperációt. Éppen ezért 1978-ra is mintegy 410 ezer kész­letet rendeltek a Lada típusú személygépkocsik részegységei­ből. Ennek fejében — egyebek között — 38 500 személygépko­csit szállítanak Magyarországra. De e mellett is mind több ma­gyar gép, berendezés és fogyasztási cikk importját veszik tervbe a szovjet külkereskedők. • .......­­ MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai: Veszprémi Miklós (olvasószerkesztő) Gömöri Endre (nemzetközi politika) Dr. Novobáczky Sándor (belpolitika) Nyárády Gábor (tudomány) Bános Tibor (kultúra) Várkonyi Endre (főmunkatársi levelezés) Alaksza Tamás (tördelőszerkesztői ,,Öt világrész száz lapjából") Bedecs Éva (nő- és családrovat) Oltványi Tamás (ifjúságpolitika, sport) Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Barabás János (Varsó) Baracs Dénes (Párizs) Flesch István (Tokió) Fort Péter (Havanna) Heltai András (Washington) Kis Csaba (Moszkva) Kocsis Tamás (Berlin) László Balázs (London) Lehel Miklós (Madrid) Márkus Gyula (Belgrád) Oltványi Ottó (Bukarest) Polgár Dénes (Brüsszel) Sándor István (Bonn) Sebestyén Tibor (Prága) Dr. Simó Endre (Róma) Temesi János (Szófia) E számunk képeit az MTI Fotó és az MTI Külföldi képszolgálat készítette. A lapot a Magyar Posta terjeszti, elő­fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzletei­ben és a Posta Központi Hírlap Iro­dánál (KHI) Budapest V., József ná­dor tér 1. Távbeszélő: 180-850 Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda, 1900 Budapest Előfizetési díj: 1 hónapra 12,— Ft, ne­gyed évre 36,— Ft, fél évre 72,— Ft, egész évre 144,— Ft Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkeres­kedelmi Vállalat (H-1389 Budapest, Postafiók 149.) Lapunk a következő cí­meken rendelhető meg: ANGLIA: The Danubius Book Com­pany, 58, Chatsworth Road, London NW2 4DD; AUSZTRÁLIA: Globe Hun­garian Bookshop 694-696 George St. Sydney, NSW 200; AUSZTRIA: Rudolf Novák GmbH. Köllnerhofgasse 4. A-1011 Wien I.; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda. Rua­l de Abril, Caixa Postal 7943, 01000 Sao Paulo; CA­NADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West, Montreal 130. Que.; Pannonia Books, P. O. Box. 1017, Postal Station ,,B", Toronto, Ont. M5T 2T8, Hungarian Ikka and Travel Service, 1234 Granville Street, Vancouver 2BC; DÁNIA: Hunnia Books and Music, Nor­­rebrogade 182. I tv, Kobenhavn; FINN­ORSZÁG: Akateeminen Ki­rjokauppa, Keskuskatu 2. Sf-00100 Helsinki 10. FRANCIAORSZÁG: Société Balaton, 12, Rue de la Grange Bateliére, Paris 9. HOLLANDIA: Club Qualiton, Prinsen­­straat 26. Amsterdam; IZRAEL: Hadash kölcsönkönyvtár, Nesz Ciona u. 4. Tel Aviv: Gondos Sándor, Haifa, Kerzl 10. Beth Hakranot, Israel; JUGOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Misica broj 1., Novi Sad; NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSA­SÁG: Újvári - Griff, 8000 München 81, Titurelstr. 2.; SVÁJC: Metropolitan Ver­lag, Szerday Sándor, Teichweg 16, CH- 4142 Münchenstein; SVÉDORSZÁG: A. B. Nordiska Bokhandeln, Alströmer­­gatan 22, 101 10 Stockholm 1., USA: Center of Hungarian Literature, 4418-16 Ave. Brooklyn N. Y. 11204; Hungarian Books and Records, 11802 Buckeye Road, Cleveland, Ohio 44120 VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Igle­­sia Ed. Villoria, Apr. 21-105. C. 24. Ca­racas. Amennyiben a megrendelés a KUL­TÚRA Külkereskedelmi Vállatoár (H-1389 Budapest, P.I. .149) törtésült, az előfizetési díj átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H-1850 Budapest), a KULTÚRA 024/7 számú számlájára. _________________|

Next