Magyarország, 1980. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-06 / 27. szám

/----------------------------------------\ M AGYARORSZÁG az eredeti szerkesztési elgondo­lásoknak megfelelően mindenek­előtt a sokoldalú és a tények­ekéi operáló tájékoztatást, vala­mint a tényekre épült sokoldalú elemzést tartja feladatának a nemzetközi események tárgyalá­sakor. Persze — mint minden — ez sem sikerülhet mindig azonos színvonalon. A szándék és a stílus azonban változatlan la­punk alapítása óta. Ezt követik azok a cikkeink is, amelyeket vagy a lap belső munkatársai, vagy külső szerzők olyan ese­ményekről írnak, amelyeken ma­guk is részt vettek. A tájékoztatás és az elem­zés elsőbbségének megtartására irányuló törekvés magyarázza, hogy az ilyen cikkekben sem a mégoly érdekes külső „színek” ábrázolása játssza a főszerepet és a szerző következetesen tar­tózkodik - persze a szerkesz­tőség felkérésére - az egyes szám első személy használatá­tól. Időnként azonban minden szabály alól van kivétel. Ilyen ki­vételnek tartjuk azokat a na­gyon ritkán felbukkanó lehető­ségeket, amikor más újságíró számára elérhetetlen alkalom kínálkozik egy rendkívüli ese­mény légkörének érzékeltetésé­re, vagy egy olyan színtér meg­látogatására, ahol már a jelen­lét önmagában is jó értelem­ben vett „szenzációnak” számít. Ebben az esetben is igyekszünk a túlságosan szubjektív elemek kiiktatására és a „Magyaror- szág-stílus" bizonyos jegyeinek megtartására. Mégis: természet­szerűen ilyen esetekben tágra nyitjuk a kapukat az egyéb­ként mostohán kezelt riport­jellemvonások előtt. Hiszen ! ilyen esetekben maga a hely­szín és a látvány adja az írás igazi jelentőségét. Ebben a számunkban két ilyen - egy hosszabb és egy rö- ; videbb - sorozatot kezdünk. Az egyiknek a szerzője lapunk pe­kingi tudósítója: aki már több í esetben jelentkezett ilyen (nem­zetközi értelemben is újságírói ritkaságszámba menő) soroza­tokkal. Ezúttal néhány héten ke­resztül a Tajvan szigetével szem­ben levő Fucsien, tengerparti kínai tartomány mindennapi éle­téről kapunk élménybeszámolót. Ennek a tartománynak a föld­jére külföldi újságíró hosszú évek óta nem tehette a lábát. Bizonyára olvasóink egyetér­tenek a szerkesztőség vélemé­nyével: a különleges helyszín, a ritka alkalom indokolja, hogy a stílus ezúttal ugyancsak kü­lönleges és ritka. A másik, valamivel rövidebb sorozatunk is egy ilyen egyedi, rendkívüli alkalom szülötte. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének külkapcsolataiért felelős kollégánk jelen volt azon a teheráni értekezleten, amely­re hatvan ország küldte el kül­dötteit, s ahová az amerikai de­legáció csak a bírósági eljárás árnyékában utazhatott el. Ez is olyan esemény, ami­lyenre ritkán van példa, s ahol a helyszínek és a szereplők egy­aránt kölcsönösen érdekesek. Ilyennek tartjuk a cikksoroza­tot is. Különleges alkalom, különle­ges helyszínek. Ezért nyitottunk ismét egyszer kaput a minden­napoktól eltérő, lapunk számá­ra különleges újságírói stílus­nak. V ____________ Á lláspontunk A mandátum A képviselők és a tanácstagok már megkapták a mandátu­mukat, vagyis a megbízólevelüket, amelynek birtokában ellát­hatják magas közjogi funkciójukat. De a mandátumot nem elég birtokolni; azt jól is kell érteni. Van ugyanis egy másik jelen­tése: társadalmi, különösen politikai jellegű megbízás, felhatal­mazás. A képviselői mandátum például azt jelenti, hogy a vá­lasztópolgárok felruházták a parlament tagjait a népszuvereni­tásból fakadó összes jog gyakorlásával. Az országgyűlés alakuló ülése volt az első alkalom arra, hogy a lakosság meggyőződjön róla: a júniusi választásokon bi­zalmat kapott képviselők jól értik-e a mandátumukat. Igaz, ezen az ülésen még csak néhányan kaptak szót a legmagasabb tiszt­ségviselők közül, de ők — éppen mert a legprezentatívabb tes­tületek tagjai — nemcsak a maguk, hanem képviselőtársaik ál­talános nézeteit is ki tudják fejezni. Ez a felelősség öltött testet a reális helyzetértékelésben, amely szerint a mostani képviselői megbízatás olyan időszakra szól, amikor nehéz feladatokkal kell sikeresen megbirkóznia az országnak, mindenekelőtt a gazdasági munkában; hiszen ennek eredményeitől függ társadalmi és személyes életünk alakulása. Felelősségteljes volt a múlt vállalása: tovább kell szilárdítani és fejleszteni azokat a történelmi vívmányokat, amelyek három és fél évtizedes erőfeszítések nyomán gyökeresen megváltoztatták és átalakították országunk arculatát, népünk tudatát és egész életünket. Felelősen tekintettek a jövőbe is a honatyák. Fő feladatuk — mondotta Losonczi Pál —, hogy „eddigi eredményeinkre tá­maszkodva erősítsük társadalmunk szocialista vonásait, biztos alapot teremtsünk népgazdaságunk további fejlődéséhez, minő­ségileg javítsuk életszínvonalunk elért eredményeit és lehető­ségeinkhez mérten fejlesszük tovább a nép életkörülményeit”. Ez a kötelezettségvállalás különösen azért hangzott jól a parla­ment szószékéről, mert pontosan azokat a törekvéseket fogal­mazta meg, amelyekhez a lakosság a választásokon teljes egyet­értését adta, s' ezek a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott, az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott poli­tikai célkitűzések. Nyilvánvaló, hogy ezek az alapvető feladatok a későbbiek­ben még részletesebb kidolgozásra várnak, s el kell készíteni megoldásuk átfogó koncepcióját is. A miniszterelnök az alakuló ülésen be is jelentette: „Alkotmányos kötelezettségünknek meg­felelően az országgyűlés legközelebbi ülésszakán beterjesztjük a kormány öt évre szóló, a társadalmi élet minden fő területét átfogó munkaprogramját.” Ennek ellenére a kormány már ezen az ülésen is programot adott. Jóllehet ez még nem teljes részletességű, ám már az első megfogalmazásra is a lényeget ragadta meg és tárta a képvi­selők, az egész ország nyilvánossága elé. A lényeg pedig az, hogy rendelkezünk mindazokkal a szellemi erőkkel és anyagi alapok­kal, amelyek a nehezebb feladatok megoldásához, új minőség eléréséhez szükségesek. A lehetőség adott, de ez önmagában még kevés. A tennivalókról is szó esett. „Meg kell keresnünk és meg is kell találnunk a módját annak — mondotta Lázár György —, hogy a képességek teljesebb kibontakozásának ösz­tönzésével, jobb irányító és szervező munkával, a tudomány és a műszaki haladás nyújtotta lehetőségek okosabb felhasználásá­val, a nemzetközi együttműködés, elsősorban a szocialista gaz­dasági integráció előnyeinek teljesebb hasznosításával felszínre hozzuk szellemi és anyagi tartalékainkat.” Minthogy pedig a leg­nagyobb tartalék az ember tenni akarásában, tudásában, képes­ségeiben van, nagyon is helyénvaló volt a miniszterelnöki állás- foglalás: „Erkölcsiekben és anyagiakban egyaránt a mainál még több megbecsülésben részesüljön, nagyobb rangot kapjon a tisz­tességgel dolgozó ember.” Bármennyire is fontos, hogy a fejlődés érdekében megsok­szorozzuk saját belső erőfeszítéseinket, hazai építőmunkánkhoz a jövőben is meg kell teremtenünk a kedvező külső feltétele­ket. Már az első parlamenti felszólalásokból is kitűnt, hogy az ország felelős vezetői tisztában vannak az aktív külpolitika szükségességével, ebben a tekintetben is jól értik a néptől ka­pott megbízatásukat. A fő irány változatlan: barátság és együttműködés a Szov­jetunióval és a többi testvéri szocialista országgal. Ez azonban nem jelent „befelé fordulást”, mert nemzeti érdekeink^ a szövet­ségeseinkkel közös céljaink szolgálatában nyitottak vagyunk és maradunk a nem szocialista világ felé. A parlamentben most ismét megerősítést nyert, hogy „tovább építjük kapcsolatainkat a gyarmati elnyomás alól felszabadult országokkal, támogatjuk a nemzeti függetlenségükért küzdő népek harcát és kölcsönös előnyök alapján együttműködésre törekszünk az erre kész tőkés államokkal is”. Az új országgyűlés — Lázár György szavaival élve — nem ígért könnyű létet. Mégis optimizmust sugárzott. MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai: Veszprémi Miklós (olvasószerkesztő) Gömőri Endre (nemzetközi politika) Dr. Novobáczky Sándor (belpolitika) Nyárády Gábor (tudomány) Bános Tibor (kultúra) Várkonyi Endre (főmunkatárs; levelezés) Alaksza Tamás (tőrdelőszerkesztő; „Ot világrész száz lapjából") Bedecs Éva (nő- és családrovat) Oltványi Tamás (ifjúságpolitika; sport) Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Barabás János (Varsó) Baracs Dénes (Párizs) Éliás Béla (Peking) Fiesch István (Tokió) Fort Péter (Havanna) Hefctai András (Washington) Kis Csaba (Moszkva) Kocsis Tamás (Berlin) László Balázs (London) Lehel Miklós (Madrid) Márkus Gyula (Belgrád) Oltványi Ottó (Bukarest) Polgár Dénes (Brüsszel) Sándor István (Bonn) Sebestyén Tibor (Prága) Dr. Simó Endre (Róma) Temesi János (Szófia) E számunk képeit az MTI Fotó és az MTI külföldi képszolgálata készítette. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítők­nél és a Posta Központi Hírlap Irodá­nál (KHI Budapest V., József nádor tér 1., 1900) személyesen, vagy postautal­ványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda. Budapest 1900. A lap előfizetési dija egy hó­napra 16.— Ft, negyed évre 48,- Ft, fél évre 96,— Ft, egész évre 192,— Ft. Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában. Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkeres- kedelmi Vállalat (H-1389 Budapest, Postafiók 149.) Lapunk a következő ci- meken rendelhető meg: ANGLIA: The Danubia Book Company, 58 Chatsworth Road, London NW2 4DD; AUSTRALIA: Cosmos Book And Record Shop, 145 Ackland St. Kilda Vic. 3182; Globe and Co. 694-696 Geor­ge St. Sydney, NSW 2000; AUSTRIA: LIBRO-DISCO Ungarische Bücher und Schallplatten aus Wien, Domgasse 8, A—1010 Wien; BELGIUM: „Du Mond Entier" S. A. Rue du Midi 162, B—1000 Bruxelles; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda. Rua 7 de Abril, 01000 Sao Paulo; CANADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West Montreal P. Q. H2X 154; Pannónia Books P. O. Box 1017, Postal Station ,,B" Toronto, Ont. M5T 2T8; Hungarian Ikka and Travel Service 1234 Granville Street, Vancouver 2, B. C. V6Z IM; DANI A: Hunnia Books and Music, Nor- rebrogade 182 I. tv. Kobenhavn; NSZK: Újváry—Griff Titurelstr. 2, 8000 München 81; Kubon und Sagner 8000 München 34, Postfach 68; Musica Hungarica Rümannstr. 4, 8 München 40; FINNOR­SZÁG: Akateeminen Kirjakauppa, Kés- kuskatu 2, SF 00100 Helsinki 10; FRAN­CIAORSZÁG: Sodefe Balaton 12, Rue de la Grange—Bateliere 75009; HOL­LANDIA: Club Qualiton, Prinsenstraat 26, Amsterdam; IZRAEL: Hadash köl- csönkönyvtár, Nesz Ciona u. 4. Tél Aviv; Gondos Sándor, Haifa, Herzl 10, Beth Hakranot; NORVÉGIA: A/S Nar- vesens Litteratur Tjeneste, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo 6; SVÉDORSZÁG: Almqvist and Wiksell Förlag P. O. Box. 62, S—101 20 Stockholm; USA: Center of Hungarian Literature 4418 16th Avenue Brooklyn, N. Y. 11204; Mr. Sán­dor Püski c/o Corvin 1590 2nd Avenue New York N. Y. 10028; VENEZUELA: Louis Tarcsay, Calle Iglesia Ed Villoria Apt. 21, 105. C. 24, Caracas; YUGO­SLAVIA: Forum, Vojvode Misica broj 1. 21000 Novi Sad. Amennyiben a megrendelés a KUL­TÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H-1389 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díj átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H-1850 Budapest), a KULTÚRA 024/7 számú számlájára.

Next

/
Thumbnails
Contents